Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-10-31 / 247. szám

Ifi jrtünrwáx. 1931: ofeté&er 31. GAZDAMELLÉKLET UtltKHIHflIIIFtlttWtlIHIItlttlIIItlllíllUMmtfifüMItlrni lltlIllitHIIIIÍIIi IJlLtHtitlHt^HI-HtlIltlíf f4{t{tftl^tlE£lf>fIHII(ltlff tilífi íílfiFMIiFIIIItlII A gyapjuértékesités kérdése Irta: Meissner Károly mezőgazdasági kamarai titkár Nincsen még egy mezőgazdasági üzemig, ahoi a jelenlegi s

ulyos mezőgazdasága válság olyan rombolást végzett -volna, mmt a juhtenyésztés terén. Ez a körülmény különben juhállományunk számában is kifejezésre jut, amennyiben hazánkban a juhok száma állán-, dóan csökken. A hires magyar juhászat elsorvadóban van, az évrőlévre romló gyapjuértékesitési viszonyok miatt. A kérdés különösen a Tiszántu'on jelentőségteljesemért a Tiszámul egyes vidékének talaj éghajlati, főleg azonban takarmányozási viszonyai igen kedveztek a juhtenyésztésnek. Vannak a Tiszántúlon vidékek, ahoi a juhtenyésztés lehetne egyetlen gazdaságos állattenyésztési iizemág, ésternsesztenünk keli o^van takarmányféleségeket is, amelyeket legmegfelelőbben a juhászaiban lehet értékesíteni- Sajnos az illetékes tényezők ezt az állattenyésztési •zemágat távolról sem részesitik abban a támogatásban, mint pl. a szarvasmarha, vagy a lótenyésztést, pedig az eddiginél "feltétlen nagyobb támogatásban kell részesíteni a juhtenyésztést^ mert ellenkező esetben az teljesen tönkre megy, amelynek pedig igen kellemetlen és káros következménye* lesznek. Kétségtelen, hogy megfelelő intézkedésekkel a kérdést kedvező módon lehet rendezni, Tgy pl. a gyapjú védővám bevezetésé' .ei a juhállományunk további számbeli csökkenését nemcsak, hogy megakadályozhatnánk, hanem nagyarányú egészséges fejlődéshez segítenénk. A gyapjú védővám bevezetése indokoltságának bizonyítására felsorolom az 1930. évi ezirányu statisztikai adatainkat: Juh és báránybőr behozatalunk 30.74.0 mázsa volt, 8.761.000 1' értékben; szennyes gyapjubló 9.638 mázsa importunk volt, 3.332000 P értékben és fésült, valamint különféle gyapjufonálból 23.531 mázsát hoztunk be, amiért 12.799.100 P-t fizettünk ki. Tehát báránybőrért és gyapjúért 25 millió P-t adtunk ki a külföldnek, akkor, amikor a magyar gazda gyapjútermését alig, vagy csak igen alacsony áron értékesítheti. Ezen hivatalos adatok Szerint tehát a behozott fésült és gyapjufonalak összsúlya 23.536 mázsa volt, ami 30 százaiékos rendement alapú' vétele mellett megfelel 78.455 mázsának, ehhez még hozzászámítva az előbb feltüntetett 30.740 mázsát, akkor az egész gyapjubehozatalunk, mintegy 109.193 má zsa szennyes gyapjú mennyiségre emelkedik. A juhállományunk jelenleg 144.040 drb-, átlagosan 3.5 kg. darabonkénti nyirósu'yt ala pu> véve, az évi gyapjutermés Mennyisége 50.414 mázsára tehető, amely mennyiség tehát kb. a felét teszi ki a külföldről behozott gyapjú mennyiségének. A köztudat szerint a magyar gyapjú minősége nem megfelelő és ezért nem lehet védővámot alkalmazni. Ez az állítás rosszindulatú és téves, a valóság az, hogy a hazai 'földön tenyésztett juhok gyapja kifogástalan minőségű különösen pl. 