Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-07-31 / 171. szám

J^VÍRYIDBK. 1931. jul.us 31. Nyugalom és hidegvér Bethlen István miniszterelnök jó hirt közölt a magyar közönséggel. Bejelentette, hogy a francia kormány hozzájárulásával rövid időm belül megkapjuk a kincstár jegyjkö lcsönt, amely előreláthatólag nem öt millió; hanem hét millió lesz, ugy hogy a külföldről hat millió font érkezik. E kölcsön birtokában a pénzforgalmi korlátozások hamarosan le fognak épülni ugy, hogy a gazdasági élet ismét visszaterelődik rendes menetébe. Hogy azonban mely időpontban következik be, az elsősorban a közönség magatartásától függ. A miniszterelnök e kijelentésének az az értelme, hogy a pénzforgalmi korlátozások teljes leépítéséhez és így a normális gazdasági forgalom teljes visszaállításához a nagyközönség megértő részvétele szükséges Köztudomásu, hogy a betéti és a devizazárlatot az tette szükségessé, hogíy a közönség a külföldi hirek Íratása alatt nyugtalankodni kezdett és félő volt, hogy a betéteket az indokoltnál nagyobb mértékben fogja a bankoktól és takarékpénztáraktól kiszedni, ami végeredményben kedvezőtlenü hatott volna vissza a pengő-értékre és ezenkívül az ország hitei* életét súlyos megrázkódtatásnak tette volna ki. Már pedig nincs a világon olyan ország, ahol a betétek hirtelen elvonása a hiteléletet és a gazdasági biztonságot meg ne zavarná. Egyetlen ország hitelszervezete sincs arra berendezve, hogy a takarékbetéteket és folyószámla követeléseket egyszerre és hirtelen visszavonják, még pedig nagyobb mértékben, amint erre a gazdasági forgalomnak szüksége volna. A ban kok és takarékpénztárak a gondjaikra bízott idegen tőkéket természetszerűen gyümölcsözőleg kihelyezik, mert hiszen csakis igy tudnak ia betétek után kamatot fizetni. Ezek az idegen tőkék tehát forognak a gazdasági életben, amelytői ezeket a tőkéket hirtelen visszavonni a termelés és forgalom veszélyeztetése nélkül lehetetlenség. Fon'os gazdasági és nemzeti közérdek teháU hogy a közönség a betétek és folyószámlakövetelések hirtelen tömeges visszavonásával ne zavarja a gazdasági élet menetét. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy mindenki lesak annyi betétet vegyen ki a pénz intézetektől, amennyire feltétlenül szüksége van. Ha ezt a szabályt a közönség betartja, ugy a betétforgalmi korlátozás feleslegessé válik. Ha ellenben a közönség akár üknél küü ijedelemből, akár esztelen pénzhalmozás céljából a betéteket egyszerre kiszedi, ugy az állam a közönség saját érdekében, valamint a gazdasági élet megrendülésének elhárítása végett kénytelen, a betétek kifizetését továbbra is korlátozni. Ekként értendő a miniszterelnöknek az a kijelentése, hogy a pénzforgalmi korlátozások teljes leépítése a közönség nyugalmától és hidegvérétől függ. A betevőknek nyugtalanságra nálunk hála Istennek semmi okuk sincsen, mert

r amint ezt Bethlen István tanúsítja, a magyar bankok szilárd helyzete mellett a betétek biztonsága kétségen felül áll. Ezt a biztonságot fokozza még a magyar államnak az az eltökélt szándéka, hogy a betétvagyont vagyon dézsmávál, vagy váltsággal sújtani nem fogja, amit a miniszterelnök már ismételve a leghatározottabban kijelentett. Semmi ok sincs tehát arra, hogy a közönség tömegesebben vonja vissza betéteit és folyószámla követeléseit a pénzintézetektől. A külföldi kincstárjegy kölcsön lehetővé fogja temni, hogy a pénzforgalmi korlátozások már a közel jövőben lényegesen cnyhitteSsenek. Ha ennek bekövetkezte utáti a nagyközönség higgadtan fog viselkedni és a betéteket csak az okvetlenül szükséges mértékben fogja igénybe vanni, ugy hamarosan további enyhülés következhetik be és nem hosszú időn belül a betétkorlátozást teljesen meg lehet majd szüntetni. Joggal intézhette tehát Bethlen István miniszterelnök a nagyközönséghez azt az intelmet, hogy őrizze meg nyugalmát és hidegvérét és ne üljön fel afféle rémhíreknek, amelyeket önző okokból koholnak és terjesztenek azok a lelkiismeretlen elemek, akik a nyugtalanságban maguknak önző hasznot iparkodnak kicsiholni és a

