Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-11-04 / 249. szám

1931. november 4. -WrfRYiDáic Reális kultúréletet Nyíregyháza társadalmának! Irta: BeiotiorszKy Ferenc. II. Ép azért talán könnyebb is egy határozott céllal elindulni innen, mert a demokratikus szellem, a szociális gondolkozás vezeti az em­berek egy jórészét, azt a részt, mely kufturéletet élni akar, mely imég ma is sóvárogja a kulturigé­nyeket s várja az uj életnek uj mederben való megkezdését. Távolról sem célozunk olyan előadásokat, estéket, melyek a a külső pompa fényével hatnak, távolról sem divatkreációk bemu­tatását és hatataas bankettekkel egybekötött estéket. A fehér asz­tal mellett kiejtett szónak és a hataCmas megújrázó dikciónak so­hasem volt különösebb értéke és jelentősége. Sőt a legtöbb esetben csak szónoknak és hangátoknak egyaránt kellemetlen, végnélküh időfecsérlés. Ez a tisztán magyar szokás, egyike a legrosszabb ma­gyar szokásoknak, sokszor nyúj­totta azt a tapasztalatot, hogy másnap szónok is, hallgató is meg­feledkezett a beszédekrőf, a szónok — ha netán pohtíku s volt — Ígéreteiről is. Pusztán régi, rossz szokás, volt, mely bár világhírnévre tett szere, nélkülözte a belső, je­lentős értéket. Az iíyen bankette­zés, estélyrendezés költsége termé­szetes hogy visszavonulásra kész-­tette a magyar társadalom leg­értékesebb részét, az u. n. közép­osztályt. Ezeknek a rendezése még a legnagyobb gazdagságban is luxus volt, még inkább az ma! Pedig, sajnos, bizonyára vannak ma is Sokan, akik a kulturát csak a bankettezésset tudják összekötni. Ez a külsőség is efesik, s ma­rad hátra maga az est, az irodalmi vagy gazdasági, vagy bármely je­len problémával fogfalkozó est jjiiisora, —- azaz marad a lényeg, az igaz. a fontos! Ennek megvalósítása már most a puritán eszközökkel és az érté­kes eszközökkei és az értékes ki­választássá történhetik: Elsősorban is nézzük azt, mit akar kiépíteni az előadások soro­zata és n^i legyen ezeknek a tár­gya? A második kérdéssel kez­dem. igy könnyebben eljutok az elsőhöz is. Életünknek számtalan problémá­ja van. A mai élet nehézségei ofyan perspektíva elé állítanak, melyek nem 1 épen a legkedvezőbbek. Az ember pedig mindig a kedvezőt keresi, a jó Kat akarja elérni. Mo­dern életünknek kérdései kapcsola­tosak az uj világrend kialakulá­sával is — ennek pedig elkövet­kezése illetőleg a veíe való meg­barátkozás vagy elfene való vé­dekezés feltétlenül megköveteli ' a megismerést és olyan tereken, olyan területeken, mélyek' eleddig a társadalom nagy rétege előtt részben mégis csak ismeretlenek. Itt van előttünk egy könyv, Ká­rolyi Imre gróf könyve, mely Sok olyan kérdést öfef fel, melyek problémák a maguk valóságában, problémák a maguk teljességében. Lehetetlen hogy ebben a város­ban, ennek a nagyszámú intelli­genciája körében ez a könyv egyik­másik oldaláról ne váltott volna ki épannyi rokonszenvet, mint el­lenszenvet. Ezeknek a vélekedé­seknek kicserélése elősegíti a jövő nézeteivei való megismerkedést, megérezteti, hogyan keli e város határain beiül élnünk, mit keli ten­nünk mi irányítsa gondolatainkat, nehogy az újjáalakulás küszöbén fejünket elvesztve ismét egy 1919-es rémuralomnak tegyük ki társadalmunkat, megismertet azzal is, hogyan lehet a jövő életnéze­tét a máévai, a múltéval "össze­egyeztetni és hogyan lehet ámul­tát teljes egészében a jövőnek' meg is mentem. Vagy itt van az elhelyezkedés és pályaválasztás prob létmája, minden szülő, minden apa legnagyobb problémája. Itt van az értelmiség válságáról, a leányok neveléséről, a társadalom középosztályának Válságáról szóló probléma, melyhez hozzászólni, melyet fejtegetni a legmelegebb kérdések közé tartozik. Itt adódik a gazdasági élet legerősebb prob­lón.