Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-10-30 / 246. szám

1931. október 30. Budapesttel egyidőben a 4 részes mammuth kalaridorfilm! JflfaYIPáK. KIGYÓSZEMÜ RÉM (ZÖLDSZEMŰ SZÖRNYETEG) Péntek, szombat, vasárnap az Apolleban Kerités-gondok Irta: Ptsszer János. Lapunkban már régen szóvátettük a telekkeritések dolgát és igyekeztünk a mesterséges tájékozatlanság helyébe a tisztánlátáshoz magyarázatokat nyújtani, mégis, nem szűnnek meg a panaszok, egymást jelentgetik fel a telekülajcíonosok, munkát, felesleges mun kát adva ugy a közigazgatási ha tóságnak, mint a bíróságoknak is egyaránt. A panaszok és vilák onnan származnak. hogy az idevágó SzabáJyrendelet elolvasására nemi szentelnek időt az érdekeltek. Idézzük tehát a »jogforrást«, mely elég világosan beszel. Nyiregyháza város Építkezési'és .Városrendezői Szabályrendelete K)s-ik szakaszában ezeket mondja: : :; : r ! í »Kerítések. Minden telek tulajdonosa köteles telkét az utca felől saját költségén bekerittetni. Minden telek elkerítendő a szomszéd telektől is. Az utcai homlokzattal szembe eső mesgyevonalon, ha ez a mvesgye két, \ agy több telek közé esik, a két vagy több telek tulajdonosa a közös mesgyevonai hosszának megfelelő arányában közös költségen tartozik a kerítést felállítani s fenntartani. A telekre az utcáról való bejárattói jobbra eső oidatavesgyén a kerítést a telektulajdonos a saját költségén tartozik felállítani s fenntartani. A keritésállitás költségeinek viselése és mértéke tekintetében felmerült jogviták eldöntése a rendes birói útra tartozik.« Figyelmes elolvasás után kétségtelen, hogy világosabban ebben a tárgyban rendelkezni nem lehet. Életbe lépett a szabályrendelet, az 1920. évi november hó i-évet és azóta fennállanak a rendelkezések, Világos az is, hogy az építési szabályrendelet életbelépte után, a régi érvényét vesztette és a szokások sem maradtak érvényben. Hivatkozni" tehát szokásokra és a szabályrendelettel ellentétes hiedelmekre néni lehet, vagy, ha lehet is, értéktelen. Szembeszökően határozottan megmondja a fenti szakasz azt hogy minden telektulajdonos az utcái és a teleljek a bejárattól jobbra eső ol#»almeSgyén. levő, továbbá az utcai vonallal szemben levő mesgyének megfelelő részén levő kerítést, a telektulajdonos köteles felállítani, vagy ha már áu a kerítés, azt fenntartani. Ebben a tekintetben jogvita tehát nem keletkezhetik, ilyent a bírósági útra vinni nem kell", mert ez közigazgatási uton intézendő ei, de különben is a szabályrendelet fenti "szakasza világos intézkedést art aimaz. Mégis felmerült a kérdés, mit mond a szakasz utolsó mondata? Mi az, ami birói útra tartozik? Ebből a szempontból talán két főkérdés lenne tisztázható a szabályrendelet szellemében. Az első, a szemben levő kerítés, a másikj a baloldali mesgyekerr, rés kérdése. Ugyanis, a szemben levő, vagy a baloldalt szomszéd,, kötelezettsége ellenére sem állítja fei a maga kerítését. A szabály rendelet szerint nem vitás, hogy ezeket a szomszéd köteles a Saját költségén elkészíteni. Mégsem' készíti ej. Ez esetben a közigazgatási h/óság felhatatmázhatja az érdekelt és a szomszédtói a kerítést felállítani kívánó telektulajdonos^ hogy amisíknak költségére állítsa fel ő a kerítéseket, nehogy telke a szomszéd felől bekerítetlen maradjon. Ugyanezt megteheti a hatóság maga is, az érdekeltnek terhére. Áimde a kötelezett bem "fizet, mert a költséget magasnak tartja, az elszámolás szerint reá róni kivánt mértéket tartja magasnak, a szomszéd olyan magas kerítést készített, amely méretűre a másik nem tartja magát kötelezettnek. Tehát a költségek tekintetében indul meg a jogvita és ez tartozik a szabályrendelet Szerint a bírói útra. De nem az, hogy kié a kerítés, azelőtt ki készíttette, ki állíttatta fel, "ki tartotta a szabály' rendelet életbelépte előtt karban, stb. stb. Ezt ugyanis a szabályrendelet mind tisztázta. 