Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-07-02 / 146. szám

JNÍYÍRYIDÉK. 1931. juIius 2. á Nyíregyházavidéki Kisvasutak B. T. eredményesen küzd a gazdasági válsággal Osztrák-magyar kölcsönös áruforgalmi irodát létesítenek A Kisvasutak országos viszony­latban is rendkívül jelentős műkö­dése uj fejlődési lehetőségekhez ju­tott a balsai híd megnyitásával. — Olyan nagyszabású kereskedelmi célkitűzések adódnak a közlekedé­si vonal kiterjesztésével, amelyek­nek végrehajtásával az ország és közelebbről vármegyénk közgazda­sági élete, népjóléte jelentős uj energia-forrásokhoz jut. Az erősebb aktivitásnak azonban a gazdasági válság kerékkötője. A Kisvasutak R.-T. hősiesen küzd ezzel a vál­sággal és ebben a küzdelmében jogosan várhatja az állam élénk és áldozatos támogatását. A R.-T. gaz­dasági harcára jellemző a mult év­ről szóló jelentés, amelynek álta­lános érdekű sorai a következők : »Az 1929-ben megkezdődött gaz­dasági válság az 1930-ik év folya­mán még inkább elmélyült, a fel­adatok, amikkel vasutunknak meg­keltett birkóznia, még nehezebbek­ké váltak, érthető tehát az a nagy visszaesés, ami a szeihély- és áru­forgalomban mutatkozott. Á kenézlő—balsai összekötő va­sútvonal megépítéséből, vasútháló­zatunknak a Bodrogközi Gazdasági Vasút hálózatával való összekap­csolásától vártuk és várjuk a foj­togató nehézségek enyhülését. Ez az enyhülés az elmúlt ev üzleti eredményében még nem mutatko­zott és nem is mutatkozhatott, mert hiszen az összekötő vasútvonal csak a mult év vége felé került üzembe és olyan kedvezőtlen g az~ dasági körülmények között, ame­lyek különben sem ongedik, hogy a'z üzemek egyesítésének remélt jó hatásai sürgősen mutatkozhassanak. A két vasúthálózat összekapcso­lása módot adott mind a két va­súttársaságnak és az üzletkezelő társaságnak, hogy a vasutak anyagi helyzetének szanáására vonatkozó programmjukat megkezdjék. Ez a programm : az üzemi kiadások csökkentése, végeredményébeit) az üzemi deficit eltüntetése. Az üzemek egységessé tétele lehetővé tette a műhely-szolgálat gazdasá­gosabb berendezését, a kocsi park kedvezőbb felhasználását és a sze­mélyzet létszámának jelentős csök­kentését. A kiadások csökkentése terén még további lépéseket is kel­lett tennünk. A nagyobb ja vadal­mazásu alkalmazottak fizetéséi: — egyelőre átmenetil g — 5—15 szá­zalékkal leszállítottuk és J 5 szá­zalékkal csökkentettük az üzletke­zelési szerződésben a vasúttársa­ság ügyvitelére élőirányzott össze­geket, nem különben az üzletke­zelő társaságot iJlető járulékot is. Rá kell azonban mutatnunk arra, hogy vasutunk anyagi he/yzetének teljes szanálását az államhatalom jóindulatú és megértő támogatása nélkül nem is remélhetjük. — A benzinre és nyersolajra kivetett kincstári illeték és vám elengedése iránt 'előterjesztett kérelmeink ez­ideig nem találtak meghallgatásra. Már pedig míg a vontatógépek tü­zelőanyagját az elviselhetetlen köz­vetlen adók 100—200 százalékkal drágítják, gazdaságos üzemet fenn­tartani nem lehet. Bízunk abban, hogy ujabban előterjesztendő ké­relmeink a jövőben nagyobb mél­tánylással fognak találkozni s ak­kor végre rátérhetünk a gazdasági megerősödés útjára. Elmúlt évi forgalmunkat a kö­vetkező adatok tüntetik föl : A szállított utasok száma az előző év eredményével szemben a közúti forgalomban 17.78 százalék­kal. a távolsági forgalomban pedig 23.9 százalékkal csökkent. A távolsági forgalomban teljesí­tett személyvonat -kilométerek az előző év eredményével szemben 7-7 százalékkal csökkentek, af köz­úti forgalomban pedig 