Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-11-19 / 262. szám

2 J&fxvinéK. 1931. november 19. Nyíregyháza város 350.000 pengő kedvező kölcsönt kap az üzemek likvidálására Nyíregyháza város képviselőtestülete tegnap délután 3 órakor rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen dr Bencs Kálmán kir. "kormányfőta'nácsos, polgármester elnökölt. r A közgyűlésen Tóth László al; jegyző bemutatta gróf Károlyi Gyula .miniszterelnöknek a város üdvözlő felterjesztésére küldött köszönőlevelét. Ugyancsak Tóth aljegyző ismertette a kereskedelemügyi miniszter határozatát, atmelyet a debrecen-nyiregyházi-csa. pi állami közút császárszállási szakaszának áthelyezése ügyében hozott. császárszállást utat Bogdán Ferenc e kérdésnél határozati javaslatot terjesztett elő, amelynek indokálásában kifejtette, hogy az ut áthelyezése megbolygatná a 'császárszállási tanya nyu-. galmát, veszélyeztetné közbiztonságát és az uj ut a városi birtok legértékesebb részébői 6049 öl területet foglalna el. A képviselőtestület magáévá tette a határozati javaslatot és elhatározta, hogy telKén ' a vármegye törvényhatósági 'bizottságát, irjoin lei a Kereskedelmi miniszterhez, hogy az áthelyezése 'ne foganatosítsa. Ne helyezzék át a A polgárságot fokozottabb adakozásra hívják fel A képviselőtestület ezután az inségakc'ióra szükséges 54.000 P kölcsön vámnegyei jóváhagyásával kapcsolatban az akcióra eddig befolyt adakozás ügyévei foglalkozott. Bencs Kálmán polgármester sajnálattat állapította meg, hogy. a Jótékonyság- Jegyek eladásából edd-g még csak igen K_s összeg, alig 1300 pengő jfyült össze, ami arra mutat, hogy a polgárság tehetősebb rétegeiből a többség tartózkodott az adakozásban való részvételtől, ami annál sajnálatosabb, mert valamkor parancsszóra ugyan csaK nyomban összeadták a »megparancsolom« rendeletben kijelölt összeget. Javasolja, hogy a képviselőtestület hívja fei újra a 'polgárságot a su. íyos helyzetinek megfelelő adakozásra. Bernstein Béla dr a polgárság elviselhetetlen terheiben, a tmai helyzetben általános fásultságban fátja a gyűjtés eddigi sikertelenségének okát és felfogása szerint a jótékony nőegyletek tagjainak házról-házra járással való gyűjtése sikeresebb volna. Énekes János prelátus rámutat, hogy a polgárságot most az ins'égadó megfizetésének sülyos gondja terhelj' s ezért neim! vo't eddig módja a külön adakozásra. — Szeretné" tudni", hogy a Nyíregyházán fizetett inségadó összegéből mennyi 'jut az itthoni szegénygondozásra. Tóth BáLnt dr lesújtónak találja a polgár, társadalomra, hogy azi az egy pengőt, ameiyet mindenkitől elvárhatnak az őségben szenvedők, nem képesek megajánlani. Erre a mai viszonyok mellett ís képes mindenki, aki akar adni. — Volt idő, amikor fogcsikorgatva adott a polgárság olyanok parancsára, akikről tudta, hogy nem közérdekű célra gyűjtenek. Ma éppen azért kellene adakoznia mindenkinek, hogy azokat a borzalmas időket elkerülhessük. Bencs Káímán polgármester közfci, hogy az inségadót Kulcs szerint szér lógják osztan. a községek és városok között. Nyíregyházának a jelek szenn 20—25.000 pengő jut, de ez közelről sem elég az mségakcióra. — Erről a kérdésrőt tárgyalt dr Erdőhegyi Lajos főispánnal, aki Budapesten járt s a népjóléti (miniszternél interveniált Nyíregyháza nagyobb részesedése érdekében. Ezután a képviselőtestület elhatározta, hogy. felhívást intéz a város polgárságához a fokozottabb adakozás érdekében. Nagy vita a villamossági szabályrendeletről A közgyűlés legfőbb tárgya villamossági szabályrendelet volt, amely a Villamossági' R. T.