Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-11-26 / 268. szám

1931. november 26. JN^ÍRYIDÍK. s zőrmebunda választék Nutrlette bundák 90 P-töl Divatprámek 2 P-től w S w 6824-10 imkovics szűcsnél Luther-utca 5. Magyarország „életképes" ? Irta: Pisszer János. Még hosszú ideig marad idő­szerű a népszövetségi kiküldöttek jelentésével és vizsgálatainak ered­ményeivel foglalkozni, mert hiszen a jelentés egyes részei, csak itt-ott jutnak nyilvánosságra és igy, egyes parlamenti felszólamlások kapcsán lesznek tudottakká. Ilyen az a megállapítás is, amely szerint : »Magyarorfszá(g »életképes««. Itt legelőbb azt kell tisztán lát­nunk, hogy a népszövetségi bizott­ság »Magyarország« alatt nem a mi szép, csonkitatlan »Magyaror­szágunkat« érti, hanem »Csonkama­gyarország«-ot. Erre mondja, hogy »életképes«. Ezzel szemben mi, a trianoni békediktátum óta és an­nak első hallatától is, mindig_ azt mondottuk, állítottuk és bizonyítot­tuk, hogy ez a csonk éppen ugy nélkülözi az életrevalóságnak min. den lehetőségét, mint ahogyan a kezétől, lábától, egyéb érzékszervei­nek birtokától megfosztott ember is nélkülözi az »életképesség« min­den módját. Nem szüntünk meg és csonkaságunkban a jövőben sem tudunk megszűnni állandóan han­goztatni, hogy igazságtalanság tör. tént velünk, hogy elvettek tőlünk mindent, ami az élethez, a kor szel­leméhez mért fennmaradáshoz, a trianoni urak és azok népeinek életigényéhez és életlehetőségeihez csak közel hasonló emberi léthez szükséges. A népszövetségi bizottság tagjait nem kívánjuk meggyanúsítani az­zal, hogy jelentésük igazoló irat kí­ván lenni ebben a részében is, a trianoni diktátum mellett. Nem vádoljuk azzal sem, hogy éppen je­lentésüknek ezzel a részévet ugy látszik, mintha azért jöttek volna hozzánk vizsgálódni, hogy itt, a helyszíni szembe alkalmával állapít­sák meg azt, hogy tiltakozásaink Trianon ellen, nélkülözik a valósá­got. Nem tekintjük állításaink szán­dékos cáfolatának, erre a célra el­készítettnek és olyan megfellebbez­hetetlen okmánynak, amelyet a bi­ró, mint kétségtelenül helyes és elfogadható szakvéleményt fogad el ítélkezése alapjául. Mindezt nem 4 tesszük, nem vádolunk, nem gyanú­sítunk. De azt nem vitathatja el tőlünk senki, hogy ilyen megállapításokkal szemben feltárjuk a valót, rámutas­sunk a »szakértő revizorok« jelen­tésében foglalt ellenmondásokra. Igaza van dr. Kállay Tibor ny. pénzügyminiszternek, amikor par­lamenti beszédében ezeket mondta: »Nagyon értékesnek tartom a Nép­szövetség jelentését azért is, mert kimutatásaiban bebizonyítja és do­kumentálja az egész világ előtt, hogy az elmúlt években igenis a külfölddel szemben csak az újonnan felvett kölcsönökből tudtunk köte­lezettségeinknek megfelelni,...«, továbbá : »... mert a Népszövet, ség rámutatott arra, hogy azokra a rövidlejáratú hitelekre, amelyek nálunk vannak elhelyezve, itt a magyar termelés és közgazdaság ér­dekében szükség van, hogy azok in­nen egyszerűen ki neim) vonhatók. *..«* Ezekkel állítandó szembe az a je­lentésben foglalt megállapítás, a­mely hangsúlyozza, hogy »Magyar­ország életképes és a bajok csak átmenetieké Ha ez az utóbbi felfogás való lenne, akkor azok között a nélkülö­zések között, amelyek immár egy esztendejénél is több ideje tartanak és mégsem tudják módját nyújtani minden lemondás ellenére annak, hogy külföldi tartozásainkat fizet­hessük, hogyan lehetséges az, hogy maguk a népszövetségi bizottsági tagok is belátják a kölcsönöknek mi általunk fizethetetlen voltát ? Miként