ája a mához: a szanálásról és Arra a rendeletre, amely szerint a november 15-ig évi hátralékát ki­fizető adózók javára visszatérítik az eddig kirótt késedelmi kamatot, megindult a hátralékok fizetése a városi adóhivatalnál. Volt olyan adófizető, aki már 4000 pengő ka­matot fizetett be a késedelemért, Tiszaoecs 1931. november hó­# Regget 6 óra. Künn vagyunk a Tisza partján. Fáradt szemmel ál­lunk itt a folyóparton. Téli köd­tői, szürkeségtől unottan. Sehol nem látni a kék színeknek ezt a gazdag, káprázatos tobzódását. Fe­lettünk az ég vmintha nedves felhő­rongyok most törölték vofna, ra­gyogó tisztára, — fényes 'és "ka­cagó kék. A kékségnéi pedig még sokkat kékebb a Tisza vize. A kék mélységből fölfakadó hullámverés játékosan kígyózó fehér szalagját épen olyan kecsesen redőzi, rende­zi a testén, njjnt a strandon sétáló hölgyek a selyem pizsamát. A se­kélyes parton széttörő tajtékot pedig zegzugos áttetsző fátvoi­mintákban ömleszti ei "magán a fo­lyó. Az apró házakkai és a»Gaái« kastéllyal Szegélyezett Tiszapart, észrevételre alig érdemes kerete, a kék örök csodának. Boldog va­gyok hogy hátam mögött a város, az aszfalton sétáló tömeg, hogy nem látok semmi mást, csak a kék' ég alatt a Tisza vizének kék moso­lyát. A vándorok országútján azonban ritkák az olyan percek, amikor az ember magányosan lehet együtt a természettel. A folyóparti töltés mögül orrom elé tolakodik a rövid pilfanatra elfelejtett élet. Fiatal lányok öreg anyókák, karju­kon korsókkai sietnek el előttem. gazdasági következményeiről vagy épen a nagy vagyonnak,, a kapita­lizmusnak problémája, melyek vi­lágnézeti kérdések lehetnek már. Itt van az ifjú nemzedék nagy problémája a múlt hagyományaival szemben, a házasság problémája a nő megváltozott élethivatásával kapcsolatban, a férfi és nő egymás hoz való viszonyának lelki problé­mája, mély mind égetőbb iesz, mert maholnap a családi élet tel­jes csődjébe vezet. Itt van a magasabb ku'turigényü problémák egész sora, mint a mult történeti értékelésének viszonya á jelen át­értékeléséhez, a mult életszemléle­tének maradványa és a fiatalság, az uj nemzedék u. n. hagyomány­tipró nézete. És ezeken kivül szám­talan s 0k kérdés, rengeteg mon­dani és kérdezni való, amit mind az önmagunk jövőjét és jelenét szolgálja. (Folyt, köv.) most ezt a kamatot, miután lefizeti az idei adót, teljes egészében tőké­siteni fogják, azaz beszámítják az adóba. Ez a könnyítés arra ösz­tönzi az adózókat, hogy bármilyen nehéz is a helyzet, siessenek ele­get tenni . adófizetési kötelezettVsé­güknek. Vizet visznek a Tiszáról. Bosszan­kodva sarkon fordu'ok, továbbme­gyek. Csak egyedül tudom élvezni a fejem fölött lévő sima, átlátszó ritka kékséget. * Dr. HuSzti Gaál Endre v. állam­titkár. a fehérgyarmati járás or­szággyülési képviselőjének kasté­lya előtt elterülő kert előtt ál dogá­lok. A kertészek munkája épp szü­netei és a birhatatlanul drága zson­gató csöndet cs ak a Tiszán fenyőt úsztató tutajos ruthének hosszan elnyúló kiáltozásai zavarja meg. A vakitó fényű napsugarak enyhe zöldben csíllámlanak. A végnélkü­li sorban himbálódzó, uszó fenyő­testeken. A színek orgiájába be­le vegyül még a tíszaujlaki — csehszlovák megszállott területi —• vasútállomás rozsdavörös tetőzete; a csöndbe pedig egy _ egy fáradt személyvonat jeladó füttye ha­.sit beie. Ellátni innen a »Benei« zöldhegyig, m«g a NagySzőHősi fekete hegy magasra nyuíó csú­csáig. A csillámló vízen pedig vé­gig