Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-10-02 / 222. szám

A teljesen eladósodott gazdákat is felveszik a szanálandók táborába 4 # APOLLO # Ma, csfitörtökSn utoljár* 5, 7 és 9 órakor Szenzációs újdonság 1 Llane llayd, Werner l ütterer, Lillán Eliis őszereplésével Császár parancsára Szerelmi regény a békebeli császár városból Biatorbágyi merénylet Szenzációs eredeti felvételek Helyárak 40 fillértől P 120-ig. Péntektől—Vasárnapig HARRY PIEL Hidegvérű kalandorok A Bethlen Gábor Szövetség Fiókjának iisztikara Megírta a Nyírvidék, hogy va­>iárnap, szeptember 27-én impo­záns gyűlés keretében megalakítot­ták Nyíregyházán a Bethlen Gábor Szövetaég Szabolcsi Fiókját. A Szövetség szabolcsi tisztikara a következőkben alakult meg : Elnök : Dr. Szarka Sándor kúriai bíró, c. kir. törvényszéki tanácsel­nök. Ügyvezető elnök: Dr. Vietórisz József ny. c. főigazgató. Társelnökök: Dr. Bencs Kálmán polgármester, dr. Borbély Sándor főszolgabíró, dr. Erdőhegyi Ferenc főszolgabíró, dr. Erdőhegyi Lajos főispán, Görömbey István jb. elnök dr. jármy Menyhért nagybirtokos, dr Kovách Elek kir. közjegyző, Meskó Elek m. kir. kincstári fő­tanácsos, Mikecz Dezső ny. aüspán, Mikecz István ny. alispán, Dr. Mi­kecz László árvaszéki elnök, dr. Mi­kecz Miklós vm. főorvos, Salzmann Ottó kir. ügyészségi elnök, dr. Tóth Bálint • kir. pánzügyigazgató, báró Vay Miklós országgyűlési képviselő. Egyházi társelnökök: Barta László esperes, dr. Bartók Jenő em. tanácsbiró, Kovács Lajos esperes, Krieger Mihály ev. lelkész, Paulik János m. kir. kormányfőtanácsojs. Porzsolt István espieres. Alelnökök : Dr. Buday Gyula kir. közjegyző, Nyírbátor, dr. Dem­jén József városi iigyv. tiszti orvos Nyíregyháza, Imre János igazgató­főmérnök Nyíregyháza, dr. Jármy Béla kir. közjegyző Kisvárda, dr­Kérchy Péter ny. jbirósági elnök ügyvéd Kisvárda, Mészáros Pá "kir. járásbírósági elnök Nyírbátor, Mo­ravszky Ferenc ny. igazgató Nyír­egyházain Szotyori Nagy Sándor kir, közjegyző Kisvárda, Osgyáni József gyógyszerész Nyíregyháza, dr Porkoláb Zoltán ügyvéd Nyíregy­háza, Reöck István ny. alezredes Nyíregyháza, dr. Rimaszomhathy Géza ny. pénzügyigazgató Nyíregy­háza, dr. sasi Szabó László m. kir. kormányfőtanácsos ügyvéd, Nyír­egyháza, dr. Szopkó Dezső gyógy­szerész Nyíregyháza, Uzoni Jenő posjcahiv. főnök, Nyíregyháza, dr. Vietórisz István városi főügyész Nyíregyháza. Wemer Gyula igaz­gató Kisvárda. Wléző bizottság. Elnök: Szohor Pát főjegyző. Tagok : dr. Ferenczy Károly igazgató, dr. Kovách Dénes közjegyző helyettes, Máczay Lajos tanár, dr. Szesztay András ügyvéd. ['éttztárnok: Keresztessy Lajos Ijank tisztviselő. Főjegyző : Weiszer Gyufa h. igaz gató. Ellenőr : dr. Valent Mihály vá­rosi tiszti orvos. . egyZÖ : Török Zoltán takarék­pénztári tisztviselő. Titkár: dr. Bakó Pál vm. al­jegyző. Számvizsgáló bizottság: Komáro­my Károly üzletvezető igazgató, Maurer Károly bankigazgató, Nagy Elek műszaki tanácsos. A választmány 55 'rendes és 28 póttagból alakult meg. A bajbajutott földbirtok szaná-i ! Jása tudvalevően nagy propagandá­val indult meg, de rekordteljesít­ményt eddig inkább csak a vára­kozás fölkélt ésében és a tömeges jelentkezés terén értek el. Közel 18000 kérvény jutott az illetékes szervek elé, de a rendezéshez szükséges anyagi eszközök nem álltak rendelkezésre. A legilleté­kesebb helyről arról értesülünk,' hogy a kormány a közeljövőben módot tálát a szanáláshoz szüksé­ges anyagi fedezet biztosítására. Arról is értesülünk, hogy az uj szanálási eljárások során liberáli­sabb lesz az adósságteher és a vagyonban nyújtott fedezet ará­Budapestrő! jelefntik: A keresz­tény gazdasági párt értekezletén Károlyi Gyufa gróf kijelentette, hogy a kormány mindent elkövet arra. hogy az ínséget