Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-11-13 / 257. szám

1931. november 13. JflríRYiDJhe. zőrmebunda választék Nutriette bundák 90 P-töi Csikó bundák ... 200 P-től 6824-10 imkovics szűcsnél Luther* utca 5. Levél Amerikából Hiába épitünk hegyeket érveink­ből és igazságainkból, akik neim akarnak hallgatni a józanság sza­vára., azok valósággal á lelki mér­gezés állapotában szivják maguk­ba az elégedetlenkedők és kon­kolyhintők áltai szétszórt tévtano­kat. Valóságos politikai szektája keletkezett azoknak, akik dervis módjára üvöltenek, hogy minél na­gyobb tömegeket tegyenek figyel­mesekké s minél szélesebb körben hirdethessék „hogy c^akők és egye­dül csak 'ők képesek kivezetni a magyar népet a gazdasági élet si­vatagjából. Tudják jól, hogy nem akadhat alkotmányos tényező, a­mely reájuk inerné "bizni á válság megoldását s talán épen ezért még inkább és még vakmerőbb hang-, nemben hirdetik, hogy náluk van a kibontakozás Áriadne-fonata •! kezükben van az üdvösség kriz­ir.ája. Malom alatt politizálnak. Netm jártak tovább szülőföldjük szép határánál s nem látnak to­vább az odruknál. Pedig, aki Ítélkezni akar^ elevenek és holtak felett. aki vezéri pálcára vágya­kozik % aki a kormányzottak kor­mányzását akarja vállalni: annak józannak, lelkiismeretesnek, körül­tekintőnek és az élet vészviharaira felkészültnek keli lennie. Sokszor, minden érvnél többet jelent egy­egy kereselten szó, vagy jrás. Mint ahogy Sau'u­Szbót i 3 ugy lett Paul us hogy az irás szavai szennt »lőn nagy fényesség; s a fényesség erejs földredobta a kardot szorongató Sault, aki attól a pilianttól kezdve nem az Igazság üldözője, ,hanem az igazság tisztelője lett.« Amerika egyik hatalmas városá­ból, Chicagóból hozott levelet a pósta Kunszentmártonija. Az uj ha­za magyarjai testvéri- 'egyetértés­ben élnek az óhaza gyermekeivei s minden ajkaimat megragadnak, hogy a trianoni Magyarország sor­sán enyhítsenek. A chicagói levél, ame'y egy kunszentmártoni érde­mes iparosnak szól, arról győzhet meg mindenkit, hogy a békekötés átka Amerikát sem kímélte s ta­lán a föld kerekén nincs hely, ahol a szenvedés és nélkülözés ne vol­na az emberek osztályrésze. Igy szól a levél: »Ijtt a belyztet ma nap­ról-napra rosszabbodik, sőt való­sággal kezd katasztrófális lenni; munka nincSj a gyárakat egymás­után zárják be. nincs megrendelés, pedig Amerika a háború után őrült módon termelt, a gépek ezreit szállitotta az egész világra, a gyá­rak ezreit tartotta üzemben, éjjei­nappat dolgozott, hogy kitermel­je azokat az árukat ^ melyek meg­rendelésként jöttek naponta a világ minden részéről, állandóan fokozta a gyors munkát és folyt a munka egészen 1929-ig. Mi történt? A kész áru az egész világon több, mint amennyit el tudnak adni. A fogyasztó pénz nélkül van, vásárol­ni nem tud. Az u) termést fölége­tik. vagy a tengerbe sülyesztik és ugyanakkor imüiók éheznek ebben az őrültek paradicsomában. Mt ez? Egy őrült rendszer, hoi 'a kapita­lizmus elérte a legmagasabb fokot, ahol már nem lehet előhaladás, ha­nem csak visszaesés. A kapitaliz j tnus nem adja az áruit nyereség nélkül "s inkább elpusztít tja vagy. háborút keres, ^melynek kezdette­minden percben várható. Közben a dolgozó tömeg leron­gyolódik. Ennek a tömegnek nincs hová elhelyezkedni, de nincs is rá­juk szükség, mert a gép pótolja őket. Itt ima sztrájk után sztrájk tör k{ v mert mindenütt, ahol