'a tiszaháti gvapju volt a múltban keresett áru cikk.) Tagadhatatlan azonban, hogy yannak bizonyos gyapjuféieségek, amelyből esetleg nem állítunk e(p szükségelt mennyiségben, illetőleg nincsen minden célnak megfelelő minőségű gyapjúnk. —• Kétségtelen azonban az is, hogyi egy-két gyapjufé'eségtői "eltekint-' ve, minden gyapjuféieséget sikerrel íehet hazánkban előállítani és bizonyos, hogy alkalmas' védő' vám segítségével a megfelelő tenyészírány azonnal kialakulna. Országosan fontos közérdek tehát, hogy külkereskedelmi mérlegünket terhelő 25 millió pengős — a gyapjuimportbói származó — jiasszív léteit megszüntessük, ami jelenleg azonban csak a megfelelő gyapjú védővám alkalmazásával érhető el. Évente hárommillió csemetét termel és oszt ki, naponta száz mnnkásnak ad kenyeret a nyiregyházi állami csemetekert Jó kereslet a munkanélkülieknek az akácmaggyüjtés Egy mázsa magért száz pengőt tizet az erdőhi?atal A városi földekből 17 kat. hold földet bérel Nyíregyházán az állami erdőhivatal csemetekert céljára. Soha jelentősebb célra nem adott még bérletet a város. A csemetekert ma azok közé a kevés intézmények közé tartozik, amelyek eb1* -ii a munkánélkühségben hervadé) világban is kenyeret ad a nyíregyházi földmunkásoknak. Naponta száz ember dolgozik a két csemetekertben és ezen a héten is ezer pengőt fizetett ki a kir. állami erdőíhivatal a munkásoknak. A város közönsége nem is sejti, hogy nemzetgazdasági szempontból milyen nagy jelentőségű tevékenységet fejt ki a Reőczey Géza erdőmérnök vezetésével olyan szépen prosperá ó erdőfiivatal azzal, hogy a földművelési kormány intenciójának megfelelően működő csemetekertet létrehozta és olyan nagy agilitással vezeti. Munkatársunk meglátogatta a két csemetekertet, hogy közvetlen tapasztalatokat szerezzen az itt folyó érdekes munkásságról. A szabolcsi akác iskolájában. Előbb a Hősök Temetője mellett el'erülő kertet látogatjuk meg. Két impozáns és diszes erdői hangulatú kapuzat nyüik a 10 kat. hold kertbe. Munkások raj vonala hajol a fekete 'homokra, amelyben itt a szabolcsi akác iskolája van. Öszszesen három millió csemetét termelnek és ebből kétmillió akác. Most ássák ki a munkások az eg£sz séges akáccsemetéket, amelyekéi szalmamumiiba csomagoltan ezer darabonként küldenek szét Szabolcsba azoknak a gazdáknak, ákik idejekorán bejelentették igényöket. Kora ravasztól késő őszig állandóan folyik itt a munka. Most a csemetéket ássák majd magot ültetnek. Tavasszal' újra csemeteásás, ültetés, nyáron gyomlálás, kapálás folyik és kell á landóan a munkás kéz. A kert jelzőtáblás részekre van osztva és müvelése nagy gonddal történik. Itt nem fárasztják ki holtra a város földjét. Háromszáz mázsa trágya kerül az eleddig sovány földre és mind feketébbé, humuszosabbá válik itt a homok. Jövedélmciő fooLa'kozás: gyűjtsünk akácmagot. Irt magróf ültetik az akácot és a gondos keze'és mellett szép s

uddár csemete lesz a magból. Harmincmázsa akácmagra van a kertnek szüksége és egy mázsáért száz pengőt fizet az erdőhivatal, a mai muíi. kanélküli vi'ágban elég jó kereset, Nyiregyháza környékén még nem fűlik az emberek foga a nagy ;ürelmet és kitartást kivánó akácmaggyüjtéshez, pedig sok gyermekes, család más dolog hijján egyhamar összegyűjtheti a tiz-husz pengő ára magot. Szabolcs számos falujában már okosabbak s a mag legtöbb részét a messzeeső falvak népe hozza be. Vesz a csemetekert más famagot ís, igy hársat, és egyebet. Nyiregyháza