Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)
1931-11-24 / 266. szám
1931. november 24. 5 ö o Politikai félreértések Sokfél* félreértés van. Akárhányszor a félreértés fölötte komoly következményekkei 'jár, de legtöbbször komikus hatást tesz. A vígjátékok egész sorozata a félreértések halmozásával kacagtat ja 'a nézőközönséget. Az emberek nevetnek és az ügyes vigjátékirónak nyert ügye ván. A politikai félreértésnek más természete van. A hatása attól függ, hogy milyen körülmények közé esik a politikai élet nyilt színpadán. Ha indulatoktól fűtött, nyugtalan atmoszférában merül föl a félreértés, akkor hirtelen kavarodást idéz elő, idegen tombolásnak és fejetlen hisztériának nyitja meg zsi'jpjeit. Az emberek hajbakapr.ak és egymásnak mennek, holott valójában nem tudják, miért. Amikor azután kiderül, hogy félreértés volt csupán, akkor persze a komoly következmények elmaradnak, de a nézőnek a nevetéstői is emegy a kedve. A minap a magyar képviselőházban is volt egy "ilyen sajnálatos félreértés: sajnálatos főképp az. ért, mert azok a jelenetek., amelyei^ a nyilvánosság előtt lejátszódtak, semmiképp nem illenek bele abba a komoly időbe, amelyben élünk. Arrói volt szó., hogy a kormány, enyhíteni óhajtván a munkanélküi sínylődő társadalmi" rétegek szenvedéseit, a többi között 150000 P-t juttatott a munkanélküli munkásoknak 's ez összeg szétosztását a munkásszervezetekre bízta, amelyek eddig is, a saját erejükbői tehetségük szerint segéfyezték a munkanélkülieket. Csak egy részlete ez annak az átfogó akciónak, amelyet a kormány" tervbe vett és megindított valamennyi, a gazdasági válságtól vs ujtott társadafini réteg fölsegitésére. De a Népszava önkényes híradása nyomán híre kelt, hogy a kormány Magyarországon is bevezeti a munkanélkü i segélyezést és ezen a labilis alapon elindulva, olyan zűrzavart rögtönöztek, hogy az elfoguiat i an, higgadt néző és figyelő, aki nem vesztette ei' a fejét, oda volt a csodálkozástól. Csakhamar kitűnt, hogy félreértés és félremagyarázás volt az egész és a magyar közéletet korántsem fenyegeti az a veszedelem, amely a polgári pártokat megriasztotta. Kitűnt, hogy szó sincs a munkanélkü 1 segélyezés rendszeresítéséről. Kitűnt, hogy á kormány nemcsak a szakszervezetekben tömörült munkásokat, hanem a társadalom minden szenvedő rétegét részesíti az ínség enyhítésére irányuló segélyezésben. Kitűnt továbbá, hogy a kormány semmiesetre sem kívánja a szakszervezetek politikai tevékenységét előmozdítani, mert kizárólag jótékony, szociá'is segitő akiiórói van szó, és a szétosztás tekintetében is a kormány a praktikus legrövidebb utat választotta, amidőn a szétosztás leiadatát a munkásszervezetekre bízta, de egyben biztosította a maga számara a szigorú ellenőrzés jogát, hogy a csekély segélyösszeg kizáró'ag ínséges célokra fordiftassék. Félreértés volt: forrongás egy pohár vízben. Annyi bizonyos, hogy mindenütt a külföldön, ahoi intézményesen rendszeresítve van a munkanélküli segélyezés, igy Angsában, Németországban, Ausztriában, a szociális gondoskodásnak ez az álaími módja a legnagyobb pénzügyi zavarok forrása lett. Az állajmiháztartás egyensúlyának megingása ezekben az országokban jórészt a munkanélküli segélyezésnek tulajdonítható. Angliában az állam 80—90 millió fontot, Németországban közei egymilliárd márkát, A. usztnában 200 millió sillinget költ az állam a munkanélküli segélyezéshez való hozzájárulás címén. Mindezekben az országokban a kormányok azon fáradoznak,— hogy lehetőleg csökkentsék az állami hozzájárulást. Mindenütt boldogan megszüntetnék a" segélyezést, ha "tehetnék. De az adott körülmények között — egy már rendszeresített intézménnyel szemben — nem tehetik és a gazdasági válság közepette, akárva-akaratlan tűrik tovább az egyszer meghonosított állapotot. Ezeket a külföldi tapasztalatokat a