Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-09-13 / 206. szám

Ma: Gazdamelléklet JBLvwa 16 filí^xs Nyíregyháza, 1931. szeptember 13. * Vasárnap ILiII évfolyam, 2G6 sz POLITIKAI NAPILAP «f*k selyfeaa ói vidéken feiHW 3 P 80 í. ~ Negyedévre 7 P 30 f. j gjfctiMÍviMlfkack fe tanítóknak 20*/» engedmény j &S&9* ssáh> feétfeS«R«i> 10 f., rastoMp 11 í. | AlapUotla: X)BA ELEK -cUAfis ABsrkauá*, VERTSE K, ANDOR Szerkesztőség: és kiadóhivatal címe • 3séchenyi-út 9. Szerkesztőségi telefon: 5—22, ! A kiadóhivatal telefonja : 1-39. Pottacheqae W Hirdetéseket az Ujségbolt is felvesz. Bethlen-u. Z A falusi kislakásépités A falusi kislakásépitétésekről esett ismételten szó, legutóbb, a sajtói egyes orgánumaiban, ittott, nem' éppen helytálló adatok alapján. — Egyik!, munkatársunk e tárgyban gróf Ráday Gedeon v. b. t. t. ny. belügyminiszterhez, az Országos Falusi Kislakásépitési Szövetkezet — köznyélven FAKSz. — elnökéhez fordult, s Ráday Gedeon gróf a következőkben nyilatkozott; a dolgok állásáról: ' — Az a nagyfontosságú szociális intézkedés, amel yet az államhatalom a nincsetleneket, a földbirtok-! reformi során, házhelyhez juttatta, csakis abban az esetben bizonyulhatott eredményesnek, ha azok, akiknek részére házhelyet juttattak, a kapott házhelyre á maguk ki

s családi házát fel tudják építeni. Nemi voft kétséges azon-; ban, hogy ezeknek jelentékeny ré-f sze, különösen a falusi földmüvesi szegények, nincsenek és nem is lesznek abban az anyagi helyzet-" ben, hogy házukat önerejükből felépíthessék. Mivel pedig, igen nagy nejnzeti érdekek fűződtek ahhoz; hogy ezek a társadalmi rétegek is megteremthessék a kapott házhe^ fyeken a maguk családi 'tűzhelyét; a kormány azt az igen helyes álláspontot foglalta el, "hogy állami "tá-' mogatássai'keli'a kérdés megoldását dűlőre vinni. Az állami támogatás természetesen nem jelenthetett mást, minthogy azok, akik t'gy házhelyhez jutottak, hosszu'ejáratu, olcsó kamatozású, építési kölcsönben részesüljenek. Ennek az akciónak lebonyolítására hívta életre a kormány még a? 1925-ík évben az Országos Falusi Ki'slakásépitési Szövetkezetet. Célravezetőbbnek látszott ugyanis; hogy az akció nem állami közigazgatási uton, hanem.' egy erre a célra 'létesített, kereskedefmi'eg is megalapozott intézményre bizassék. A szövetkezet 1925-ben gróf Hadik János Oexcellentiája elnöklete alatt meg is a'akult. Tulajdonképen működését, vagyis az építési Intelek folyósítását azonban csak 1927-ben kezdhette meg^ Az aktiónak 'miként \ a'ó ebonyolitása tekintetében, ugyanis, hosszas politikai "tárgyalások voltak, amelyek csak az 1926-1'k év végén nyertek befejezést, ennek eredlíwényeként a szövetkezet vezetését én, mint elnök, és Tamássy József országgyűlési képviselő, mint ügyvezető alelnök vettük át. . t Az akció lebonyolítására nézve az uj vezetőség áltat 'kidolgozott tervezetet a kormány is magáévá tette. A gyakorfati megoldás előtt azonban, még igen sufyos,: főleg jogi íermészetü nehézségeket kellett megoldani. Az 1927. évt XIX. tc. meghozatalával ezután ezek a jogi nehézségek is elháruld tak, ugy, hogy a törvény végrehajtására vonatkozó kormányrendeletek megjelenését követő napon, azaz 1927. évi augusztus 12-én megkezdtük a hitelre már korábban összeírt jelentkezők részére a hitei engedélyezést. Az akció céljaira a törvényhozás még 1926-ban" 20,880.000 pengőt szavazott meg, viszont a kormány kilátásba helyezte, hogy ezen a

zj összegen félül 11527. évi julius i-tőí kezdődően öt éven át, évenkint 8 millió pengőt fog az akció céljaira kiutaltatni. A kiutalt összegeket az

