Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)
1931-09-26 / 217. szám
2 JNíVíryidék, 1931. szeptember 26. Ma van a p^uai Szent Antal élete és csodái bemutatója a című hangos filmjátékna k a Városi Mozgóban. A magas bankkamatláb ellen ? Irta: P:sszer János. Szinte hihetetlennek látszó hirt közöltek a lapok. Arról van szó, hogy a keletmagyarországi pénzintézeteknek azok a z igazgatói, akiknek intézete a TÉBE köte'ékében van, ülést tartottak és az adósok védelmében elhatározták, a magas hivatalos bankkamatláb ellen illetékes heiyen felszólalásukat, hogy a gazdasági életet a normális felé terelni "segítsenek. Igen! Szinte hihetetlen ezl Hát már annyira volnánk, hogy a kro- i kodilus ís könnyezni kezd? Ámde hisszük és reméljük, hogy nem krokodilus könnyek hullatása vo t az az aggodalom "hangoztatás, amely a gyűlésen elhangzott, hanem a legkomolyabb visszarettenásnek az aggodalma. Amennyire hihetetlennek látszó az említett gyűlésen hozott határozat, annyira csodálatos, hogy csak most, ennyire majdnem elkésetten hozták meg azt. Most, amikor már recseg, ropog minden eresztéke a magángazdaságnak is! Ezzel a meggondolással nem volt volna megengedhető ily sokáig várni. Mert ma már ott tartunk, hogy: minden mindegy! Az i százalékos bankráta csökkenés ellenére is! Ma már ott tartunk, amikor az adó? helyesebbnek tartja, minden per nélkül is egyenesen elrendelni az árverést. Nyíltan bevallja a gazaa éppen ugy, mint a kereskedő, az iparos, a lateiner és mindenki, hogy fizetni nem tud. — kezdjük az árverésen és ne a perfeivételen az ügyet elintézni. — Mert igaz az a párbeszéd, amelyet a z optimista és a pesszimista lefolytatott és amelyben az optimista is elismeri, hogy maholnap mindnyájan koldulni fogunk. Mire a pesszimista ezt felelte: »Koldulni? De kitől?« Ugy van! A bankkamatláb még ma is oly magas, hogy a kamatot már senki megfizetni nem tudja, még az u. n.: >;házbcr-uzs<orás« sem. De miért -s oly magas a hivatalos bankráta? Azért, hogy a külföldre ne szivárogjon ki a tőke. Hogy ott magasabb kamatozást ne keressen. Tehát vonzóerőt lenne hivatva gyakorolni nemcsak a saját, hanem a külföldi tőkére is. Magas bankráta meííett a külföldi tőkésnek rohanva kellene hoznia pénzét a magyar bankokba. De a bolond mégse teszi! Pedig micsoda fényes üzletet csinálna! Pi. a francia kistőkés. Most azt beszélik. hogy az is »strimpflibe« tezauráija a pénzét. A jófajta francia frankot, meg az arany schillinget is. Nem hozza ide mifelénk, pedig tyüh "de magas kamatot kaphatna! No jő, hát nem vonz ez a fene magas bankráta. De akkor, amikor már a hirés-neves devizarendelet éietbwi van, nem is vándorolhat ki a magyar pengő! Hiszen kalickába van zárva az országcsonk demarkációs vonalain belül. Itt ug-; ráigathat tetszése szerint. De kifelé nem bújhat! Akkor mmek olyan roppantul vigyázni rája, még túlzott bankrátávaf is? Semmi értelme ennek ! De nemcsak, hogy semmi értelme, hanem egyenesen káros- is! Nem mi mondjuk, hanem| a TÉBE kötelékébe tartozó kelet magyarországi pénzintézetek vezetői, akik pedig csak tudják, hogy hoi és mi az, ami fáj! j Annyit azonban vé^re mégis elértünk, hogy most már a hitelező is "belátja, hogy több a soknál. — Igy nem lehet üzletet csinálni! Még ha mindenkit el is árvereztetnek, még akkor is fuccs ez a játék. Mit kezdjenek a hitelezők a sok házzal, földdel ,bútorral, amikor az árveréseken ezekre vevő sem jelentkezik. Megtartsák maguknak? Mi a véghetetlenül roppant nagy csudát csináljanak azzal a sok lim-íommat, akár ház, akár fö!dbirto"k, akár ingóság is az. — ; Mert más nevet nem lehet ma adni, akár ingóság, akár ingatlan legyen az elárverezésre váró és a hitelezőtől' megvett portéka. | Hát igazuk van a bankvezérek-, nek! Magas ? Harribüisan magas a bankráta', a kam at. Most már akármiféle 'kamat is magas fett!