Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-12-13 / 282. szám

JSÍYÍRYIDÉ1C. w i. 13. Tartsa meg telepe? kéi*é':4t, d« r gfea h mi PERTR1X anódtelepet, melyet pl egy 3 csö /es ké,zttléknek állag 2 órai faaszoáiatánil éránként e«k tgyszer kel) cserélni ét különleges 7931 VÁRTA fötő-telepet, m?lyet iy igénybevételnél évenkén* cstk hároms;'.er kel árammal fal­tölteo'. Kapható minden ráiitterískedíiiél. a malomba vitt gabonát 75 száza­lékig lisztté, mert akkor a 6 mii- » Jió n.ázsa gabonafelesleg ki\o:iá­52 kg egységes liszt á 40 fillér 34 kg korpa á 10 fillér Összesen: sa. nem volna keresztülvihető. A kormány tehát a gazda vám­őrlését kereskedelmi célra a kö­vetkező feltételek meLett engedé­lyezhetné : 1. A gazda minden mázsa gabo­na után a kincstár javára 2.5 P értékű őrlési szelvényt köteles len­ne vásárolni. j 2. A maiom a gazda vámőrlé­sét kereskedelmi ceira csak a kö­vetkező száza'ékos megosztásban eszközölhetné: 12 száza'ék vám, 2 százalék rosta és porlás^ 52 szá­zalék liszt és 34 százalék korpa­A gazda számítása liszt eladás i esetén igy alakulna: nél kevesebb lisztet hozzanak for­galomba. Az áiiaoni irányítás alatt kötött gabonaüzletek mérlege különböző kincstári részesedések esetéhen a 3 mázsa export vásárlás értékesí­tése — — — 3 mázsa kincstári 'részesedés érté­kesítése — — — Összesen: Levonva mázsa következőképen kalkulálható: 1. Ha á kincstári részesedést toa százalékban a ma'om természetb-w* fizetné: v 33 kni. p. 20.80 3-40 24.20 P P P Levonva az őrlési szelvényt 100 kg. gabona = 18.0 P-{-34 kg. korpa — — — f— A kjncstár a malomi kincstári részesedést a jw'omma' kezeltetné, vagy export lisztet őröltetne bctó­le^ pénzért és nem vámért, hogy a vám 1 gabona a belföldi ftsztforgal­mat ne szaporítsa. Vagy denatu­rált takarmányt árulhatna belőle jutalékra. A kisgazdák a denatu­rált takarmányhoz eddig nem jut­hattak hozzá. nJert a gyakorlatban csak kocsirakomány volt kapható. A malmok ut'ján mindenhová eljut­hatna a kiskereskedelembe. Igya kisgazdák is aránylag olcsó áron egész kis tételekhez hozzájuthat­nának. E^zei a rendszerrel a kincstá­ri részesedés kezelése egvsí-erü és úgyszólván költségmentes' ten­ne. A malmok pedig az export Őrlése a denaturált takarmány da­rálás és etadá? jutalékával 'némi kárpótláshoz, jutnának. A kincstári részesedés tehát csak szükség esetén volna kincs­tári ráktárba szállítandó­A majmok 17 mázsa után 3 mázsát gabonát fizetnének —- —, A gazdák 17 mázsa után á 2.5 P őrlési szelvénye A gazdák tehát egyenlő liszt­forgaium méílett a kincstárnak jó­val többet jövedelmeznének. Fetoierüi az a kérdés, hogy a msaiom a kincstári részesedést mi­ért adja természetben és nem pénzben és miért őrölhet a malom = 2.50 P — 21.70 P Tegyük fel azonban, hogy a fent emiitett 17 millió mázsa kereske­delmi őrlésre és kincstári része­, sedésre szánt gabonát mind a gaz­dák őröltetnék fet kereskedelmi . célra vátmőrtéssel, akkor a malom és gazda kereskedelmi őrlése kö­pött a különbözet igy alakulna: A maimok 17 —-, 3 = 14 mil­lió mázsát 75 százalékkai Őrölné­nek és ic.5 millió mázsa egysé­ges