1 államkincstár, üzletrészjegyzésafak jában, a földmive'ésügyi miniszter, lur utján bocsátja a FAKSz rendelkezésére. A törvényhozásilag megszavazott 20,880.000 pengőn felül, a kilátásba helyezett évi 8 millió pengőt, sajnos, csak két éven ke-' resztül kaptuk meg, mert a későbbi években az ál am pénzügyi helyzete ezt nem engedte meg. Az ak1 ció folytatásához fűződő nagy érdekekre való tekintettel azonban, a kormány lehetővé 'tette, hogy a mult évben egy 4 milliós, a folyó évben egy 3 milliós kölcsön felvételével, a leginkább rászoruló házhelyesek hiteligényeit kielégítj hessük. 1 Az akció fofyamatbavételétői, a !mui£ 1930. évvégéig — tehát nem is egészen három és 'fél év alatt, nem kevesebb, mint 31661 egyén- | nek 43,668.990 pengő erejéig ! nyujtottunk hitelt, mig a folyó évben, mostanáig 1975 egyén kapott 2,244.200 pengő értékű hiteit, ami azt jelenti, hogy 33-636 házhelyhez juttatottnak tettük lehetővé 45,913.190 pengő hitel folyósításával, hogy kis családi házát felépíthesse. 1 A hitelek folyósítása, a folyó év tavaszán jelentkezett hiteligénylők részére, a rendelkezésünkre álló tőkék erejéig, meg folyamatban van, sajnoi azonban az összes jelentkező hiteligényét kielégíteni nem állott módunkban és kizárólag azok a földnélküli mezőgazdasági munkások, továbbá hadirokkantak, hadiözvegy és hadiárvák részesültek hitelben, akiknek, saját eltartásukban lévő kiskorú gyermekük van és akik házhelyüket az Országos Földbirtokiendező Biróság utján kapták. A hitelek folyósítása nem készpénzben történik, hanem a hiteiben részesítettek által beszerzett: építési anyagok ellenértékét, vala. mint az építkezéssel felmerült munkadíjakat és szállítási költségeket fizetjük ki "a folyósított/ hitei terhére, a kereskedők, illetőleg a munkát teljesítők kezeihez/ Csak ezen a módon fehetett biztosítani, hogy a hitelben részesítettek, tényleg, házépítésre fordítsák a nyert hitelt és csak igy lehetett biztosítani azt, hogy az' építkezésnél, az előirt épületszi-; íárdsági' és közegészségügyi 'követelmények betartassanak. Bár a falusi "kisJakásépitési ak