( Önzetlenséget urak! Olcsóbbá tenni * a pénzt, hogy termelés lehessen! ; De ki ' a fészkes fülemile hallgatja meg a bankvezérek szavát?! Ravasz László püspök, Harsányi Zsolt iró holnap egy műsoron szerepelnek a vármegyeházán rendezett irodalmi estén Nyíregyháza kulturális esemé- _ nyek iránt mindenkor 'fogékony közönsége felekezeti különbség nélkül arra a nagyszabású irodalmi "estre készül, mefy holnap, szombaton lesz. Este fél 9-kor kezaődik a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság estje a vármegyeháza dísztermében. Az est műsorán Ravasz László püspök előadással, Harsányi Zsolt iró felolvavássai szerepei. Ez a két szám olyan mély "és nagy élményt jeíeftt, amilyenre ritkán van alkalmunk Nyíregyházán. Ravasz László és kísérete szombaton este 7 óra 10 perckor érkeznek meg. Ravasz László vasárnap délelőtt 11 órakor az ág. h. ev templomban prédikál. A szombati est után társasvacsora fesz a Koronában. 27,000 Nem szerencseiszáma ez valamelyik sorsjegyet áruló bankháznak. És mégis szerencseszám. A gyümölcstermelés céltudatosságának szerencseiszáma. Fokmérője a tervszerűségnek és a tervszerűségen ala puiló gyümölcstermelés áldásos hatásának. Nagykőrös gyümölcstermelő közönségének szerencseszáma ez. Nem kevesebb,, mint 27.000 métermázsa gyümölcsöt szállított ki külföldre, ami beszédes bjzonyitékla annak, hogy mit jelent az, ha a termelő közönség nem hanyagolja el a vidék klímája szerinti ajándékát a természetnek. Az idén a gyümölcstermésre kedvező időjárás volt. Bőven termett minden. Sok helyütt a bőterméa következtében silány is volt a gyümölcs. Ez az értékelésnél óriájsi hátrány. De még nagyobb hátrány a termelők szervezetlensége és sok esetben önérdekeikkel" való nemtörődömsége. Ugy az egyik, mint a másik baj ellen pedig hathatósan lehet Védekezni. Ilyekor, bőtermés idején, rengeteg gyümölcs kerül a jószág elé, aminek nem sok gyakorlati hasznát látja a gazda. Termelő szövetkezetek létesítése által és annak keretén belül szakszerű utbaigazitáíssal a termelési minőséget javítani lehetne. A jó minőségű áruknak nagyobb a kelendősége, jobb az ára, lés a jó ár lassan megtörné a nemtörődömség, a közöny jegét is. Csak az első lépést kell megtenni, a többi már önmagától következik. Csak néhány vezető gazdának kell először tömörülni, a jó példán kapva-kap aztán majd a legkisebb termelő is, ha látja a nem megvetendő eredményt és ha látja, hogy a gyümölcs árán szerzett takarmányon kövérebb 1 jószágot lehet hizlalni, mint a gyümölcsön. A nagykőrösiek 27000-és szerencseszáma a szabolcsi gazdáknak is hozhat szerencsét, csak egy kis tömörülésre szánják elébb el magukat. Szövetkezeti mészárszéket sürgetnek a közalkalmazottak A következő levelet kaptuk : Mélyen tisztelt Szerkesztő Ur 1 SziveSkedjék nagybecsű lapjábjan alábbi soraimnak helyet adni. A »Nyírvidéíc« tegnapi számában azt olvastam, hogy Debrecenben lezuhant a hus ára. De arrót nem ir nagybecsű lapja, hogy ezzel a lezuhanással kapcsolatban nem érte-e valami katasztrófális baleset a cívisek