Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-10-16 / 234. szám

1931. október 15. Nincsen titkolnivalónk JflrÍRYIDéK. A Népszövetség részéiői Magyarország pénzügyi és gazdasági helyzetének megvizsgálására kiküldött szakférfiak munkájukat megkezdették és nap-nap után gyűjtik az adatokat, amelyékből tiszta képet lehet nyerni. A magyarországi állapotok e megvizsgálását tudvalevőleg még a Bethlen-kormány kérte a Népszövetségtől. Már az a ténv egymaga, hogy a magyar kormány teljes nyíltsággal akarja a "külföld előtt feltárni országunk pénzügyi és gazdasági helyzetét, a Népszövetség legutóbbi ülésezésén igen jó hatással volt és ezt a kedvező hatást kimélyítették Walkó kü'ügyminiszternek személyes tárgyalásai a Népszövetség pénzügyi szakértőivel. A Népszövetség szívesen eleget tett annak a meghívásnak, hogy legkitűnőbb gazdaságpolitikusaival vizsgáltassa meg országunk helyzetét és hogy ekként bepillantást nyerjen viszonyainkba. Túlságosan vérmes remények^ a népszövetségi szakértők mosdani munkájához fűzni nem

1 lehet. A világválság jelenleg tetőfokára érkezett ei és a nagy hitelező államok, .Amerika, Franciaország és Anglia et vannak foglalva a maguk bajával és főként azzal, hogy a német birodalom felől fenyegető gazdasági és politikai katasztrófát elhárítsák. Nem Kehet józanul arra számítani, hogy ezektyen a napokban a nagyhatalmak reá érjenetc a KIS Magyarország külön baján gyorsan segíteni. De hanem is várhatunk néhány héten belül a külföldről ujabb hitelsegitséget, azt mégis elérjük, a népszövetségi szakértők őszinte és alapos tájékoztatásával, hogy itt a helyszínén a külföld megbízottjai meggyőződhetnek a magyar kormány, a magyar gazdasági Set és az egész magyar nép elszántságáról, és becsületes komloyságáróí. Meggyőződnek arról, hogy az állam pénzügyi egyensúlyát a legmeszszebbmenő takarékossággal és a polgárság súlyos áldozatvállalásával helyreállítjuk. Meggyőződnek arról rjjygy az egész magyar közélet es a társadalom mily rendületlen elszántsággal védelmezi meg a magyar pengőértéket. Látják és Ráfiját a magyar termelés súlyos gondjait, a mezőgazdaság krizisét_ az ipar fennakadását, a kereskedelem pusztulását és a szabad foglalkozású rétegek életküzdelmeit. De tudomást szereznek egyúttal arról, hogy a pillanatnyi bajok ellenére is egy dolgos nép a maga munkájával megóvta az alámerüléstől a maga gazdaságát és hogy egy becsületes nemzet eddigelé a legnagyobb erőfeszítésekkel teljesítette, csak ugy mint maga az áUam, a külfölddel szemben elválalt suiyos kötelezettségeit. Nem kerülheti et a nemzetközi szakértők figyelmét az sem, hogy az ország eladósodása egyáltalán nem végzetesen súlyos, mert a nemzeti vagyon és a nemzeti jöv.eclelem arányában ugy az áliajpot, va'amint a magángazdaságot kevesebb adósság terheli, mint egyebütt. Kii önösen a magyar ipldvagyon nyújt még bőséges fedezetet további hitelekre és a magyar házvagyon is értékének csak egy kis. töredéke erejéig van megterhelve. Az államadóssági szolgálat egész á'iami szükségletünknek csak 6—7 százalékát veszi igénybe és mindezek szerint ugy az" álamköicsörjökre, va amint a magángazdaság hiteleire még nagy szabad jövedelmi források nyújtanak fedezetet. Mindezt a kétszerkettő bizonyosságával fogják megállapítani 'a külföldi szakértők és ezért az áltafuk készítendő helyzetkép netji lehet túlságosan fekete. Egy agrárország, amelynek mezőgazdasági termelése még igen hatalmas kiaknázatlan lehetőségek felett rendelkezik, bőséges tartalékokat kinái további gyümölcsöző hitelekre. És ha mindezt meg fogják látni és meg fogják érteni a külföldi szakértők, ugy Magyarország hitelképességérői bizonyára előnyös véleményt fognak adni, a Nép szövetségnek. Helyzetünk őszinte feltárása igazságot fog Szolgáltatni a mi szegény, (megnyomorított agyonrágalmazott országunknak és újból meg fogja nyitni előtte a külföldi tőke bizalmának forrá£s e bizalom visszatérése ' meg fogja hozni a világválság elsimulása után az ország gazdasági taipraállitására szükséges külföldi hite eket. Addig is azonban a ma-, gunk belső erejére vagyunk utalva és a nemzet összefogása elejét fogja venni -annak, hogy kalandos vállalkozásokkal bizonytalan kísérletezésekkel veszélyeztessük a külföldi szakértők tanulmányozása alapján rólunk kialakuló kedvező § véleményt. Az áliam takarékossági intézkedései miatt a kórházak anyagi léte forog veszélyben Szaboicsvármegyében á vármegye törvényhatósági bizottságának közgyűlése Szabolcs és Ung közigazgatásilag egyelőre egyesitett vármegyék törvényhatósági bizottságának közgyűlését, amelyet elp^ő nap az idő előrehaladottságára Való tekintettel elhalasztottak, szerdán délelőtt folytatták a vármegyeháza kistermében. A közgyűlésen gyér Számban megjelenő bizottsági tagokat az elnöklő Erdőhegy- Lajos dr. főispán üdvözölte, akinek megnyitó szavai után az előadók ismertették a tárgyalás alá kerülő ügyeket. Tóth László másodfőjegyző a vármegye 1932. éy községVetését "Srner tette, t l amivei már a Nyirvidék is részletesen foglalkozott. A költségvetéshez dr. Kiekner Károly igazgató főorvos szólt hozzá. Elsősorban csalódásának adott kifejezést, mert abban a hiszejmben volt, hogy l o zottságí tagok nem csak a választások, hanem a közügyek •ránt is érdekednek. % Lehet — úgymond — hogy az

