Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-10-29 / 245. szám

JSrtrfRYIDéK. 1931. október 29. Csütörtöktől Városi Mozgó a világ leghíresebb artistájának németül beszélő filmje: Főszereplök : Grock és Liane Haid. ^a^a^aa—f i m\ ím «" mi i^aaMMBBMi Csütörtöktől Városi Mozgó Közzétették a népszövetségi bizottság jelentését A Népszövetség a közalkalmazottak fizetésének további redukciójában látja a takarékosság egyik lehetőségét — „k szomszédos államokkal kooperálva lehet a külkereskedelmet megjavítani" — Károlyi miniszterelnök nyilatkozatban igéri meg a tanácsok teljesítését a Népszövetségnek A Népszövetség főtitkári hivatala kedden este tette közzé a pénzügyi bizottság szakértői jelentését Magyarország pénzügyi helyzetéről. A jelentést a magyar korrriány is nyilvánosságra hozta egy rövid kivonatban, amelyet alább közlünk. Maga a jelentés 2f géppel irott olciai"terjedelmű és igy a kivonat csak általános képet adhat arról. A népszövetségi bizottság azonban — mint e kivonatból is megállapítható — igen súlyos »tanácsokkaI« szolgál. Többek között a további megtakarításokra tág te

: ret lát a közalkalmazottak további íizetésleszállitásának lehetőségében, az üzemek leépítésében, bérbeadásában, a beruházások, a?az az állami munkaalkalmak megszüntetésében. A jelentés kivonata különben a következő : »A MAGYAR VÁLSÁG MA NEM OLYAN SÚLYOS, MINT 1923 BAN, Dfc MÉGIS NEHEZEBB A SEGÍTÉS* A jelentés első pontja általános megállapításokat taria'maz. Rámutat arra. hogy Magyarország saját pénzügyi problémája ma nem olyan súlyos, mint 1923-ban volt, a vi ág helyzete azonban sokkal nehezebbé teszi kezelését. Lehetséges, hogy a költségvetési hiánvnak és az állam gazdasági helyzetének végeredmény ben nem belső, hanem az országon kívülálló oka van, igy nevezetesen a világgazdasági depresszió. KÜLFÖLDI KÖLCSÖNRŐL SZÖ SEM LEHET Magyarország helyzetét azonban súlyosbította a kiadásoknak a mult években a bevételeket meghaladó mértéke, külföldi kölcsönöknek tu'zott jnértékben, gyakran nem produktív célokra történt igénybevétele és a kölcsönök túlzott igénybevételéből eredő nehézségek végső megoldása nem kereshető külföldi hitel további igénybevételével, de még ha a probléma olyan természetű lett volna is, hogy külföldi kölcsön felvétele megfelelő megoldást nyerhetne, a világpiaci helyzet pillanatnyilag valószínűtlenné teszi az ilyen müvelet végrehajtását. A negyedik pont a kormánynak a deficit eltüntetésére célzó intézkedéseivel foglalkozik. BERUHÁZÁSOK A KÖLTSÉGVETÉSEN KÍVÜL Az ötödik pont behatóan foglalkozik az állami üzemek költségvetésével, utal azokra az intézkedésekre, amelyeket a kormány tett abból a célból, hogy az egyik másik üzem költségvetésében mutatkozó hiány megszüntettesáék. Kiterjeszkedik különösen a beruházások kérdésére és a

zt találja, hogy a költségvetési rendszerünk ezek pontos kimutatására nem felei meg, mert a fennálló törvény szerint a beruházások legnagyobb része költségvetésen kivül, az országgyűlés előzetes ellenőrzése nélkül

