Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-11-10 / 254. szám

1931. november 10. A kultúrválság és a középiskola — Válasz Reményi R. Lajos hasoncimű cikkére Befejező közlemény MmiDÉK. Végezetül e kérdésre még csajé annyit, hogy igenis nevelnie kelt a középiskolának és a kulturális meg a gazdasági világ materiális összetevőivei, — ha ezek alatt már szakkérdéseket értünk és nem általános tájékozottságot — a szakiskoláknak kell megismertetniök az ifjút. És most térjünk a legnehezebb kérdéshez: a tanárkérdéshez. Cikkemben ugyanis gondoltam arra, hogy a tanárság elég szilárdan áll a lábán ahhoz a többlethez, amit — nézetem szerint — vállalnia is kell? Ha az orvosnak kötelessége természetesen ingyen is a beteget gyógyítania s törvény van arra, hogy kötelességmulasztás lesz az, ha akár anyagi, akár más okból a betegnek "Segítséget nem' nyújt, akkor a »íelki betegeknek« és műveletlen embereknek a gyógyítása, kiművelése a mai időkben a tanárinak is lehet lelki törvény adta kötelessége. Ha az orvosnak humanitásból keli cselekednie, meny-' nyiver inkább a tanárnak, is, —< mert élő, testileg egészséges, de lelkileg gyenge és beteg embereket kell az életnek nevelni" és megmenteni. 'Elviseli és ef is keli viselnie a többletet, enélkül a miai' nehéz időkben nem állhat hivatása. imiagaslatán. Egyébként sem látóim be^ hogy a jelenfegi terheket miért ne bírná felelősség mellett elviselni? Tapasztalatom ez irányban épen az ellenkezőjéről győzött meg. Az anyagi szilárdság kérdése' más lapra tartozik. Aki felemelkedő m 'netm képes és mindennapi helyzetének sivárságából kijebb nézni neim

1 tud anélkü, hogy önmaga keserveit a nagyobb, ídeáüsabb célba bele ne vigye, áz az ember minden pályán boldogtalan lesz. Boldogsághoz elsősorban idealizmus kell, enélküfszép, nemes, tartalmas életet élni"védtelenül nehéz., De ha ez imár lélkiforma kérdése is, az esetben semi képzelhetőn: ei, hogy dacára a szűkös viszonyoknak és nehéz heiyzetnek, dfc nemzet és k

ulturmentő téren anyagiasságra hivatkozzunk. Ne feledjük. hogy a szellemi "áldozatkészség p'usztán az emberek kényelmes ségén mu ík

v nem anyagi természetű. Lelkileg tehát még akkor is elbírja a többletet a tanárság ha ezért külön javadalmazás nem is jár. Avagy azt gondolja Kolléga ur_l>qgy külön javadalmazással imár lelkileg is elbírja inkábbezt a többletet ? Ez esetben tulmaterlális egyenesen pénz után való hajszának, üzletnek kellene tekinteni a ku'turimentést is. Meg lehet győződve, hogy sokan vagyunk azok^akik csak a 116 pengős helyettes tanán" fizetésből élünk, még hozzá családostól is; de — a magam részérői — szívesen vállalom! ezt a tehertöbbletet is, mert életemben célokat és nemi egyedül anyagi boldogulásomat kívánok szolgálni. Az állástalan tanárok problémájára — megengedi— ki nem terjeszkedem. Ez nem tartozik a imi tárgyunk körébe, melyről vitánk 'megindult. Ez egy olyan probléma, amilyen és amilyenhez hasonló sok van manapság. Ép a problémákat kívánom a szándékolt előadássorozatokban megbeszélni és vele bizonyos kulturnézetet itt, helyileg is kialakítani. Minderről jelzett és már nyomdában levő cikkeim adnak részletes tájékozást. összegezve, ugy érzem, hogy világnézeti a különbség kettőnk között: Én ideális eszméket reális alapokra akarok helyezni, Kolléga ur reális alapokon materiális eszméket felépíteni. Nézetem sze-i rint a kettő összeegyeztetése ne. héz ,tuiontui problematikus. De uj nézőpontokat is adhat. Épen ezért örömmel vettem sorait és /eméiem.^ hogy mielőbb alkalmunk lesz, ép e kérdések valamelyikével foglalkozva (akár a középiskolákat,, akár pedig az értelmiség válságát illetően], kedves kollegánk véleményét is meghallgatni. Ebben a reményben bízva, magam részéről is köszönöm, hogy ügyünk érdekének is nagy mértékben csak 'használt b. hozzászólásával. " ( Belohorszky Ferenc dr. Tiszaberceien 62 szegén? gyermek kap ápriiis l-ig meleg ebédet Műkedvelő előadások a szegény gyermekek javára Nemcsak a városnak, hanem ;w faiu társadalmának is nagy probléma az ínségesek téli ellátása, vagyis jobban mondva: a téli nyomor enyhítése. Szabolcs vármegye legtöbb községében megszervezték (már a szegények ellátását, igy Tiszaberceien is, ahonnan legutóbb kintjárt munkatársunk a következőket jelenti: Tiszaberce.'en a jószívű emberek nemes adakozásából annyi élelmiszer é's pénz gyűlt egybe, hogy 62 szegény iskolás gyermeknek biztosították meleg ebédjét egészen a jövő év április i-i'g. A jótékonyság ügyében alkalmiam volt beszélni OkoUcsányt Lajos tiszaberceli fölkbirtokossal, akt a következőket mondotta: —• A jótékonyság ügyének felkarolása minden polgárembernek elemi kötelessége. Nem elég, ha adománnyal járulunk a jótékonyság oltárához, a szerető gondosság vezéreljen mindannyiunkat a té'i nyomor enyhítésében. Régi és kedves formája a jótékonyság gyakorlásának a műkedvelő előadások rendez'ése, amelybe a vidék \m társadalmának minden rétegét belevonják, s amely előadások karitatív céljok mellett egy kis életet is varázsolnak a f

