Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 1-25. szám)

1932-01-21 / 16. szám

1932. január 15. JNílrfRYIDÉK.3 A háborús felelősség és a jóvátétel Brüning német kancellár kijelentene azt, hogy Németország nnn tud tovább jósátételt fizetni. Bulgária hasonló húrokat penget. Mi 1943-ig kettőszáz millió aranykoronát fogunk fizetni, azután pedig 1966-ig évenként tizenhárom és félmillió aranykoronát. Ma papíroson igy áll ez. Akadnak honfitársak, alíik azt vélik, hogy eb ura fakó, tagadjuk meg a fizetést, Eleget fizettünk már eddig is pénzben és természetben vasúti jármüvekben és állatállományban egyaránt. Az óvatosabbak ilyen lépéstől intenek, mert azt tartják, hogy eüzei minden külföldi hitelforrás bedugulna időtlen időkig. A helyzet az, hogy fizettünk és tizelünk tovább is. Tudjuk azt is, hogy miért. Egyszerűen azért, mert elleneink szerint a háborúért ml tar tozunk felelősséggel, azt mi okoztuk, nekünk kell ezért bűnhődnünk. Ezen alapon a mi erkölcsi vétségünkért anyagi ellenértékkel büntetnek. Fizettünk és fizetünk másodsorban a/.ért. mert károkat és veszteségeket jóvá kell tennünk. Ez nagyjában a felfogás a győzők táborában. Ebben a táborban is elismerik a túlzó nacionalistól eltekintve azt — hogy Magyarország, Németország és Bulgária az eddig teljesített fizetésekkel a v eszteségekért kárpótolták volt e lenfeleiket és a nekik okozott károkért is helyt álltak már. Tehát az okozott károkért az anyagiakkal tnár levezekeltünk. Ugy látszik a képzelt vagy vélt erkölcsi vétkünk súlyosabb, mert azért még egy emberöltőn át akarnak bennünket b'üntetui. Akarnak ebből a jóból juttatni a mi unokáinknak is. Nagyon sokszor hangoztattuk azt, hogy Tisza István ellenezte ama bizonyos korona tanácsban a háborút, tehát mi erkölcsileg nem tartozunk érte felel ősséggé C. Ha ezt akceptálnák, akkor nem kellene tovább fizetnünk. Mi azonban elleneink szerint odakötöttük sorsszekerünket Berlinhez, tehát vele együtt fizetnünk kell. Ez főképpen a francia felfogás. Két számottevő francia történettudós és kutató a Temps valamelyik mult évi novemberi számában öthasábos cikkben azt fejtegeti, hogy a központi hatalmak egyedüli és kizárólagos háborús felelőssége nincsen benne a versaillesi szerződésben. Tehát ha Németország nem az egyetlen és kizárólagos háboruokozó. akkor szövetségesei, tehát mi, még kevésbbé vagyunk cr/ok. A cikk társszerzői Bloch és Renouvin. Bloch a francia hadi levéltár főnöke. Renouvin a világháboiu okainak egyik legtekintélyesebb francia kutatója. Mindketten tagjai a francia külügyminisztérium által létesített, azon bizottságnak, amely a Quai d' Orsay-va? áll összeköttetésben a francia háborús okmányok kiadása céljából. Tehát az emiitett urak nem holmi defaitisták, hanem olyanok, akiknek a szavuk nyomósán esik latba. Bloch és Renouvin urak a nevezett cikkben mélységes csodálkozásuknak adnak kifejezést afelett, hogy hogyan is hihette a világ azt eddig, hogy a versaillesi szerződésben és a többi szerződésben benne van a központi hatalmak háborús felelőssége, amikor az nincsen bennük és nem vo~ inennük soha. A végzetes félreértésre a versaillesi szerződés 231 cikke, ye adott okot. Ez a cikkely persze nincsen meg magyarul, de felette érdekei bennünket, mert abbén van benn a mi háborús felelősségünk Németországéval