1 Még ha, a telektulajdonos azelőtt a »kéményoldalf« kerítést is készítette, akkor is, a szabályrendelet életbelépfbtése óta, ő már a jobboldalinak fenntartására köteles. A baloldali kerítéshez füző

J dött joga és kötelessége, áttolódott a jobboldalira. Automatikusan, minden melléktekintetre figyelem nélkül. Nincs tehát joga a baloldali "kerítést lebontani *és a jobboldalra állítani, mert a baloldali az övé vo't valamikor, vagy

v mert az jobtf karban van, mint a jobboldali. —1 Azért, mert a baloldalihoz tapadt mindgn joga és kötelezettsége megszűnt, annak állagán változtatni nincS többé joga. Ez így van, még ha történetesen ezt is mondjuk: »Ami az újságban van az nem számit, az nem szentírás.« Mert bár nem is »szentirás«, de törvényes erővei 'felruházott »-zabáiyrendeletszerü« meg. irás. • Illés Andor dr. kir. törvényszéki elnök és Szohor Pál főjegyző is előadói lesznek a november 5-én kezdődő szociális knrznsnak A Szociális Missziótársulat nyíregyházi csoportja összeállította a november 5-én kezdődő nyiregy^ házi szociális kurzus háromnapos programmját. A kurzus a városháza nagytermében lesz s a már jelzett előadókon kivüi Illés An; dor dr. kir. törvényszéki elnök és Szohor Pál, Nyiregyháza főjegyzője is előadást fognak a háromi napos kurzuson tartani. A kurzuson részt vesz valamennyi egyházi egyesület felekezeti 'különbség nélkül. November 4-én, 5én és 6-án, tehát három napon át tartanak a különböző előadások, amelyek a ma aktuális szociális kérdéseket, a karitatív célkitüzésekj gyakorlati megvalósítására vonatkozó tudnivalókat fogják felölelni. Bizonyos, hogy látogatottak iesznek ezek az előadások, mert ma, az ínség elleni küzdelemben, amely nek utján kezetfog\*a találkozik társadalmi életünk színe-java, a legszélesebb körök érdeklődésére számithat minden olyan mozgalo-mi, amely a ma szemünk előtt izzó nagy kérdőjelről, a nyomor elleni harc stratégiájának módozatairól nvujt felvilágosítást. ' Négy katonai eredetű egyesület fúzióra lép Nyíregyházán Nyiregyházán a Nemzeti Munkavédelem hivatalos helyiségében értekezletre ültek össze a Vitézi Szék, a Frontharcos Szövet-> ség, a Hadirokkantak Szövetsége; és a Nyugdíjas Katonatisztek Szö. yetségének kiküldöttei, hogy megvitassák, miként volna lehetséges, hogy a négy katonai eredetű szervezet luzióra lépve érdekeik képviseletében közösen járhasson el. Az értekezleten Putnoky István ny. ezredes, Steiner Vítaios ny. hadbiztos a Nyukosz, vitéz szentkatoínai Elekes Gábor ny. ezre' des és Füzesséry Elemér ny. alezredes, továbbá dr Sarvay Elek vármegyei főügyész a Frontharcosok, Sándor Rezső és vitéz Vid> vich Ferenc a Honsz nevében vettek részt a tanácskozáson. Putnoky István ny. ezredes elnöki! megnyitója után vitéz szentkatoinai Elekes Gábor ny. ezredes ismertette az összejövetel célját. Kifejtette, hogy a négy egyesület illetve társadalmi szervezet, ametynek képviselői