reszketnek a partifák finom'kör vonalai; a telegráf fák megszámlál­hatatlan oszlopsorokat fonnak a Tisza mélyébe. * Ha az idegen Sonkád felői jön, ugy véli valami városba lép. A falu 3 közepén van egy háromtornyú templom; tornyai féh&tla merednek a kék égnek; tetőzete komoran hú­zódik meg a f aiu csöndjében. Fel­megyünk a toronyba. A torony ab­lakán kitekintve elém tárul a falu. Tiszabecs. Tiszaujiak. Közöttük a folyó. A Tisza. Északon zavaros összevisszaságban egymásra dülő bogárhátú házakat lehet látni. Dél­re azonban komolykodó cseréptető* palafedős házak katonás sor­rendben állanak vigyázban egymá s mellett. Távolban a Tisza jobbpartján — cseh megszállott területen — a Tisza szürke vashidja előtt egy em lékoszlop látszik. Kiterjesztett szár­nyú turulmadárral. Rozsdavörösen csillogó vasráccsal van körülvéve; nem igen magas, de büszkén áll. Rákóczi Ferenc fejedelem első győzelmét hirdeti, bár alatta ma a csehszlovák határőr tanyázik, csillogó szuronyos puskával. A szürke hid előtt tarka össze­visszaságban pompázik az uszó má­ramarosi — román megszállott "te­rületi — fenyőszál. A kész tutajo­kon mozgó eml>erek, apró bogarak­nak látszanak, — s mig itt fenn harmincméter magasban e felséges pompában gyönyörködöm, lelki szemeimmel Játni vélem a tiszán­túli — csehmegszállott területbeü — szülőfa'um vén templomtornyát, melynek harangjai nekem zúgtak, midőn jóanyámat sírba temettem. Magam előtt látom a megszállott­területbeli anyák ezreit, mint intik csókjaikat bujdosó magyar fiuk után. * Mig lefelé haladunk a torony lépcsőin, valahol tul a Tiszán harang kondul és mi kalapot emel­ve köszöntjük a felénk jövő ha­rangszót ... Kovács Cjyula. Nyíregyháza város közönsége kegyelettel áldozott a hősök emlékének Tegnap délután hat órakor « reflektorok fényében, impozáns kö­zönség részvételével rendezte meg Nyíregyháza városa a hősök emlék­ünnepét. A Hősök szobrának fen­séget surgárzó alakjai szinte éle­tet nyertek a misztikus fényben. A szobor talapzatán gyertyák százai égtek, mind egy-egy messze pihenő szabolcsi hős emlékezetére. A vj­, rágok és koszorúk között ott volt Szabolcsvármegye fehér-kék szala­gos koszorúja is, A szobor előtt nemzetiszínű arapériával bevont szónoki emelvény állott, amely mel­lett a katonai és polgári hatósá ­gok képviselői sorakoztak fel, élükön vitéz Déschán Benő tábor­hókkal és Virányi Sándor alispán­nal. A katonazenekar Kiss János 1 vezetésévei előadta Szabados Ht­szekegy-ét majd Fehér Gábor ta­nár mondotta el uj magyar életet) erkölcsi megújhodást, uj Deák F«­rencek, Széchenyiek, Kossuth-ok vezérlő erejét^ uj irodalmi és művé­szeti célkitűzéseket sürgető, eszmék­ben gazdag emlékbeszédét. Ezutáit a zenekar gyászindutót játszott, majd Csonka Béla V. é. tan. növ: gyújtó hatással adta e'.ő Sajó Sán­dornak Bosszú c. költeményét. A bensőséges, szép ünnepségot a ka­tonazenekar a Himnusz-szal fe­jezte be; ! ' i ! 1 • ' I ^iBBMlllillllllllllllllllllllilllllllllllllllllllltlIHHIimk Nagyobb mennyiségit ipari burgonyaszállltisárA ajánlat tehető Gróf Esterházy keményítőgyárhoz. 7051-3 Budapest, Andrássy-út 6g ^IIHIIIIItílWIIIIIMWIIBIBIBBIIIIIiniHHWIMWt^ VÁROSI mozgó Hétfő, kedd, szerda 5, 7 és 9 órakor Szőke Szakáll németül beszélő hangos vígjátéka Férjhez megyek az uramhoz Házassági komédia 10 ielvonásban. Főszereplők: Szőke Szakáll, Trude Berliner, Igo Sym, Kurt Vespermann. — Hangos kísérő műsor 0V A színház fűtve van I á városnál az nj adókönnyítésre megindult a hátralékok fizetése Uti jegyzetek a trianoni batárról — A Tiszáról §s Tiszabecsről. —

Next

/
Oldalképek
Tartalom