Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-11-14 / 258. szám

1931. november 14. JtffÍRYIBiie. 'zörmebunda válaszlék Nutrfette bundák Divatprémek ... . 90 P-töl 2 P-töl gw 6824-10 imkovics szűcsnél Luther-utca 5. Európa gazdasági helyzete és a leszerelés Irta: Plsszer János. , Jfa a nemzetközi kereskedelem lomha folyója ismét gyorsfolyamnoá válnék, akkor bőven jutna mindenüvé, hogy az inség eny hűljön, s hogy a ma tétlen kezek hasznosan foglalkozhatnának árutermeléssel a'számla kiegyenlítése céljából" Lloyd George Nagybrittania volt írni üszterelnökének tollából, magyar fordításban a fenti cim alatt megjelent cikk éppen a fenti idézetben igazolja azt a felfogást, amelyről a Nyirvidékben is szó volt, hogy t. 1. á lmagyar gazdasági életet is élénkebbé tehetnők, ha a normálisan szükséges magyar fizetőeszköz gyorsabb fluktuációt nyerne, mert ezzei a tétlen kezek munkához juttatását és a kereseti lehetőségek teljes kifejlesztését is ei lehetne érni. Természetesen a pénzgazdálkodásnak is, a normáhs árra redukálásával. A címben hivatkozott cikk szembeállítja az Amerikai Egyesült Államok gazdálkodását, az európaival és azt találja, hogy a sok fegyverkezés, a sok hadiadósság teszi tönkre az európai gazdasági életet. Ennek gyógyítására a leszerelést ajánlja, amelyet a gazdasági ellenségeskedés megszűnése követne és Európa talpraállása. Igen tiszteletreméltó és nagy figyelmet érdemlő megállapítás ez, de elénk tolakszik; a kérdés, hogy Imiért most látja csak ezt a Brit világbirodalom volt miniszterelnöke, almikor a legkisebb angol pártnak lett vezére és miért nem már akkor, amikor a Páris-körüli békék diktálásában maga is »tettekkei tényező vala« és a mai nyomorúság megteremtésében ő is igen hatékony részt vett? Miért nem akkor, amikor a világbirodalom kormányzásának hatalmi eszközei az ő kezében voltak? Kit ehet arról, hogy Európa népei faji, nyelvi és vallási elkülönülésben vannak? Bizonyára a ma élő emberek nem teljesen, hanem csak annyiban, amennyiben a régi Európa térképén, még több elválasztó vonalat húztak, ahelyett, hogy (még a régiekbői'is törölni igyekeztek volna. És ezeket az uj szétválasztó vonalakat nem^é éppen Lloyd George maga is rajzolgatta ? Az ellenségek számát nem-é önmaga is szaporította? Ezt a mia elfeledte már? A fegyverkezés .addig a mértékig, amíg az önvédelem céljait szolgálja es terhe nem haladja tul, a netmzeti össztermelésnek erre fordítható összegét, a mai rend mellett szükséges. Éppen ygy, mint ahogyan a telekkerítés is azt a célt szolgálja, hogy megvédje a tu'ajdonőst, a betolakodótól, a rossz szándékutó'. Kiki, "tehetsége szerint szebb, jobb, erősebb, biztonságosabb kerítést készít. De a bekerítetlen földterületek védefmére fegyveres őrök is alkalmazta tnak^ gyárakban is éjjeli "őrség, nappal kapusok tartják távol az idegeneket. Büntető törvények szabnak határt és megtorlást a támadónak. Ha valóban becsületes szándék vezetné' a nagyhatalmiakat és az áltaiuk elrablott területek erőszakos megtartására nem gondolnának, akkor még lehetne hinni a »leíegyverzés« őszinteségében. De addig, aimg a területrablókat támogatják, amig készek azok »fegyverkezéseit« pénzáldozatokkal is támogatni, amig a »lengyei korridor® Franciaország biztonsága érdekében tartatik fenn Németországgal szemben, míg a központi hatalmak ellen folytatott