város szállította a :ölgy makk szükségletet. A debreceni igazgatás Nyíregyházáért. Csinos házacska épüft a kertben. Díszcserjék szines lombja kerül a ház élőé, mert ahol kertész épít ott szép minden, ott színes falomb és virág a háztáj ékessége. Reőr czey "Géza mérnök kalauzolása mellett tekintjük meg az uj épületet, amellyel a nyáron adott több munkásnak kenyeret az erdőhivatal. —Iroda, szerszámkamra és fedett pihenő van a házban. A pihenőben kandalló áll a munkások rendelkezésére, hogy délben megmelegíthessék ételöket. Szociális gondosság párosul itt az ízléssel, a jószándékkat, a fásítás ügyének lelkes szolgálatával és ennek a sze Iemnsk a debreceni igazgatóság vezetője, Kovássy Kálmán igazgató a sugároztatója. Az Ízlését hirde;i a kert -berendezése, a kapuzat megépítése és Nyiregyháza hálásan gondolhat a debreceni igazgatóságra, amely ilyen szeretettel irányítja a nyíregyháziak kertjét, ahol' annyi szegény családnak terem kenyér. A városi Sza! más k rí ben erdei fenyő, juhar. hárs. nyárfa, fiiz. terem. A másik csemetekert a volt Szalmáskertben, a déű temető mellett van. Csinos erdei Iák fogadj itt, a kitűnő Magyar főcrdész lakása. Csinos, virágos kertes ház. mögötte hét holdon az ősz aranyló szinpompájába öltözött csemeték. Itt változatos a kép. Egészséges, szép zöld fenyő, bíborba színesedő füz, juhar, hárs. szelíd gesztenye, jegenye és közönséges nyárfa, gledicsia. spóra és több nemes fa éli gyermekkorát, hogy innen kijutva dísze, lombos ékessége legyen a magyar tanyáknak, kastélyoknak, kerteknek. És itt vannak a tölgycsemeték is. Még szelíd fürtü kis növények, levelök a bronz fényéInén ég. Ezekből lesznek az uj V dők, a mai puszta szabolcsi tájak dus erdőségei. Itt is munkások dolgoznak. Százanként majd ezrenként fogják össze az egészséges fácskákat, hogy útnak indítsák őket. A nyiregyházi csemetekertek évenként 1ezer hold jásiiására adnak csemetét. Ma már fokozott érdeklődéssel keresi fel a gazdaközönség a nyiregyházi csemetekertet. Sokan vannak, akik megértik az Idő szavát ésáttérnek a fásításra, amely jövedelmezővé teszi birtokukat. És itt min denkit szívesen kiszolgálnak. Ezer hold területet fásithatni be azzai 'a hárommillió csemetével, amelyet évenként kivisznek a két kertből. Könnyű kiszámítani, mit jelent ez a szám erdősítésünk fejlesztése és fatermelésünk fokozása terén. A két csemetekert mig egyfelől a nyiregyházi munkanélküliséget enyhíti az egész évi munkanapok beállításával, másrészt azzal, hogy hárommillió csemetét ad ki és ezer hold beültetését teszi lehetővé ujabb munkaalkalmakat biztosit ennek a nagy területnek beültetése utján. Ingyen kapják az igénytők a facsemetéket. Tanyák, kertek befásitására, útszegélyekre, gledicsia kerítésekre, füzes, tölgyes, nvárfás fásításokra adnak csemetét itt a nyiregyházi kertekben bárkinek ingyen, aki igényét bejelenti. Valósággal '.megrohamozzák tavasszal a kertet csemetéért, de az kap elsősorban, aki tavaszi faigényét már az efőző évKályhák, tűzhelyek & Wirtschafter Ármin ( 3 vaskereskedés Nyíregyházán. Ptrpetum, Kalor, Zephlr stb. kályhák nagy választékban. I é Mindennemű háztartási cikkek, konyhabereraiezések, szerszámok, épület- és butorvasalások, műszaki I 0 Telefon 90. cikkek és vasárnk nagy rakt

ára. Telefon 90. |