1 nyert fedezetet. ÖTVEN MILLÍÖ KINCSTÁRI FORGÓTÖKE KELLENE A hatodik pont az állam pénztári helyzetével foglalkozik és megálfapitja, hogy a kincstár rendes pénztári üzemmenetének lebonyolítására legalább 50 millió pengő'összegü pénztárkészlet szükséges. Rámutat továbbá arra, hogy a kincstárnak az 1929—30: és 1930—31. években útépítéssel, gabonavásárlásokkal, stb. kapcsolatban vállalt kötelezettségeiből kifolyó'ag számottevő fizetéseket kell teljesíteni. á bizottság a tisztviselők további fizetéscsökkentését javasolja A nyolcadik pontban a bizottság az egész költségvetésről alkotott véleményét a következőkben foglalja össze : A bizottság ugy véli, liogy az állami kiadások csökkentése tekintetében eddig tett intézkedések nem kielégítők és hogy a jelen 'körülmények között a kiadások teljes összegét olyan színvonalra kellene leszállítani, amely megfelelő arányban áll az ország teehrbiró képességével. A közületi kiadásoknak ugy közvetlen és közvetett személyzeti kiadások, mint pedig egyéb tételek tekintetében az utóbbi években bekövetkezett igen nagymérvű emelkedése nyilvánvalóan tág teret nyithat meg a megtakarításoknak, különösen akkor, ha tekintettel vagyunk az áraknak az időszakba bekövetkezett csökkenésére. A bizottság megjegyzi azt is, hogy a jövő költségvetésekben a költségvetésben fogla't kiadásokon kivül szükség lesz a függőadósságok és hátralékok visszafizetéséről is gondoskodni. Igen fontos továbbá, hogy a költségvetés olymódon kerüljön bemutatásra, hogy teljesen feltüntesse az állam pénzügyi kötelezettségeit és hogy tekintettel a célra, a költségvetés egységessége sokkal tökéletesebben érvényesíttessék, mint ezidőszerint. KÁROLYI GYULA MINISZTER ELNÖK NYILATKOZATA A NÉPSZÖVETSÉGHEZ AZ INFLÁCIÓ ELKERÜLÉSÉRE A kilencedik pontba

n Károlyi Gyula miniszterelnök a pénzügyi helyzetnek a pénzügyi bizottsággal együtt történt megvizsgálása után a bizottság elnökéhez a következő nyilatkozatot intézte : A magyar kormány el" van tökélve. hogy a folyó költségvetési év hátralévő részére helyreállítja a költségvetési egyensúlyt és az év korábbi hónapjaiban rendezett bevétel jellegével nem biró anyagi eszközök figyelembevételével az egész évre 890 millió pengővei szándékozik a kiadások felső határát megállapítani. — A kormány teljes tudatában van az inflációban rejlő veszélyeknek és szilárd elhatározása ,hogy az inflációtól tartózkodni fog. Amennyiben a kormány ugy látná, hogy a folyó költségvetési évben a költségvetési egyensúlyt lehetetlen az ez idő szerint megtett intézkedésekkel fenntartani, haladéktalanul további csökkentéseket fog elhatározni, hogy az egyensúly biztosítva legyen. TARIFAEMELÉS'ÉS ÜZEMEK MAGÁNKÉZBE ADÁSA Egyidejűleg a kormány Intézkedéseket fog tenni avégből, hogy valamennyi üzem, de különösen az államvasutak költségvetési egyensúlya n folyó kiadások csökkenté; se, _ szükség esetén pedig a vasutakat illető díjszabások felemelése és a vasutak és géperejű szállítási vonalak, közöttük a verseny szabályozására irányuló kiegészítő intézkedések rí ján is biztosittassék. A kormány biztosítani fogja, hogy az ezután következő években minden egyes állami üzem beruházásai az iflető üzem bevételeiben feaezetet nyerjenek azonban a folyó költségvetési évben esetleg kénytelen lesz kisebb összegeket egyes üzemek bevételeiből más üzemek beruházási céljaira 'fordítani. A kormány továbbá gondoskodni fog arról, hogy az ilyen beruházások a tovább nem csökkenthető minimumra szoríttassanak jc. ; A magyar kormány ezenfelül azzal" a tervvel "foglalkozik, hogy egyes üzemeket," mint a vasgyárakat, szénbányákat, stb. magánkézbe adja. A magyar kormány hatékony intézkedéseket óhajt tenni a helyi hatóságok kiadásainak ellenőrzése céljából. i A NÉPSZÖVETSÉGI ELLENŐR A magyar kormány a Nemzetek Szövetségének pénzügyi bizottságát megkeresni szándékozik, hogy képviselőt nevezzen ki, aki Budapesten fog székelni. MEGSZÜNTETIK A BOLETTÁT A Magyar kormánynak az a szándéka, högy a boletta-alapot a folyó pénzügyi év végén megszűnt teti. HAVI KIMUTATÁSOK Abbói a célból, hogy nyilvánosnosság az állam pénzügyeinek hely zetérő' rendszeresen tájékozódva legyen, a magyar kormány az állam és a külön állami üzemek előirányzott és tényleges bevételeiről és kiadásairól a megfelelő költ. ségvetési fejezetek feltüntetése me'lett havi kimutatásokat fog közzétenni. 1 A NEMZETI BANK IS KÜL

