Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-12-01 / 272. szám

1931. december 1. JfcílrfRYIDéfL A világverseny az oka a mezőgazdasági ii válságnak Irta: Bartha Emő. A gazdálkodás az idők folyamán nagy váítozásokon ment át, amig végre kifejlődött a mai kor gazdálkodási rendszere. A történelem előtti idők jellegzetes gazdálkodási formája a vadászat, halászat, legeltetésen alapuló állattenyésztés volt, ami áz akkori fejletlen gazdasági és közgazdasági viszonyoknak meg is felelt. Ebbői az ősgazdálkodásból fejlődött Ki az ókorban és a középkorban a családfenntartó, vagy házigazdáig amelynek lényege, hogy a gazda mindenbő' csak annyit termelt ,amennyire szüksége vo't gazdasága és családja fenntartására, mig az esetleges feíesfeget eladá* helyett a rosszabb évek hiányainak kiegyenlitésére tartotta viszsza. A házi gazdaság rendszere évszázadokon át uralkodik, sok helyen még a középkor bezáródása után is, kivált a fejletlen közgazdasági viszonyok közt élő, vagy kevésbbé k

uH-urá t nemzeteknél. Az újkorra tehető a gazdálkodás fejlődésének egyik legfontosabb mozzanata, a jövedelmező gazdaság kialakulása, amiben nagy szerepe volt a közgazdasági, társadalmi viszonyok kedvező változásálnak, az ipari" és kereskedelmi foglalkozások egyre élesebb elkülönülésének egyaránt. A jövedelemszerzésre alapított gazdálkodásnál nem a saját szsükséglet, hanem a fogyasztás az irányadó. A jjazda ugy rendezi be az üzemét és szervezi meg a termelést, hogy az előállított terményekbői minéi több kerüljön á piacra, eladásra, hogy ezáltal niínéi nagyobb jövedelemre tegyen szert. A gazdálkodás jelenleg uralkodó rendszere tehát a jövedelemszerző gazdaság, 'amely egyes részleteiben helyenként és időnként a viszonyoknak megfelelően alakulhat ugyan, lényegében azonban változás rövid időn belül nem várható. A gazdálkodás fejlődésére külön leges hazai viszonyaink között legnagyobb hatása volt a földbirtok feiszabaditáfának, vagyis a jobbágyság eltörlésének. A jobbágyság idejében a nemesi bírtok gazdálkodása egész egyszerűen csak a dézsmálásból a robot számtartásából és megköveteléséből állott ,ami sem nagyobb szakértelmet, sem különösebb gondosságot, vagy meegerőltetést nem kívánt s mégis eredményezett annyi jövedelmet, amennyi az akkori viszonyok közt az igényeket kielégítette. A nemesi "birtok gazdálkodási módjának jellemzői: Adó és köz tehermentess ég, ingyen munkaerő, kevés tőke és kevés szakértelem, hiányos és olcsó felszerelés, kevés és biztos jövedelem

1. Mindez a jobbágyság eltörlésével "gyökeresen megváltozott, amennyiben a földbirtok felszabadításának következménye röviden nagyobb szakértelem és nagyobb tőkeszükséglet volt, hogy a birtok addigi jövedelmezősége fenntartható legyen. A nemesség egy része felismerte a helyzetet, atkaimazko- > dott a változott viszonyokhoz, igényeit leszállította, gazdálkodási módján változtatott és ezáltal sikerült birtokát megmentenie. A nemesség másik részének azonban, amelyik "nem alkalmazkodott, rövidesen kicsúszott lába alól a föld és a birtok gazdát cserélt. A jobbágyság eltörlésén kivin hatással volt a gazdálkodás fejlődésére az általános közgazdasági viszonyok átalakulása, a hítelkérdés rendezése, a belső és külső piacok "fcjalakulása, a közlekedés és hírszolgálat fejlődése. Az általános viszonyok javulásának és a technikai eflkéSzültségnek természetes és szükségszerű következnie nye az a világszerte megnyilvánuló gazsdaságí fellendülés volt, amely a 19-ik századra annyira jellemző és a mezőgazdasági termelés nagyarányú emelkedésében 1 jut leginkább kifejezésre. A termelés e rohamos emelkedése magával hozta a feleslegek elhelyezésének szükségességét, amivel n ' — J O— — O-' együtt járt a világpiacok és világ- és üzleti felkészültség. kereskedelem kialakulása. Eiindu't az áru innen is, onnan is kereső útjára, a piac meghódítása azonban csakis előbb a k,onkurens árunak, majd a már jói szervezett pénznek telje

