Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-07-16 / 158. szám

1931. juSus lo. JNfVíKYlDBK. Évzáró ünnepség az Inczédyek ósi kertjében "Évszázados lombok alatt, Nyíregyháza száz év előtti polgármesterének udvarházában, a Bocskay utca végén az In- < czédy-házban működő magánóvodá­ban hétfőn délután tartották meg az évzáró ünnepséget, amely felejt­hetetlen élményt nyu\tott a megje­lent nagyszámú közönségnek. Tes­sik Margit óvónő kis növendékei mutatták meg mit tudnak, miként szavalhat, beszélhet, játszhat, mo­zoghat szabadon, kedvesen kedély­lyel, szivvel áthatottál! a kis ma­gyar gyermek, ha nevelői lélek oda adásával, ha szakavatottsággal, há a kis emberbimbók végtelen szere­tetével foglalkoznak vele, amiként a Bocskay utcai 'óvodában is törté­nik. Volt valami megindítóan szép ;abban, amikor Inczédy György egykori városbíró késői unokája felvonult a magyar ruhás kicsi­nyekkel, magyar zászlósán, ének­szóval, amikor láttuk, hogy a város lakosságának legfőbb kincsét, fél­teni valóját, a gyermeket ezzel a nagy áldozatkészséggel" és gondos­sággal óvják, becézik ,nevelik a­,melynek a hétfői záróünnepségen tanút voltunk. Minden gyermek; bemutatta készségét, szépen zengő, magyar bánatról és reménységről szóló versekben, dalokban, játékos tornában, és szellemesen összteálli­tott, a nagyokat is szórakoztató já­tékszámokban, ame/yek elárulták a kis gyermekek ügyességét, nagy szeretetét az óvoda, az óvónő iránt. A záróvizsgát uzsonna követte, majd a jelenvo'.tak meleg elismerés­sel méltatták Tessik Margit óvónő munkásságát, élükön Sexty Judit­tal, az Általános Jótékony Nőegy­let alelnöknőjével. — 'A Bocskay utcai óvoda záróünnepsége Is iga­zolta, hogy a magánóvónők nagy fáradsággal, aránylag csélcély anya­gi támogatás fejében is ideálizmus­sal tevékenykedve, a várós vállai­ról nagy terhet vesznek le, ~ mert hiszen tulajdonképpen ezeket az óvodákat a városnak kellene ege­szében, megfelelő helyiségekben fenntartania. Eltűnt egy ernyő a csillagutcai óvoda ünnepélyén A csillag-utcai óvódában szomba­ton évzáró ünnepély volt. A bá­jos csöppségek az udvaron mu­tatták be tudományukat s hogy lejüket ne érje az izzó nap sugara a közönségtől kértek ernyőket köl­csön, amelyeket a gyermekek fölé tartottak. Sajnos azonban, amiken a szépen sikerült ünnepély véget ért ,kitűnt, hogy egy kölcsönként csontnyelü, fékete ernyőnek nyotma veszett. Kiérjük, hogy aki véletle­nül az ernyőt elvitte ,vagy eltű­néséről tud valamit, hozza, ille­tőleg jelentse a csillag utcai óvó­dába, mert ha az ernyő nem ke­rülne ímeg, az óvónő fenne kény­telen annak árát tulajdonosának megtéríteni. A „Háztartás" két szövetke­zeti boltot nyit Nyíregyházán A »Háztartás« néven ismert erős szövetkezeti akció a fővárosbar^ kedvelt bevásárlási helyeket léte­sített és most a vidékre is ki­I terjeszti működését. Nyíregyházán is boltot fog a »Háztartás« nyítm. Természetesen az eddigi szövetke­zetek mellett már ujabbak nem lé­tesíthetők, hiszen Nyíregyházán ugy is van bolt elég. Ezért a »Háztartás« a Hangya szövetkezet tci folytatott tátyjyalásokat és ér­tesülésünk szerint sikerült is meg­egyezni a Hangyával' ugy, hogy átveszi a Hangya részvényesek üzletrészeit az eddiginé' magasabb áron és a Hangya boltok, továb­bá a Gazdák Szövetkezetének bolt ja helyett két