ai

u életébe. Vegye ki mindenki részét ezekbői a mozgalmakból tőle telhetően. — Magam is — öreg ember létemre — szívesen eljátszom zongorán egy-két régi jó imiagyar nótát, hogy tarkítsam vele a műsort, sőt elmegyek más községbe is szerepelni, csak egyet kötök ki: a jövedelemből az én tiszaberceli szegényeimnek is juttassanak valamit. Eddig tart tudósítónk jelentése^ amelyet azonban már most melegiben helyreigazítunk. T. f. Okolics'ányi Lajos bátyánk nem öreg ember^ már csak azért sem, mert akinek iyen fíjss és melegségtől sugárzó ötletei vannak, az fiatalszivü, fiatalos gondolkodású férfiú, aki "tettre készen áU "a társadalma kötelességek áradattói ostroméit gátján. á világfogyasztás csökkenése okozta a magyar állatexport súlyos helyzetét Ausztria 40 százalékra csökkentette a magyar marha importját, viszont Csehország felé örvendetesen javnlt a magyar sertés kivitele Külkereskedőta 'forgalmunkban az állatexport a megelőző két év folyamán az első helyre került és jelentékenyen hozzájárult ahhoz, hogy a kereskedelmi mérleg aktívvá válhatott. Ebben az esztendőben sajnos nagy visszaesés jeientkeziK az ~ állatifivítefben, s kü'önösen az uto'só hónapok ered menve maradt je'entékenyen vissza a mult éviektől. Eddig minden remény meg volt arra, hogy az ujabb kereskedelmi szerződések áliatkiviteíünk esélyeit lényegesen javítani íogják. Hiszen Ausztriával, Olas:országgal, "Németországgal, Svájccal olyan kereskedelmi megállapodásokat tudtunk 'létesíteni, amelyek egy bizonyos • kontingensre, vagyis darabszámra kedvezményes vámtételeket engedélyeznek a magyar áUatexport javára. Joggafeivárhatjuk "ez uj szerződések alapján. jifigy a magyar áliatkivitei erősen ?ei fog lendülni. , Sajnos, ez a várakozás nem' telje'sült. A gazdasági világválság következtében a fogyasztás mindenfelé megcsökkent és különösen azokban az országokban, amelyek felé irányul az állatexport, különböző okoknál fogva a piacok "felvevőképessége megcsappant. Már ez okriái fogva is neta tudjuk kihasználni az egyes Szerződésekben nekünk biztosított kiviteli kontingenst. Igy Ausztriával kötött kereskedelmi szerződésünk értelmében hetenként 700 miarhát szállítunk "Ausztriába, csakhogy közben az osztrák állatvásárok felvevőképessége annyira lecsökkent, hogy az osztrák kor!mány kérésére a magyar kormány beleegyezett, hogy rövid átmeneti időre ez a kontingens heti 300 darabra szállíttassák le. Ugyancsak: soktei kevesebb állatot tud felvenni Svájc, valamint Olaszország, amely két állam gazdasági helyzete az idegenforgalom megcsappanása folytán súlyosan megromlott. De az utóbbi három' hónapbari fogyasztó piacaink .gyengébb felvevőképességén kivüi még a devizakorlátozások is igen súlyos nehézségeket okoznak álíatkivíteiünknek. 1 v Igy elsősorban Ausztriában az ottani "Nemzeti Bank igen sok akadályt gördít az állatimportőrök üzlete elé^ mert nem engedi meg, a schilling kivitelét. Viszont nálunk a Magyar Nemzeti Bank hetek óta nem jegyzi a schillinget és igy a magyar exportőr még há meg is kapja az osztrák vevőtői "*az állat vételára fejében a schillinget, ezt nem válthatja át idehaza pengőre. Ezek > devizakorlátozások a gyakorlatban rnlost már majdnem lehetetlenné tették az állatkerskde'met és igy nem csoda, ha az Meghűlésből származó betegségeknél, csúzos, köszvényes és idegfájdalmak esetén a Togaí tabletták segítenek. Kérdezze meg orvosát! Minden gyógyszertárban kapható. Ara: P 1.80. áOatexportőrök, képtelenek lévén e nehézségek leküzdésére, végül is beszüntetni "készülnek egyelőre a

