Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-07-15 / 157. szám

4 J^fRYIDÉKL saagssESs Szerda Steinhardt teljes társulatának 1933. julius 15. Csütörtök Városi Mozg

ó vendégjátéka, mindkét este uj műsor. Előadások '^-kOí Városi Mozgó Az 1. oiaai folytatása. tött, igen nehéz, de nekem mégis kedves esztendőkre. A búcsúzás pillanatában pedig azt áz Ígéretet teszem. ,hogy szülővármegyém érdekeit tnás irányú munkásságom mezején is mindenkor és mindenütt lelkiismeretes hűséggel és buzgósággal fogom előmozdítani. A Tekintetes Törvényhatóságnak Nyíregyháza, 1931. julius 4-én. alázatos Szolgája : Mikecz István. A törvényhatóság megfesteti Mikecz István arcképét A lelkes éljennel fogadott bucsusorok után dr Fráter Szabolcs a kisgyűlés határozati javaslatát terjeszti elő a következőkben: Tárgyalás alá vettük Mikecz István alispán kérelmét, melyben nyugdíjaztatását kéri S ezzel kapcsolatban tárgyaltuk a vármegyei tisztviselői nyugdíj választmány idevonatkozó javaslatát. Véghatározat. A törvényhatósági bizottság a kérelemnek helyt ad s a vármegyei tisztviselői nyugdijválasztmány javaslatának elfogadásával Mikecz Istvánt, Szabolcs és Ung közigazgatásilag egyelőre egyesitett vármegyék alispánját 1931 évi augusztus hó 1 napjától kezdődő joghatály lyal nyugdíjazza. A határozat ezután részletes Indokolás alapján megállapítja Mikecz István alispán nyugdíjjárulékának összegét, majd a következőket rhöndj a : Legmélyebb hálával és legteljesebb elismeréssel Amikor a törvényhatósági bizottság eme törvényszabta hatáskörében a vármegye távozó alispánjának nyugdíj igényét'és nyugellátását megállapítja, a legmélyebb hálával és a legteljesebb elismeréssel emlékezik meg mindenkor tanúsított fáradhatatlan, Önfeláldozó és buzgó kötelesség teljesítéséről, amellyel minden köztisztviselő számára követendő példát állítva, — hazáját és vármegyéjét a közismert példátlanul súlyos viszonyok között teljes odaadással szo'gálm igyekezett. Több, mint 35 évesn át volt munkás, majd vezető tagja a vármegye tiszti karának s ez a 3 5 év egy kiváló ,alkotásokban gazdag tisztviselői pályafutás volt. Mint beosztott tisztviselő, mindenkor teljes tudását, teljes odaadását szentelte hivatalának. A világháború alatt vármegyei főjegyzői állásában a hadviselés érdekeit szerencsésen egyeztett öszsze vármegyéje lakosságának érdekeivel s mint az alispán helyettese, mindenkor iparkodott megkönnyi|teni a vármegye alispánjának nehéz munkáját. Ezen működése elismeréseként legmagasabb kitüntetésben is részesült. A vármegye kormányozása a forradalmak alatt Antikor 1918 októberében vármegyénkben is felbomlott 'A rend $ a vármegye alispánja megrongál >• egészségi állapotára tekintettel nyugalomba vonult, a legsúlyosabb viszonyok között vette át, mint törvényes helyettese a vármegye kormányzását s törhetetlen eréllyel, megértő lélekkel fogott a rend helyreállításához, a zavargások lecsillapításához, s a közélelmezés

1 súlyos feladatainak megoldásához, és munkája eredményes befejezését csak a szélsőséges elemek fokozatos előtörése, maid a kommunizmus zavarta s akadályozta meg. A kommunizmus alatt fájó szívvel, de a nemzét jövőjébe vetett hittel bátorította a gyengéket, vigasztalta a csüggedőket s szabadságának, sőt életének veszélyeztetésével iparkodott megmenteni a vármegye szellemi és anyagi tőkéjét. Ellenfelei működését annyira veszedelmesnek fa