és az ezzei járó elégedetlenséget legmesszebb­menően levezesse. Igyekszik az ex­portot előmozdítani és az importot csökkenteni, mert ez okozza a nagy és veszedelmes devizahiányt. Hat-millió métermázsa buza ex­portja biztosítva van. Az adóhiány 220 millió pengőt tesz ki. Akik képte'ének fizetni, ha­lasztást vagy engedményt kapnak. nyának megállapítása. Olyan kis­birtokok is rendezéshez "juthat­nak, amelyeknél a földárak esése folytán az adósság már elérte a túlterhelés mértékét. A kormány­nak, mint velünk közlik, áz az in­tenciója, hogy minéf több önálló kisgazdaságot lehessen a régi tu­lajdonosok javára megmenteni. Ezzel a hirref kapcsolatban szó van arról is^ hogy három évi hala­dékot kellene biztosítani 'az önhi­bájukon kívül bajba futott gaz­dáknak adósságaik'visszafizetésére. Ilyen célzattal már meg is indul­tak a tárgyalások a FOB és az el­adósodott gazdák hitelezői között. De akiknél nem a képesség, hanem a készség hiányzik, azokkal szem­ben a legszigorúbban fognak eljár­ni. A nagy fizetésekről, az Összefér­hetetlenségről és az uzsora l>ank­kamatokról' szóló rendeletek mun­kában vannak, ezekkeí foglatkoz­tatja legelőször a kormány a tör­vényhozást. Az értekezlet befejeztével az Í> hír terjedt el, hogy a miniszterel­nök 2-3 héten belül kérni fogja néhány napra a parlament összehí­vását, hogy az emiitett javaslatokat letárgyalják. 1931. október 2. Januárra várja a kormány, hogy sikerűi rdidbehozni pz államház^ tartus egyensúlyát, januárban ese­dékes a Népszövetség Tanácsának a magyar kérdésben való végleges állásfoglalása és végül januárra alakul ki teljesen és minden rész­letében az Uj köz- és magángazda-! sági' kormányprogramul. Kérdés, m* történik januárig? Beavatott helyen mondják,, hogy organikus gazdasági program vég­rehajtására, mint például na­gyobbarányu exportfejlesztésre, köz munkák elrendelésére csak a Nép­szövetség szanálási akciója után kerülhet sor, mivel' a kormány-i nak csak akkor lesz módjában megállapítani, hogy az említett és más mélyreható gazdasági intéz­kedések életbeléptetése céljából minő anyagi eszközök állanak maid rendelkezésre. Januárig bármiféle gazdasági programnak csupán azon része valósitható meg, a­mely teljesen független a "Népszö­vetség Tanácsának januárban ese­dékes állásfoglalásáról. A mezőgazdasági kamarák és a vármegyék Mint hírlik, a mezőgazdasági'kaj­marák kérdésévei a vármegyei tör­vényhatóságok is foglalkozni "kí­vánnak. Így fegutóbb Hajduvár­megye közgyűlése egyhangúlag til­takozott azzal" a tervveí szembenj amely a mezőgazdasági kamarák­megszüntetését célozza. DrLudány Miklós felsőházi tag és L. gzabó Imre kisgazda, továbbá Bagi Ist­ván földbirtokos felszólalására egy­hangúlag elhatározta Hajduvárme­gye törvényhatósági bizottságai hogy felirati uton is tiltakozik a mezőgazdasági kamarai intézmény­nek "megszüntetését célzó törekvés­sel szemben ás gazdaérdekből szükf­ségesnek tartja — különösen a je­lenlegi *-suiyos gazdasági* válság­idején —• ennek a demokratikus gazdaérdekképviseteti "szervnek fenntartását, ílfetőleg fokozottabb kamarai munkatevékenység kifej­tésére képesítő további kifojleszté-. sét. ; Az üzemek likvidálása során megkapják pénzüket a kis­hitelezők is A város képviselőtestületének an üzemek iikvídálása ügyében hozott Határozata élénken foglalkoztatja a város közvéleményét. Nagy meg nyugvással fogadják városszerte ezt |a határozatot s legfeljebb annyiban hangzik el egy-egy kritikai meg­jegyzés, hogy nem ártott volna, ha a likvidálás hamarabb, bekövetke­zik. De végeredményben igy isi messzekiható eredménye lesz az üze mek rendezésének. Az az aíapelv, amelyre a likvidálásra vonatkozó polgármesteri javaslat épített, a kö­zönség lelkében régóta érlelődő