-nak adott koncesszió alapján az áramszolgáltatás és szerelés kérdését szabályozza. U] a Szabályzatban a csengőtransztormá torra vonatkozó rész, amely szerint csengőnként hav: 50 lillért szedhet a Villamossági R. T. a transz tormátor használata fejében. A szabályrendelet, amelyet Szohor Pái főjegyző ismertetett, hoszszas vitát váltott ki. Sikorszky István ipari főfelügyelő határozati javaslatot nyújtott be, amelyben a szabályzatnak a napirendről való levételét és újra való előzetes tárgyálását javasolja, MiKeczödön dr pedig névszerinti szavazást kér a szabályzat kérdéseinek eldönté-» sénél. Vietónsz József dr, Szitha Sándor dr azt vitatják, hogy a szabályzatot tárgyalnia keh a képviselőtestületnek, amely azért van együtt, hogy a közönség érdekeit mélyen érintő Szabályzati pontokat megismerje és egyenként megtárgyalja. Az egyes szakaszoknál alkalom kínálkozik kritikára. Sikorszky István halasztóinditványát vissza is vonja, mire szakaszonként mennek. át a szabályzaton. Közben számos felszólalás világítja imleg a szabályzat jogi és gazdasági vonatkozásait. Többen, igy Sikorszky István, Klem Aladár dr, Szűcs Jenő dr Mikecz Ödön dr, Klár András, Valkó Pál, Pisszer János igyekeznek korrigálni egy-egy szakaszt, sikorszky István a szabályzatnak azt a részét, amely kimondja, hogy a villanyszerelő köteles a szerelésről részletes tervet készítem s azt öt nappal a miuiiKáiat kezdete előtt a Villamossági R. T.-naK ellenőrzés alá bocsátani, köteles továbbá a szerelésnél használandó anyagból is mintát adni, erősen kifogásolja, mert ezzel a szabályzat mintegy hatósági jogkörrel ruházza fel a részvénytársaságot.' Azt javasolja, hogy a terveket a városi mérnöki hivatal vizsgálja felül. Valkó Pál a kisiparos vállalkozók mellőzésétől fél. Kifogásolják a csengőtranszformátor dijainak szedését is. Szitha Sándor ar. alapos jogászi é rveléssel kimutatja, hogy a magánjogi és büntetőjogi felelősséggel tartozó vil'amossági vállalatnak éppen a kisiparosság érdekében k-sll elözetéSen tudnia, hogy milyen lesz a vezeték. Hangiparosok érdekeit nem me.lőzi. Hosszas eszmecsere zajlik ezután íe, amelynek során kitűnik, hogy a szabályzat nem módosítható, mert majdnem minden pontja benne van már a társulattal kötött szerződésben is. A csengőtranszformátorra vonatkozó'ag Hoffer Bertalan felkérésére Bencs Kálmán polgármester ismerteti több vidéki város átiratát, amely szerint a csengőíraji&zformáíort mindenütt 50 fillérrel díjazzák. Jánosbokori Kovács András pedig tréfásan azzal a megjegyzéssel sürgeti a »csengős szakasz« elfogadását, hogy az orvos és ügyvéd urak annak örülnek, ha minél gyakrabban szól a csengő, mert az »mindig hoz valamit«. A közgyűlés végül is névszerinti szavazással nagy többséggel elfogadja a szabjályosulyozza, hogy a szabályzat a kis- j zási tervezetet. Kimondották az üzemek felszámolását A képviselőtestület ezután az Üzemi R. T. felszámolására vonatkozó polgármesteri javaslatot tárgyalja. A polgármester bejelenti, hogy a város az üzemek likvidálására szükséges 250.0!)') pengőre előnyös kölcsúivajánlatot kapott, amelyet elfogadásra ajánl. A kölcsönt a »Részvénytársaság a Villamossági és Közlekedési Vállalatok számára (»Tröszt<<) adja a Nemzeti Bank kamatlábához számítandó másfél, összesen 9 és fél százalékért öt evre. Miután pedig a város a trösztnek