Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-10-31 / 247. szám

4 JSrtrfRYIDéK. 1931. október 31. rendelkezik, csak vagy nem akarják, vagy nem merik, ,vagy szégyellik bevallani, bár ez n»m az ő bűnük, hanem a társadalomé, amely önszántából sohasem fogja ezt belátni. Hogy a tanárság másik fajtájára — ilyen is van ! —, az állástalan, nyomorgó páriákra lehet-e majd nemhogy többletet, de csak többlet nélküli fculturát is rárakni, arról jobb volna nem is beszélni. De mivel ez a probléma mérhetetlenül súlyos következményekkel fenyeget, szükségesnek tartom ezt is megemlítem. Az állástalan tanárok problémája nemcsak a mai középiskolának, de "Sz egész müveit társadalomnak egyik legsúlyosabb problémája, amelyruek megoldására a legnagyobb szükség, de talán legkevesebb remény van. Ezeknek a tanároknak a száma úgyszólván napról-napra nő s tömegük szapo'odásávai egyenes arányban 'válik tűrhetetlenebbé a helyzetük és pokollá az életük. — Mert sajnos, talán épen a tanár az,_ aki más, m inttanár, nem lehet, aki nem kell se hivatalokba, se mesterembernek, se napszámosnak s akiket még nyomorenyhiteni sem lehet. Ezeket, akik a pedagógiával jegyezték eTmagukat, könyörtelenül magához láncolja az iskola, anélkül, "hogy kenyeret adna nekik. Ezek a páriák emberfeletti küzdelmükben csak abból a reményből meritenek erőt, hogy egyszer, talán majd <*sak rájuk kerül a sor. De íiddig ... Végig kell szenvedniük a pokol minden kínját, saját szemükkel látni, saját testükön tapasztalni, hogy évszázados igazságok, hogyan lesznek lábbal taposva. Lépten-nyomon az élet kíméletlen hajszájának, a létért való kétségbeesett küzdelemnek, az egyenlőtlen elbánás önérzetet romboló munkájának lesznek részesei. Mit gondol Kolléga ur, hogy ami}c'oi

