Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-09-10 / 203. szám

Gazdamelléklet Mikor fogadja a kormány a Tiszántúl gazdaküldöttségét ? Emlékezetes, hogy a Tiszántúl gazdatársadalma nagy kongresszust tartott Békéscsabán, amelynek ha­tározata értelmében a kongressszus állásfoglalása alapján megszerkesz­tett memorandumot százötven tagu küldöttségnek kell Budapestre vin­nie a miniszterelnökhöz és a föld­mivelésügyi miniszterhez. A közbe­jött kormányválság akadályozta idáig' a küldöttség útját s legutóbb Szeberényi Lajos Zs. ev. esperes, felsőházi tag Budapesten járt, hogy előmozdítsa a fogadtatás kieszköz­lését. Értesülésünk szerint határo­zott választ még nem kapott, csak Ígéretet arra, hogy rövidesen (egy­két napon belül) értesitik a kül­döttség fogadásának időpontjáról. Hogyan osztályozzák a bajba jntott gazdák szanálási kérvényeit Mit kell tudni az árverések felfüggesztéséről 4 tétlenül megteendők és a vonatko­zó lépések sikertelensége esetén szerinte nem marad más hátra, minthogy az összes vidéki intéze­ten. a továbbiak tekintetében szo­lidárisán járjanak el adósaik védel­mében. Vásáry István dr polgármester szólalt fel. "Nagy tetszéssel foga­dott előadása után Ungár Jenő ve­zérigazgató a javaslatot elfogadja. Szerinte át kefi építeni a mező­gazdasági és ipari termelést, át kell épitem *a kereskedelmet, csak a hitelintézetek konstrukciója és szelleme egészséges. Lehet, hogy tuldimenziomzálták helyenkint ,de az országnak csaknem egész részé­ben makkegészségesek. Innen keíl tehát elindulnia a javaslatnak, ae mielőbb. Az egyhangú lelkesedéssel kisért,, beszéde után Váczy János, a. Hajdúböszörményi 'Takarék és, Hitelbank igazgatója és Magoss György dr., a Városi" Takarék és Hitelintézet vezérigazgatója szin­tén sürgette a kamatláb leszállítá­sát. i . A nagygyűlés, amelyen még Ná­nássy Andor dr országgyűlési kép­viselő és Szántó Sámuel dr ve­zérigazgató szólaltak fel, egyhangú lag elfogadta a javaslatot és meg­választotta a bi/ottság tagjait Ver­sényi Tibor, Ungár Jenő Magoss, György dr debreceni, Bohner Jó­zsef békéscsabai) Füredi Ferenq szolnoki és Nánássy Andor dr, nagykállói bankigazgatókból, az-, zal, 'hogy ez a bizottság egy-két taggal kiegészíthet/'magát­A bizottság rövidesen érintke­zésbe lép a Duna—Tiszaközi és a dunántuli TÉBE körzetek elnökei­vel és országos bizottsággá afa­kuh a megkezdi működését a vidék összes pénzintézeteinek képvisele­tében. SPORT Tenniszverseny Kisvárda és Nyíregyháza között A kisvárdai U. E. folyó hó 6-án szépen sikerült klubközi és temutató versenyt rendezett Kisvár­dán. Ez a fiatal egyesület mindössze egy éve foglalkozik a sport ezen ágával, s rryn't elért eredményük mutatja, a legszebb reményekre jo­gosít "fel. Egynéhány bőkezű me­cénás sportszeretete és á'dozatkész­sége folytán olyan sportteleppel rendelkeznek, ami a fővárosnak is dicsőségére válna. Elért eredmé­nyükből még az sem von le sem­mit, hogy az NyLTC rítem tudott teljés csapatával részt venni a club­közi mérkőzésen, hanem erősen tar­talékolva állott ki. A verseny keretében Nyeviczkey László SAC, Farkas Andor DEAC, Brenner Zo'.tán NyLTC, ifj. Néme­cly Gyula MOVE férfi egyes és páros bemutató mérkőzéseket ját­szottak, mely mérkőzések alatt tu­dásuk legjavát mutatták és gyak­ran ragadtatták tapsra egy-egy szép akcióval az összegyűlt elő­kelő s nagyszámú közönséget. Fentiek nagyon szép tiszteletdíj­ban is részesültek. A clubközi verseny eredménye a következő: 1. Nozdroviczky Lászlóné KUE--' Kubmyi Matyi NyLTC 6—3,6—4<' 2. Raj ki Márta, Brenner Zoltán NyLTC—Nozdroviczky Lásizlóné, Mikecz Tamás KUE 6—3, 6—3. 3. Dr. Brenner Ferenc, Goldblatt István NyLTC—Mikecz Tamás, Rochlítz László KUE S-6, 6-4i 4. Rochlitz László KUE— Dr. Szabó Antal NyLTC 6—3, 6—3. 5. Diner Béláné KUE—Rajky Márta NyLTC 6—2, 6—0. 