Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-12-06 / 277. szám

ừ*öer 2. mm j^tmimL He agy tetszik mulattatlak, Ha imwü tsRitgatiik, Meplatom a füápt Híved vapk és barátod. 7«17-í* Előfizethet minden postahi válnál vagy levélkézbesitőnél havi 2 P 40 fillérért. Néhány szó a cukor és takarmányrépa okszerű etetéséről Irta: Klór Dezső. . A Mezőgazdasági Kamara felhívása A TjSzánt

ufi Mezőgazdasági Kamara kertészeti szakosztálya felhívja a virágkedvelő közönség és a virágkereskedők figyelmét arra, hogy virágkertészetünk fejlesztése érdekében se a cserepes virágokat, se a kötészetre szolgáló vágott virágot és a bokréták és koszoruk kötéséhez szükséges örökzöld lombokat ne hozassák külföldről, hanem szükségleteiket hazai virágtermelő kertészeinkbői fedezzék. A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara kertészeti szakosztálya felhívja a magyar kertészek és a városi kertészetek figyelmét arra, hogy ahol a magyar tulipán, magyar jácint, magyar gyöngyvirág s más hagymás virág szebben fejlődik, mint bárhol a fö dkerekségén, — fogjanak ezek termesztéséhez, hogy a külföldi árut kiszoríthassuk. Elpusztítja a hernyó gyümölcsfáinkat, ha a hernyófészkeket nem szedjük le a gyümölcsfákról és nem égetjük el ezeket a hernyóféiszkeket. A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara kertészeti osztálya felhívja a gazdaközönség ti gyeim ét arra, hogy a legtöbb vidéken óriási mennyiségben elszaporodott téli her nyófészkeket igyekezzék a gyümölcsfákról már most leszedni és elégetni, mert ha ezt a munkát elmulasztjuk, a rügyfakadás alkalmával rohamosan fejlődő és rendkívül falánk hernyók lerágják a fejlődő rügyeket és fejlődő gyenge leveleket s emiatt a lev? nélkül maradt fákon a gyümölcs is elsatnyul s kárba vész minden fáradságunk, amit a gyümölcsfák .ápolására fordítottunk. Álta ánosan ismert tény, hogy hazánk mezőgazdasága az állattartással ál!, vagy bukik, azaz Magyarország gazdasági sorsa csak ugy lehet bármikor is tűrhető, virágzó, ha az állattartás létfentartásának alapkelékei, mint: az okszerű takar mányozás, az állati betegségeknek a leltetőséghez mérten va ó likvidálása, az állatti termékek értékesítésének kérdése minden elképzelhető módon, tüzzel.vassal, de mielőbb, biztosíttatik. Az állati betegségeknek a lehetőséghez mérten való likvidálását a gyakorlati gazda szemszögéből nézve e lap hasábjain, a Pesti Napíólian, a »Tiszántuli Gazdák« mezőgazdasági szaklapban, s a »Keletmagyarország«-han szerény tehetségemhez mérten már kifejtettem. A közeljövőben a kötelező állatbiztosítás kérdését tárgyaló cikkeim, mind e nehéz, bonyolult kérdéskomplexum rejtekeibe iparkodnak bevilágítani s a vergődő magyar gazdatársadalom elevenébe tapintó, fájó sebeket iparkodnak orvosolni, hacsak egy lépés sei'js előbbre vinni Vajha gondolataim illetékes helyeken meghallgatást nyernének s -a sülyedő magyar gazdák sötét éjszakáiban halványan pislákoló reménysugarak erősebben lobognánának. Jelen alkalommal' az okszerű té