z üzérkedés különböző ismert fajtáit próbálják ismét praktizálni. Itt valóban áll a tétel, hogy segits ma. gadon és Isten megsegít. Nyíregyháza város képviselőjének nagyhatású parlamenti beszéde a fővárosi lapokban Éber Antat dr.-nak, Nyíregyháza város országgyűlési képviselőjének hatalmas beszéde, amelyben a felhatalmazási törvényjavaslat vitáját a közgazdaságtani tudás fényes argumentációjával vezette be, olyan erős visszhangot keltett, amilyenre alig volt példa az utóbbi évek parlamenti eseményeiben. A fővárosi lapok a nevezetes beszéd elhangzása után kivétet nélkül Éber Antallal foglalkoztak és ellenzéki oldalról is elismerték Nyíregyháza képviselőjének igazságait. A vezércikkek sorában a Budapesti Hiri lap többek között a következők ben méltatja Éber Antat dr. beszédének jelentőségét: A képviselőházból ma olyan levegő áradt ki az egész országba, amilyennel a háború utáni parlamentek nem kényeztették el túlságosan a közvéleményt. A felhatalmazási törvényjavaslat vitájában olyan beszéd hangzott el, amely a kérdés gazdasági mivoltának megfelelően gazdasági és pénzügyi szempontból boncolta a törvénytervezetet, olyan közgazdasági tudással és olyan kritikai szellemmel^ amely a világ legnagyobb és legműveltebb nemzeteinek parlamentjeiben otthonos. A beszéd mindenesetre megvilágította a felhatalmazási törvény hátterét és annak szükséges voli tát, mégis ami belőle első pillanatban az ember figyelmét megragadja, az nem

1 a fejtegetések időszerű célzata és tanulsága, hanem az, hogy ez a beszéd és az általa teremtett atmoszféra, elégtétele és igazolása Bethlen István tízéves törekvésének: szaktudást a parlamenti vitába! És ha a felsőházban Imár annak megalakulásakor helyet kaptak a társadalom minden rétegét reprezentáló szakférfiak, a most lezajlott képviselőházi választáson a magyar választóközönség is követte a miniszterelnöknek ezt a célkitűzését. ' Ebben az irányzatban született meg Éber Antal mai beszéde, akinek valóban nemcsak a politikai bizalom adta kezébe a mandátui mot, hanem választóinak az a meggyőződése is, hogy Éber Antal — ahogy a magyar közjog tanítja — nemcsak kerületének kívánságait, hanem a nemzet egyeteme^ érdekeit, még pedig elsősorban gazdasági érdekeit fogja szolgálni. Maga a beszéd iskolapéldája a mélyenszántó politikai megnyilatkozásnak. Nem kormánypárti és nem

1 ellenzékieskedő. A kormány felé is megmondja kritikáját, ami; kor megállapítja, hogy v3Iameny

J nyien felelősek vagyunk azért a bűnéit, hogy a magyar társadalomnak minden egyes rétege állandóan különféle igényekkel "ostromolta a kormányt. Ugyanakkor pedig nemcsak elokvenciával, hanem nyomban számszerűen idézett adatokkal -dlvasta rá az ellenzékre, hogy milyen szük korlátok közé Szorít minden szanáló kormányakciót a világválság, atnely ma min