rtották, hogy szabadságától is megfosztották. Börtöne ajtaját az el'enségeS megszállás nyitotta fel. Mikecz István gigászi munkája a romok eltakarítása idején Azonnal erélyes kézzel fogott a romok eltisztitásához a jogfolytonosság és különösen a vármegye önkormányzata helyreállításához s munkája oly eredményes volt, hogy rövid időn belül összehívható volt a vármegye alkotmányos közgyűlése, amelynek első ténykedése az ..volt, hogy őt egyhangú lelkesedéssel alispánjává választotta. Az idegen megszállás alatt éjtnapot eggyé téve fáradozott azon, hogy a megszállók túlkapásait megakadályozza, a rekviráló csapatok kezeiből minél több köz- és magánvagyont mentsen ki. Ezen megfeszített és állandó izgalmakkal járó munka közben már a jövőre gondolt s nagy vonásokban kirajzolta maga előtt azt a hatalmas gazdasági és kulturális munkaprogrammot, melynek megvalósítását a megszállás után nyomban megkezdte s amfely 12 éves alispáni működését annyira emlékezetessé teszi. Mikecz István alkotásai Gazdasági tekintetben elég rámutatnunk az alispánsága alatt történt nagyarányú útépítkezésekre, a községek villamosítására, az összes jegyző székhelyen telefonállomás létesítésére, a vármegyei székház kibővítésére, négy uj járási székház felépítésére, az Erzsébet közkórház kibővítésére s a modern Tcorszak igényeinek megfelelő berehdzéséré, a vármegyei tűzoltó intézmény kifejlesztésére. Kulturális alkotásai közül a diáksegély-akciót, a levente intézmény kifejlesztését, az elemi népoktatás nagymérvű fejlődését, az iskolánkivüli népnevelés nagy eredményeit emeljük ki. Általában kezdeményező szerepet töltött be mindenütt, ahol a vármegye kulturális vagy gazdasági előha'adásáról volt szó. Munkatársainak szigorú, de szerető at^ja volt Munkatársainak szigorú, de szerető atyjuk volt, s azok mindenkor fiúi bizalommal fordulhattak hozzá bajaikban. Alispáni működésével mé tán kiérdemelte a törvényhatóság legteljesebb elismerését és há'áját s mikor távozását a legmélyebb sajná lattal veszi tudomásul, érdemeit a jövő kornak példaadás végett jegyzőkönyve lapjain megörökíti s elhatározza, hogy arcképét a vármegyeháza tanácsterme részére megfesteti s a vármegye alispánját utasítja, hogy az ily cimen felmerülendő költségek fedezéséről megfelelően gondoskodjék. Erről Mikecz István nyugalmazott alispán, országgyűlési képviselőt Kemecsén, a Vármegye alispánját, s számvevőségét jegyzőkönyvi kivonaton értesiti. Kelt Nyíregyházán, Szabolcs és Ung k. e. e. vármegyék törvényhatósági Bizottságának 1931. évi ju lius hó 14. napján tartott rendkívüli közgyűlésében. A távozó aiispánt a törvényhatóság örökös tagjává választják A kisgyűlés javaslatát egyhangú határozattal' teszi magáévá a törvényhatósági bizottság, majd dr Erdőhegyi Lajos szűnni nemi akaró éljentől fogadva előterjeszti a jelölőbizottság javaslatát, ameiy szerint a megüresedett örökös tagságra a törvényhatósági bizottság Mikecz Istvánt választja meg. így marad a távozó alispán annak a törvényhatóságnak örökös tagja, amellyel szive, lelke a küzdelmek és alkotások nagyszerű peí ceiben amúgy is örökösen egybeforrt. Most küldöttség hívja meg Mikecz István immár nyugalmazott alispánt, a gávai' kerület országgyűlési képviselőjét, Szabolcsvármegye törvényhatóságának örökös tagját a közgyűlési terembe. A küldöttség élén gróf Dessevvffy Emii kéri a volt alispánt a megjelenésre. Viharos éljenben és szünm nem akaró tapsban fejeződik ki a mély tisztelet és ragaszkodó szeretet a távozó alispán iránt ,amikor megjelenik a közgyűlési 'teremben, ahol' Erdőhegyi Lajos dr főispán üdvözli — Méltóságos Képviselő Ur! kezdi szavait a főispán. A törvényhatóság Méhóságodat érdemei elismeréséül örökös tagjává választotta. Kérem Isten áldását, hogy ezt a méltóságot minél tovább viselhesse. , Geduly Henrik püspök klasszikus szavakban búcsúzik a törvényhatóság nevében Mikecz István alispántól Most Geduly Henrik püspök kér szót a kzögyülésen és szárnyaló szépségű próféciával, ezrek és ezrek mélyen rejlő, tiszta érzését megkapó erővel kifejező szavakban, ihletetten és efragadó elánnal méltatja a távozó alispán érdemeit a következő fenkölt gondolatokban gazdag beszédben: Méltóságos Főispán Ur! [ Tek. Törvényhatósági Bizottság! Az imént felolvasott határozati "javaslat, amely Szabolcsvármegye közönségének meggyőződését és érzéseit fejezi ki Mikecz István alispánunk nyugalombavonulása alkalmából, ennek a meg-' győződésnek, ezeknek az érzelmeknek minden vonatkozásban" híven, nemesen, klasszikus szépséggel és benső erővet ád kifejezést, ugy, hogy ezt magam részérői a maga teljes egészében, lelkes hozzájárulással teszem magamévá. S hogy ezt a reánk nézve fájdalmasan ünnepélyes pillanatot mégis megragadom néhány további szó efmondására ,nem azért teszem, mintha ez a határozati javaslat bármiben is, bárki részéről is támogatásra szorulna, — de azért, hogy ezzel 'az igénytelen felszólalással is tanújelét adjam annak, mennyire a szivünkből, mennyire a közmeggyőződésből, mennyire az egész ősi Szabolcs vármegye egész közönségének a szive mélyéből fakad az az ünnepi méltatás, amely Mikecz István alispáni működésének soha ef nem hervadó érdemeit a vármegye annaleseinek lapjaira feljegyezve, azt tanulj, águu buzdításul, elégtételül büszkeséggel, lelkesedéssel tárja a késő utókorok nemzedéke elé. Mert bízvást és minden hizefgő szólam alkalmazása nélkül, egyértelmű lelkesedéssel és igazságérzettel álöthatjuk meg, hogy MJkecz ístván 3 maga * a legnehezebb időóen tanúsított 12 évi alispáni működésével a vírmegye nagy alts- 1 Pálijainak érdemkoszorus, J fénylő emlékű alakjai sorába ; emelkedett. K- 1 Pillanatra emlékezzünk a múltra. Valami fájóan fojtó, a méltatlan elnyomatás minden keserűségével reán knehezedő szellemi légkörben vergődött a vármegye különben oly felkes magyarsága, amikor i