# általános kétségbeesés csökkenti az érdeklődést, pedig kétségbeesésre nincs ok. i Ezután a takarékossági programmot fejtegette s azt hangoztatta, hogy a vármegye költségvetésében az állam takarékosaági intézkedése káros hatással van. elsősorban a kórházak ellátására. Az állam — úgymond — miniszteri rendelettel a betegápolási költségeket áthárította a törvényhatóságokra, amelyek — Imiként Szabolcsvármegye is — ragaszkodnak a törvényhez, nem hajlandók látváflaim a kö 'tségeket s igy a kórházak anyag: léte forog veszélyben. Most egy másik rendeet kdszüi, amely szerint az állam ezentúl csak segélyeket biztosit a kórházak részére, mig a fenntartása a vármegyék kötelessége lesz. Szaboicsvárme-' gyét felszólaló szerint kórházi ellátás szempontjából nem kezelték az illetékes körök szimpatikusán s igy nem remélhető, hogy a segélyezésnél jobb elbánásban részesül. Mindezek miatt indítványozza, hogy a törvényhatóság^ bizottság • ti.takozzék olyan rendelet megaikotasávai szemben, amieiy a i gyógykö;tségeket yissza akar- >• ja hántani a községekre. I A felszólalásra Virányi Sándort alispán válaszolt. Hangsúlyozta,: hogy Kiekner dr teljes objektivitással vázolta a szabolcsmegyei! kórházak helyzetét s tény az is, hogy V Szabolcsvármegye képtelen ujabb terhet vállalni. Eddig évi 15—20 ezer pengőt kei., tett magára vállalni kórházi költ1 ségek fejében s még ezt * semi( volt képes fedezni, az ujabb tehervállalás; pedig egyenesen lehetetlen.; Kéri Kiekner dr indítványának elfogadását s tiltakozzék a közgyűlés olyan rendelet ellen, amelyj ujabb elvsielhetetlen megterhelést! (jelent s egyben kérje az eddig felmerült hiányok pótlására a megfelelő segély kiutalását. 1 Erdőhegyi Lajos dr főispán j csatlakozott s mély szociális érzéstői áthatottan hangsúlyozta,, ihogy átérzi a helyzet s