helyzet mérlegelésénél számba ken venni. Bethlen István kormánya a külföldi tanulságok alapján oldotta' meg a munkanélküliség kérdését. Beruházásokat eszközölt munkát teremtett, fölsegítette a különböző gazdasági ágazatokat, keresethez juttatta á vállalatokat és a munkásokat: igy csökkentette a munkanélküliséget és tette fölöslegessé a munkanélküli segélyezést. Ez is áldozatába került az áílamnak kétségkívül; a költségvetési deficit, amely előállott, a gazdasági világválság kihatásain kivüi a nagyarányú beruházásokból származik. De méltóztassék figyelembe venni a különbséget, amely e részben nálunk és a külföldön észlelhető. Angliában, Németországban és Ausztriában is deficites az államháztartás költségvetése, de a munkanélküli segélyezés teljesen meddő, improduktív kiadásnak bizonyult. Nálunk ellenben a hasznos beruházások nyomán reáte értékek maradtak: épületek, közutak és restaurált közüzemek, feljavult, nemesített gazdaságok, életképes vállalatok. Ezekét méltóztassék számba venni azoknak, akik a mu't kormány sáfárkodását oly élesen bírálják. Ha Bethlen István is a külföldi példákat követve, a gazdaság 1 válság során bevezette volna a munkanélküli segélyezést, akkor —- ha csak Ausztria ilyetén kiadásait yseszük számításba, — 200 millió pengővei növekedett volna a költségvetési'kiadás évenként — minden reális, maradandó haszon néikü.i. Akkor még jelentékenyebb len ne a költségvetési deficit és még nagyobb redukciókra volna szükség. Levonhatjuk ebből a&t a követ keztélést, hogy a mu't kormány gazdálkodásának szertelen éles bírálata aligha alapszik a viszonyok helyes, lelkiismeretes mérlegelésén. Alighanem: félreértés és félremagyarázás ez is, mint a minapi politikai "kavarodás. Kállay Miklós dr. ny. államtitkár bnzajavaslata hatalmasan fellendítené állattenyésztésünket Hosszas stagnálás után gazdasági helyzetünkben hajna'odást jelent az az invenciozus terv, amelyet dr. Kállay Miklós ny. államtitkár az egységespárt agrárblokkjának csütörtöki üésében tartott nagyhatású előadásában terjesztett elő. Káflay Miklós dr. gondolatmenete a következő: Átlagban évente 26 millió métermázsa búzánk és rozsunk terem összesen, amelybői vetőmagszükségletre ke'i 4 millió, belső fogyasztásra 15 millió és igy összesen 7 millió mázsa az, ami (— mmt felesleg kivitelre kerül. Ha a belső fogyasztásra szolgáló 15 millió mázsa gabonát 75 százalékkal őröljük ki, — amint az ma történik, — akkor 12.5 mázsa tisztet kapunk, mig ha 60 százalékos őrlésre térnénk át, akkor % 12.5 mázsa liszt nyeréséhez 19 millió mázsa gabonát kellene felőrölni, ami azt jelentené, hogy a 7 millió mázsa gabonafelesiegünk 3 mii ió mázsára csökkenne. A felesleg i.y nagyfokú csökkenése emelné a belföldi árakat, azonkívül azzal az előnnyel is járna, hogy a g kisebb felesleg elhelyezését sokkal könnyebb volna biztosítani. Számításai szerint a jelenlegi lisztárak érintetlenül hagyása mellett 18 19 pengős búzaárat lehetne elérni, anélkül, hogy az államnak' egy fillér megterhelése is lenne. A 60 százalékos kiőrlés mel'ett fennmaradó 40 százalék korpamennyiséget a jelenlegi 10—11 pengős ár he lyett mintegy 6 pengős árban bocsáthatnák a malmok a gazda rendelkezésére, ami emelné az állattenyésztés rentabilitását s megkönnyítené a lisztexportot. Ezzel a tervvel ma már az egész ország közvéleménye behatóan foglalkozik és minden oldalról örömmel üdvözlik a termékeny ötletet amely ködös utunkon biztos útjelző. Kállay Miklós dr. ézzel a tervvel megmutatta, hogy súlyos gazdasági helyzetünkben is találhatunk módot á megújulásra, erőforrások megnyitására. A terv valóraváltásának mi sem állhat útjába és állattenyésztésünk fellendülése nagy mértékben fellendítené gazdasági életünket. Végig az erdöháioi, a cseh határ mentén.. Trianoni határ, 1931. nov- hó. A reggelek itt már dermesztő hidegek. Távolban