együtt. Vagy nincsen benne Németországé, akkor nincsen benne a mieink sem. és akkor máshol sincsen. Ez a cikkely hivatalosan megvan németül is, franciául is, magyarul persze nincsen meg. Németül a szószerinti szövege a következő : »Die alliierten und assoziierten Regierungen erkláren und Deutschland erkennt an, dass Deutschland und seúre Verbündeten als yrheber für alle Verluste und Scháden verantvvorthch sind, díe aliierten and assoziierten Regicrungen und ihre Staaísange'hörigen irifoíge des Krieges, der íhnen durch den Angriff Deutschlands und seiner Verbündeten aufgezvc ungen vvurde erlitten habén-.. Magyar fordításban ez igy hangzana : »A szövetkezett és társult kormányok kijelentik, és Németország elismeri, hogy Németország és szövetségesei felelősek mindazon veszteségekért és károkért, amelyeknek okozói, amelyeket a szövetkezett és társult kormányoknak és államaikhoz tartozóknak el kellett szenvedniök. ama háború következményeként. amely 'Németországnak és szövetségeseinek támadása folytán reájuk zúdult.;. Cikornyás a versaillesi szerződés 231 cikkelye német eredeti hivatalosban is. Cikornyás a magyar fordítása is. De ilyennek kell fenni, szükségszerűen akkor, amikor lehetőleg szószerint történik a fordítás, ugy azonban, hogy az érteimet száz százalékig adja vissza. Nem is akarunk ebből a cikkelyből körmönfontabb konklúziókra jutni, mint Bloch és "Renouvin francia historikus urak. Ök emiitett cikkünkben azt állítják, hogy a német békedelegáció, már eleve Versaillesben is tévesen értelmezte ezt a cikkelyt. Ők ugy értelmezték, hogy a németek és szövetségeseik, tehát mi magyarok is Urheber des Kriegs, azaz a hálxiru okozói vagyunk. Ez pedig végzetes tévedés, Imert a cikkelyben az áll: »Als Urhe l>er für alle VerFuste und Scháden verantworlich sind«. Tehát édes honi nyelvünkön ez annyit jelent: »Mint okozók, felelősek a veszteségekért és károkért«. Világos tehát, hogy a németek és szövetségeseik, tehát mi magyarok még a párizskörnyéki papirrong'yok szerint sem vagyunk felelősek a háborúért, hanem csak az általunk okozott károkért és veszteségekért. Ezekért pedig már helyt alítunk. Ha a francia historikusok érve'éséhez még hozzátesszük azt, hogy Tisza ellenezte a háborút, akkor mi magyarok a központi hatalmak többi államaitól elkülönítve sem tartoznánk már jóvátétellel". Igaz, Tisza István koronatanácsi szereplésére ellenérvekkel szolgál a külföldi sajtó. Majd más alkafommai kitérünk ezekre is. Meg fogjuk l áfolni azokat is. Illetékes köreinknek éber figyelemmel ke't kisérniök a háborús felelősség szempontjából beállott, reánk nézve felette kedve/ő fordulatot és ezek alapján megszabadítani hazánkat a további jóvátételi fizetésektől. Strakv Henriit. VÁROSI MOZGÓ Szerdán 5, 7 és 9 órákor Harold Lloyd Szenzációs hangosfilmje, a kacagás é3 izgalom orkánja a SUSZTERPRINC Csütörtöktől Louis Trenker kolosszális hangos filmremeke a Csütörtöktől Az ember, a gép, a gazdasági válság, a mnokanélRüiiség nagy problémái sasi Szabó László holnapi előadásán Holnap, csütörtökön délután 6 órakor hatalmas érdeklődéssel várt előadás Színhelye lesz az ipartestületi székház díszterme. — Nyíregyháza egyik legkiválóbb szónoka, a Nyirvidék volt főszerkesztője, a forradalmakat követő nagy nemzeti megújhodás egyik lángoló szavú harco