még} van munka, a fizetést leszállítják azért, hogy" olcsóbban adhassák el az árut. Tehát bekövetkezett a válság a dolgozó osztáíyra, de be­következett a kapitalistákra is. — Hogyan és meddig tudjuk ezt igy kitartani, nem 1 tudom. Minden esetre megbirkózunk vele. Világo­san látjuk a helyzetet és ahhoz mérten alkalmazkodunk s miután az európai helyzet vigasztalanságát is látjuk^ éppen ezért nem vá­gyunk egyelőre Európába, haza.s Igy ii r Amerikában tizen­nyolc év óta élő magyar. Tisztán és igazságosan itéli meg a helyze­tet. Elfogulatlanul és józan Ítélő­képességgel mond bírálatot Ame­rikáról, de egyben az egész világ­ról. Aimikor ezeket a" becsületes, igaz megállapításokat olvassuk, azt kelt éreznünk^ hogy neim szabad hallgatnunk az üres demagógia sza­vára. az útszéli, radikális ellenzé­kieskedésre. Fogjunk össze és bizzunfc azokban, akik az országot átvezették a békekötés utáni tiz­esztendőkön és bizzuink azokban, a­kik Magyarország kis hajóját átve­zetik: a világkrizisen, amelynek szen védéseit legalább mi ne tetőzzük a széthúzással, a pártoskodással sa romboló gyűlölködéssel. á „Rákóczi Ferenc" 12. honvéd gyalogezred ezred napja A mult vasárnapi számunkban megírtuk, hogy városunk háziezrede a m. kir. »Rákóczi Ferenc« 12. hon­véd gyalogezred, a magyar haza és szabadság nagy harcosának: II. Rákóczi Ferencnek 1704 november hó 16-án, az érsekújvári csatame­zőn, vitéz kurucaival aratott nagy­szerű győzelme emlékére ezrednapot rendez. Az ezred parancsnokság és az ezred tisztikara a nap jelentőssé­gének megfelelő, komoly keretek között kívánják ünnepelni ezt a ma­pot és a magyar összefogás jelen­tőségének át érzésé ve', honfitársi szeretettel hívják meg ünnepélyük­re az ezred volt tagjait, polgári tes­tületeket és hazafias egyesületeket, valamint nemzeti érzésében meg­erősödött társadalmunk minden polgárát családtagjaival együtt. Az ünnepély a »Damjanich Já­nosi honvéd gyalogsági laktanya udvarán lesz a Kállai-utca végén. A megközelítés megkönnyítése vé­gett a Kossuth-térről autóbuszokat indít a rendezőség. Az ezrednap rész'ctes pro grammja November 15-én, vasárnap este 7 órakor a katonazenekar zenés takarodója a Kállai-utca—Luther­tér—Kereszt-utca — Szarvas-utca, —Széchenyi-ut—Káro-yi tér—Uj­utca—Rákóczi-utca—Bessenyei tér —Jókai-utca—Bencs László-tér —­Kostsuth-tér—Bocskai-utca — lál­lai-utca útvonalon. A zenekar ez­alkalommal a Bessenyei-téren sze­ren ádot ad. November 16 án, hétfőn, az ezrednap reggelén 6 órakor zenés ébresztő lesz a következő útvona­lon : Kállai-utca, JCossuth-tér, Vay Ádám-utca, Sarkantyú-utca, Kos­suth-utca, Egyház-utca, Széchenyi­tér, IskcJa-utca, Kállai-utca. Dé'előtt 10 órakor a gyalogez­red diszkivonuJásával és disszemlé­vel kezdődik az ünnepély a lakta­nya udvarán. Majd tábori mise és református istentisztelet következik. Utána vitéz nemes Ballay Győző őrnagy méltatja ünnepi beszéd ke­retében II. Rákóczi Ferencet és tarne a nap jelentőségét, amelynek végén felsir a zenekarban "Rákóczi kesergője. Utána Varga József törzs őrmester szavalja vályi Nagy Gé­za katona költőnek a Petőfi Társa­ság Bulyovszky nagy dijával koszo­rúzott költeményét, a »Harmadik t-emetés«-t. Ünnepélyes eskütétel kö­vetkezik ezután, mely alkalommal a honvéd eskü szentségét az ezred­parancsnokhelyettes méltatja. Eskü­tétel után az ezredparancsnokiság által a nap emlékére rendszeresített »arany« parancs