Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-07-15 / 157. szám

JSÍYÍRYIDÉK. 1931. julius 15. á revizió kérdése mind gyakrabban foglalkoztatja a világ közvéleményét. Nyilván a revízió az aktuális kérdések közé került, habár azok, akiknek érdekükben áíi a revízió elodázása, mindent megtesznek, hogy meggyőzzék a világ közvéleményét a réviz'ió káros voltáról. A béke-, szerződések ájtai elkövetett igaz ságtalanságok azonban olyan súlyos helyzetbe sodorták nemcsak Európát," de ujabban Amerikát is. hogy azoknak az okoknak a keresésénél, amelyeknek fő részük volt ennek a súlyos helyzetnek az előidézésében, a kutatások végén mégis csak az elhibázott; békeszerződésekre bukkantak. Ami rői nagyon sokat beszélnek, az a végén mégis csak megvalósul. — Persze időpontot nagyon bajos josolm. hiszen ez a kérdés ma heves harcok középpontjában áll, dc egyes jelek arra mutatnak, hogy, ha' egyszerre nem is, de lépésrőllépésre mégis csak a revízió felé haladunk. Ha jobban meggondoljuk, a régi német jóvátételi terv kicserélése Young-tervvei már bizonyosfoku revíziót jelentett, mos* pedig Hlbver tervének elfogadása ujabb rést ütött a békeszerződések ortodox rendelkezésein. Azok, akik érdek nélkül állnak szemben ezzei a kérdéssel, s csak a tiszta igazságot tekintik, már régóta a reviz'ió álisápontján vannak. Különböző államférfiak erkölcsi és társadalmi 'testületek hangoztatják, hogy a békeszerződések 'által elkövetett súlyos igazságtalanságok huzamos és erőszakos fenntartása egyik fő oka a világ bajainak, fő oka annak, hogy a háború befejezésének tizenharmadik esztendejében sem alakult ki olyan egészségesebb, békülékenyebb szel lem Európában, amely az igazi közeledést lehetővé tenné, s jövendő konfliktusok veszélyeit elhárítaná. A Brüsszelben most ülésező egyetemes békenagygyülés napirendjét is ezek az aktuális kérdések foglalkoztatták. Elsősorban a leszerelésről beszéltek, mint megvalósítandó ideálról, mert a hatalmak mai őrült fegyverkezést Versenye egyrészt nagymértékben hoz zájárult a súlyos pénzügyi helyzethez, másrészt kirívóvá teszi azt a különbséget, amely a teljesen lefegyverzett legyőzött ábarnok és a hadifelszerelésüket egyre tökélétesítő győztes államom között fennáll. Csak logikus, hogy a békenagygyülés foglalkozott a békeszerződések revíziójával "is, s kimondotta határozati javaslatban, hogv a legközelebbi nagygyűlés foglalkozzék a békeszerződések revíziójának kérdésévei a népszövetségi okmány 19. szakasza alapján. ( De nemcsak a brüsszeli gyűlés követelte a békeszerződések revízióját, amelynél persze elsősorban Magyarország jön számításba, hiszen ő szenvedte eí & legóriásibb veszteségeket, hanem tmajdnem egy időben az egyik legelőkelőbb angol pénzügyi 'lap, a Financial News, a Pesti Hírlap által kiadott revíziós emlékalbumot bírálva megállapította, hogy a Népszövetségnek kötelessége vol na tudomást szerezni "afelől az igazságtalanság f• '"f, amely Magyarországot a trianoni béke révén érte. Egy ors: ág, amely a békeszerződések következtében területének 72, lakosságának pedig 64 százalékát elvesztette, jogosan követeli, hogy tegyék jóvá a vele szemben elkövetett nyü igazságtalanságot. »H Népszövetség <•! akarja hántani az ujabb európai háborút, nagyon jót tenné, ha most oldaná meg a magyar kér dést« — mondja a lap cikkének befejező részében. Mi magyarok igazságunk tudatában és ebből erőt mierit ve várjuk a nagy pillanatot, amikor végre leülhetünk 'tárgyalni a trianoni szerződés revíziójáról, de addig is örömmel üdvözölünk minden olyan barátságos megnyilvánulást, amely a jobb jövő hajnalhasadását igén. Nyíregyházi felsőkereskedelmi iskolai tanárok a bécsi nemzetközi közigazgatási tanfolyamon Megemlékezett már a Nyírvidék arról, hogy a kereskedelmi