J ezek a gondtól ösztövér, a megélhetésért vívott küzdelemben kiszikkadt koponyájú, végsőkig elkeseredett, vagy esetleg teljes apathiába. merült emberek a katedrára kerülnek, mit várhat tőlük a kültura, a nemzeti művelődés ? ! Vagy talán ezek a tanárok, akik jelenleg ezt a sorsverte hadsereget képezik, sohasem fognak tanítani'? Ezt nem hihetem, hiszen ez az emberi egyenlőségnek legszörnyűbb megcsúfolása volna. Látható, hogy itt súlyos baj van, amihez már operáló késre van szükség, mégpedig haladéktalanul, amig az üszkösödés pusztulással nem fenyegeti az egész testet. Ezt tudományos vitákkal elintézni nem lehet, mert itt éhező, rongyos emberekről van szó, akik saját hibájukon kivül jutottak e kálváriára. Messze járunk még attól, hogy nemzeti kulturánk érdekében annyi bizalommal lehetne többletet rakni a tanárság vállaira. Engedje meg a Kollega ur, hogy köszönetet mondjak azért, hogy cikkével alkalmat adott nekem K fentiek elmondását*. ! [ | fffl Reményi R. Lajos. iá KIOSZ helyi csoportja táviratban üdvözölte Borah szenátort Akciót indítanak revíziós gyűlések tartására Fárfiak gyengesége ellen szavato t azonI Clllun nali segítség mindenkorra bizto. sitva. Nem orvosság! Illusztrált ismertetőt 80fill. bélyeg ellenében diszkréten bérmentve küld Gumi Export Budapest, Népszínházutca 13. sz. N. 6909-? A Keresztény Iparosok Országos Szövetségének "csoportja e hó •28-án szerdán este 8 ótakor rendkívüli választmányi gyűlést tartotv, amelyen a vezetőség és a választmánynak tagjai csaknem teljes számban megjelentek. , A gyűlés egyedüli tárgya az amerikai külügyi ^bizottság elnökének, Borah szenátornak azon kijelentése volt, hogy »a versaiílesi és trianoni igazságtalan békeszerződések megváltoztatása nélkül aa európai gazdasági helyzetet jmegjavitam nem iehet«. A gyűlésen megjelentek igen meleg, lelkes ünneplésben részesítették Borah szenátort és hozzá a következő táviratot küldték: »a Keresztény Iparosok 'Országos Szövetségének nyíregyházi csoportja hálás tisztelettel köszönti Szenátor urat, a magyar igazságért vállalt harcában. Isten áldását kéri 'Önre.« Elhatározták továbbá, hogy átiratot küldenek a »TárSaddakr,i Egyesületek Szövetsége« nyiregyházi elnökségéhez, amelyben felkérik az itt működő egyesületek bevonásával "a »Revizió« érdekében sürgősen megtartandó nagygyűlés öszszehívására és az intézkedés megtételére, hogy az ehhez hasonlógyűlések az ország valamennyi városában megtartassanak. Elhatározták továbbá, hogy a »Revizió» érdekében minden hónapban rendkívüli választmányi gyűlést fognak tartani, hogy alelkeket ennek befogadására tüzei, jék, ébren tartsák. Szabolcsi írók Vertse—Fiák— Téger Szociális Misszió Nov. 7-8-iki előadásán Riport Nyíregyháza gyomráról, a vágóhidról Azt m-ondják, hogy az emberi,-* ség kulturális fejlődésének alapfeltétele elsősorban a higiénia. Az, ember a gyomrán keresztül él, s ha táplálékával ártalmas baktérium kerül az emberi Szervezet la-i boratóriumába, a gyomorba, megindul a bomlás könyörtelen processzusa. Ugyanez az elmélet áll fenn akkor is, ha az emberi közösségre értelmezzük. Itt nemcsak az egyéne nek keli ellenőrizni táplálékát, hanem 'a kollektivitás értelmében azoknak is

) akik vezető pozíciót töltenek be. Egy város 'gyomra a vágóhíd, tehát a vágóhídnak a lehetőség szerint legalább is olyan tisztának keü lenni, iránt — mond-) juk s ezzel nem mondtunk sokat — a népkonyhának. , Ha egy idegen meglátogatja Debrecen r:'?o

sát, a vágóhíd az,, amelyet legelőször megmutatnak . neki. A modernül berendezett vágóhíd Debrecen büszkesége, fez a civilizáció legfőbb dokumentuma s csak azután kerül sor a virágos parkkal szegélyezett utcák, a világhírű kórház s egyéb nevezetes

( középületeknek bemutatására. Sajnos Nyíregyházán ezen a téren szomorú, sőt döbbenetes állapotok uralkodnak. Fanyar lemondással kell megállapítanunk^ hogy a kutyapecér vesztőhelye különbül néz ki, mint szeretett városunk gyomra, ama bizonyos »vágóhid«. Az utóbbi időben Sok panasz merült fel a vágóhíd ellen, s szinte fantasztikus hirek keringtek "ar-( ról, hogy már a hűtőházat is-ellepték a patkányok, amelyek nagyszerűen lakmároznak áz ott felaggatott|fcüSokbói. Hát megnyugtatjuk e város szerencsétlen fogyasztó közönségét. Nem. Nem egészen igy van a dolog. A hűtőházban eleddig cSak egy-— mondd és írd —- csak egy patkány tartózkodott, de azt is szerencsésen kivégezte a hűtőházi gépész, j; Azonban ezzei a vérengzéssel tmég nem oldódott még a kérdés. Igaz, hogy a hűtőházba csak egy árva patkány vetődött be, de an; VÁROSI MOZGÓ Csütörtöktől, vasárnapig A világ leghíresebb artistájának beszélöfiimje JES. €> C IC Németül beszélő artista attrakció 10 felvonásban. Főszereplők : Grock és Liane Haid Fox hangos Hiradó Hangos kisérő műsor ©ST* A színház fűtve van t nái több tanyázik a vágóhídnak nevezett többi szemétdombon. Meg néztük Nyiregyháza gyomrát és eíszörnyülködve konstatáltuk hogy beteg, förtelmesen nyavalyás. , Elsősorban a vágókamrát vettük szemügyre. Nincs az a marha,amelyik szívesen hajtaná koponyád ját a bakó alá. Ilyen szennyben és piszokban nem szívesen hafmeg az állat. Fenn mésszel bemázolt gerendák, lenn bűzös kanális. Az ajtófélfát félig lerágták-a patkót nyok. Jó kövérek lehelnek az ön dagadták, mert hiszen itt nem csak ajtót, de h