4.3 százalék­kal emelkedtek. A szállitott áruk mennyisége 14.8 százalékkal csök­kent. A részletes statisztikai adatokból kiemeljük a következőket : Bevételek Közúti forgalomban 683051 utastól 1929-ben 160847.05 P. — 1930-ban 139805.46 P. Távolsági forgalomban 274292 utastól 1929-ben 286121.54 P. — 1930-ban 248262.62 P. Poggyász 85 tonna. — 1929-ben 2492.38 P. — 1930-ban 1618.25 P. Elszállított fizető áru ,73181 t. 1929-ben 300154.06 P. —1930" ba n 255631.78 P. Autóbusz üzemi bevételek 1929­ben 129994.87 P. — 1930-ban 81799-55 P- 1 Egyéb bevételek 1929-ben 21822.34 P. — 1930-ban 25475.50 pengő. Összesen: 1929^11901432.24? 1930-ban 752599.16 P. Tudni kell még a következőket : Veszteség-áth o iát 1929 évről: 273,188.71 P 1930 évben: 194.860.34 P Ha még megemlítjük ,hogy a be­vétel az előző év eredményéhez ké­pest a távolsági forgalomban (23.9 százalék utasforgalom csökkenés mellett.) 13.18 százalékkal, a köz­úti forgalomban (17.78 százalék utasforgalmi csökkenés mellett) 13 százalékkal, az áruforgalomban pe­dig 14.8 százalékkal csökkent: nyil­vánvaló, hogy a Nyíregyházi Kis­vasutak üzletvitele — az adott rend­kívül súlyos viszonyok közepette is — leggazdaságosabb volt, mert a veszteséget sikerült mérsékelni, a forgalomkiesést a bevételekben né­mileg ellensúlyozni ,amiért az igaz gatóságot elismerés illethetk. A Városi Mozgó nyári helyárai: Páholyülés P 1-20 Zsöllye . . . » -•90 Támlásszék. -•70 Első hely (földszint) -•50 Erkély I. sor -•90 „ II. III. „ V -•60 11. em. számozott >5 -•40 „ „ szamozaiian » -26 Budapest, (MTI.) Az uj ma­gyar-osztrák kereskedelmi szerző­dést a két kormány képviselői Bécsben aláírták. — A szerződés Ausztria részéről 1931. juüus i-re felmondott fontos részeit újból ha­tályba léptetik, nevezetesen a vám­ka rtellre vonatkozó megállapodást, valamint az állategészségügyi egyezményt. A tarifáiis megálla­podások abban az alapelvben jöt­tek létre, hogy az osztrák mező­gazdasági termelésnek megfelelő védelem nyújtassák, anélkül, hogy az magyar kiviteli érdeket veszé­lyeztetné. Megállapodások lesznek a két ország arra hivatott testüle­tei között abból a célból, hogy mindkét ország exportőrjei külö­nösen kedvező feltételek mellett kapjanak hitelt. A megállapodás érteimében, a cél érdekében közös szervezetet állítanak fel Osztrák­magyar kölcsönös áruforgalmi jro­da« cim alatt. Ez a magyar és osztrák részről két-két tagból álíó szerv közvetíti a két állam ex­portőrjei között az állami segítség­gel különösen kedvező feltételek ímeliett nyújtott hiteleket, az uj államközi megállapodást 1931. jú­lius 9-én léptetik életbe, kivéve az osztrák; gabona és hsztvámokra vonatkozó határozatokat, amelyek nek már juüus i-én kell életbe lép­mök. Budapest, jun. 30. A magyar­osztrák kereskedelmi szerződés alá­írásával kapcsolatban Bud minisz­ter a következő nyilatkozatot tette közé. — Mint minden kereskedelmi szerződésnek, amely nem tisztán és kizárólag a legnagyobb kedvez­mény záradékából áll, a szerződé­ses megállapodások leglényege sebb része az, amely a vámtarifá­iis megállapodásokat tartalmazza. Ennél a tarifáiis megegyezésnél szá molni kell Ausztria ama törekvé­sével, hogy az osztrák mezőgazda­sági termelésnek erősebb védel­met kíván nyújtani. — Viszont a magyar kormánynak az volt a fel­adata, hogy e magasabb védelem dacára a magyar kivitelt az eddi­gi keretek között nemcsak bizto­sítsa, hanem annak fejlesztését is lehetővé tegye. — Ennek a célnak megoldása érdekében a kereskede­lempolitika nemzetközi elveinek szi­gorú fenntartása mellett