Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-10-11 / 230. szám

19JÍ. öR-tóber JírtrÍKYIDÉK. Vagyont szerez MARABU keltelőgéppe! ha baromfikeltetéssel foglalkozik. A keltetőgép „Amalith" asbestpalával van belülről burkolva. C40 7-5 Gravitációs központi mebgvkfütéi ! Automatikus melegszabályozás, párologtatás és szellőztetés! Tojások forgassa kiTÜlröl efy pillán t tktt. Magyar Radiátorgyár R-T., Budapest Gyár: X., Gyömrői-út 76—78. Városi Iroda és mintaraktár: V., Kálmán-utca 18. Telefon: 197-08. Alacsony árak, kedvező fizetési feltételek! Stfckszrrü ok'atAs ! Suksfrü oktatás! Műanyák, ólak, baromfitenyésztési eszközök. meg magunknak azt a fényűzést ­sem hogy akár megszokásból, akár | feltűnés céljából, akár mulatság- 3 vágyból "zajos társas összejövetele­ket rendezzünk, mint hajdanában, a régi jó világban. Mindennek meg­van a maga ideje s mindennek le­gyen meg a maga mértéke. Aki sze­gény vizet igyék ; aki gyászol, ne ugráljon. Már pedig ma többé-ke­vésbbé mindnyájan szegények va­gyunk, s majdnem azt mondhat­nám, hogy kivétel nélkm mindnyá­jan gyászolunk. És 'én mégse a halál hanagját kongatom, hanem az életre ébresz­tőt csengetem. Szeretném dermedt­ségükbői 'felrázni azokat, akik ha­tártalan elf ásu' tságuk ban minden iránt, még a saját legelemibb érde­keik iránt is, érzéketlenekké lettek, és szeretném felébreszteni a7ok lel­kiismeretét, akik akár élőszóval, akár a sajtó útján olyan nyilatko­zatokat hoznak nyilvánosságra, a­melyek éket vernek a magyarság közösségébe s a testvériség kötelé­kébe. Vannak nagy embereink, akik ^tu­dományukkal és ékesszólásukka'si­keresen szolgálják politikai érde­keinket idehaza is, a külföldön is ; a hazafias sajtó munkássága előtt is kalapot kell emelnünk; társa­dalmi érdekből nekünk mégis a jó ember tipusát kell magunkból 'ki­termelnünk és ezek példáját kell követnünk, hogy mostani szinte végzetes háborúnkat el ne veszítsük, s ne essünk ezzel abh^. a sirba, a­melyből nem lehet és nem lesz feltámadás soha 1 A megnyitó után az elnök a kö­vetkező határozati javaslatokat ter­jesztette elő : A választmány megnyugvás­sal veszi tudomásul azt a mozgal­mat, amelyet Nyíregyháza városá­nak hatósága a város szegényei­nek részint munkaalkalom nyújtá­sa, részint lakbértámogatásban, közétkezésben és ruhasegélyhen való részesítése érdekében indított s téli ellátásukról intézményesen gondoskodott. Ezzel kapcsolatban felhívja a körébe tartozó ember­baráti és közjótékonysági egyesü­leteket, hogy segélyző szándékuk (ügyében a hatósággal közös meg­egyezésre jutni, az ünnepi vagy egyéb alkalmi segélyezésen kivül minden egyéb segítő akciót lehető­leg mellőzni, s ugy egyéni, mint hivatalos közreműködésükkel a cél sikerét előmozdítani igyekezzenek. A választmány a TESz Ipar­és Mezőgazdaságpártoló szakosztá­lyinak megkeresésére újból elhatá­rozza, hogy készséggel belekapcso­lódik abba a mozgalomba, amely a magyar ipari és mezőgazdasági ter­melés pártolására irányúi s fel­hívja a körébe tartozó egyesülete­ket. arra, hogy ennek a mindnyá­junk által és majdnem minden té­ren sikerrel szolgálható nemzeti ügynek az egyéni példa, a határo­zott fellépés és következetes kitar­tás minden eszközével aa saját ér dekükben is készséges szolgálatára álljanak, E határozat végrehajtását a