lisztet hoznának forgalomba. A gazdák 17 millió mázsa 60 szá­zalékos felőrlésével csak 52X17, te­hát 8.S4 millió mázsa lisztet őröl­nének ki, melyhez hozzá jönne még a malomnak leadott 12 Szá­zalék várobó 1 származó a malom tulajdonát képező 75 százalékos Jjszt, 1.53 • mi'hó mázsa, összesen tehát 10.37 millió mázsa liszt ke­rülne forgalomba. A két módszer _ szerint alig van különbség. A kincstári részesedés összeha­sonlítása a következő: E z hát a Julis titka?! Egy­szerű lelké ebből táplálkozik. Itt van napról-napra közöttünk, de i-a le ke örökre oda nőtt Técsőhöz, az erdőhöz. Mint robogó gyorsvonat abla­kai előtt elrohanó távirópóznák futnak agyamon keresztül: bank­csődök... kényszeregyez ségek rab­lások, gyilkosságok, Düsseldorf, Jiit cboi g v Biatorbágy i. • Európa arca elsápad az esemé­nyek s ulya alatt. Országok borul­nak fel egyik óráról a másikra, egzisztenciák mennek tönkre, az emberek reszketnek a holnaptól,, csak Juii s nem tud erről semmit. Az ő szeme most is nagy, gyerme­kes csodálkozással néz, szinte visz­szatükrözi a técsői erdő békés csendjét. Nem tudom, mivel fejezte be a meséjét, csak láttam, hogy vá­rakozásteljesen néz ráim. — Megírom Juhs, de most már menjen feküdni­Köszönésfélét suttogva távo­zott. Én pedig megírom, hogy: van valahol egy nagy erdő, az erdő köz.epében van egy nagy tó körös­körül szép virágokkal. Oda jár egy lány, egy barna lány minden­nap Técsőrő', leül a nagy tó part­jára és vár, vár valakire... = 33.00 m. p. érték = 42.50 m. p. érték 75 százalékig, a gazda pedig csak óo százalékig- Az eíietiőrzés gya­korlati megkönnyítése és a feles­leg biztos módon való kivonása kívánja ezt a megkülönböztetést. sA malomban csak a kereskedelmi őrlés forgalmát kelt ellenőrizni, t hogy ahhoz mérten a kincstári részesedés következő légyen: — *' (Esetleg átalányba.) A malom .őrlési százalékát tehát nem keli ellenőrizni, mert ez gyakorlatilag kissé néhézkes volna. A gazdák ,60 százalékos őrlését pedig a .-malom őrizné ellen, mert hisz a imalom érdeke, hogy a gazdák mi­vásárlás á 22 P Különbözet 2. Ha a kincstári részesedésnek delmi őrlés pénzben fizetné: 3.0 m. mázsa export vásárlás ér­tékesítése — — — 2.4 m. mázsa gabona a malomtői 3.4 m. mázsa gazdaőrlés á 2.5 P Összesen Levonva 3 m. mázsa vásárlás á 22 P Marad a kincstár javára 3. Ha a kincstári részesedést 100 J , százalékban a gazda kereskedei- I 3 m. mázsa export vásárlás érté­kesítése — — — 17 íia mázsa gazdaőrlés á 2.5 P Összesen Levonva 3 m- mázsa vásárlás á 22 P Marad a kincstár javára Ebbői látjuk, hogy a gazda ke- | reskedelmi őrlése fontos kérdés az I értékesjtés, az állattartás, a jobb I jn/mőségü liszt és a kincstári ré- I; szesedés, szempontjából. A bo­letta a gazdát a kereskedelmi őr­léstől elzárta. A jövőben ehhez az utat meg keh nyitni. A malom kereskedelmi őrlése mel ett legyen myg gazda kereskedelmi őrlés is. i A gazda háramféleképen érté­. kesithetné a gabonáját: export bu­. zának 22 pengőért, lisztnek és korpának feldolgozva 21.7 pengő­• ért és malomnak eiadva 20 pen­, gőért­Kívánatos volna, hogy az ex­port búzáért az állam 22 