Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-11-05 / 250. szám

1931. november 5. JftiKVldéVL s zőrmebunda válaszlék Natriette bundák 90 P-töl Csikó bundák ... 200 P-tel Oiml 6851-10 ímkovics szűcsnél Luther-utca 5. Reális kultúrélete! Nyíregyháza társadalmának! Irta.- Beioftorszky Ferenc. III. De ne feledkezzünk meg azokról sem

1, akik e kérdésekbe bele nem kapcsolódhatnak iskolázottsázottságuk és műveltségűk hiányos volta miatt. Sajnos, hiába van 5000 iskolánk, újonnan kreált 5000 iskola, ma még mindig messze vagyunk attól, hpgy minden ember műveltsége bizonyos fokig és egyforma lehessen. A sok ok között bizonyára az egyik az is, hogy í

l kulturát kisebb-nagyobb fokon pénzért mérik az embereknek. — Ennek a rétegnek is m«g kelt, sőt legelsősorban meg keh adni a művelődési lehetőséget. Nézetem szerint van ez olyan szükséges, mint bármely nyomorenyhítés, bár-mely ingyenes ebéd és vacsora-akció! Nem szabad engedni, hogy nacionalista irányok alakuljanak egyedül ki az emberekben, — ez feltétlenül pusztulásra és vérengzésre vezet, előbb vagy utóbb, de feltétlenül minden kulturális anyag végső, nyomtalan elpusztítására 1 Gondolni kell erre a rétegre is. — Épen ezért ismertessük meg velük az élet kérdéseit cs a művelődés eszközeibe tárjuk fef az ő sziveket is. Hadd érezzék, had:i lássák, hogy az életnek, az ő munkában, robotban eltöltött életüknek van magasztosabb, erősebb célja is, az ő lelki felemelkedésüknek van harmonikus fe'óldása is, van számukra is szép, magasztos, erős a jelenben és jövőben egyaránt. Tárjuk fel nekik a mi kincsesházunkat borítsuk be velük a szomorú munkás életüket és nyissuk meg nekik is a kapukat, melyek az igazsághoz \/'zetnek ei. Meglátjuk, hogy mennyi sziv fog felemelkedni, mennyi arc felderü'ni, mennyi szem felcsillanni^ ha megmutatjuk azt, ami mindnyájunké, ha felemeljük őket is s emberekhez méltó tudással látjuk el! Ennek a rétegnek irodalmi, művészeti, egyszóval kulturális célú és szakkérdésekbe vágó előadásokkal íehet igényeiket kielégíteni. Ez a felvilágosító munka el nem maradhat, ez fontosabb miég a középosztálynak szóló társadataw kérdések fejtegetésénéi is. Láttuk, hogy modern téren mozgunk uj világnézet vezet, a mának ideje s nepn a tegnapé. Nem nehéz megadni tehát a feleletet arra sem

v hogy mit épitsen ki ea a kulturális munka? A jövő öntudatos társadalmát, az emberi gondolkozás és csglekvés igazi közületét! Szükség van erre? — vethetné oda valaki. Nem jobban élek-e akkor ha nem törődöm a módszerrel és ha nem érdeklődöm ez után ? Olyan kérdések^ melyekre csak megdöbbenéssel "felelhet minden kultúrember. Azt kelfene érezni, hogy ebből á városból, ennek az intelligenciájából kihalt minden józanság és jövő belátása! Nem! Nem! Ezt a kérdést kulturált városunk egyetlen kulturembere sem vetheti oda. De talán más odavetheti: Ma lehetetlenség ennek kiterjesztése. Az ember a napi robotban elfárad, alig várja, hogy hazamehessen, lepihenjen és a maga kedve szerint elszórakozzék. Különben is a kulturát léhett anélkül i