kerül felolvasásra, mit a kitüntetések átadása és dicsé­retek kihirdetése követ. A szépnek ígérkező ünnepély a gyalogezred diszmenetéve' fejeződik be. — Legyünk ott az ünnepélyen, amely szépségével, multat idéző hangulatával kiemel, bennünket a mának gondterhes hétköznapjaiból Ünnepeljünk együtt t háziezredünk­kei abban a hitben, hogy a multat ünneplésünk jövőt teremt. Megnyílik a külföld! ntalványforgalom A Nemzeti Bank engedélyét kel! felmutatni a feladáskor A postavezérigazgatóság ren­deletet adott ki, amely hatályon kivül helyezni a további korlátozó rendelkezéseket és november 15-ével újból megnyitja a kül­földre szóló postautalványforgal­mat a legnagyobb összeg hatá­ráig. A rendelet értelmében azon­ban külföldre szóló postautal­ványt egyedül csak a Budapest 5. számú hivatal vehet fel a Ma­gyar Nemzeti Bank által külön erre a célra kiállított és a fel­adáskor bemutatót engedély alapján. Az engedély tartalmazza a fel­adó és címzett nevét, a rendel­tetési helyet és az összeget. — Olyan országba, amellyel érték­levélforgalmunk nincs, kiviteli engedélyhez kötött fizetési esz­közök ajánlott levélben is küld­hetők. A rendelet megengedi, hogy kivételesen váltókat is küld­hessen a közönség levélben olyan országba, amellyel értéklevél-for galomban vagyunk. Bizonyos, hogy a postavezér­igazgalóság intézkedése nagy könnyítést jelent különösen a kereskedelemre nézve, az a meg­szorítás azonban, hogy az egész ország területén kizárólag csak a Budapesti 5. számú postahivatal vehet fel külföldre szóló pénzkül­deményt, szinte legyó'zhetetlen nehézséget okoz. Prügy határában a bronzkor emlékeit vetette felszínre a gőzeke Prügy mellett gróf Wolkenstein —Széchenyi Ernő birtokán, amely [jelenleg a Szerencsi Cukorgyár bér­lete, a »Tökföid«-nek nevezett 76 holdas, dombos, vízállásokkal szaggatott területein a gőzeke ha­talmas bronzkori edényeket verte tt felszínre. A bronzkori emlékek fel­színre kerülésének hirére a birtokos gróf és a bérlő gyár igazgatóságá­nak figyelmes közreműködésével Kiss Lajos, a Jósa Muzeum igaz­gatója kiszállt és két izben ered­ményes ásatást ezsközö'tetett az emlékekben gazdag helyen. A fel­színre kerüít számos cseréptöredék, csiszolókő, mintázó csont, tüzhely­fal-daial\őrlőkő, békateknő, marha csont, egy bronzvéső, egy öntő­negativ bronzfejsze készítésére és más érdekes tárgy, tudományos szempontból igen becses. A cse­repek között vannak fényezett, igen finom müvü tárgy-töredékek, ame­lyek a bronzkori ember ízlésre tö­rekvésének megható dokumentumai. A gazdag anyag feldolgozása most van folyamatban a Jósa-Muzeum­ban . • Megkezdték a nyíregyházi reléállo­más építését Nyíregyházán, a Hősök Teme­tője mellett, az állami csemetekert közvetlen szomszédságában épül a reléállomás. Az épitőmunkáTatokat ifj. Tóth Pál kapta meg, aki már hozzá is kezdett a reléállomás épí­téséhez. Az uj reléállomás építé­sét tavasszal fejezik be s igy már tavasszal megkezdi működését a reléállomás. A város? szinügyi bizottság illése. A városi képviselőtestület pénz­ügyi bizottsága hétfőn délután ülé­sezett. A bizottság foglalkozott a kultuszminiszternek azzal a dönté­sével, amellyel Nyíregyházát a miskolci direktornak osztotta be és elhatározta, hogy addig, mig más miniszteri döntést nem kap a vá­ros, Sebestyén miskolci direktor­ral veszi fel a tárgyalást. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom