Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-09-20 / 212. szám

1931. szeptember 20. Bndapest! élméo?ek Budapest! Milyen csodá'atos va­rázsa van ennek a szónak. És valói ban Budapest tündérváros is. Káp­rázatos, mindenkit magával ragadó szépsége az eíső pillanatban elbű­völi az embert és nem lát mást csak fényt, pompát, boldog, meg­elégedett arcokat. De ha betelt a város szépségeivel és figye'imét az embereknek szen­teli, megdöbben. Pest a gondok, kétségbeesett arcú emberek vá­rosa lett. Komor, fakó arcok mindenütt. Csak néha-néha fut végig az arcokon egy-egy fanyar szarkasztikus mo fo'y. Szomoru cág, gonn mindenütt. Az emberek méj* mindig szemérmesek, még mindig titkolni igyekeznek kifelé bajaikat. Ha már nem tudnak rajtuk az ide­senek. Nélkülözéstől megnyúlt ar~ sene£. Nélkülözéstől megnyúTT ar­cú emőerek sétálnák, vagy sietnek! végig az utcákon. Kopott, divat-, jamult ruhákat látni mindenfelé. De panaszra nem nyi;ík idegen i e íítt a pesti ember szája. Sa- < Padt, de gőgös, gúnyos arc:a! néz végig, ha szánakozó mo­só yt lát válla közé húzott fejét felveti "és olyan léptekkel hagy ott, mintha a szomszéd markon várná Ro 1-Royce va»;y Minerva kocsija. Ha otthonában keresed fel, tele van panasszal. Itt már őszinte, nem.' rideg, nem elutasító, de ön­magát megtagadni sohasem tudja és miközben kétségbeesett helyze­tét panaszolja, szája szögletében ott vigyorog fájdalmasan az örök guny, az örök »Mit bánom én!« Az idő hol áprilist, hol' novem­bert játszik és az emberek nem tudják, hogy mit hoz a tél. Talán máskép is lehetne, ha az emberek va'ami 'hihetetlen cinizmussal nem térnének napirendre saját bajaik 9 Tánccal egybekötött gazdagprogramú estét rendez holnap az Iparosifjuság Önképző Egyesülete A Nyíregyházi Iparos Ifjúság Önképző Egyesületének műkedve­lő gárdája holnap vasárnap este 8 órai kezdettel gazdag programú színpadi előadást és táncmulatsá­got rendez az Ipartestület Szék­házában. Ezen az estén nincs be­lépődíj s az önként felajánlott ado .-.lányokat az iparos ifjúság önképző munkájának nemes, hazafias cél­jaira foruitja a rendezőség. Ez az este nagy figyelmet keíf, hogy kelt­sen a polgári és a muiikástárs ada­lom legszélesebb rétegeiben. AJ magyar iparos ifjúságot támogat­nunk kell, ha <vzt akarjuk, hogy ez az ifjúság higgyen nekünk, ha azt akarjuk, hogy a hazafias szellemi, amely most az egyesületi élet ve­zetőinek lelkes neverőhatására ott lángot az ifjak szivében. később tettekben is életrekeljen. Áz ifjúság ünnepi estjét dr. Ga­rav Gyula, az Iparos Ifjak Egyesü­letének felkes elnöke nyitja meg, aki ezzel a megnyitóval ís kifeje­zésre juttatja, hogy vannak az in­tellektuális osztály köréből", akik tudják, mit jelent az iparossággal való szoros kézfogás, akik érzik, hogy nem elég szavakban hangoz­tatnunk a testvériséget, hanem mun kás tettekkei keli odaáííanunk az íp'arosügv szolgálatába. A műsoron a következő számok szórakwitatják az est közönségét: Meghótt a riska. vígjáték. Lidike, magánjelenet. Tíz év után, színmű egy felvonásban. A ravasz Ferke, tréfa, lulcsa katonáig bohózat egy felvonásban. Előadás után meg­kezdődik a tánc, a fiatalok öröme. felett. Természetes, hogy iiyen viszo­nyok között a nyomor hiénái azok. akik pompásan é nek. Mindenütt meg lehet találni őket Hoi itt, hol ott bukkannak fef, hogy az erkölcsi züllés fertőjébe, vagy a végső kétségbeesés sötét­jébe dobják a karmaik közé került menekülésre képtelen áldozatot. Lássuk hát a nyomor vámsze­dőít. .Az áldozat 18 esztendős le­ány. Szülei egyszerű, szegény vi­déki emberek. A leány az iskolában jó' tanul, tandíjmentes. Taníttatják, Kereskedelmi érettségi után meg­indul az álláskeresés goigotás ut­ján. Semmi. Semmi. Hazulról már a szemrehányó levelek özönét kap­ja, amelyeknek refrénje mindig ez: »Hát ezért taníttattunk ?« A íeány elkeseredik. Elhelyezkedni nem tud. Eddig borzadva utasított e< minden kisértő ajánlatot, bízott önroagá­1 ban. ' De meg ke iett tanulnia, hogy magaoizása nem elég. Min­denütt éhes emberek százai törnek a mindennapi kenyér után és egyre rosszabb, egyre kilátás­talanabb a helyzet. Legközelebb már ha'iga t a kisértő szóra, elhiszi, hogy igy álláshoz juthat. A má­mor órái villámgyorsan elmultak és a feány szunnyadó, uj éfettel'a szive alatt kikerült az utcára... A kaucíósíkkasztók már csak ei^ vétve, de sikerrel operálnak helyen­ként. Ma sokkal inkább dívik azon­ban a munkaerők határtalan ki­használása. Minden újság apróhir­detés rovatában találni ilyen vagy ehhez hasonló hirdetéseket: 4 »K«zdő irodakisasszonyt te.veszünk.;< Csodálkoztam hogy ilyen sok üres állás van. Feltűnő csak a2 volt, hogy ezek a hirdetések, gyak­ran ismétlődtek ugyanazzal " cím­mel, vagy jeligés ei, összeírtam né­hány cimet és elmentem ajánlkoz­ni. Az egyik helyen "a »főnök ur« hajlandónak mutatkozott arra, hogy alkalmazzon, miután megfe' leltem. -— És mennyi fizetést ka­pok? — kérdeztem. — Megdöb­bent csodálkozással' meredt rám: — Fizetés?! Ugyan kérem hová gondoi 1 Felveszem három hónapi próbaidőre ingyen és ha beválik, akkor beszélhetünk fizetésről. Egy állást kereső kislány a tő­vetkezőket mondotta el: — Hangzatos és bizalomgerjesz­tő hirdetést olvastam, hogy fiatai nő irodai munkára fefvétetik. Le­het kezdő, vagy haladó ís. Elmen­tem 1. Jói öltözött, középkorú férfi fogadott. Megkérdezte mit tudok. Voltam-e már állásban stb. Min­denben megegyeztünk. A munka reggel 8—12-1'g és délután 3-6-ig tartana. Ez is megfelelt. És mennyi a fizetés? — kérdeztem- — 30 P havonta — hangzott a válasz. Megdöbbentem. — Hogy gondolja kérem, hogy 30 pengőbői egy hónapig meg lehet élni? Mire az iroda illusztris tulaj­donosa igy feleit: — Egy csinos, fiatal nőnek bem kell a fizetéséből élnie! — Miért hem jelentette fefezt a csirkefogót? — kérdeztem­— Féltem, hogy nyilvánosságra kerül és azután egyáltalában nem tucfok elhelyezkedni. K—* E—*» ' ^HltlWIIIIIIIIHIIIIIIIIjjllílllHllilllliilllllllllllllllUIRi. — Lisztkereskedők részére lisztraktárkönyv kapható & Jóba­nyomdában Nyíregyházán, Széché­nyi-ut 9 .és az Ujságboltban. ''"üiiiiiiiiiiiiiiüiiiiiiiiüiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiír A harminckettes ház REGÉNY. Irta: Tartallyné Stmia Ilona. 35 Ceremónia, ének és könnyek... Ez is csak azért, mert nem lehet minden, :átmenet nélkül belenyugodni azoknak, akik itt maradnak­Edelénvi professzor jött­— Meghalt mondta Vidovich egysze­rűen­— Pedig igazán azt hittem, hogy sike­rül... nehéz eset volt... azt hiszem, hogy a tfiagy vérveszteség miatt is... Kimentek a szobából. 24. Vidovich a temetésre készült. Most újra fölmarta a lelkét az emléke­zés- Az asszony könyörgését érezte — Győzze le-., győzze le... — hallotta bizakodó suttogását. Átharsogott egész testén tehetetlenségé­nek tudata. Mintha valami vas ököl döngette volna belülről. Az emberi akarat és tudás nem sűrűsöd-) het isteni energiává-,. Nagy fájdalom töltötte el­A temetésen az összetört ember háta mö-' gé állt. Arcán iszonyú fájdalom torzult- Zokogott az öregasszony is kétségbeesett tusakodás^ sal. Néha felnézett, szemében valami meg-f döbbentő riadtság-... S ő, Vidovich, mozdulatlan arccal állt; mig belsejét égő fájás tépte­Három ember háromféle sírása. S egy férfi állt még ott- Nyugodtan, ke-« mény szájjal és hideg pillantással­Vidovi'ch tagjain borzongás futott át- 1 Egy pillanatig őrült képzelődésnek tar-i totta­De azután határozottan meglátta, hogjí ez a férfi az, akit a halott asszony szívében álmodott! Szeretett volna hozzárohanni, megrázni a vállát, megkérdezni tőle valamit-. Nem tett semmit, állt és érezte az élete nagy súlyát-.. Mikor vége volt a ceremóniának, látta még a furcsa, békés sereget, mely feketén és lassan mozgott tovább a sír felé­A temetés után sokáig bolyongott, töp­rengései még mindég nem számítottak nyu­godt gondolatoknak, hanem valami zavaros, a szíve felé tornyosodó nehéz érzés-áradat vonult át idegein, mely elzsibbasztotta tag­jait- Bántotta az emberek idegensége, a kö-. zömbös jövés-menés és a forgalom dübör­gése. De azért csak ment, ki tudja mióta s. meghordozta leikében a multak képét. Egyszer csak a harminckettes ház előtt állt­A ház előtt állványok meredeztek s a fal helyenként kibontva tátongott­A villanyt vezették be a házba­Figurákat raktak föl a homlokzatra s az emelet ablakai fölé Vidovich nézte, nézte a harminckettes* házat... A felső ablakokat elborította a szembeni lévő ház ablakairól visszaverődő napfényt Azt a két ablakot. . Ahol olyan sokszor álltak és néztek aa utca mélységébe... Az estébe... Most vette észre, hogy pár lépésnyire tőle egy másik férfi áll­Az is észrevette őt. Némán és hosszan egymás szemébe néz­tek. Sötéten­Talán fekete gyűlölettel... vagy rekete bánattal... A harminckettes ház kapuja alatt kigyúlt a villany és újból elaludt. Próbálták. A két férfi elindult­Vállaik meggörnyedtek... fejük lehajtva^ Ellenkező irányban haladtak. {Vége.) 124 P-töl a legkedvezőbb fizetési feltételek mellett különféle gyártmányok­ban kaphatók. Rádióalkatrészek és rádiólámpákból nagy raktár. — Világhírű -pnlr 155 p" íö! 20 0 márkás -KS^C^JL wX^J^aX nagy választékban. Rádió-Kerékpár Kereskedelmi Vállalat Nyiregyháza, Jókai-utca 4. v'Bessenyei-tér sarok.) Telefon 5-61.

Next

/
Oldalképek
Tartalom