u|yát s miután j eminens érdeke a közönségnek az egészségügy biziostása, illetékes köröknél mindent ei fog követni, hogy Szabo'csvármegye megfeielő segélyben részesüljön s a kórházak zavaratlan működését! ne akadályozza semmi. ; Nánássy Andor dr országgyűlési VÁROSI MOZGÓ Ma, csütörtökön 5, 7 és 9 órakor Charlotte Ander németül beszélő iilmujdonsága Asszony a dsungelben (A Singapurei gyilkos) Kisérőkép : Detektív bvavur, főszerepben : Tommy Kid. képviselő hasonló értelemben Szó1 iáit fei s indítványozta, hogy a törvényhatóság hívja fei a vármegyében élő összes országgyűlési képviselőket és felsőházi "tagokat, hogy { csat adózzanak a mozgalomh. z és a főispánt támogassák törekvésében. 1 A közgyűlés egyhangú lelkesen déssei fogadta el 'az elhangzott indítványokat, majd a ki

3gyüiésen előterjesztett két javaslat tárgya* lására került a sőr. Á kisgyüléJ) legutóbbi ülésén báró Vay Mík-t lós országgyűlési képviselő egyI pénzügyi bizottság kiküldését javasolta, mig Korniss Ferenc dr propozjciója az volt, hogy a vármegyei költségvetés számadásait < ezentúl 10 nappal a közgyűlés előtlj küldjék éi a törvényhatósági bi1 zottság valamennyi tagjának. < A közgyűlés Nánássy Andor dr felszólalására báró Vay javaslatát ehitasi- < totta, miután a közigazgatási bizottság már régebben kiküldött egy albizottságot s igy nincs értelme imiég egy bizottság alakításának, azonban dr Korniss Ferenc javaslatát elfogadta. A kö tségvetés tárgyalásával kap csoiatban Olchváry Pál bizottsági, tag 1 a közmnkauváitság ellen emelt szót s felvetette hogy a 26 pengőt ki-> tevő elviselhetetlen terhet nem. íehetne-e leszállítani és helyébe az; adót felemelni. A felszólalásra Erdőhegyi Lajos dr főispán válaszoft. Kifejtette, hogy ezzel a kérdéssel orsz,"

5 gos vonatkozásban már évek óta foglalkoznak s ha nem [önnek e rendkívüli idők, már régen megváltoztatták volna a közmunkaváftság mai tormáját. Reméli, hogy a kormányzat tavaszszai megoldja ezt a k:érdést, azonban a yárrnegyc a saját hatáskörén bemí, ei* nem intézheti. •A főispán vá aszát megnyugvással vette tudomásul ugy a felszólaló, mint a közgyűlés. Ezutáo egy érdekes ügy került a ljözgyülés eléj amely körül 'élénk vita fejlődött ki. A szabofcsvármegyei jegyzői kar ugyanis a törvényhaű, ság utján azzal a kérelemmel fordul a belügyminiszterhez, hogy a megszoruít községeknek egy évi moratóriumot engedélyezzen adósságaik rendezése érdekében. Ebben az ügyben Nánássy Andor dr szólalt fel és központi orvoslást kért olyan jelenségekkel ízemben, amelyek a községek anyagi helyzetét telje3 felfordulással fenyegetik. A hitelintézetek — ugytnond — s leginkább a fővárosi bankok fiókjai annak idején egyes községeknek csak ugy adtak kölcsönt, ha az elöljáróság tagjai közül a módosabb gazdák a váltót, mint kezesek aláírták. időközben egyes községekben uj elöljáróság alakult s a régiek nem voltak hajlandók továbbra is szignálni'a váltót, amihez a bank Ragaszkodott. A bank erre pert indított a községek s a r£gi aláírók e.Ien ,miáltal azok önhibájukon kívül súlyos helyzetbe kerültek A felszólaló e jelenségekkel szemben a vármegye segítségét kéri s indítványozza, hogy a törvényhal ósági bizottság közgyü'é")