?a, sasi Szabó László tart előadást a ma

l élet központi problémájáról, a gazdasági válság kompliká t kérdéséről. Minden nagy háborút évtizedekig tartó gazdasági leromlás követett. A század előtti Magyarország a francia háborúk anyag és emberpusztitásának rotmboló hatását érezte. Az ország aléltan feküdt a gazdasági romlá

s életei ö(ő évtizedeiben. A világháború után a fékevesztett alkotási lázban egy ideig seiikisejn látta az örvényt, amiely felé a gazdasági élet rohan, de a .húsza* évtized utolsó esztendeinek egén már ott sötétedett a távoli vilia

1" fekete felhője. A harmincas évek küszöbén aztán kitört a vihar, amelynek orkánja azóta mind hevesebben tombol. A vész átterjedt az egész világra és eddig sziklaszilárdnak vélt hatalmasságok roppantak meg az iszonyú fergetegben. Vállalatok és magánosok felett kong a haláiharang és miként a bénuló test egyes részei fokozatosan hűlnek át a dermedésbe, a fassu haldoklás átterjed minden társadalmi rétegre. Az egész világ feltörő jajkiáítástói' hangos és a leggazdagabb nemzetek és emberek ajakán is megfagyott az életmosoly. Vannak, akik ebben a tomboló viharban a kapitalizmus bástyáinak végső összeomlását várják és az általános válság főokáu? az eddigi termelési rendszernek visszavonhatatlan bukását 'Hitegetik. Ezek szerint a kivezető ut napa lehet más, mint a kollektív termelési rendszerre való békés, fokozato' áttérés, amelynek s/ámo

5 előjelét látják a kooperatív törekvések egész sorozatában Mások az eu

rópai unió mihamarabb való megvalósítását sürgetik és hadat üzennek az életet mjegbénitő vámfalaknak. Közben fel-fei "viharzik az uj háború lehetőségének kérdése is és a gyűlölt Banque de Francé aranyhegyei ellen esküsznek véres bosszút. "Közben nőttön nő a munkanélküliek, a-z éhezők, fázók, r

uhátlanok száswa és országok, vármegyék, városok, községek erejök végső megfeszítésével csendesttik le az éhség szította indulatot az inségakciók karitászával. Ma senkisean beszél másról, mint arról, meddig tart a gyilkos kór, mikor lesz vqge a szenvedések szörnyű láncolatának. — Mikor? Mintha csak 1918 tavaszán járnánk a na£>" kérdés töviskoszorus útját: mikor ? Nyíregyházán meg nem volt senki, aki a nyilvánosság elé lépve a nagy kérdésről szólott volna. Most s

asi Szabó László dr' vállalkozik reá. Végleges és megnyugtató választ ad-e a nagy kérdésre? Azt hisszük, erre ő sem vállalkozik. De hogy éles logikájával, meggyőződéssel áthévitett elokvens előadói erejévei" be fog vijágitani a nagy kérdések szövevényébe, bizonyos. £s ez a fénv, ez a megvilágítás közelebb visz bennünket a megismeréshez, a tisztánlátáshoz. Sasi' Szabó László holnap délutáni előadása érdekel mmdynku. Ott lesz társadalmi életünk fiijnden ágazata, ott lesznek gazdáink, iparosaink, kereske dőmk, ott lesznek a megcsonkított, a kétségbeesés szélére vert tisztviselők és a kenyér, meleg otthon nélkül bámulatos önmegtagadással szenvedő munkanélküliek. Ezt a, nagy érdeklődést megérdemli az illusztris előadó és a tárgy, amelyrői szólam 'fog. Az előadási csütörtökön délután 6 órakor les* az ipartestület székházában. A Dolomitokban játszódik le, A császárvadász c. film cselekménye, amelyet holnap matat be a Városi Mozgó A császárvadász cimü gyönyörű filmet mutatja be holnap a Városi Mozgó. A csaszárvadászt Louis Trenker irta és rendezte és maga. játssza a címszerepet is. Partnerei Lissi Arna és Luigi Serventi. 1914 nyarán együtt túrázik a Dolomitokban két jóbarát. az olasz Franchini gróf és Flórian Dunai osztrák turista vezető. Kitör a háború és a két jóbarát legszebb kirándulásának helyén, mint ellenfél áll egymással szemben. Az olaszok - felrobbantják a hegyet az osztrákok alatt és csak Dimai hősies magatartása menti meg a császárvadászokat a biztos haláltót. Azután elmúlik a háború és a két jóbarát ismét összekerül. .. A császárvadászt kitűnő kisérő műsorral együtt csütörtöktől vasárnapig^ Mozgó. bezárólag játssza a Városi kifizetődjék, a gazdók részére sok hasznos tudnivalót közöl a rádió,és amellett a családnakállandó szórakozást nyújt. Érdeklődjék az Orion 7033-as hangszórós Európavevő teljesítményéről. i

7i Gyártja Orron izzólimpagyáf»