uj uta­kat kellett keresni, amelyek segítsé­gével a két állam közti kölcsönös forgalmat tovább lehet fejleszteni. Hogy e cél elérhető legyen, a két kormány oly rendszerben "állapo­dott meg, amely a két államközti forgalmat olcsó exporthitellel és más kedvezményekkel mozdítja clő. Ezzel a feladattal biztosíttatik az a mi részünkről, hogy mezőgazda­sági kivitelünk a magas vámvé­delem dacára Ausztria piacán az eddigi mértékben helyt talál, sőt egyes vonatkozásokban még fej­leszthető is lesz. Ugyanakkor elő­nyös eszközök igénybevételével 6 kROSI MOZGÓ Csütörtökön A boldogság titka németül beszélő és éneklőfilm 10 telonásban Reinhard rendezés. — Reinhard színészek. Huru hangos slágere Teli Vilmos és fia Ausztriának is mód adatik ide való ipari behozatalának terjesztésére, a­nélkül azonban, hogy ezáltal a ma­gyar ipar érdekei veszélyeztetve lennének. A szerződéses megállapodás ket­tős célt szolgál. Egyrészt Magyaror szág mezőgazdasági termelés szá­mára piac biztosítása, hogy a me­zőgazdasági termékeknek Ausztriá­ban bekövetkező áremeléséből ere­dő előnyben a magyar mezőgazda­sági cikkek is részesedjenek. A ma­gyar kormány feladatává válik — hogy e szerződésből kifolyólag az export részére hitel és egyéb uton nyújtott előnyök az egész vonalon a mezőgazdasági termelők javára érvényesüljenek, ami szükségessé te szi a kivitel megfelelő megszerve­zését, összefoglalva ettől a szerző­déses megállapodástól tehát egy részt a két áliam. közti forgalom megélénkülése, másrészt a magyar termelés részére kedvező értékesí­tési lehetőség várható. Bövid rádióhírek — Győrött a Szitán dombon Hajszán István 26 éves mechani­kus három késszu'-ássai megölte Varga Katalin 22 éves munkás­nőt, mert a leány bátyjai ellenez­ték házasságukat és emiatt állan­dóan civakodtak. — Szalonikjben folytatódnak a zsidóüldözések. Most már a zsi­dók is megtámadják a katonákat és más vaílás uakat. A Campbell városrészben 11 ház és a zsina­góga leégett, 12 ember megsebe­sült. — Az albán kereskedelmi ka­mara elnöke levelet intézett Mus­solinihez, amelyben az albán nép háláját tolmácsolja Olaszország­nak a nyújtott kölcsönért. — Bécsben a nemzeti tanács jóváhagyta a Magyarországgal és Jugoszláviával kötött kereskedelmi szerződések meghosszabbítását. A hosszabbi ott szerződés ju ius ,15-ig marad érvényben. — A magyar-román Jjereskedei­mi szerződés ma járt íe, a szerző­dést a két kormány közös meg­egyezésévei két hónappal meg­hosszabbítják. — Berlinben összeütközés támadt a rendőrök és kommunisták között. 100 kommunista a belvárosba akart hatolni, a rendőrök megakadályoz­ták. Egy rendőrőrmester meghalt, 16 kommunistát előállítottak. — Angliában junius hó 22-én 2627386 volt a munkanélküliek szá­ma, vagyis 812042-vei több, mint az elmúlt esztendőben. — A pozsonyi törvényszék meg­kezdte Major István kommunista vezér bűnügyének tárgyalását, akit azzal vádolnak, hogy előidézője volt a Kossuthfalván történt véres ösz­szetüzésnek a lakosság és a csend­őrség között. — Odry Árpád a Nemzeti Szín­ház művésze tegnap párbajt vívott Markovics László fővárosi kereske­dővel. A második menetben Odry könnyebben megsebesült. A felek nem békültek ki. — Rómában ma életbelépett az uj büntetőtörvénykönyv, amelyet a fokozott szigorúság jellemez. Az enyhítő szakaszokat is megszigorí­tották, a halálbüntetést visszaállí­tották, az esküdtszék helyett vegyes bíróságokat állítanak. — Peruban fellázadt két helyőr­ség katonasága. A kormány a Iá/a­dás leverésére 500 katonát kül­dött ki. ' I : L

Next

/
Oldalképek
Tartalom