vá­lasztmány a magyar "becsület oltal­ma alá helyezve a Nemzeti Szö­vetség hatáskörébe utalja azzal a kérelfemmel, hogy az eszmét a cél­jaink és törekvéseink iránt mindig figyelmes sajtó utján népszerűsíte­ni. a mozgalomra ugy az érdekelt iparosok és kereskedők, mint az egyházak, iskolák és népművelő in­tézmények s ezek utján a csa rádok figyelmét felhívni és az e'járás si­kerét a TESz-néi beszerezhető foga­dalmi ívek aláírásával is biztosítani igyekezzék. (X) A választmány abban a meg­győződésben. hogy az elszakított te­rületekről saját hibájukon kivül, sőt a legtöbb esetben elháríthatat­lan kényszerűségből hozzánk me­nekült magyar testvéreink, kikö ott­honuk odahagyásávai s önfenntar­tásuk kockáztatásával magyar ha­zafiságuknak igen su-iyos áldozatot hoztak, sem mint magánemberek, sem mint tisztviselők nem Szolgál­tak arra, hogy helytelen á'talánosi­tással olyan vádak céltáblái legye­nek amelyek egyéniségüket és mü­kdöésüket kedvezőtlen és sértő megvilágításba állítják : ezt az egész eljárást hozzájuk is, magunk­hoz is méltatlannak tartja, felhá­borodott önérzetük tiltakozását megértő együttérzéssel kiséri, őket a magyar társadalom további sze­retetéről 'biztosítja, s mindenben megalázó sérelmüknek igazságos megtorlását kivánja. (X) Teherbíró képességünk túl­ságos megfeszítésének elkerülése ccéljából kívánatosnak tartja a vá­lasztmány, hogy a ránk következő tél folyamán, illetőleg amig az ín­ségakció tart, ne rendeztessenek vá­rosunkban olyan nagyarányú, za­jos és költséges előadások, hang­versenyek és vigaímak, amelyek egyfelől sok pénzt e'vonnak a he­lyi forgalomból, másfelől károsan is értelmezhető alkalmul szolgál­hatnak a különben is előítéletes nélkülözők visszatetszésére és meg­botránkozására . Ugyanezen okból szükségesnek látja a választmány, hogy közönsé­günk minden idegenből megindított gyűjtéstől mentesít tessék, helyi ke­reskedők és iparosok védelmére pe­dig a szintén idegen érdekek szol­gálatában álló megrendelés-gyűjtés a lehetőségig szűk keretek közé szo­ríttassák. A határozati javaslathoz elsőnek dr. Klekner Károly igazgató-főor­vos szólt hozzá. Hangsúlyozta, hogy mélyen megrendítette az elnöki enunciáció, de egyre figyelmezteti a társadalmat, hogy nemcsak a ma bajaival 'kell foglalkozni, hanem a szebb! jövő megteremtésévei ísj. A mai társadalom — úgymond — mintha önmagát temetné, tel­jes lethargia és pesszimizmus igáz­za le a cselekvő lelkeket. Pedig a helyzet nem olyan kétségbeejtő, mintahogy az az első pillanatban látszik, csak hiányzik az erkölcsi ere, amely a társadalmat egy cél, a nemzeti kibontakozás felé vezé­relné. A materializmus, amelynek romboló hatását keserves tapaszta­latból tudjuk , a teljes csőd felé halad, csak a kapitalista világberendezke­dés erkölcsi fundamentumát kell "is­mét megerősíteni, hogy kialakul" hasson egy tisztultabb, nemesebb jövö. Margócsy Emit kereskedelmi ís-j koiai igazgató kifejtette, hogy s a komoly tudomány es müve- ^ szet terjesztése e-'ö nemsza- i £>aa akadályokat gördíteni, ( mert ez az ut a legcélszerűbb % lelkek megnyugtatására. I Krómy Károly dr indítványára* a választmány felkérte Kleknei^ Károly dr-t, hogy az ülésen el-,, mondott gondolatait dolgozza kJ országos terjesztés céljából. t Megjelent a V ATE A 1932-es KATALÓGUS és ÁRJEGYZÉK. Ingyen