Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-12-10 / 279. szám

jáíKtlV&K. wmmmmmmmmmmm Halálos szerencsétlenség a sóstói Betekints csárda mellett 4 Nyugdíjas a nyngdíjcsökkentésröl Nappalaink keservesek, éjjeleink nyugtalanok mióta a kormány a nyugdijak ismételt csökkentését vette tervbe, mióta azon elgondolásra jutott, hogy az államháztartás egyens

ulya helyreállításának nincsen mes lehetősége, mint a nyugdijak csökkentése. Midőn a kormány a nyugdijak első csökkentését keresztül vitte — nem z.ugoíódtunk ellene, mert hazafias érzésünk azt diktálta, hogy nélkülözésünk árán is segítem keU a hazán, a s

uiyos helyzetbe jutott államháztartáson, hiszen a tisztviselői kar a hábbi'u alatt is.tanúbizonyságát adta erős hazafias érzésének azzal, hogy midőjn a kormány hadikölcsön jegyzésért fordult a nemzethez — megtakarított pénzét haadiköicsön alakjában nyújtotta a haza támogatására- Voltak olyanok, kik ingatlan vagyonukat adták el, hogy hadikölcsönt jegyezzenek. A mai nyugdijasok nagy íésze a háború alatt aktiv szolgálatban volt, igy a hadiköícsönben is részt vettek. Ez olyan momentum, melyre a kormánynak figyelemmel kellene lenni és végleg eiáUaini attól a szándékától, hogy a nyugdijakat ismételten csökkentse. Hogy mmő áldozat volt a hadikölcsönjegyzés, az magyarázatra nem szorul, a hadiköicsönök sok mai nyugdíjast szegénnyé, nélkülözővé tettek. A kormánynak azokhoz a lehetőségek hez kell fordulnia, melyek nem teszik problematikussá a családok egzisztenciáját. Nagyobb igazságtalanság és méi tánytalanság a nélkülözést előmozditó nyugdíjcsökkentés, mint az lenne, ha a magas állásban volt vagyonos egyének nyugdija vonatik ei arra az időre, amelyre az államinak szüksége van. Nem tartom igazságosnak az államháztartás egyensúlyának ilyen módon való helyreállítását sem, mert ez a magántulajdont sérti, de mégis igazságosabb, mint attól venni et a falatot, kinek nincs módja másiknak a beszerzésére. Nem hallunk illetékes helyről olyan nyilatkozatot sem, hogy, a ket tő's fizetések elvonattak, pedig nagyon sokan vannak a parlamentben és parlamenten kivül kik nyugdijukun kivül államilag dotált állásban vannak. Nincs olyan nyugdíjas, aki a fentieket ne érezné és ne tudná, igy joggal kérhetjük a kormányt a Nyugdíjból vafó megélésre utaltak nevében, hogy az ujabb nyugdíjcsökkentést elejteni és az áüam háztartás egyensúlyát az ismertetett módozatok mellett rendezni méltóztassék. B L. _ Az érelmeszesedés gyógyítása. Bucsányi' Gyula főorvos könyve. Ara i P 50 fillér, kapható az Ujságboltban. ujságárusitóknál. Mmmmmmmm^ # APQLLO | Ma, szsrdán utoljára 5, 7 ós Q órakor MARLENE DIETRICH AZ ISMERETLEN ASSZ08Y Csütörtök, Péntek csak két nap RAMON NOVARRO első 100 százalékos hangos filmcsodája, melyet a Tolnai Világlapja is leközölt SEVILLAI ÉNEKES Ramon Novarro beszél, s 5 dalt énekel Helyárak 40 fillértől P 1'20-ig. A kemecsei országúton a Betekints csárda közelében halálos szerencsétlenség történt. Egy dombrádi szekérről lezuhant az ut kövére Horváth Antal gazda és s