li takarmányozás két főfaktoráról, a cukor- és takarmányrépa gazdaságos takarmányozásáról kívánok röviden megemlékezni, tekintetbe véve a legújabb szakiroda mi megállapításokat s saját gyakorlati tapasztalataimat. A hazai cukorrépa (Beta vulgáris saocharata) Szárazanyag tartalma 17—25 százalék között, cukortartalma 10—20 százalék között ingadozik, átlagban 16 százalék. Miután saponintartalmu s a szárazanyag tartalma nagyobb, mint a takarmányrépának, minden állatnak kevesebbet adagolunk, mint takarmányrépából. 1000 kg. élő súlyra hizó marhával 15 kg-ig, fejős tehénnel, hízó juhval és hizó sertés sel i o kg-ig, szoptatós kocával 1 5 kg-ig, lóval 5 kg-ig terjedő menynyíséget célszerű etetni. Azon cukorgyárak, melyek szárító berendezéssel vannak e'látva, a gyártási évad végén a megmaradt cukorré- í pát fölszéletelik,, szárítják s ily mó- s don szárított 'cukorrépát állítanak £ elő. A szárított cukorrépa szeletbői £ a friss répára megadott mennyisé 1 gek egynegyed részét szoktuk etetni s minthogy a gyomorban felduzzad, előzőleg megnedvesítjük s rend szerint szecskával keverve etetjük; a szárított szelet cukortartalma 50— 65 százalék között szokott ingadozni. Tekintetbe véve azon körülményt, hogy a cukorgyárak a cukorrépa területét mindinkább korlátozzák, kívánatos, hogy a gazdaságban fenn maradó fölös répamennyiség az állattartás révén hasznosan értékesít, sék. A gyakorlati takarmányozásban a cukorrépát idáig csak Ízesítőül használták, miután nagyobb mennyiség etetés esetén az állat étvágya az ízlelő érzék letompulása folytán csökken, s a többi takarmány sem fejti ki étvágygerjesztő hatását. Manapság, midőn a tengeri ára 12—13 P, a takarmányárpáé 16.50 —17 P, 1 kemény!tőérték a tengeriben 16.4 fii;., a takarmányár pában 1 keményitőérték 22.6 fillér, a cukorrépa 2.50 P-s ára elég olcsó, ebben ugyanis 1 keményítőérték csak 1.1.2 fillérbe kerül. A gazda tehát helyesen cselekszik, ha 10—12 hónapos kb. 67—70 kg-os hízóba állított mangalica süldőinek abraktakarmányuk közé .(tengeri, árpa tak. liszt, v. festett buza, tengeri, korpa, stb.) közé keverten a hizlalás első felében xegfeljebb három hónapig, darabpnkint naponta 3—4 kg. cukorrépát ad. Három hónapnál tovább cukorrépát ne adagoljunk. A cukorrépát lehetőleg főzve etessük, ügyelve arra, hogy a főző viz, mely cükorban gazdag, külön értékesíttessék. A főtt répát apróra törjük szét, s a répalevet ráöntve s igy izletesebbé téve, a többi takarmányt etessük fel. A cukorrépa etetése esetén 20-25 gr. szénsavas mész feltétlen adagolandó a sóforgaiolm egyensúlyba (tartása s a csontlágyulás elkerülése végett- 5 kg. cukprrépa 1 kg. tengerit pótóí s a hizlalás megkezdésekor kitűnő eredményeket érhetünk ei 'főleg sertésnél, mert szarvasmarhában az előgyomrok baktériumos hatása folytán annak javarésze elvész. 100 "kg. cukorrépa fiatal sertésnél 4.26 P-ben, idősebb sertésnél 3 P-ben is értékesülhet- (L. Cukorrépa 1931. nov. 15- s

z. 175 oldai Dr. Nyárády György.) Miután a tengerinéi 'az őrlés költsége fennforog, a cukorrépa etetése esetén a Karácsonyi Vásár UNGÁR LIPÓT áruházában M NYÍREGYHÁZÁN. Tennis flanellek ... —68 fillér I-a flanellek 1-20 V Mosó voilett ... —78 H Goldberger-féle kartonok .. —-84 11 Műselyem gyönyörű mintákban ... 1-10 }> Szövetek női és gyermekruhára ... 1-80 11 Magyar Crepp de cftine (műselyem) ... 4-80 11 2714—2 Maradékok óriási választékban féláron! Fenti árak kizárólagosan készpénzvételnél érvényesek! 11 főzési WItség figyelmen kívül is kagyhatóHízó juhoknak is adagolunk cikorrépát pl. ilyen összeállításba*: 1 kg. réti széna, 0.5 kg. p«?yrá, 0.20 kg. tengeri, 3 kg. répa, ,ílletv« 100 kg. élősúlyra 78 kg .cukorrépát Számítva. A takarmányrépa (Beta vulgáris , átdánosan ismert s a cukorrépánál alacsonyabb száraz agyagtartalmú téli takarmányozásra széles körben alkalmazóéit növény. A s