s legyőzése á^tai sikerülhetett. Az árunak e kettős harca idézte elő a mezőgazdasági világversenyt, amely mind nagyobb méreteket öltött éf egyre élesebbé válva annyira fajult, hogy egyes áruk ára (buza, gyapjú) miár a termelési költséget sem fedezte. . A világverseny eme legsúlyosabb következménye a mezőgazdasági válság, aminek hatását magunkon tanulmányozhatjuk. Ellenszerei: Hetlyes vámpolitika, keíeskedt Imiszerződések, kedvező légkör biztosítása, alkalmazkodás, keliő gazdasági, közgazdasági Kormánybiztost akarnak a vidéki pénzintézetek a hiteingyek rendezésére Azok a részben vajúdó, részben már napvilágot látott intézkedések, melyek a vidéki hitelélet problémáinak rendezését célozzák, egy tekintetben kétségkívül igen kézenfekvő hasonló ságot mutatnak: valamennyi intézkedés jóakaratú és komolyan törekszik az egyetemes elérésért. Bármennyire jcakaratúak és nemes intenciójúak azoqban ezek az intézkedések, bizonyos, hogy mindaddig még gyökeres váltó zást nem hoztak, só't a vidéki pénzintézetek vezetői körében az a vélemény alakult ki, hogy a vidéki hitelügyek rendezésére kormánybiztost kellene delegálni. A kiküldendő kormánybiztos személyét iiletően a vidéki intézeteknek az az elképzelésük, hogy ez a kormánybiztos kimondott szakember lenne, aki a kormány által reáruházott katáskört a gya korlati képzettségek és szakismeretek birtokában tudja alkalmazni Igy tehát távol áll a vidéki pénzintézeiektől, hogy a kormánybiztosság fogalma alatt valamilyen bürokratikus hatáskör szervezé sét gondolják. A terv mindenesetre életrevaló és kétségkívül tetszéssel találkozik azokban a körökben, ahol hivatva vannak dönteni az elgondolás sorsa felett. á szociológia átértékelése A városi felsőkereskedelmi iskola vasárnap tartotta első szülői értekezletét, amelyen Bácskai József igazgató-helyettes »A szociológia értékeléséről® és Hasznos Imre tanár az eladás müvészetéről« tartottak előadást. Az első előadás témájánál és tartalmánál, a második gyakorlatias szelleménél fogva tarthatott számot áz érdeklődésre. Az értekezletet Margócsy Emil igazgató nyitotta meg. Szólott a világgazdasági válság következtében nehéz hhelyzetbe került kereskedelemről és arról, hogy a válságos idők cáfolhatatlanoknak hitt közgazdasági axiómákat döntenek meg. Anglia már nem hive a szabadkereskedelemnek. A mind általánosabb gazdasági elzárkózás következtében meg kell szűnnie a világkereskedelemnek is, ami sok aránytalanságra fog vezetni, náluink máris túlságosan alacsony a föld termékeinek s aránytalanul magas áz iparcikkeknek az ára. Az igazgató megnyitó szfivai után Bácskai József igazgató-helyettes nagy érdeklődéssel várt előadása következett. Ez az érdeklődés természetes is, hiszen a tudomány minden ágában sok szó esik ma a hagyományos megállapítások, rendszerek átértékeléséről, helyesebben : világszemléletünk revíziójáról. Nincsen szaktudomány, amely kivonhatná magát e fejlődés bői, amely a természettudományos jíozitivista világkép helyére szelIjemtudományi-idealista \ i'ágszemlélstet helyez. A mult szá'-adban kétségtelenül a természettudományok jártak az élen, elveik és módszereik valamennyi szaktudományban érvéíjtyesültek. A pozitív adatokon tul ííem haladó vizsgálódás és a kauzális összefüggések, »törvénysaerüségek« felderítése volt a cél. A századforduló alapjában változtatta traeg a szaktudományok összefüggését s ma már kétségtelenül megfordult a viszony s a szellemi tudományoké a primátus, amit szembetűnően jelez az is. hogy a közgazdaságtan legnagyobb tekintélyű kutatói szaktudományukat