9I

9. május 31-én, pár héttel bűnösen gyászos émlékü proletárdiktatúra bukása után, a namkevésbé bűnösen gyászos em- • fékü oláh megszállás alatt végre alkalmunk nyílt arra, hogy önkormányzati testületeink erőszakkai el fojtott hivatásszerű alkotmányos munkásságuk fonalát, ha nem is a "törvénybiztositotta Szabadságjogok teljességében, de erre a teljességre irányuló törhetetlen igyekezettel ismét felvehették. Volt abban valami ünnepi meghatódottság, ünnepi megilletődés, amikor ennek a székháznak a kapui megnyíltak a törvényhatóságnak a maga ősi százados jogait gyakorolni kívánó bizottsága előtt. A büszke sas, amelynek megtépázták! szárnyait, ismét vissza röppenhetett a maga sziklavárába, hogy ott, a bércek tisztább légköréén Isten napjának szabad ragyogásában gyógyítgassa fájó sebeit és elha- • gyatott fiókáinak segíthessen megépíteni a biztonságos otthont. Ebben a fájóan bus és mégis felszabadulást igérő történelmi órában érzett megilfetődöttségünkben fokozta örömünket, hogy a vármegyének éppen ebben a jelentős fordulat-órájában alkallma. nyílt arra, hogy önkoifmányzat életének a teljes kiépítésére ma gának a nagyérdemű előd nyugat-