a máramarosi havasok'szikráznak a hótól. Mikor a nap sugara én "őket, mintha aranyban olvadnának. Itt az »Erdőháton«, a kanyargó Tur partján, a trianoni határon köröskörül iniinden lángolni látszik. A tölgyfale/jelek s a borostyán, bibor, kármin, cseresznye és ' lángvörös színekben pompázik. Mint szabályos skatulyák vannak egymás mellé rakva a frissen szántott, rozsdabarna színű földtáblák, pompás négyszögekben, melyeket csupán a fehéren csillogó, ide-oda kanyar^, gó Tur-foiyó szábdai darabokra. S néhol, ahoi a rozsdabarna földtáblák sarkai összefutnak, inég rozsdabarnább folt magasodik a levegőbe, erős kontrasztképeiij keretet adva egy folt vakító fehérnek £s egy vörös-pirosnak: ez a »Deák-tanya«, a fehér ház és piros cseréptető. Csehszlovák megszállott területen, a kanyargó Tur partján, a trianoni 'határon. A folyón tu ( egy kis gyümölcsös fái következnek. A fák közül az őszi 'napsütésben fehérre meszelt határkövek csillognak elő. A fák Burgonyáját, káposztáját és egyéb zöldségféléjét előnyös árban értékesítjük bizományi alapon, Budapest Központi Vásárcsarnokban felállított üzemünk utján. Részletes elszámolást, pénzt az eladás napján küldjük. MARABU KELTETŐGÉPEK kedvező részletfizetésre. — Keltetéshez fajtiszta tojást egy évi hitelre is — Baromfi értékesítés. — Készséggel nyújt felyilágositást a Kisgazdák és Birtokosok Szövetkezete Budapest, Vilmos császár-út 21. Tel. Aut. 227-53 7139-10 között apró kis fehér falusi ház simul a Tur-partjához. A ház faláról gőzölgő fehér vizhu'lámok peregnek alá. A tanya bejáratánál 'lévő felső kapura ráborul egy százados tölgyről elhajló zöld borostyán. A ház vályog-kéményéből füstfelleg kanyarog lustán az ég felé. A tanya gazdája hűvös, földes, mestergerendás szobájában fogad. Alacsony, festetlen fenyőfaasztal mehett üi az egész család. A gázda nyolcvan éves apja csendesen pipázik a sparhelt mellett egy ócska cserép pipából. Megindul csakhamar a beszéd. Előbb a gazda, imiajd felesége, utána az öreg kezd beszélni. Panaszok és aggodalmak pergőtüzében áll az egész szoba., A gazdaileikesen, tüzelve, majd elkeseredve beszél, — mennyi szép tiszta magyar szóvai mondja ei Varga bátyára, a tanya gazdája, mi is az ő legnagyobb bajuk. »Merhát hiába háború előtt nem vot nekünk itt kinn a tanyán semmi bajunk — mondja. De jöt tek a csehek és m a itt ők az urak Ha az aprójószágom közé vak kant a kutyám 1; azok már is aiTui másik oldalán — magyar területei — állanak meg és én mehetek útlevélért Nagyszőflősre, hogy a há zaimitót pár méterre kapirgált tyúkjaimat visszahozhassam udva romra. A régi jó békevilágban — mond ja a gazda öreg apja — egy évbei egyszer kellett bemennem Nagy paládra a jegyzőhöz, de mióta csehek itt az urak^ azóta mindéi második nap beidéznek a csel jegyzőhöz az adóért, illetékért, m egyébért s a legkisebb papiro miatt is Nagyszőlősre keli b( mennem, mert hát ott székelj a zsi pán, aki ott a mindenható nag; ur.« És a festetlen asztai mellett ül család bó'ogatva helyesli az öre -mondásait. Sok szó esik itt a megszálló területbe 1 magyarok bajairól: nagypaládi cseh jegyzőről, a cse csendőrök durvaságairól, a hih tétlen adózásról s arról, hogy sz gény magyar, cseh megszállott t rületen kell, hogy verejtékezzél napkeltétői napnyugtáig a mindé napi kenyérért s a végén: iskolái járó kis gyermekeinek miért ki csehül tanulnia? ( Nem volna elég egy év sem a ra, hogy a panaszok végtelen s rait feljegyezzük. De sietnem keH, mert jönnek a cseh csendőri és ha itt találnak, biztos hogy 1 tartóztatnak a gazdával együtt a nagyszőHősi, vagy a kass nyirkos börtönök celláiban gond< kozhatom cseh megszállt terüli beji magyarok s 0rsa felett. Kintről az alkonyuló külső 7497 hogy a rádiózék igényeli ki lehe eltigiteni; bizonyíték erre az lámpás 7050-es és a 2 lámpa 7029-es Orion hangszórés rádiV