az értekezleten megjelentek, társadalmi struktúrája következtében igen sok rokonvonást mutat fel, mindegyik egyesület a katonai bajtársak egy. bizonyos kategóriáját foglalja keetbe. Mindegyik egyesületnek egy dicsőséges mult és a világháborúban együtt átszenvedett" borzalmai^ de ezzet együtt a híven teljesített kötelességérzés adja meg az erkölcsi alapját. Ezek az öszszekötő kapcsok érthetővé teszik annak a gondolatnak feltevését, vájjon netm volna-e célszerű^ hogy a négy társadalmi szervezet vállvetve egymást támogatva küzdi jön céljaik eléréséért. Az együttműködés mikéntjáról ezután egyenként nyilatkoztak a négy egyesület kiküldöttei, majd elhatározták, hogy az egyes Szervezetek alapszabályainak tisztelete ben "tartása mellett a jövőben a, négy egyesület minden lépésében egyöntetűen, egymást vállvetve járnak ei és progratmimot dolgoznak ki ennek áz együttműködésnek) megvalósítása érdekében. 1 November 2-ikán újra értekezletre jönnek össze a négy egyesület képviselői és megbeszélik az egyes szervezetek kívánságait, ame lyeket közös erőkifejtéssel valósit hat nak majd meg. VIGYÁZAT! Szombaton tíé.után NEM JE LENIX MEG A LAP, hirdetések PÉNTEKEN DÉLIG adandók fef! A VILÁGGAZDASAlií KRÍZIS TETTE AKUTTA MAGANGAZ DASAGUNK BETEGSÉGÉT A Budapesti Értesítő jelenti: A nep'szövetsésp jelentés csak össze, foglalja azókat a tényeket, amelyeket már régóta tudunk és nűics már más hátra, minthogy az egész, vonaion hozzáigazítjuk állami igazgatásunkat és költségvetési 'kereteinket. Tudjuk, hogy a világgazdasági 'krízis akuttá tette magángazdaságunk bajáit is". Az az ellenvetés, hogy hiba volt a kereteket idáig nyújtani nem helytálló, mert munkák teremtése szükséges volt, mert csak a munkaalkalmak áldozatos szaporításával lehetett" a nagyobb bajokat elhárítani, hogy a regresszálódást végrehajthassuk. A keretek további csökkentése^ vagy intézmények megszüntetése' súlyos szociálpolitikai problémákat okozhat. A szakértőt jelentésbői olvashatjuk, hogy állami adós-, Ságunk aránylag kevés és a bajok elhárithatók azokkal az intézke désekkel, amelyeket a kormány máimegkezdett. A kényszerű intézkedések azonban nem

1 jelenthetik azt, hogy belenyugszunk a trianoni keretek szabályozta életbe, a célki-. tűzés nem lehet más, minthogy megteremtsük áz ezeréves "Magyar, ország életstandardját. A szakértői jelentés azzal "zárul hogy Magyarország hitele fenntart ható és végeredményben rajtunk tordui tafpraállásunk is. Belecsapott a villám és felgyújtotta a kálmánházai templomot Kedden este óriási vihar vonult ei Kálmánhlza község felett s a villám becsapott a róm. kath.'temp 'om tornyába. A torony percek alatt lángokba borult s. a nagy viharban nem lehetett eloltani. — Mire a tűzoltók a helyszínre érkeztek, a templom teljesen leégett. i Vitéz, cim viselesére jogosultak « telKpt még nem kapott vitézek Budapestről jelentik: A koitnáuy rendeletet adott ki, amely szerint a vitézt címet azok a vitézek is használhatják, ak*k eddig vitézi telekben részesíthetők net» voltak. A kassai maraton. futás második és harmadik helyezettje magyar Kassáról jelentik: A Kassai Atfétikai Club rendezésében lefutott marathoni futóversenyt az argen-, tinaí világrekorder Zabala nyerte 2 óra 33 perc 19 ntp-es idővel, a második és harmadik helyre magyar versenyző került. Galambos 3 óra 47 p 56 mp., illetve Gyet vay. 2 óra 51 p 52 mp-es idővei. t * tg