ulyos sérüléseibe belehalt. A szerencsétlenség részletei a következők. — Dombrádrói szekéren jött be Nyíregyházára egy fiatal damibrádigazdafiu- A szekéren foglárt helyet Horváth Antal 60 éves ' dombrádi gazda is. A szekér a Betekints csárda közelében lassítani kényszerült, mert egy kocsi ment előtte. A kocsis türelmesen várt volna, de Horváth sürgette, hogy siessen és kerülje meg a kocsit A fiatalember erre a lovak közé csapott. — A dombrádi szekér megbillent és Horváth lezuhant az uttesre. Véresen terült el az országúti árok mentén a dombrádi gazda és rövid szenvedés után meghalt. A halottat a szekér behozta Nyíregyházára és a rendőrség megtartotta az orvosrendőri halottszemlét. Megállapították, hogy Horváth Antai koponyaalapi törést szenvedett és ez okozta halálát. A kocsit hajtó fiatalember ellen gondatlanságból okozott emberölés vétsége címén indult meg az eljárás. 1931. december 10. — Tisztességes lettem. Itt a vásáron cenzálkodom. Nem érdemes ma tolvajnak lenni. — Nincs a tárcákban pénz mi i — Valahogy ugy van ! Olvadó hólében, cuppogó kátyúkban csoszognak a cipók, csizmák. Bőrkabátos kereskedők, meleg fekete kendőkbe burkolt falusi nénikék, csapott bajuszu, báránybőrsüveges kupecek lázas sietséggel tolongjanak a vásár felé. Élénk Kyüzsgés-forgás uralkodik már a Bethlen utca elején és javában ált "a vásár. A pulykaárusok előtt van a legnagyobb tömeg. Idegen kereskedők Hódmezővásárhelyről és Békéscsiabáról vásárolják össze a kitűnő minőségű nyíri pulykákat. Odafurakodunk a kiabáló, alkudozó, lármás 'emberek közé s megtudjuk, hogy a pulykáért kilónként 1.60, a csirkéért, tyúkért 1 pengőt fizetnek a kereskedők. A nyulat is veszik 2.60 pengőért darabonként. Most az egyszer talán van egy kis forgalom a baromfiárusok frontján. Hiába 1 — Jönnek az ünnepek, ilyenkor mindenki azon iparkodik, hogy egy kis húsféle kerüljön az asztalára. Néhány pe

r

c leforgása alatt eltűnnek a pulykák, csirkék, viszik az élelmes kereskedők, hatalmas teherautókra rakják a zsúfolt ketreceket s megindul a szállítmány az ál'omás felé. A baromfi-piacot mindkét oldalon lassan az üveges-k, mézeskalácsosok és bazárosok frontja váltja fel. A bazárosok rekedten kiáltják: »Husz fillér csak darabja, mert esik az eső ma, Válasszon hát tárgyakat, ne spekuláljon sokat, Husz fillér csak darabja. Erre ,

a barátságos fölszóütásra mi is kiválasztunk egy fésűt s amikor kifizettük az árát, megkérdezzük, hogy megy az üzlet ,