iskolai tanárok nemzetközi egyesülete az idén Bécsbein tartja szokásos közgazdasági tanfolyamát. Ezen a városi felsőkereskedelmi iskola 7 ta- 5 inára vesz részt s tőlük kaptuk az alábbi tudósítást : Az ünnepélyes megnyitás julius 6-án volt az egyetem aulájában, amelyen az üdvözlő beszédet a közoktatásügyi miniszter, dr Czermák tartotta. A tanfolyamon Ausztrián és a bécsieken kiviil 140 idegén résztvevő jelent meg. Képviselve van inemcsak Európának jóformán minden nemzete, de még áz Egyesült Államok is. A 20 tagból álló magyar csoport dr Schack Béla ny. főigazgatóval az élen jelent még. A különböző előadásokon főképen Ausztria közgazdasági életével foglalkoznak, de ezenkívül bemutatják kulturális, művészeti és zenei életét is. Az előadók között Szerepelt dr Reiscli pénzügyminiszter, egyetemi tanárok, a kereskedelmi és iparkamara főtitkára stb. Érdekes, hogy az élőadók legnagyobb része a

zt a következtetést vonja 1 , hogy Ausztria mai helyzetében nem maradhat meg, és hogy az ausztriai kérdés megoldása tulajdonképen európai kérdés és különösen nagy érdekességet ad az előadásoknak a mostani politikai helyzet, amidőn a Hoover-féle megoldás ellenében a franciák azt kívánják a németektől, hogy mondjanak le Ausztriának Németországhoz való csatlakozásáról. — Az előadásokat minden délután kirándulások követik, amelyeken a környékbeli nagy gyárakat ismerik meg a kurzus résztvevői és egyúttal ez autóutak keretében gyönyörködnek a kedves erdős, hegyes vidékben. Vasárnap az egész napot a Wienerwald gyöngyében, 'Badenben töltik. Az ismerkedési estély a híres Stadtpark-vendéglőben volt, amelyen Bécs városi és közgazdasági életének vezető emberei is megjelentek. Az estély érdekessége az egyik üdvözlőbeszéd, amelyet a nemzetközi egyesület elnöke, Boisewain, a dúsgazdag dán gyáros és egyetemi tanár énekelve adott elő. Á vacsora után a vendégeket Bécs legjobb komikusai és kabaréénekesei szórakoztatták egy kis ízelítőt adva a kedélyes Bécs életéből. A nyíregyházi résztvevők, akiknek olcsó elhelyezéséről és ellátásáról Bécs városa gondoskodik, a következők : Bácskai József igazgatóhelyettes, Gratz Vilmos," Hasznos Imre, Klainik Jolán, Kollonay Zoltán, dr Marssó József és az igazgató Margócsy Emil. Bizonyára sok érdekes élménnyel és tapasztalattal jönnek haza és nemcsak tanítványaiknak fogják azt átadni, hanem esetleg előadások keretében Nyíregyháza társadalmával is megismertetik azokat. Van-e szükség a közüzemekre? Valamikor, a boldognak nevezett békeidőben, erre a kérdésre lakonikus rövidséggel lehetett válaszolni — fogyasztói szempontból — hogy: Van! Ma éppei^ olyan lakonikus rövidséggel' lehet válaszolni fogyasztói és termelői szempontból is: Nincsen! Ez a szerény kis gazdasági kérdés hovatovább elsőrendű politikai kérdéssé is nőtte ki magát. Láthattuk a most lezajlott képképviselői választások alatt, hogy az ipari centrumokban a jelölteknek egyik sarkalatos programmpontja tett a közüzemek leépítésének követelése. Igaz ugyan, hogy ezen kérdést a választásokat megelőzőleg hosszú heteken keresztül tárgyalták a fővárosi és vidéki lapok is, de különösen a szaklapok fejtettek ki rendkívül erős propagandát a közüzemek működése ellen. Ha a közüzemek alapításához visszatérünk és figyelembe veszsziik, hogy minden egyes hatósági üzem annakidején árredukáló célzattal létesíttetett, akkor teljes mértékben igazat keli adnunk azoknak, akik az ezen rendeltetésüktői eltért üzemek leépítését követelik. A boldognak nevezett békeidőben, amikor egy kissé rosszabbodott -a termelés, felére feljavult kereslet, élelmes emberek igyekeztek ezt az állapotot saját anyagi előnyükre kihasználni. Bár akkor csak pár krajcáros áremelésekről volt szó, a fogyasztók felzúdulása mégis olyan elementáris