ust is rághatna*, a pukkadásig. £s ezért az ólért egy sertés után 6.8o pengőt, egy marha után pedig 19.70 pengőt fizetnek a mészáro-j sok. Sajnáljuk őket. Már tudniillik a fogyasztóközönséget. De elte-, kintve mindentől, e sorok írója ezentúl lóhúst f

0g enni. Sőt csikóhust. Megmagyarázzuk, hogy miért. Megnéztük a hütőcellákat ijs

4 Azt a helyiséget, ahol nem a felzaklatott kedélyeket v hanem a levágott és feltranzsirozott húsokat hűtik. Hát azt hisszük szívesebben hü ine mindenki a bonctani intézet fiuHakaimrájában, mint a nyíregyházi vágóhíd hűtőjében. A hűtőház ajtaja előtt egy komoly férfiú áll. Talán a gépész^ Megkérdezzük: , — Van-e uj vágás a hűtőben? Az öreg akkurátusan felel. Amajj időknek megfelelően: , — Nincs kéreími semmi. Csaíc egy keshedt csikót hoztak be az e'őbb. ; Az öreg igazat mondott. Becsük letes nyíltsággal beszélt. Mi beléptünk a folyosószerü zárt épületbe, A temperatura egy árnyalattal, —• csak egy árnyalattal hűvösebb, — mint a szabadban. Azonban a bűz annái nagyobb. Akár csak a hullakamrában. Ellenben légáramlat az nincs. Minek az? « j Két oldalt a fogasok, mint disznóagyarak vicsorognak félénk. Balról a hatósági mészárszékek vörhenyes hustömbjei fityegnek s mellette egy barna csikó kinyúlt holtteteme lóg tátott szájjaf, mintha nyerítem akarna. Bai hátsó lábát, tehetetlenül, törötten billegteti az ajtó nyílásán beözönlő léghuzajm. Beljebb rácsos cellák sorakoznak, mint a szegedi csillagbörtönben. A szük járdán csilfog a pocsolya s halk melódiát csipog az ember léptei alatt. Ezeket a cellákat a nyíregyházi mészárosok bérlik. Itt hűtik a hust elméletileg. Itt rohad meg a hus a gyakorlatban. A nyiregyházi hűtőház baktenuim tenyészet! Undorral rohanunk ki innen. Egy széles udvar barátságos hangulata fogad. Oldalt párafelhőkben szunyjnyad a trágyadomb, tetején tyúkok kapirgálnak 'kétségbeesetten. — Amott az udvar közepén egy kivégzett sertést pörkölnek s hűlt tetemét a'aposan meghengergetík a sárban. Idillikus látvány. A félreeső hely, a nytott sertéséi mellett ózondus -hatot lehel. Egy festő ecsetjére való. Egy modern festőé. A kép címe az volna: Trágyadamb,- illat, köd,- .patkány é

s vér. ' , ;•'/;: •.••'•• S De semmiesetre .sem:.való égy modernnek hangoztatott városhoz, amelynek utjai, parkjai, és