gondolat, az, hogy ne legyen olyan városi üzem, amely az adózóknak konkurrenciát csinál. Másoldalról azt az alapigazságot, hogy a közér­dekből okvetlen szükséges üzeme­ket nemcsak hogy fenn kell tarta­nia a városnak ,hanem akár bér­let, akár házi kezelés utján fejlesz­tenie is kell, ugyancsak átérzi min idenki a városiban. Igy a polgármes­teri javaslat azt a reményt táplálja, hogy a város gazdasági életére rend kivül frissítően fog hatni az üzemek ügyének végleges elrendezése, A képviselőtestületnek módjában lesz még az üzemek kérdésével be­hatóan foglalkoznia és igy a köz­vélemény is tiszta képet fog kapni a további eseményekről is. A város számos polgárát az érdekli, hogy most, miután a város magára vál­lalt mintegy 281.000 pengő terhet A városi vámbérlők szabályszerűen járnak el, amikor mindenkit megvámolnak Csak azok a jármüvek mentesek a vámfizetés alél, amelyek a kocsizó magántulajdonai. — Az antók minden körülmé­nyek között kötelesek vámot fizetni Nyugalmasabb, boldogabb idők­ben, amikor Nyíregyháza városa nem is gondolt a városszéli vámok bérbeadására, bárki jöhetett, mc-i hetett kocsin, taligán, autón a vá­mokon at. A városi vámoknál már akkor is vámot szedhettek vol­na mindazoktól, akik nem saját fogatukon járnak át a vámon. Azok a fogatok ugyanis, amelyek után közmunkaváltságot fizetnek a tu­lajdonosok, mentesítve \ annak sza­bály szerint a vám megfizetése alóf. De nem fizetett vámot sen­kisem, aki nyíregyházi volt, akár a maga fogatán utazott, akár bérko­csin, taligán, autón tette m§g az utat a vámon túlra, avagy onnan a városba. Nyíregyháza akkor a jómód idején megengedhette ma­gának azt, hogy nem fizettetett vá­mot íakosaivaf. Más a hefyzet azon ban most, amikor a város a nyo­masztó terhek kényszerítő súlya alatt bérbe adta a vámszedés jogát. Most a vámosok, akik nagy bér­összegeket fizetnek, jóvat többet, mint amennyit azelőtt a várni a városnak jövedelmezett, szigorúan a Szabályrendeletek szerijit jár- | nak ei. Csak az nem fizet ma vá­mot, aki a saját fogatán megy át a vámvonalon, azon a fogaton, a­meíy után közmunkaváltság címen már lerótta minden vámkötelezett­ségét. Az autók azonban, amelyek ilyen váltságot nem fizetnek, akkor is kötelesek a vámfizetésre, ha 0 tulajdonos maga vagy családja ül benne. A vámfizetésnek ez a rigorozi­tása eleinte nagy meglepetést kel­tett és nem egy összeütközésnek volt okozója. Ez érthető is, ha meggondoljuk, hogy a város kö­zönsége más eljáráshoz szokott hozzá évtizedeken át. Természete­sen a vámosok is túllőnek a célon és á bérszedés szigorúsága nem' egyszer meg nem engedett intézke­désre ragadja őket. Igy szedtek már vámot olyan kocsi után is, a­meiy kifejezetten magántulajdon, amelyet gazdája használt és ámel^ uátn a közmunkaváftságot lerótta. Az ilyen félreértésekből "eredő sé­relmek ellen jól teszi a közönség} ha tiltakozik, mig ki 'nem alakúi mindkét részről a jogszabályok kfcv rétén belül maradó eljárás. / Csak januárra remélik, a válságból Budapest. Politikai és gazdasági körökben nap-nap után föfmerüí — egyre nagyobb nyomatékkal — az a kívánság, hogy a kormány ne csak adóemelési rendeletekkel' foglalkoztassa a 33-as országos bi­zottságot, hanem terjessze végre elő a gazdasági élet fellendítésére irányuló terveit is, amelyek nélkül bog? megindulhatunk kifelé... elképzelhetetlen a fölemelt adók behajtása. Értesülésünk szerint a gazdasági kormányprogramm ki­dolgozását, valamint általában a válságból való kibontakozást il­letően januárra várják az illetékes tényezők azt a fordulópontot, a­melynek három szempontból lesz döntő jelentősége. A miniszterelnök bejelentette, bogy készülnek az összeférhetetlenségről és az uzsora­kamatról szóló javaslatok

Next

/
Oldalképek
Tartalom