elsőrangú és nagy­szabású >fHáztartás« boltot nyit amellyel hatalmas tám a szt kap Nyíregyházán 4 szövetkezeti moz­galom. A Hangya részvényeseb: közül azok, akiknek egy darab üzletrészük van, amely tudvalevő­leg két pengő értékű, ezért nyolc pengőt érő »Háztartás« iizfetrészt kapnak, ami azt jelenti, hogy a »Iiáztartás« boltok megnyitás* a Hangya üzletrészeseknek nagy nyereségét jelent. Akiknek töbh üzletrészük van. azoknak megfe­lelő arányban veszik át az üzlet­részeiket. A »Háztartások« rövi­desen megnyílnak és a Hangya Szövetkezet vasárnap délután tar­tott közgyűlésén, amelyen báró Buttler "Sándor elnökölt, kimon­dotta, hogy a szövetkezeti eszme továbbfejlesztése érdekében he­lyénvalónak tartja a »Háztartás« alakulatra való áttérést. i Bizonyos, hogy a Hangya ed­digi üzletrészesein kívül 'egész se­reg uj tagot fog toborozni a »Ház­tartás«, amely mindenütt rendkí­vül kedvelt üzletet tart fennxneg­ingathatatían és a kormánytól is független szövetkezeti afapon. — Érthető, hogy a Hangya tagok üz­letrészük nagyobb összegű átvé­telét szívesen fogadják Nyíregyhá­zán is. 1 Értesítés! Értesítem mindazokat, akik az Alapítványi "Erzsébet Árvaházzal (Pacsirta utca 21. szám)i elszámolási viszonyban vannak, • hogy követeléseiket kissé késve kapják ímeg. Az intézet felszámolá­sának számszaki feldolgozása a szabadságolások miatt pár hetet késik. j Tisztelettel ( Krepkn Árpád, igazgató. M. kir. Hadiárvaintézet Tokaj <597-1 10545-1931. végrh. sz. Árverés hirdetmény kivonata. A nyíregyházi kir. járásbíró­ságnak Pk. 31925—931. sz. alatt kelt kielégítési végrehajtást ren­delő végzése folytán Karfankel Sámnel javára 100 P tőke s jár. erejéig 1931. évi április hó 28. napján végrehajtás utján le- és felülfoglalt és 3761 P re becsült ingóságok, u. m.: bútorok, stb. a nyíregyházi kir. járásbíróságnak Pk. 31925—931. sz. alatt kelt árverést rendelő végzése követ­keztében Nyíregyházán, Bujtos-u. 45. sz. alatti háznál 1931. évi augusztus hó 12. napján d. e. 12 órakor nyilvános birói árverésen el fognak adatni. Nyíregyháza, 1931. julius 10. 1404 SZÁNTÓ ÁRMIN kir. jb. végrehajtó. A harminckettes ház REGÉNY. Irta: Tartalfyn§ Stíma Ilona. 25 Multak a napok s Boriska már nem volt volt olvan halvány és örült az érkező gratu­lációknak, fogadta a látogatókat, akik leg­íöbbnyíre virággal kedveskedtek nei. Ép/;en tjz napos volt a baba, Boriska már arra gondolt, hogy megpróbál végig­menni a szobán, mikor ujabb látogató érke­zett. ' i í Kotsis Imréné a kis leányával. j — Adjon a jó Isten sok örömet Boris­;ka asszonynak. Nem tudott hogyan szólni. Jjelsőbbren­dünek, nem maga fajtájúnak érezte Boris­kát. Pedig az ura most már szép pozíciót vívott ki magának, nagy tantiémeket fog kapni ma-holnap, az operettjét próbálják már. ' Az asszonyka mit sem érzett ebből. Ter­mészetesnek tartotta, hogy az ura művész és beJátta, hogy neki nincs benne része. Rajta; kívül történik minden. Szolgáló asszonya ő egy olyan valakinek, akit meg nem ért­Akit rryíg nem értett dultságában; I és meg nem ért diadalában. Kotsisné két szál fehér szegfűt hozott és gondosan a többi mellé a vázába tette. | Az ágy mellett egy székre ült. — Látja, nagyon boldog vagyok —. mondta halkan Boriska. í — O, hogyne érteném meg a boldogsá­gát, — felelte vidáman, — hiszen én is átél­tem, ha