pengőnél • többet fizetne, mert ezzei kettős 'célt érnénk el. Minőségi bu** ter­-metéséi-e sarkalna, azzai pedig a magyar gabona külföldi jó hime­; vét emelnénk. Persze ez csak . ugy volna megoldható, ha az ex­port veszteség fedezésére akmes­.tári részesedésen kivül rrtég egyéb fedezet is található voJna. A gabonaterme-és a mezőgazda­.ságnak^ a mezőgazdaság a magyar nemzetnek alapköve. Két éve reng az aiapkő- Még egy évet nem igen .fog kihimi. Cselekvés helyett ne , hivatkozzunk a közgazdaság klasszikus elveire. Az. ilyen kije­lentések c?ak egyes csoportok ér­dekeinek védésére alkalmasak. — Rendkívüli helyzetben a cselek­vés is rendkívüli- Ha másképen | nem lehet, radikális intézkedése­j ket kelt tenni- Ha a nyugdijasok­! kai szemben lehetett az .állam ér­20 = 33 •»- 1 = 66 m. = 66 m . j százalékát a gazda kereske­i Karácsonyra legszebb ékszerek, arany és ezüstneműek, pontos órák legnagyobb válasz­tékban, legolcsóbban Sándor Rezső ékszerésznél. mu-io Telefon : 229. Zrínyi llona-u. 3. = 33.00 m. p. = 26 40 m. p. = 8 50 m. p. = 67.90 m. p. = 66.00 m. p. = 1.90 m. p. mj őrlés pénzben fizetné: = 33 00 ím. p. = 42.30 m!. p. = 75-5° m- P­== 66.00 m. p. = 9.50 m. p. dekében, akkor a malmokkal és fogyasztókkai szem-ben is lehet a nemzet érdekében. A mezőgazdaság és vele a leg­nagyobb nemzeti érdek meg­menthető, ha a sokat hangozta­tott összefogás a gabona értékesí­tés kérdésénéi megtörténik. Az összefogás gyakorlati keresz­tülvitel pdig abban áfl hogy i- a kormány intézkedjék. 2. A maimok tartsák be az irány árakat és szolgáltassák be a kincs­tári részesedést. 3. A gazdák az irányárakon alul ne adjanak el. 4. A kereskedelem- a rendkívüli helyzethez a kaimazkodjék. 5- A fogyasztók a kissé maga­sabb lisztárakért ne zúgolódjanak, mert a mezőgazdaság helyzetének javulásával az ipar, kereskedéíqm 'és a munkás viszonyok javulni fog­ynak. Ha a 20 pengős gabonaár ter­j mészetes uton nem' biztosítható, akkor Dr. KáUay Miklós ny. .államtitkár, Dr. Erdőhegyi Lajos 'főispán, Retsky András ny. ezre­des eszméjét és még sok más em­ber öt letét ne dobjuk s utba. A kor­mány keresse ki azokból a fel­használható gyakorlati értéket és feltétlen kötelességének tartsa a 20 pengős gabonaár biztosítását. Komoly akarattá' tényleg meg­valósulhat az elmúlt nyáron' el­hangzott kortes biztatás; > A magyar ember 20 pengős búzába vágja a kaszáját.« — Kálmán Éva szombaton 12-cn este 8 órakor tartja az Ipa­ros Székházban táncvizsgáját, -melyre az érdeklődőket tisztelettel meghívja. 7912-2 — Az érelmeszesedés megelőzé­se, gyógyítása és kezelése. Irta : Bucsányi Gyula főorvos. Ara 1 P 50 fillér. Kapható az Ujságbolt­ban. m APOLLO 0 Szombaton 5-7-9, yasárn p 3-5-7-9 órakor KEN MAYNARD első hangos filmujdonsága G4B4LLER0 BOSSZÚJA Bűbájos. dalok, tánc. vakmerő lovas­bravurok és mókák RcOINALD DENNY legújabb vígjáték attrakciója Hétfőn és kedden 5. 7 és 9 órakor WEYGAND TIBOR országos hirii rádió énekes személyes fellépte, előtte PIRULÓ LÁNYOK Hangos erkölcsdréma 10 felvonásban. Csakis felnSttiknek! Mozi. helyárak! íxara^ia j'-rv

Next

/
Oldalképek
Tartalom