fehetséges az, hogy mii a kamatokat is, csak ujabb kölcsö­nökkel tudtuk fizetni ? Hiszen, ha életképesek lennénk a csoinkaha tárok között, akkor nem ujabb hite­lek 'igénybevételével, haneml á saját magunk kitermelte értékek ellenér­tékével fizethettünk volna ! Itt a népszövetségi jelentésben nagy ellentmondás van, amit tá­ján a bizottságnak is el kell ismer­nie.. » Életképesnek« csak azt az üzemet nevezhetjük, amely a maga hitelét vissza is tudja fizetni a sa­ját erejéből, bármily körülmények közé jut is az, a konjunktúrák vál­tozása közepette is. Amely üzem a kedvezőtlen körülmények első fu­valmára már fizetésképtelenné vá­lik, az nincsen jól megalapozva. Itt vagyunk mi is. Ezt előre láttuk a békediktátum hirülvételekor, ezt hangoztattuk annak aláírásakor, ezért tiltakozunk állandóan ellene, ezért követeljük a revíziót és ezért terjed a revíziós gondolat most már az egész világon mindenütt. Mindez azért, meijt abékediktá­tumba belé van »Impregnálva« Csonkamagyarország »életképtelen­sége« ! Ennek a szomorúan fájdalmas igazságnak elvitatásába belényu­godnunk nem lehet, az az igazság­talanság, amely velünk történt, »igazságossá« nem tehető a revizori jelentésbe becsempészéssel, azzal, hogy a nekünk juttatott külföldi hitelék befagyásánál, a könnyelmű hitelező önmagát mentse. Mert, ha talán ezt célozná is a csonkaor­szág »életképességének« a jelen­tésben hangoztatása és a külföld »önáimitása« is kívánna fenni, még ebbe sem nyugodhatunk bple 1 Csonkamagyarország, sajnos, »életképtelen« 1 Egész Magyarország, az igen ! Az »életképes« ! Ezt adják vissza nekünk ! ! Hogy csináljunk pénzt ? Egy miniszterelnökségi sajtóelőadó érdekes terve külföldi mintára A politikai és gazdasági élet szá­mos kitűnősége foglalkozik a mai szoru't pénzügyi" helyzet megoldá­sával. Legújabban Vákár Arthur dr, volt kormánybiztos, a minisz­terelnökség sajtóelőadója, ki la­punkban is többször irt közlemé­nyévet'érdekiődést tudott kiváltani egy érdekes gondolattal lépett a nagyközönség elé. Vakár Arthur dr Korcsmáros Edével együtt elkészítette egy 250 nvrii-ó pengős nyeremény­kötvény tervét, amelyet a szabadalmi bíróságnál is bejelentett, ahoi tervét a szerzői jog védelme alá hefyez*ték. Azok között a jövedelmi forrá­sok között, melyeket Vákár dr ja­vasol, Számtalan ofyan van, mely könnyen megvalósíthatónak ' lát­szik. Ilyen többek között a viszontbiztosító állami szerv létesítése. Azonkívül tüz, jég ; állatbiztosítás céljából külföldi mintára állami szerv teremtése, a nagyobb bevé­teli lehetőségeket ígérő »better­mcnt«-adóztatás, ínség- és propa­gandabélyegek *— a játékkártyá­nál és a küiföldrítaloknát aziinség­szalag bevezetése stb. Uj sómonopol um, az utcai te­lefonautomata koncessziójá­nak revíziója, az osztálysors­játék, postatakarékpénztári zálogházak állami kézbe való vétele, mély jelentős hasznot hajt. Mindez Vádár dr szerint 73 millüó pengő évi bevétett eredményezne. A javaslatnak legérdekesebb része a 250 tmiíljó pengős nyeremény­kötvény terve, amely feltétlen biz­tnsoágot nyújtana a hitelezőnek, mért 5.5 százalékos annuitással és 2 százalékos nyereményrátával "ka­matozna. Ebből "a nyereményre szánt 2 százalékból 8 darab 1 mil­liós, 8 darab 500.000 pengős, to­vábbá több nagyösszegü nyere­ményt sorsolnának ki —- összesen 400 millió.