ma már szellemi tudománynak tartják. Miképen történt meg ez a nagyjelentő ségü revízió a közgazdaságtanban, társadalomtudományban, ezt fejtette ki érdekes előadásában Bácskai József, főkép azoknak a tapasztalatoknak alapján, amilyeket a Kereskedelmi Iskolai Tanárok Nemzetközi Egyesületének bécsi tanfolyamán szerzett. Ismertette a közgazdaságtan egyes fejlődési fázisait. A klasszikus közgazdászok, Smith Ádám, Ricardo, feltették, hogy az embert gazdasági tevékenységében az önzés sarkalja, az érdek vezeti, s a haszon irányítja. Alapelvük : a legkisebb áldozattal megszerezni a legnagyobb hasznot. A gazdasági életben teljes szabadságot követelnek, s az állam minden beavatkozását visszautasítják. Felfogásuk Jszerint a szabad verseny biztosítja a társadalmi életben s a közgazdaságban az egyensúlyt és összhangot. Ebből a felfogásból nőtt ki a mult Csúzos- és idegfájdalmaknál, fejfájásnál, valammt álmatlanság esetén a Togal tabletták jól hatnak. Kérdezze meg orvosát! — Minaen gyógyszertárban kapható. Ara: P. 1.80. század közgazdasági sőt politikát liberalizmusa. Sipmondi és az ethikus iskola közgazdászai elvetik a gazdasági szabadság elvlet, bizalmatlanok az absztrakciókkal szemben s a közgazdaságtant nem matematikai, hanem erkölcsi tudománynak tartják, amelynek az emberek érzelmeivel, szükségleteivel és szenvedélyeivel is számolnia kell. A kíméletlen ®zahad verseny helyett' az állam beavatkozását tartják szükségesnek az egyensúly biztosítására: az államnak kell a gazdaságilag gyengébbet megoltalmaznia. A történeti iskola hivei nem készítenek programmot, érdeklődésűk csak á mult felé' fordul. A közgazdaság és változásai érdeklik őket, fejlődését akarják rekonstruálni. Rájönnek, hogy a gazdasági tevékenységet az anyagi érdek mellett ezer más tényező irányítja, de ezeknek a hatását nem lehet matematikai formulákba, »törvényszerüségekbe« foglalni. Ilyen előzmények után léptek fel az univerzalisztihís iskola hivei, élükön Otthrnar Spann, a bécsi egyetem közgazdaságtan tanára. — Spann professzor nem az egyénből indul ki, hanem a koUeletivumból, vagyis a gazdasági tevékenység magyarázatában elvet minden eddigi individualista — felfogást. Szerűit e a pénz sem egyéni kezdeményezésre, hanem a társadalom egészének akaratából keletkezett a legkelendőbb árunak, mint legkedveltebb csereeszköznek az elfogadásával. V agyis az egész mindig megelőzi a részt, ezért kell a közgazdaságtanban mindig az egészből, a társadalomból kiindulni. A társadalom pedig szellemi egész, jelenségei nem tartoznak a természet ivílágába s ezért nincsenek alávetve a kauzalitásnak. Az univerzálisták nemcsak helyesnek, harrem feltétlenül szükségesnek tartják az állami beavatkozást az egyéni érdek ellenében a közérdek védelmére. Szerintük az individualizmusból szükségszerűen liberalizmus, a liberalizmusból kapitalizmus, a kapitalizmusból szocializmus s a szocializmustól bolsevizmus lesz, tehát ezen az uton nem szabad megindulnunk. Hasznos Imre, a másik előadó, az ügyes elárusító lélektanát ismertette. Könnyed, csevegésszerü, sok gyakorlati példával illusztrál előadásában a vevő és az elárusító lelki típusaival ismertette meg hajjlgatóit, majd a vásárlást, mint leiki folyamatot vizsgálta. A vevő legtöbbször határozatlan, nem tud választani, ilyenkor az elárusító ügyességétől függ a vásárlás: el feeti találnia, mire van a vevőnek szüksége. Ha mindig mást ajánl, mint amire a vevőnek szüksége van, a vásárlás meghiusul. Szemléletes pél dáinak sorozatát a magyar áru ügyes ajánlásának bemutatásával zárta le. Az é rtekezlet az igazgató szavaival ért végett. kidolgozott erősítő fokozatok jellemzik á 3-lámpás 7033-as Orion hangszórós rádió teljesítményét. 76ie Gyártja Orion Izzólámpagyáf.