háború jutalmla a mágyar területeknek idegenéknek elajándékozása és ennek megvédése, addig L'oyd George is hiába meakutpázik, hiszi neki a pici, hogy jót akar. Még ha őszinte is lenne bünbánata. A fegyverkezés manapság módfeletti. Ha a nagy- és kishataljmakat tönkre tenné,, csak ma örülhetnénk neki, akiket máris lefegy.ve- • reztek és leszereltek. Minél inkább tönkremennének ők, annyival inkább lazulna az a bilincs, amelyet ránk raktak. Ezt érzik ők, ezért a megbánás hangoztatása^ a leszerelésen való gondolkodás. Végezzék a saját ízlésük szerint. Igazuk van, hogy a világgazdaságot feszabaditanák a lidércnyomás alóf, leszerelésükkel. De nn imost annyira távolra vetődtünk az ő világgazdaságuktól, hogy nekünk inkább a mi intenzív belgazdaságunkat keli ápofnurik és abban az igaznak elfogadható szellemiben, amelyet ők a világgazdaság nemzetközi kereskedelmének lomha folyója, gyorsfolyamuvá tétele szemszögében állítottak fei. Nálunk, idebenn is meg keli ezt a folyamatot indítanunk^ gyorsan forgóvá tennünk pénzfluktuációnkat, hogy visszaállítsuk a nemzetgazdasági élet nyugodt menetét. Nálunk is kell a leszerelés, de nemi annyira a nemlétező fegyverkezés, mint inkább a befagyott hitelek febiv-asztásáná', az értékék nivellálásánái, a termelő ágak termeivényei árainak arányosításánál, a stabít és a mobil tőkék hozamainak egyöntetűvé tételénél, megszüntéié ével annak, hogy egyiknek oldalára billenjen a nemizetgazdaság haszon teljes értéke, elsorvasztván a másikét. i Istenem ! Ha volna valaki, aki ezt nálunk megkísérelné! Még talán Sok minden volna megmenthető! Virányi Sándor alispán az inségakcióról, g gfümölcsvédelemről és a hitelellátás ügyérői tett jelentést a közigazgatási bizottságban Szabolcsvármegye közigazgatási bizottsága tegnap délelőtt tartotta rendes, havi üését, amelyen dr. Erdőhegyi Lajos főispán elnökölt. A bizottsági ülésen Virányi Sándor alispán jelentését Mikecz László főjegyző olvasta fel. A jellentés a következőkben számol bj a vármegye közigazgatását érintő problémákról : E'őző jelentésemben beszámoltam arról, hogy a m. kir. kormány az általános gazdasági válság, e'emi csapások, rossz termés és munkanélküliség folytán súlyos nélkülözéseknek kitett lakosság megsegítésére a nyomor enyhítését országosan, egyöntetűen s abá'yozó intézkedéseket határozott el, A m. kir. fö'dmivelésügyi miniszter ur legutóbb kiadott 92.000— 1931. sz. rendeletével értesített, hogy a vármegye nélkülöző lakosait kenyérbuzával óhajtja ellátni négy hónapon át és aként, hogy minden egyes Ínséget szenvedő havonta és egyenként 10 kiló kenyérbazát vagy abbóí ki. őrölt lisztmennyiséget kapjon. A fö'dmivelésügyi miniszter ur alapelvként állította fel, hogy az inségbuza munkaképes egyénnek csakis te'jesitett munka ellenében (adható s csakis teljesen munkaképtelen egyének kaphatnak ellenszolgáltatás nélkül segítséget. A járási főszolgabirákat felhívtam az ínségesek kataszterének elkészítésére, annak előkészítésére, hogy az ínségesek mely községbsn, milyen közmunkával foglalkoztassanak. Az Armentesltö Társulatokai is felhívtam megfelelő munkaalkalom nyújtására, azonban egyedül az Alsószabolcsi Tiszai Ármentesitő Társulat tud nagyobb tömegű munkást foglalkoztatni. Miután a törvényhatóság jeénlegi anyagi helyzete teljesen lehetet.enné teszi, hogy a kormányrendeletnek megfelelően a