J FÖLDI »TANÁCSOKAT« KAP A kormány megállapodott a Nemzeti Bankkal, hogy a bankhoz a nemzetközi fizetések bankja jó szolgálatainak igénybevételével tanácsadót fog kinevezni, al>i addig marad hivatalban, amig azt a pénzügyi bizottság 'szükségesnek véh. • Károlyi miniszterelnök nyilatkozata ezzei véget ér. 800 MILLIÓRA KELL A KÖLTSÉGVETÉST REDUKÁLNI A költsévetést ííetőleg a pénzügyi bizottság ugy véli, hogy a kormány által előirányzott főösszegek a valóságban tulmagasak és hogy a kiadásokat november elsejétől kezdődőleg évi 800 millió pengő öszszegü maximális kiadási összegre kellene csökkenteni. 409 • MILLÍÖ AZ ÖSSZES KÜL FÖLDI ADÓSSÁG A külfölddel szemben fennálló kötelezettségek három főcsoportra pszlanak : az állam adóssága, a törvényhatóságok és egyéb köztestületek adóssága, továbbá a magánadósság. Végösszegűk 4094 millió pengő . Ebből 2604 mülió'á hoszszulejáia u tartozás, amig a középés rövidlejáratú tartozások összege 149c millió pengő. Ez utóbbi tartozások egyrésze stillhalte megállapodások alá esik, amelyek azon ba

n ezidőszerint csupán három hónapra szólnak. A bizotfság becsr íése szerint Magyarország évi kamat és törlesztési terhe megközelíti a, 300 milliót. «NEMI VÁLTOZÁSOKRA VAN SZÜKSÉG < A KÜLKER ES KEDELEMMEL KAPCSOLATBAN A külkereskedelmi mérleg paszszivítá-a folytán az ország külföldi adósságainak szolgálatát csak akkor láthatja el, ha passzív külkereskedelmi mérlegét aktívvá változtatja. Kétségtelen, hogy az országnak közvetett nehézségge/keli szembeszállni a külkereskedelmi mérleg aktívvá válása érdekében. Igy elsősorban a külkereskedelem útjaiban némi változásokra van szükség. — Időbe és munkába telik, amig a nemzetek tuljutnak ezen. A 14. pont szerint a

z augusztusi és szeptemberi külkereskedelmi mérleg már aktiv volt. «A SZOMSZÉDOS ÁLLAMOKKAL KOOPERÁLVA...« A 15. pont Magyarország bankrendszerével foglalkozik. Lehetetlen megállapítani, hogy Magyarország ezévi jelentékeny deviza-vesztesége mily mértékben tudható be a kereskedelmi igényeknek és a külföldi adósságok visszafizetésének, vagy hogy nem jelenti-e nagvobbmértékü belföldi tőkéknek az országból való kiáramlását. Ezeknek megállapítása után a jelentés behatóan foglalkozik a Nemzeti Bank kamatpolitikájával, végül ismételten hangsúlyozza a jelentés, hogy a magyar probléma nem elszigetelt jelenség, hanem része egy sokkal nagyobbméretü problémának. — Hozzáfűzi ehhez a bizottság, hogy véleménye szerint, ha megvan Magyarországban a szükséges elhatározás, ugy hitele feltétlenül fenntartható. Ennek az elhatározásnak keresztülvitelétől függ teljes . tajpraállásának s orsa is. 1 A jelentés azzal fejeződik be, hogy a bizottság nyomatékosan hangsúlyozza azt a véleményét, hogy Magyarország intézkedéseit a hitelező országokban az együttműködés szellemében és jóakarattal fogják fogadni. Reméli továbbá azt is, hogy a szomszédos államokkal kooperálva, lehetséges lesz a kereskedelmi korlátozásokat és a devizaforgalom ellenőrzésébe) eredő alkalmatlanságokat a legkisebb mértékre csökkenteni.