úgyis tartozik az Üzemi R. T. 91.000 pengős hátralékával, azért nem 250.000, hanem 350.000 pengő kölcsönt vesz fel. Az előnyös és olcsó kölcsönajánlatot a képviselőtestület elfogadta. A villamossági ügy tárgyalása közben a képviselőtestület általános helyeslésétől fogadva dr. Bencs Kálmán polgármester bejelentette, hogy a Villamossági R. T. igazgatósági tagságáról lemondott, mert ez a megbízás a jelen körülmények között inkompatibilis a polgármesteri hivatással. Elfogadták rövid vita után a hirdetési jog bérbeadására vonatkozó javaslatot is. A bérlő a Magyar Hirdető Iroda lesz, amely fizeti a bruttó bevétel 40 százalékát, de legalább évi 5000 pengőt. Ha a bevétel eléri a 20000 pengőt, akkor 50 százalékát, ha a 25.000 pengőt, akkor 60 százalékát fizeti a bevételnek. A berendezési tárgyakat 19.360 pengőért megveszi s a szerződés 20 évre szól. A szerződés lejártával minden berendezési tárgy — a transzparensek kivételével —• újra a városé lesz. Jelentős határozata volt a közgyűlésnek, amellyel kimondotta, hogy _ l a piaci árusításnál a hadirokkantakat, özvegyeket, árvákat. előnyben kell részegíteni. A köztisztasági üzem, továbbá a szemétfuvarozás bérbeadását i

s elhatározta a közgyűlés. A köztisztasági üzemet Grega János kapja évi 8000, a szemétfuvarozást pedig Soltész János és társa vállalja 13.000 pengőért. Számos segélyezési, bérleszáHitási ügyet intéztek el ezután a közgyűlésen mind a szakosztályok már ismert javaslatának megfelelően. wm Egy gyermekgyilkos gebei asszony a nyiregyházi kir. törvényszék előtt Kendébe burkolta az sjsziilöttet és addig szorította, amig megfulladt. — A gyilkos anyát egy évi börtönre ítélték I Egy feketekendős gebei asszony (ült a vádlottak padján kedden délelőtt a kir. törvényszék Kosinszky tanácsa e

Tőtt. A vádlott Lengyel Gusztávné 40 éves aszszony, akit az ügyészség szándékos emberölés bűntettével vádolt, mert ez év junius 24-én megölte újszülött gyermekét. Ura 3 évvel ezelőtt Kanadába vándorolt szerencsét próbálni, mert itthon nem birta eltartani családját. A kivándorló magyar a legjobb barátja jóindulatába és pártfogásába ajánlotta az asszonyt és négy porontyát. A jóbarát azonban galádul visszaélt a bizalommal. A vád szerint Lengyelné a szülés után a gyermeket kendőbe burkolta s addig szorította, amig megfulladt, majd a kis holttestet a temetőben •elásta. Az asszony vékony, remegő hangon, alig hallhatóan válaszolt a feltett kérdésekre : — Nem érzem magam bűnösnek — mondja —. Három éve, hogy az uram Kanadába ment és anyósom nem hagyott békén, kizavart a házból. Aztán megtörtént. Igyekeztem elrejteni szégyenemet, de mindenki tudott róla a faluban. Egyszer aztán, nem volt senki otthon és megleptek a fájdalmak. Eszméletem* vesztettem és nem emlékszem, hogy mi történt. — De a csendőrök előtt 4eismerő vallomást tett — figyelmezteti az elnök. — Az orvosok is megállapították, hogy a gyermek élve született. — £n nem tudom, eszméletlen voltam. — De arra emlékszik ugye, amikor a temető árkába elásta a kis áldozat holttestét. Azonban az asszony konokul tagad s akkor sem törik meg, ami|cor a tanuk a fejére olvassák borzalmas tettét. Dr. Borbély Miklós kir. ügyész vád- és dr. Szűcs Jenő ügyvéd védbeszéde után, a kir. törvényszék szándékos emberölés bűntettében találta bűnösnek a vádlottat s a 92. szakasz alkalmazásával 1 évi börtönre itélte. Az itélet ellen ugy a kir. ügyész, mint a vádlott és védője fellebbezéssel elt. - . i {1