s megkapni, hogy az ember azért előadásokra járjon és érdeklődjék olyan dolgok iránt, amiknek a hallása is több gondot hoz, mint igaz élvezetet és szórakozást. Nos., bármennyire is respektáljuk, a mai élet robotszeriiségét, bármikép is fogadjuk ef a fáradságot és eíkedvetlenedést^ mégsem oszthatjuk azt a nézetet^ hogy ezért az emben kényelmességért hallgatólagos álláspontra helyezkedjünk. Az igaz

v hogy e kérdések fejtegetése olyan szórakozást aligha nyújt, mint amit sokan szórakozásnak neveznek. De mindig nemes és élvezetes komoly szórakozást ad, amilyeji maga az élet iS, a maga valóságában. Arra pedig talán mégsem keli hivatkozni, hogy az ember társadalmi lény lévén, igényeit ugy e'égiti "ki a nehezebb viszonyokban e téren és fő'eg kulturális' téren, hogy a. maga sorsát érdeklő dolgokat megbeszélés, t árgyalás alá viszi ép azért „mivel a kérdések természete is ennek a formának jobban meg is felei. Ezen az érdeklődésen sok minden eldől, ebből az érdeklődésből sok mindenre lehet következtetni, főként a kultura nagyságát és minemüségét illetően. Ha szakemberek előadását és gyakorlati "tanácsait meghallgatva mindenki legyőzné magában a hallottakat és hozzátenné a maga vélekedését és — többre jutnánk mi is, még többre nemzeti összetar tozásunk. Tehát nemcsak nemzeti "kötelességet téljesitünk, de ön-ijjaguhKÍcai szemben is a lehetőlegnagyobb jótétemény az, amikor az életünket müveit fokra kívánjuk helyezni! Ennek belátása már annyira természetes, hogy kár rá s

0k szót is pazarolni. (Vége köv.) Az erő nem ér célt igazság nélkül s az igazság pusztába hangzó szó marad, ha nem támogatja az erő — mondotta Erdőhegyi Lajos főispán a 14-es huszárok nagy ezrednapján Tegnap ünnepelték a volt 14-es huszárok Nyíregyházára történt bevonulásuk negyven éves évfordulóját. Az ezredünnep impozáns találkozója volt a vitéz huszárezred bajtársainak, akik megható kegyelettel idézték fel a dicsőséges mult büszke emlékeit. A nyiregyházi utcákon nagy feltűnést ketttek az egykori huszáregyenruhában megjelenő katonák. A békeévek és a világháború e'ső napjainak formaruhája, a kék attila sárga sujtá;*§al, a piros nadrág, a fekete forgós piros csákó festői képe színesedett egy-egy délceg katonán, amint hozzátartozóival feltűnt a járó-kelők között. Az uniformison meglátszott hogy gazdája féltő gonddal őrködik a daliás mult emlékein és ennek a szerető emlékbecsü'ésnek szelleme lengte át az egész ezrednapot. Sok szemben csillant meg a forró könny a régiekre emlékezés pii'anataiban és sok bajtárs szive dobbant meg a nagy taíá kozón. A volt tisztek, tartalékosok, és tény'egesek fekete civilruhában jöttek el, de volt számos tiszti uniformis is és a ma is szolgá'atot teljesítők forma, ruhája az uj magyar hadsereg színeivel é'énkitette az együttes tablóját. Az ezrednapra érkezett illusztris katonák között is feltűnt báró Vecsey Ede altábornagy daliás alakja. Rajongő szeretet övezte Strunz Jenő ezredest is, aki Bécsből jött az ezrednapfa Nyíregyházára és akinek látása egy darab történelmet szimbolizált az egykori garnizon városában. A megjelentek között ott láttuk Ányos Aladár altábornagyot is, aki civilben vett részt az ünnepségen. Simig és báró Splényi ezredesek a régi ezred formaruhájában voltak. Vitéz Elekes Gábor, gróf Hoyos József, Füzesséry Elemér alezredesek képviselték még az egykori ezred törzskarát. A betegsége miatt távollevő Buttler Sándor báró családja jött eí és itt van a felejtheteetlen vitéz Dienes Oehm Tivadar és peremartoni Nagy Ákos tábornokok családja is. A nyíregyházi csapatok tisztjeinek képviselői élén vitéz Déschán Be