J — Nagyon rosszul — mondja az énekléstői berekedt kereskedő. —• Nálam nincs alku és mégis van olyan, aki azt mondja, hogy adjam oda a portékámat 1 o fillérért. Pont a felét ígérik annak, amit kérek. Sétánk során ráakadtunk a Mezőkövesdről idejött matyóárusokra. A sok színes himzés ázik az esőben, senkinek sem kell. Mindenki megnézi, azt mondja: szép, szép, de közben tovább megy és nem vesz. — Kár volt idejönni — mondja szomorúan az egyik árus. — Lefizettük fejenként a 15 pengős útiköltséget és nem árulunk semmit. Pedig oly olcsó, tessék nézni ezt a szép diványpárnát 4 pengő. A Pacsirta-utca végig meg van tömve edényekkel. Nagyon kevés érdeklődőt láttunk előttük. Először mindenki pénzt csinál, csak azután jön ide. Csakhogy a pénzcsinálás nagyon nehezen megy — állapítja meg egy szakállas kereskedő. — Erdős Renée uj regény®: Az ezüst bölcső most jelent meg. Az uj Erdős könyv a karácsonyi könyv piac szenzációja. A* Uj ságbolt biia kapható . Felsöruíiaszaioíiomat Kossuth Lajos-u. 46. sz. alatt megnyitottam Vállalok: Kosztüm, kabát, estélyi, báli- és gyermekruhák elkészítését pontos kiszolgálás és szolid árak mellett. — Kérem a n. é. hölgyközönség szives pártfogását, vagyok tisztelettel (Kovács Margit) volt Gaál Jenőné. Kossoth-utca 46. sz. Ugyanott sEgéd- és tanuPlinyok és agy mindeaes főzőoő felvétetik. á lórántháziak küldöttsége Erdőhegyi Lajos dr. főispánnál Tegnap délelőtt 11 órakor hárotmi 2 tagu küldöttség jelent m!eg dr Er- . dőhegyi Lajos főispánnál. A küi- j döttség tagja három tekintélyes magyar gazda Lórántháza község lakosainak kérelmével jött. — Lorántházát ugyanis a belügyminiszter Nyirbakta községgel egyesíti főként takarékossági okból. Az egyesítés terve fájdalmasan érinti az ősi Lórántházát, amelynek lakói tősgyökeres református magyarok. A békében bölcsen, okosan élők, a háborúban vitéz önfeláldozással "küzdők. Inkább vállalják a külön közigazgatás terhét csakhogy megmaradjanak Jórántháziaknak. A küldöttség a főispánnak instanciát adott át. Szép okos, érvekben gazdag magyaros kérvényt, amelyet a láiu tekintélyes polgárai írtak alá. A kérvényben kifejtették, hogy 9 nem jó a kényszerházassághoz hasonló egyesítése két régi községnek. Emlékeznek Ausztriával való közösségünk bajaira is. Ha azonban elkerülhetetlen az összeházasítás, kérik külön pecsétjük megőrzését, a pecsét másolatának kiadását, mert jelmondatuk az lesz, Nemi, nem, soha! Erdőhegyi Lajos dr főispán megértő sziwei haigatta a lórántháziak kérését és megígérte, hogy megvizsgálja az ügy állását. A két község egyesítése tekintetében annak idején a vármegye álláspontja az volt, hogy ha egyesíteni keU Baktát és Lórántházát, legyen az uj község neve Bakta.Lórántháza. Ez igazságos megoldás lenne. Mert becsülnünk keu népünk ragaszkodását ősi szülőfaiujokhoz. ( Harminc pengős ló, nég? pengős malac a nyíregyházi vásáron Sok volt az áru, kevés a vásárló A rokkákat árulgató bácsi is bus- J iakodik. Mezőtúrról jött ide, csinos kis »mesterségeket árul«, 8 pengőt kér egy rokkáért, de ennyiért senkinek sem kell, mindenki csak három pengőt ígér érte, annyiért mem lehet adni, mert neki is többe van, igy hát sajnos marad az áru. Lassan kiértünk az állatvásárba, kétszer annyi ember nyüzsgött ott mint eladó, de senkisem vett, vagy legalább is nagyon kevés. Összetalálkoztunk néhány hentessel, akik panaszkodtak, hogy nmes kövér marha. Szétnéztünk mi is. Egy kis riskát 92 pengőre mondtak. Egy kiálló bordájú tehénért ketten veszekedtek. Az eladó nem akart engedni, hiába csapkodta a kupec a tenyerét, annak 100 pengő az ára. 75 kilós bornyát 40 pengőért vették meg. A lovaknál semmi forgalom. Ló van eladó sok, csak vevő nincs. Egy három éves Szép, hibátlan csikót 1 40 pengőért lehet venni. Igás ló 50—150 pengőig áU. Van 30 pengős ló is. A sertéseknél nagy tömeg ácsorog, várják a jószerenecsét, érdeklődtünk az árak iránt. Kövér disznót 100 kilogrammon alul 60—90 fillérig lehet kapni, egy mázsán felül 1—i pengő 05 fillér kilogrammonként. A sovány is olcsó. Kezdjük mindjárt a kis malacon. 6 darab hathetes kis malacot 25 pengőért vettek meg. Tehát 4 pengő és néhány fillér esett darabjáért. Alig hittünk a fülünknek. Másfé<esztendős sovány koca 56 pengőért kelt cl, 2 darab nyolchónapos gyönyörű süldőt 85 pengőért hajtottak el. Hiába, nincs pénz ! Mindenütt csak ezt halljuk. Amint egyhelyben állva jegyezgettük az árakat látjuk ám, hogy egy kopottas ruháju fiatal ember nagyon néz minket, mikor mi is ránéztünk, lesüti a szemét, végül is odajön hozzánk : — Engem tetszik keresni ' Pedig én most nem csináltam semmit. Ez az ember detektivnek néz — villant át agyamon a gondolat. — Mit csinálsz most— kérdeztük tőle fölényesen.