kapható minden rádiókeres­kedönél- 6566 Szesztay .András dr vármegyei; tiszti aliigyész gyakorlati kérdé/ sekkei foglalkozott. Elsősorban jat vasolta, hogy a TESz-ben tömö-t rü't egyesületek vezetői hassanak} oda, hogy a tagok külsőségekbe^ megnyilvánuló ünnepélyek és ösz« szejüveetiék alkalmával váltsák meg Nyíregyháza va- , ros jótékonysági jegyeit. Proponálta, hogy azok az egye­sületek, amelyek csak névleg Széf repelnek, de aktív munkakört» nem fejtenek ki, fuzionáljanak! olyan hasonló egyesületekkel, á/ melyeknek működése eredményesé Szesztay dr mind a három in­ditványát a választmány egyhan-t guan elfogadta, majd az ' ülés Vietónsz József dr zárószaiva!'! ért véget. / Ii szabad, sói kívánatos a vasárnap esti nagv szüreti mulatságon ? Holnap, vasárnap este 8 órakor ! kezdődik a Nyíregyházi Iparos Ifjúság Önképző Egyletének nagy Öszüreti mulatsága, amely az ipar­testületi székház nagytermében lesz. Az önképző Egylet szüreti mulat­ságait saját alapja javára rendezi. Tudva levőén az Iparosifjuság Ön­képző Egyesülete az iparosok szék­házában kapott hajlékot és itt fej­ti ki áldásos működését dr. Garay Gyula elnöklete mellett. Csak nem régen mutatkozott be az egyesület műkedvelő gárdája a közönségnek és az a nagy érdeklődés, amelyet a bemutatón tanúsított a közönség iparosifjaink bemutatója iránt, az Iparosifjak Önképző Egyesülete ko­moly társadalmi elismertetésének jele. Tegnapi számunkban megemlé­keztünk arról, hogy a szüreti mu­latság meghívóján »Hasznos tedni­valók« vannak, amelyek megemlí­tik, mi a tilalmas az estén. A meg­hívó feltünteti azt is, hogy mi sza­bad sőt kívánatos a szüreti estén. Megtudjuk, hogy szabad fizetni, derüre-borura képeslapot venni. — Táncolni rogyásig, hajnal hasad­táig. várni: előbb menjen el a má­sik. »Reggel felé inni szabad nyak­hajlásig. de oszt hazafele, nehogy más meglássjk.« A szüret rendje pedig ez lesz: es­te 8 órakor felvonulás dallal, 9zép jelmezben. Aztán pásztorlányok és legények tánca. A biró kihirdeti a regulákat, azután tánc lesz reg­gelik. A szüreti mulatság kezdődik este 8 órakor, vége reggel' 8 órakor. Az iparosifjak szüreti mulatsága nem von eí Senkit a jótékonyság gyakorlásától. Az iparosság nemzeti szellemben való neveléséről, régi magyar szokásaink éhtben tartásáról van szó ezen az estén. Olyan érté­kekről, amelyeknek megbecsülésé­tói a legválságosabb napokban sem szabad lemondanunk. Olga Csehova első Hollyvoodi filmje az Apolioban Olga Csehova a szép és ele­gáns színésznő, aki németországi filmjei révén a közönség ked­vence, követve a több sztárok példáját egy időre Hollywoodba költözött, ahol egy pompás han­gos filmjáték a „Magasabb dip­lomácia" főszerepét játszotta el először. A filmnek igen nagy sikere volt világszerte és nagy sikerre számithat Nyíregyházán is, ahol hétfőn és kedden játssza az Apollo Mozgó. A Taskó Jánosné tulajdonát képező ujfehértói 3440 számú be­tétben felvett 20 kat. hold szántó föld okt. hó 27-én 9 órakor a nyíregyházai telekkönyvi hatóság­nál elárvereztetik. Olcsó bankköl ­csön fenntartása biztosítva. Meg­érdeklődhető az árverésen dr Nyiri ügyvédnél Debrecenből* 6440-'" 4 Hétfőn Városi Mozgó | 100°/o.oa lémet ül beszélő hangos iksangePilm „Wan, India királya" | Kedden Városi Mozgó

Next

/
Oldalképek
Tartalom