: kivitelt. Ebben az ügyben a képviselőház csütörtöki ülésén Márschali Ferenc, az Orsz. Mezőgazdasági "Kamara igazgatója és a magyar agrárérdekek íeíües -szóSzólója s

uiyos adatokkar sürgette a kormány segítését. Ivády földművelésügyi' miniszter eíis-i merte a helyzet komolyságát, de egyúttal bejelentette, hogy [ ; 1 f < 1 az osztrák kormány megbízottja már a közeli napokban Budapestre érkezik olyan nt:gáipodásoK létesítése céljából, ameíyek az Ausztria fele irányuló állatexportunk aköiályait ei togják hárítani. A kormány nem hajlandó feladni egyik országgal Szemben sem szerződésben biztosított jogainkat és fenntartotta magának azt, hogy a viszonyok javulása esetén újból érvénybe lépjenek a szerződéses kontingensek. Szerencsére a rossz vi- <• szonyok közepette is Csehország felé erőteljesen fellendült a magyar sertéskivitel ,ami némiképen kárpótlást nyújt a marhaexport csökkenéséért. És a most folyó kereskedelmi szerződéses tárgyalások épen az áliatkivitei szempontjából kedvező eredménnyel kec9egtetnek a csehszlovák viszonylatban. Minden kilátás megvan tehát arra, hogy a magyar állatkivitel nehézségei csak átmenetiek és hogy magyar állatok felsőbbrendű kvalitása végül is le fogja küzdeni a mai nehézségeket. Az agrárexport erőteljes fejlesztése egyetlen utja a gazdasági kibontakozásnak és * kormány gazdaságpolitikája a legnagyobb figyelemmel van az állatexport igen fontos gazdaságpolitikai szempontjaira. MEGINDULT AZ ÍNSÉGESEK SZAMAARA SZOLGALÖ RUHAISTEMÜEK GYŰJTÉSE A nagy ínségbe jutott munkanélküliek családjának élelemmel és fűtőanyaggal való ellátásával a város még nem érte el azt, hogy a nyomorba jutottakon minden irányban segítsen. Különösen Hagy gondot okoz a legszegényebb családoknál a ruházati cikkek hiánya. Ezért a jótékony nőegyletek a polgármester felkérésére megkeresték tagjaikat % hogy adakozzanak ruhafééket. A nőegyletek tagjain kivül állók is hozzájárulhatnak a gyűjtéshez, ha a rendelkezésükre álló ruhaféléket valamelyik nőegylethez vagy a városházán a kulturtanácsnoki hivatalhoz futtatják. ViseLetes cipő vagy ruhaféle is jó, mert a város a javításra szoruló darabokat kezelésbe véteti és megjavíttatja. \ M