derék mészárolsait. — Valószínűleg nem, mert errői nem szól a krónika. Azt hiszem, hogy hasonló árzuhanásba a mi kedves mészárosaink sem pusztulnának bele, sőt számottevően emelhetnék fogalmukat. Érthetetlen, hogy amikor 40— 50—60 filléres áron vehetik a marha élősúlyát, ugyanakkor a gulyásnak és pörköltnek való hust VÁROSI MOZGÓ 1 Péntek, szombat 5, 7 és 9, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor : Az olasz hangos filmek királya Páduai Szent Antal élete és csodái Filmjáték 5 részben, 16 fejezetben Kiséret; 100 tagu Scala zenekar és 500 tagu vatikán kórus. ima is 1 P 60 fillér készpénzért hozta feleségem az egyik Rákóczi-uti mészárszékből. Arról persze álmodni sem lehet, hogy drága pénzünkért elsőrendű hizott marhából kaphassunk hüst. A mai budapesti árjegyzés szerint a fővárosiak is 1 P 20 fillérért kaphattak ma leveshust. Igaz, hogy Budapes(ten a szalonna, háj és a zsir is mindig o'csóbb, mint városunkban. De, hogy miért, arra aligha találnánk feleletet. Valószínűleg Pesten jóval olcsóbblak a boltbérek, a fogyasztási és egyéb adók, az alkalmazottak, stb. Az úgynevezett legitim kereskedelem uton-utfélen kárhoztatja a szövetkezeti kereskedelmet, pedig a kereskedelem karteleivel széniben ez az egyedüli egészséges védekezése a fogyasztó közönségnek. Nemcsak faluhelyen, de még váró" son is az egekig emelkednének egyes cikkek árai, ha a szövetkezetek ármérséklése vissza nem tartaná. Városunk közalkalmazottai között sűrűn hallatszik a nem oknélküli kifakadás a túlzott árak, igy a jelenlegi húsárak miatt is és a fogyasztó közönség védelmét e téren ís egy szövetkezeti mészárszék sürgős felállításában látják. Az életrevaló eszme könnyen meg valósitható, mert városunk közalkalmazott fogyasztóinak száma több(ezer főre rug és pl. 5—10 pen gős üzletrészekkel, a legrövidebb idő alatt üzembe hozhatjuk mészárszékünket és hentesáru üzemünket. Arra kérem Szerkesztő Urat, szíveskedjék az eset'eges hozzászólásoknak helyet adva, ezt a fogyasztók nagy tömegét érintő kérdést becses lapjában felszínen tartani. Szívességét hálásan köszöni, Nyíregyházán, 1931. szept. 24. teljes tiszteletel : Köza-halmazott előfizető. Rövid rádióhírek — Te'eszky János a 33-as bizottság munkájáról részletes tájékoztatót adott fel. Megállapítja többek között, hogy az államháztartás egyensúlyának helyreállítása után áz életstandard emelésére •kerül a sor. — Az egyik budapesti textilcég három tisztviselőjét letartóztatták valutaüzérkedés miatt. — A pécsi "tábla másfél évi fogházra és Magyarországból való kitiltásra Ítélte Grigorievits Miklós mohácsi gör. keleti főesperest,, mert azt hangoztatta, hogy Mohács szerb város és TÖvidesen Jugoszláviához csatolják. — Mowinckei volt norvég miniszterelnök szeptember 29-én Budapestre utazik, ahol két napig fog tartózkodni. — Laval francia miniszterelnök valószínűleg október 16-án indul Washingtonba. — Ma éjjel egy óra tájban Budapesten, az uj vásárcsarnok közelében lévő Csont utca egyik építkezési raktárában tűz ütött ki, amely igen veszélyesnek látszott. A tüzet félórai megfeszített munka után oltották át. — Friedmann cseh miniszter, a kereskedelmi delegáció vezetője megbetegedett és igy a magyar-cseh kereskedelmi tárgyalások időpontja eltolódott. —> A független kisgazdapárt tegnap Gaál Gas(zton elnökletével ülést tartott és állást foglalt a gyűléseket tiltó rendelkezés ellen. — Dési Géza képviselőnek a miniszterelnök