kiosztásra kerü ő inségbuza megtérítésének ter hét viselje, — az inségkenyérbuza árának megtérítése az egyes községeknek lesz a feladata; a községek és a törvényhatóság suiyos anyagi .helyzetére tekintettel azonban e'őterjesztést tettem a földmiveiésügyi miniszter úrhoz a kenyérbuza árának egy évi hitelezése iránt. A segélyezési akció azonnal kezdetét veszi, mihelyt a földmivelésügyi miniszter ur az első havi búzamennyiséget megállapítja és rendelkezésemre bocsájtja, ami remélhetőleg még e hó folyamán meg fog történni. A Tek. Közigazgatási Bizottság mult havi ülésében több bizottsági tag ur részérői kifogás tárgyává tétetélt, hogy a gyümölcsfa- és gyümölcstermelés védelme érdekében vármegyénk teriUftén nem történtek ke lő és megfelelő intézkedések s ennek tulajdonítható, hogy a gyümölcstermelés terén a kivánt eredmény nem érhető el. Tisztelettel bejelentem a tek. Közigazgatási Bizottságnak, hogy a vármegye törvényhatósága a gyümölcsfákra kártékony állatok és növények e'leni kötelező védekezésérő- 1464—1925. Bgy. szá.n alatt kormányhatósági a^ megerősített szabá yrendeletet alkotott, amelyben a védekezés e'mulasztását kihágásnak minősítette és egyszersmind kötelezte a községi elöljáróságokat, hogy a védekezést az azt elmulasztók helyett és azok költségére eszközöljék, s hivatali elődöm többször adott ki a szabályrendelet intézkedéseinek végreha j tását célzó rendelkezéseket. Amennyiben azonban a szabályrendelet megalkotása előtt, okszerű gyümölcsfa védelemről a vármegye terű étén alig lehetett beszélni, a fentebb hivatkozott szabályrendelet 2. szakasza kimondja azt is, hogy az egyes kcZségekben, három éven át, a szakszerű védekezés irányítását és végrehajtását a m. kir. Növényé e* es Kórtani Á'lomás, valamint a m. kir. Rovartani Alomás fogják eszközölni. Tudomásom szerint a fenntebb emiitett intézetek részéről ezideig megfelelő intézkedések nem történvén, a gyümölcsvédelem ügyében egyrészt az a'ámrendelt hatóságokhoz rende'etet intéztem, amelyben a védekezés irányítását és szigorú ellenőrzését kötelességükké tettem, másrész rő' megkerestem a földmivelésügyi minisztérium Növényvédelmi és Növényforgalmi Irodáját a gyümölcsfa védeiem rendszeres tervének elkészítésére és javaslatainak megtételére. Teljes mértékben átérezve a gyümölcstermelés szakszerűvé tételének nagy fontosságát és gazdasági jelentőségét, saját hatáskörömben is mindent el fogok követni, annak e ős egité. se érdekében. A gazdasági vá ságot köztudomásúlag nagy mértékben súlyosbítja a hitel ellátás csaknem teljes hiánya s igy nagy jé'entőséggel bir a m. kir. pénzügyminiszter urnák 83617—1931. IV. sz. rende

Tete, amelyben arról értesített, hogy a fizetési forga'om felszabadításával elsőrendű gondoskodása tárgyát képezte, hogy az arra érdemes vidéki pénzintézeteket köteleze.tségeiknek zavartalan teljesítése érdekében a Pénzintézeti Központ utján, megfelelő hitel összeggel látta ex. Ezáltal azt a célt kívánta elérni, hogy a vidéki pénzintézetek adósaikkal szemben a jelenlegi viszonyok á'ta<- indokolt kimélelet gyakorolhassanak és ne kényszerüljenek erélyesebb behajtásra ott, ahol ezáltal komoly bajok idéztetnének fel, tehát módjukban legyen a törlesztések szorgalmazását csak oly esetekre korlátozni, amikor a fizetőképesség adottsága folytán ez indokolt és gazdasági szempontból helyes is. 00K "