nő tábornok jelenik meg a nagy ezrednapon s itt látjuk a Hadik huszárok parancsnokát, Wack Károly ezredest tisztjei élén, akik közül vitéz Marjay Sándor őrnagy az ünnepség egyik agilis rendezője a lelkes Füzesséry Elemér alezredes mellett, aki az emlékezetes ezrednap elkészítésének nagy munkáját hónapok óta azzal a bajtársi odaadással készíti elő, amely a négy évtizedes mult szép emlékeiből táplálkozik, hiszen Füzesséry alezredes egykor ott lovagolt abban a tisztikarban, amely 1891 november 3-án bevonult uj állomáshelyére Nyíregyházára. — Ilunfalvy alezredes a 12. honvédgyalogezred, vitéz Barczaujfalus^y Egon őrnagy 6-os honvédtüzérek képviseletében van jelen. Sok százéves emlékek őrzője a tiszti kaszinó• vArosi mozgó Szerda 5, 7 és 9 órakor Szőke Ssakáll németül beszélő hangos vígjátéka Férjhez megyek az uramhoz Házassági komédia 10 felvonásban. Főszereplők: Szőke Szakáll, Trude Berliner, Igo Sym, Kurt Vespermantl. — Hangos kisérő műsor A színház fűtve van ! Reggel kilenc órakor a huszárlaktanya tiszti kaszinójában gyű le. keznek az ezrednapra érkezett notabilitások és bajtársak. A polgári társadalom képvise'ői között iít látjuk dr. Erdőhegyi Lajos főispánt, Virányi Sándor alispánt, dr Benes Kálmán kir. kormányfőtaná csos, polgármestert. A régi bajtár sak gazdag emlékek felidézésévei járják be a tiszti kaszinó rég nem látott termeit, amelynek gazdag portrégyüjteménye a híres 6. würtembergi huszároknak és más ezredeknek egykori tulajdonosait, történelmi becsű em'ékeit őrzi. itt van a kormányzó nagy portréja mellett Hadik András grófnak és az egykori ezredek tulajdonosainak, külfö'di uralkodóknak, hercegeknek sokszor százados múltból fennmaradt arcképe s az egyik falról 'Savoyai Eugén herceg páncélos alakja néz a messze múltból reánk. Nyíregyháza egyetlen galériája ez a kaszinó, amelynek termei a had* sereg történetének nagy etappe-jairól szólnak. Tábori mise után koszorúzták meg a hősi halottak emlékmüvét. Gyülekezés után tábori mise volt a kaszárnya térségén. Éhekes János prelátus és Molnár Kálmán esperes állanak a tábori oltárnál. Áhítatos ima szárnyal a magasba, mint egykor régen a harcbaindulás ünnepi perceiben. Mise után a hősi halott 14-es huszárok emlékmüvénél kezdődik a kegyeletes ünnepség. A katonazenekar Kiss János karnagy vezetésével a Himnuszt ját;«za. Vi' téz Marjay Sándor őrnagy áll a turul madaras obeliszk mellett és remekbe épített beszéde felidézi a negyven év előtti multat- Színes szavak festik meg azt a napot, amelyben a bevonu'ó 14-esek ezredtrombitája először hangzott fél Nyiregyháza utcáin és a muskátlis, ablakokból mosolygó arcok hirdették, hogy szerétet fogadja a bevonuló huszárokat. Majd felidézte a szónok a harcbaindulás lendületes napjait, a hősi harcok viharos emlékét, a halott bajtársak glóriád szel'emét és rámutatott a jelpn ádáz napjaiban az utódoknak, » »