értékből, ami 8.5 míUíó darab 'kötvény között oszlana meg. A köztartozásoknál is fei Tehetne használni" ezeket a kötvényeket, melyeket természetszerűleg a tőzs­dén is jegyeznének. Ebből az el­gondolásból kiindulva, a nyere­ménykölcsönkötvényekkei lehetne a hadikölcsönkötvé­nyeket ís részben valorizálni vagy lehetővé tenni "azok felhasz­nálását a kibocsátandó nyere­ményköfcsön jegyzésnél. Vákár dr terve szerintünk ne|m légies ugyan, de sok ellenzésre ta­lálna a mai életben. Elsősorban a biztosító társaságok küzdenének el­lene. Az osztálysorsjáték mostani ural sem- íg'en támogatnák azesz­(mét, de elfene lenne a m. kir. pos­ta is, mert megnyirbálná "jövedel­mét' Nálunk Magyarországon azért nem sikerülhet semmi, mert az érdekszálak a yasdróthái erőseb­bek. ALBRECHT FŐHERCEG EL­LEN NEM INDÍTOTTAK AK­CIÓT NŐVÉREI Budapestről je'entik: Ismeretes, hogy több 'ap azt a hírt kommen­tálta, hogy Albrecht főherceg el­len hat nővére akciót indított, a­melynek érteimében ki'akarják zá­ratni a Habsburg házból házasság­kötése miatt. Albrecht főherceg és édesapja Frigyes főherceg együttesen an­nak a közlésére kérték fei a Ma­gyar Tavirati "Irodát, hogy az a hir, hogy a főherceg ellen nővé­rei ilyen akciót indítottak volna, teljesen alaptalan. A legújabb Bergner filmet, az Anane-t pénteken mutatja t>e az Apolló » Ehsabeth Bergner a ma élő leg­nagyobb színésznők kqzé tartozik. Mmden fellépés^ vagy "filmisze­replése eseményszámba megy, mert mindig jói megválasztja azt a darabot, amelyben szerepét vál­lai. Talán minden filmjénél jobb és szebb az »Ariane«, amiely Claude Anet-nak a híres francia írónak gyönyörű regényéből készült. — A film a regény minden szépségét visszaadja, sőt talán még fokoz­za is. Az Arianet Nyíregyházán a z Apolló miozgó mutatja be kizáró­lagos joggal péntektői vasárnapig. v „' 1' Franc aorszag támogatja a Habsburg restaurációt Bécsből jelentik: Az Extrablatt arról "a a 'hírt, hogy Zita király­nénál 'konferenciára gyűltek ösz sze magyar és osztrák legitimisták. Az értekezleten Zita királyné meg­említette, hogy Franciaország anyagi áldozatokkal is hajlandó a, Habsburg restaurációt támogatni. Az Extrablatt híradása osztrák politikai körökben nagy feltűnést keite'tt. 1 Aláírták a magyar-svájc: "íearing egyezményt Bernbői jelentik: A magyar kö­vet tegnap délután irta alá a Svájc-Magyarország közötti áru­forgalomból eredő fizetéseknek cléanng utján való kiegyenlítésére vonatkozó megállapodást. Segélyalapot létesítenek a bajbajntott városok számára A kaftiatszolgádatásnak meg ken előznie az illetmények kifizetését A magyar vármegyéknek valuta­értékben 11.157.000 pengő, Bu­dapestnek 5,647.000 pengő, a tör­vényhatósági városoknak 6,687.000 pengő és a megyei városoknak 593.100 pengő a jelenlegi függő tartozásuk. Összesen 24,694.000 pengő a külföldi tartozás, mig a belföldi tartozások összege 110 millió pengő. Amint Lukács Ödön miniszteri tanácsos, a belügyminisztérium városi háztartásügyek főosztályá­nak vezetője kijelentette, a városok a nehéz helyzetben is eleget tet­tek a Speyer kölcsönből eredő kö­telezettségeiknek. Lukács "Ödönnek az a nézete, hogy a városoknak a kamatokat és részleteket pontosan meg kell fizetni. Ennek elsősorban eleget kell tenni, még akkor is, ha ezáltal a személyzeti illetmények kifizetése akadályba ütközik. — Ennek esetleges bekövetke­zésére ugyan nem számitunk, — mondotta Lukács Ödön — de a kormány elhatározta, hogy a for­galmi adótöbbletnek egyharmadá­ból segélyalapot teremt azzal a. rendeltetéssel, hogy ebből az állap­ból elsősorban az önhibájukon ki­vül, esetleg nehéz helyzetbe jutó városokat támogassa kölcsöneik rendezésében. ELsabetft Bergner — APOLLŐ

Next

/
Oldalképek
Tartalom