más helyzetben is és keserűségekkel vegyítve. I — De akkor mégis jő volt- Olyan..; bogyis mondjam... olyan tisztának, szentnek érzi magát az ember' í — Igen — felelte Boriska — minden ár­tatlanságunk kis eleven szobra van előttünk. «Qlyan jó. — Nagyon jó. Csak érezni lehet­— Kifejezni semmiesetre sem. 1 Kotsisné a retiküljében keresett vala* mit. Elővette. Egy levél voltt. < — Nem is tudom... hogy is kezdjem-. — Az a levél...? Már messziről ráijesztettek a betűk. Milyen ismerősen, milyen határozott­sággal beleszúrtak az emlékezetébe! — Igen, egy érdekes levél. Hosszú be­szélgetés után szántam rá ma^am, hogy el­zom. Imre határozottan mondta hogy őnagy­sága nem fog ezért haragudni. — De kérem... mi az... miféle levél? — kérdezte Lőrinczné remegve és szinte min­den másróí.. meg gyöngeségéről is meg­feledkezve, friss mozdulattal felültt az ágyon. — Egy levl. De ne tessék olyan ijed­ten nézni, igazán nem olyan. Arról az órá­éiról szól, amelyet Imre és én ajándékoz­tunk Önnek. — Az óra! — szólt Boriska olyan han­gon, hogy sikoltásnak is beillett volna — olvassa el kérem, olvassa el. Nekem még nem lehet olvasni, még gyöngék a szemeim. — Ö, hogyne! — mondta Kotsisné kész­ségesen s már olvasta is: Igen Tisztelt Uram! í Mintegy félévi fáradtságos kutatás eredményeként tudomásomra jutott; hogy édesapám értékes antik órája, melyet ő egykor elajándékozott, önnél vani Az órát feltétlenül és mindenáron vissza arom szerezni, hogy mint egyetlen emléket megőrizzem. Nagyon kérem Önt, szíveskedjék értesíteni, hogy az óra Önnél van-e? Ha Önnél van, mily összeg ellenben vol­na hajlandó hozzám juttattni? Az óra rézből való, kis oszlopokon nyugszik és tetején egy kis fehér-már­vány gömbön ugyancsak rézből való, kiterje t szárnyú sas áll. Finom, ré­gi ötvös munka. Alsó lapján vékony! apró betűkkel latin szöveg: ( Ne számold a perceket, de élj Ezen kívül ugyancsak az alsó Igjj sarkában W. L. betűk is bevannak vésvei Az óra eddigi bortokosai: Főnix Albert porcellán és régiségkereskedő, tőle megvette: Ambrózy János ezredes,' az eladta: Vigh Márton ékszerésznek, tőle megvette: Jakab Elemér miniszteri tanácsos, akinek László fiát Ön taní­totta hjjffedülni s aki azt Önnek ajándé­kozta. r Tudomásom szerint az óra Önnél van, tefiát kérem szépen minderre vo-: natkozó válaszát s maradok í New-York, 192 ( kiváló tisztelettek Waltér László- { — Ennyi az egész. Én igazán nem ak"a-: rom e miatt visszakérni az órát, nem volna érdemes. Megírjuk neki, hogy már nincs nálunk az óra és érje be vele. Nem tartozik ránk, hogy neki kell az óra- í Boriska visszafeküdt s nyugodtan nézett 1 a fecsegő fiatal asszonyra. í — írják m^f; nek, — íiják meg kérem; hogy az órát elajándékozták, nászajándékba: adták egy fiaátal párnak, akik nem akarnak tőle megválni s nevüket nem óhajtják az amerikai úrral közölni- írják meg az igazat! De arra kérem, hogy ne szóljanak róla sen­kinek- Ne szóljanak sem édesanyámnak, sem: a férjemnek. Nekem kell ez az óra. Ugy. mggszoktam már. h — Csakugyan igy lesz jó- Nem fogunk hazudni Én nem is szeretek hazudni, mert sokat kellett hazudnom, mig az Imrével nem laktunk együtt. Mindég kérdezték, hogy mi-f 'ért s én mindég új meg új hazugságot talál-;­tam ki. De nehéz is volt az az élet! { (Folyt- köv.) ._ J

Next

/
Oldalképek
Tartalom