ubstantia répa száraz anyaga 11—14 százalék, cukortartalma 4.9—7.8 között, a vörös mammut répa száraz anyagtartalma 7.5—13.-, cukortartalma 4.1—9.7 között ingadozik. Ujabban magasabb száraz anyag tartalmú répák is ismeretesek. A takarmányrépa valamennyi haszonállatunk takarmányozásánál fontos szerepet játszik. Hogy az állatot a répa kellő megrágására kényszeritsük, szálas takarmánynemüvei, szecskával, vagy polyvával keverve, pácolva etetjük. Tehenek részére 20—30 kg-ot adagolnak, Szoptató kocáknak 1000 kg. élősúlyra 30—40 kg., jármos ökör részére 1000 kgélősu'yra 20—25 kg., hidegvérű igás lő napi 10—15 kg., gyors járású ló 1—2 kg., angol juh iiooo kg. élő s

ulyra 60—-70 kg., anerinó juh részére 20—28 kg- a szokásos adag. Fagyos répa etetése kerülendő, besavanyított répából félannyit célszerű etetni, mint friss répából. Miután a takarmányrépa tejelválasztó hatása közismert, vemhes áriatoknak feltétlen adagolandó kis mértékbeli. Gazdaságunkban ' ki« csikók részére reszelve adagoljuk s igen kedvező hatást észlelünk, mely az emésztésnél js kifejezésre jut. Tyúkoknak, nyulaknak k»s

( mértékben adagolhatóFöldes répa etetése azért is kerülendő, mert a földdél a tápláló csatornába földbakténumok is kerülhetnek, melyek erősen izgatják a bélfalat s hasmenést okoznak, meiy a tej minőségét rontja s a takarmány csekély kihasználását is eredményeziTakarmányrépából gftzdasjígankban 15 kg-t etetünk, mely >30 kg-ig megy fei a bőven jtejélő egyedeknél. Általában az élős

uiy 8—10 százaiékánál többet n« etessünk vizenyős takarmány alakjában a tej kellő összetétele miatt. Néhány gyakorlati "s gazdaságokban alkalmazott takarmányrecept közlését tartom kívánatosnak, meiy ben oíc'Són adom a tápegységet s a szabványhoz igazodva. 3—4 liter tejre 8 kg. réti >széna, 2 kg. árpaszaljma, 5 kg. itakarimányrépa, 1 kg. buzakorpa, 5-6 liter tejre 40 kg. zöld biborher^ 0.5 kg. tengeri dara, 0.5 kg. 'festett (eszínos) buza, 1 kg. napraforgópogácsa, 10 kg. répa; 8 liter tejre 30—40 kg. lucerna, 1 kg. tengeridara, vagy 10 kg. répa s 1 Kg. festett buza" vagy ,5—6 kg. főtt burgonya s 10 kg. répa. A tejelési pótabrak mindig többféle, bio logiailag komplett abrakból á Íjon. Miután ma 1 q takarmányrépa 1.60-ért beszerezhető, kívánatos a takarmányrépát (ha van), ugy bekapcsolni a takarmányozás menetébe ,'hogy a keményítő, fehérje, s mész és sószükséglet is fedezve legyen. A termelési költség leszállítása egyéni s hazafias kötelesség. 70 filléres sertésár, 20—2 5* filléres marhaár mellett csak a szűkre szabott, nem tul méretezett etetés ajánl ható- Bízzunk az idők jobbrafordulásában. Etess tehát inkább kevesebbet gazdatárs, tartsd ridegen állataidat, de ne kótya-vetyéld el potom pénzért, mert ne felejtsd, trágyát csak az állat ad, s ha nincs trágya, nincs termés, nincs élet, s még sokkal rosszabb világ lesz. r