erővei tört ki. hogy feltétlen akcióba kellett lépni 'a hatóságnak^ megvédelmezendő a fogyasztóközönség érdekét. Röviden ezzei lehet vázolni a "hatósági üzemek létrejöttét. Természetesen a hatósági üzelmek abban az időben a legszegényebb néposztály érdekében teljesen altruisztikus alapon kezdték meg működésűket. De működésűk mégis befolyásolta az árakat ama gánüzemek termelésében, illetve árusításában. Idők múlásával és az alapítók tessu elmúlásával elhalványultak a szociális érzés diktálta irányelvek. A háborús évek konjunktúrája' kezdte háttérbe szorítani a magánvállalkozásokat. A kevés készlettet fukarul kellett bánni. Hatósági ellenőrzés alatt állott minden és így nagy mértékben tolódott ei a közhasználati cikkek szétosztása a hatósági üzemek kezelésébe. Természetes, hogy a nagy áldozatok árán megszerzett' értékek — melyeknek ára folyton felfelé tendálódott — hátiérbe szorította lassan az alt misztikus irányelveket. Alig egy pár évtized alatt igy a közüzemek nagy része teljesen eltért rendeltetésétől. Ennek oka a már elmondottakon kiviil az ily üzemek: vezetését irányító egyének üzletfejlesztési ambícióiban is keresendő. Sokan összetévesztették hivatásukat a magánvállalatok vezetőinek hivatásával. Vagyis a rájuk bízott üzemet minden áron fejlesztem igyekeztek, ami lassan olyan mértékre emelkedett, ami nemcsak a fogyasztók érdeke elleni j ténykedés fett a nagy rezsivel dol- j -c? * , , ' ^ / '--W MENTSÜK MEG ALMA ÉS GYÜMÖLCS TERMÉSÜNKET a rovarkártevők és gombabetegségek pusztításától. Összes permetező és vegyiszerek gyári lerakata : Marton és Társa, Nyíregyháza Zrínyi Ilona-utca 8. Telefon: 230. 4511-1 gozó magánüzemek nívójára emelt árakkal, hanem a magánvállalkozás, létérdekét is erősen veszélyeztette. Minden világosan látó üzletemJ ber előtt kézenfekvő a magyarázat^ A gazdasági élet íeromllásávai a magántőke ereje mindig gyengébb és gyengébb lett s így teiimészeteshogy a nagytőke biza'ma ís megingott vele szemben, míg a hatósági üzemekkei szemben, melynek háta mögött qgy-egy nagy erkölcsi testület támogatását látta, teljes bizalommal és ennek következtében korlátlan hitelösszegekkel állott. , Ilyen és ehez hasonló szempontok azok, amelyek minden körülmények között követelik a közüze^ iraek leépítését, illetve egyes ágazatainak teljes likvidálását. ' Az igy felszabadulandó tőke, illetve fogyasztóközönség visszaterelődik a kereskedelem és ipari termelés rendes életcsatornájába, ami mindkét fednek megerősödését vonja maga után, annál is inkább, mert ma ugy a kereskedelem, mint az ipar életcsatornája a legnagyobb aszályban szenved, melyet) a gazdasági élet vizével: a munkaalkalom teljes mederbe terelésével még fellehet frissítem és uj életre lehet kelteni. nc. Nem az elmebetegek gyújtogattak a zempléni falvakban A Nyirvidékben a Magyar Távirati Iroda híradásaként az a hír jelent meg, hogy a zempléni faivakban, mint legutóbb Rudabányácskán is, olyan gyakoriak a tüzesetek, hogy azokat a községbe kihelyezett elmebetegeknek tulajdonítják. — Most a sátoraljaújhelyi közkórház igazgatója ^-"filét írt hozzánk, amelyben cáfolja a Távirati Iroda híradását és a többek között a következőket mondja: »Az elmebetegek közérdekű orvosi és gazdasági eredményei megkívánják, hogy azok működését a tényeket nem fedő helybeli eredetű tudósítások ne zavarják. Jelen esetben a rudabányácskai tüzesetet — a vonatkozó hatósági megállapítás szerint — a községbeh három gyermek tűzzel való játszása okozta. A hosszulázi két év előtti nagyobb tüzesetet a cséplésnél alkalmazottak okozták, az idei két ház tűzesete a lakásbérlő vigyázatlansága folytán támadt.« Ne mulassza el nyomtatvány rendelóss előtt árajánlatot kérni a Jóba -nyomdától Nyíregyháza, Széchenyiút" 9. szám. Telefon 139.