J ció során, kizárólag, a földreformi során juttatott házhelyek beépítését akarjuk előmozdítani, nemi lehetett kitérni az elől a kívánság] elől, bogy az elemi csapások £tüzLakodalom ágyutőzben (Történelmi novella Báthory (_ Miklós korából.] , Irta: Vértes Józse." ( ny. keresk. isk. ig„ Székesfehérvár^ — A »Nyirvidék« eredeti tárcája — A mohácsi veszedelem után 40 esztendővel az elalélt magyar nemzet két pártra szakadt. Az egyik Ferdinánd királyt uralta, a második pedig János Zsigmond erdélyi fejedelmet — Szapoíyai 'János fiát — süvegelte. A török félhold ott éktelenkedett Budavár ormán, az ország egy része török kézen volt, és a békétlen magyarok mégis egymás ellen hadakoztak, egymás erejét kötötték le. János Zsigmond erdélyi vajda megkérette Ferdinánd. leányának, Jolántának a kezét, de kosarat kapott. Erre az erdélyi vajda annyira felforrtyant, hogy elfeledve a török tárom; veszedelmét, fegyverbe állt és hadba szállt Ferdinánd császár és király ellen. Magyar ontott magyar vért. Akkortájt éppen az ecsedi várnál néztek farkasszemet. Báton András i nagyuram, a vár hajdani 'ura, nem j hiába vésette bele réges-régen 1 Ecsed vára egyik bástyája oromkövébe ezt a szózatot: »Arra kérem az örökösöket, hogy a honfitársak védelmére és nyugalmára ne feledkezzenek meg a Bátor névrőf.« A vár vitéz császári kapitánya, Szírmay Lajos szent fogadafmat is tett, hogy a várat János Zsigmond hadai'ellen mindhalálig védeljnezi, ámbátor a nagyságos erdélyi fejedelemnek 16000 muskétása, tölcsérpuskása, pattantyúsa és nehéz vértese vívta a várat.j A vár mostam ura: Báthory . Miklós csak biztatta, kapatta a: kapitányt bátorságra, ellenállásra, kitartásra. " ' Csakhogy a vitéz kapitány esze egy idő óta másfelé járt. Sokat járt a kapitány őkelme nemes, nemzetes és vitézlő Bódl Gáspár uram nemesi kúriájára, ahoi az oieanderes fi'agoriában mélyen nézett nemcsak a cinkupák fenekére, hanem Bódi leányzó égszínkék szemébe is. Bódi Gáspár uram a csanádi püspöknek vérséges atyafia íévén, a püspöki pince érmel'.éki nedűjéből akószámra hordatta a szeszit, még mielőtt a. császária"k Ecsed várával a köz-* séget is körülzárták volna. Bódi Gáspár uraim maga ís í$ kfjn bora íévén, nem átaüotta néha-napján napestétől hajnalhasadtáig a kapitánnyal ei.elkocintgatnf, hör-' pintgetni. Ilyen poharozás közepette, imikor a jókedv már magasba csapott, Szírmay Lajos kapí-í tány égy szép napon felemefvén kupáját, ífyen szavakra fakada: —tUram, uram, nemes Bódi'Gás pár uram, vesztére édesgetett ke-t gyelmed engemet családi fészkébe; a kegyelmed leányzója meg. babonázott. Én tehát annak rendjo és módja szerint átossággal megínstálam nagyuramtól a Borka teányzó kezét. t Bódi uramnak maja csakhogy ki nem esett a kupa a kezéből! Aí ő becézett magzatát, az ő dén delgetett szemefényét... egy császári zsoldos kapitány!? ... soha!: — Öcsém uram, kam'tány uram, iszunk ráia

v alszunk raia! Amit a bor diktált, az mindétig hamis dolog, cie meg Borka leányasszony még nem is eladó! — Nem-e? — felelte hetykén a kapitány. — Már pedig engemu Bódi Borka leányasszony annyira levett a lábamról, hogy az eszem sincs együtt, összezavart, eivetta az eszem; ha nem lesz az enyém," én menten fefadom a várat, nem bírók tovább magammal! De már erre BSdi uram talpra ugrott." — Kapitány uram! Az Isten minden szentjére csak nem adja fel Ecsed várát a fejedelemnek! Hiszen engem menten karóba huzat kerékbe töret János Zsigmond. , — Már pedig más választás nincsen. Vagy gyűrűs mátkámmá teszi kegyelmes uram leányzóját, vagy kapitulálok! —. Csak nem engedem ezt a Szégyent Ecsed várára, inkább rátok adom atyai áldásomat. Legközefebbi vasárnapon mégis ülték a gyürüváitás vigatmas torát, az eljegyzes muzsikás lakomáit. ( £s folyt tovább a hadakozás, meg a lakomázás. A fejedelem pattantyúsai csak röpítették a pokof-i beli 35 fontosakat Ecsed bástyáira, mihefyt azonban belefáradtak, Szírmay kapitány uram már újfent ott hörpintett az érmellékibőf Bódi uram filagóriájában. Fogyott a nedű, szólt "a muzsika, ragyogott a Borka szeme é» Szírmay Lajos kapitány egy napon széfes jókedvében megint poharat ürített mondván: í — Uram, uram, nemes, nemzetes és vitézlő Bódi Gáspár uram, a kegyelmed leányzója, az én gyűrűs mátkám, ugy megigézett, ugy megVert a szemeivel, hogy nem tu.