1 deri gazdasági és pénzügyi bajnak és betegségnek alapja és vegsőoka. És ha a pártámén*i beszédeknél azt szoktuk mondani, hogy azok az ország színe előtt és a nemzet füle hallatára hangzanak el, ugy most valóban megállapíthatjuk, hogy Éber Antat a gyakorlati bankember és elméleti közgazdász egy egész országnak tartott lekciót arról* hogy tisztán lássunk a mai válságban : imi'yen ellenállhatatlan törvényszerűséggel sodort bele minden európai államot a gazdaság) válságba az a háboruutáni politika, amely először meghosszabbi-. totta a vámhatárokat hatezer kilométerrel (akkor, amikor az Egyen ütő is csupán négyszázezer küooo m. reketehegy fürdő Vizgyógyintézet és klimatikus hely. — Megnyílik május 15-én. a tenger felett. Vasútállomás: Sp. Nová Ves (Ijló) posta Vondrisel STRANDFÜRDŐ S,5 négyszeri étkezéssel, lakással, borravalói val, kurtaksával. Elő- és utóidényben szobaárakból 50 százalék kedvezmény. Prospektus, felvilágosítás : Fürdőgondnokság vagy a Menetjegyirodák. L4864-2 méter), azután pedig folytonosan emelte a vámfalakat, egyre job: ban elszoritva az országok nemizetj, közi gazdasági ütőereit. És minden egyes állítására, sőt a közbeszólásokra is készen állott Éber tarsolyában az érvek mellett egyegy szám is, amellyel -valósággal röptében teritette le a feléje, az álláspontja és a törvényjavaslat felé irányított mérgezett nyilakat. Nyíregyháza város közönsége büszke ezekre a sorokra és önérzettéi mutathat rá, hogy Éber Antai dr.-rat olyan férfiút küldött a? parlamentbe, aki közgazdasági" tudásával, puritán egyéniségévei akkor, amikor Nyíregyháza érdekeit képviseli, az ország egyetemes ügyét szolgálja. | A Bethlen-ntcaiak öntözést kérnek A következő panaszos levét érkezett hozzánk : Tekintetes Szerkesztő Ur 1 Tőlünk, a Bethlen-utca, város által egyáltalán nem elkényeztetettlakóitól, távol áll az újságban való feltűnni akarásnak minden gondolata, de mert most, amidőn egyik * Bethlen utcai érdemes lakótársun- , kat, aki részben saját elhatározásából, részben a többi lakók unszolására elment a legilletékesebb helyre, a városhoz és ott száz százalékig alátámasztva, kérte a Bethlen-utca, Szabolcs-utca sarkától a vágóhíd felé vezető szakaszának naponkint egyszer-kétszer való intenzív öntözését. Kissé vérszegény lágyan, de interveníálónk kérésére, ami sokunk nak kérése, sőt meni túlzok, ha azt mondom, hogy közegészségügyből az egész város lakosságának eminens érdeke, azt a választ kapta, hogy nincsen víz, ez az oka annak: hogy a Bethlen-utcát mostanában még csak véletlenül sem öntözik. — Tekintetes Szerkesztőség I, aki jogos panaszunknak b. lapjában helyet ad és Tekintetes Városi Képviselőtestületi Tag Urak, akik talán (közügyről lévén szó) jelen cikkünket el méltóztatnak _oívasni, méltóztassanak a tárgyilagosság ma gaslatára helyezkedve gondolkodó aggyal és látó szemmel nézve, rájönni arra, hogy a Széchenyi utcát város esztétikai szempontból, már régebb idő óta elzárták a teheráru forgalom elől, azóta a város úgyszólván össz teherforgalma a velünk portól talán egyformán szenvedő Vasgyár-utcán keresztül jőve a Bethlen-utcán bonyoütódik le, ugy hogy a város ezen mostoha gyermekei (bár ezen mostohagyermekek kötelessége ugyanannyi a város iránt, mint a Kossuth-tér, Vay Ádám-utca, Rákóczi-utca stb., stb. teljesen kikövezett és öntöző autókkal naponta többször beszaladgált utcák lakóinak) a Vasgyár- és Bethlen-utcák lakói, hosszú évek tikkasztó nyarain át a hering Szerepére vart rak kárhoztatva. Az itt lakók annyit szénvednek naponta a ' kocsik- százainak felvert porától, he • -innak az Isten a megmotidha Reggel, ha takarítás alkalmával kinyitják csak pár percre is lakásaik ablakát, az ott beszűrődő por a beszürődés pillanatában, nagy mennyiségénél fogva, valósággafullasztóvá és elviselhetetlenné teszi a lakások levegőjét és eppen elég ahhoz, hogy ott minden darab bútort tenyérnyi vastagságú porréteggel bevonjon. Ehhez a kevésbbé kellemes dologhoz tartozik még az is, hogy ilyen alkalommal a porral együtt az igavonó állatokról, egészségünk és gyermekeink egészségének rovására, a legyek ezrei is ellepik lakásunkat. Aki tehát mentesülni akar mindezen kellemetlenségtől, az a helyzet kényszerítő hatása alatt, kénytelen lakása ablakait állandóan, ákár van meleg, akár nincs, éjjel-nappal zárva tartani. Amikor ezeket Írjuk, szabad legyen megemlítenünk még panaszunkkal kapcsolatban a panaszok panaszát, ami mellett a város lakosságának egészségügyét illetőleg még a mi panaszunk is eltörpül. Ugyanis köztudomásu, hogy a város összlakosságának hus- és zsirellátmányát is á poros vágóhíd előtti téren áthaladva, a Bethleni utcán szállítják végig és bár hentes és mészárosaink hivatásuk magaslatán állva megtesznek mindent védekezésül, de igy is óvhatatlan, hogy szállítmányaikra, a porra., együtt a tífusz, tbc. stb., stb. baciliusainak milliárdjai rá he rakódjanak. Kérjük tehát sokezrünk nevében a város jogos panaszokat mindenkor megértő polgármesterét, a város képviselőtestületét, hogy a közegészségügy érdekében méltóztassanak elrendelni a panaszlott utvonalak rendszeres öntözését s egyben utasítást adva «.z öntözést végző közegeknek arra. hogy öntözés alkalmával ne az utca kikövezett középső részén szaladjanak kere^ztiv. azzal az egy-egy lajt vizecskével, de tessenek art az utca két oldalán lévő poros .részen szét öntözni, ahoi a lovak patáját féltő kocsisok az egész forgalmat lebonyolítják. Vagyunk a Tek. Szerkesztőséginek a közlésért, a város vezetőségének pedig a foganatosításért, előre is köszönetet mondva tisztelettel: ' A Vasgyár és Bethlen-utca lakói.