6. Kubinyi Matyi, Goldblatt Ist­A bajba jutott gazdák országos szervezkedése mindszélesebb hullá­mokat ver. Azok a memorandumok amelyeket e megmozdulás során il­letékes helyre eljuttattak, ugyan még nem hozták meg a kivánt eredményt, de az egyesületbe való tömörülés révén az érdekeltek elér­ték azt, hogy a föklteherrendezési törvény keretein belül hathatósabjb védelmet és sürgősebb intézkedése­ket eszközölnek ki a konkrét ese" tekben. Ismerve az eljárás bonyo­dalmas voltát s a vagyoni egzisz­tenciájukban megrendült embprek felzaklatot lelki állapotát ez a gyakorlati támogatás és nyugodt segítség' va óban értékes támogatás és megbecsülendő eredmény. Hogy mennyire szükséges és he­lyénvaló az egyesületnek ez a te­vékenysége, bizonyság reá az a tá­jékoztató közlemény, amelyeket az árverések felfüggesztése körüli el­járás ügyében az egyesület buda­pesti állandó megbízottja, Kovács Dezső dr. küldött l e. Ebben a közleményben írja, hogy 1 8000 érdekelt gazda kérelme fek­szik a bizottság előtt, amelyeknek előkészítése érthetően időt vesz igénybe. A kérv ényeket a feldolgozás során három csopoitba osztották, becsatol va, függőben és mellőzve megjelö­léssel. Becsatolva annyit jelent, hogy ha árverést tűznek ki a be­csatoltra, akkor az alól feltétlenül felmentik és továbbmenőleg ren­dezni fogják terheit (hogy ez mit fog jelenteni, függ a rendelkezésre álló összeg nagyságától és a hitele­zőknél elérhető eredménytől.) Füg"­gőben, ugy értelmezendő, hogy ár­verés esetén még mérlegelik a fel­mentés kiadásait. Itt nemcsak az illető személyi viszonyai hanem a pénzpiac és a földárak alakulása is tekintetbe jön. Mellőzve, egyenér­telmü a végleges elutasítással. Az utolsó két csoportba tartozók szep­tember 30-ig ujabb bizonyítékok és indoko'ás mellett kérhetik becsato­lásukat. A közlemény felhívja az érdekel­tek figyelmét arra is, hogy az ár­verési hirdetményeket ne az uto'só napon adják be, de legalább egy héttel előbb,, mert csak igy "kerül­hetnek azok idejében érdemleges elintézés alá. Arra is figyelemmel kell lenni, hogy az árverési hir­detményben — ingók árverése ese­tén — a mezőgazdasági eszközök legyenek felsorolva, mert * csak ezekre adnak felmentést. 1931. szeptembe* /() nyészkanoknál heregyulladást okoz­hatnak és az ilyen kanok esetleg a kocákat fertőzhetik, a bugatás előtt a tenyészkanok alapos meg­vizsgálása és vérük vizsgálata Is szükséges. Az apaállatok vérét ta­nácsos időközönkint még akkor is megvizsgáltatni, ha a nemi szervek epeknek látszanak. A tenyészkano­kat nem tanácsos a kocákkal együtt tartam. A v érvizsgálat alapján fertő zottnek bizonyult hímeket, még az ep nemi szervekkel rendelkezőket is ajánlatos a tenyésztésből kire­kesztem. Uj tenyészkanokat csak előzetes állatorvosi vizsgálat és ne­gatív eredményű vérvizsgálat után tanácsos a tenyésztésbe állítani. — Gondoskodni kell arról, hogy ott, ahol a tehenek közt is vannak fer­tőző elvetélések, a sertések ne jut­hassanak a tehenek elvetélt magza­taihoz és magzatburkaihoz, továbr bá, hogy 'a vemhes kocaállomány ne járjon azon a legelőn, melyen a fertőzött tehénállomány legel. Ha­sonlóképen nem szabad a fertőzött kocák legelőjére vemhes teheneket járatni. Minthogy fertőzött tehe­nek t eje tartalmazhat abortus-bgicil­lusokat, nem szabad vemhes kocá­kat nyers tejjel táplálni. Az elvetélt állatokat nem tanácsos kiselejtezni, mert azok természetes immunitásra tesznek szert és csak kivételesen szoktak újra elvetélni. A fertőző elvetélés elleni védeke­zésben a védőojtások is szóba ke­rülhetnek. A védőojtásokkai ter­mészetesen egyszerűbb és kényel­mesebb vofna védekezni, mint ' a körülményes és fáradságos higié­nés rendszabályok alkalmazásával­Sajnos azonban ezfdőszerint még nem rendelkezünk olyan ojtási el­járással, me.y minden tekintetben kielég itené a kívánalmakat. Az el­ölt csirás oltások egyáltalában nem vezettek eredményre, mig az élő­csirával való ojtással ugy a hazai, mint a külföldi tapasztalatok sze­rint csak abban az esetben fehet az elvetéléseket 5—7 százaléknyi­ra csökkenteni ,ha az ojtás mellett az általános higiénés óvórendsza­bályokat is alkalmazzák. Az óvó­rendszabáíyok nélkül ugyanis az - ojtott állátok továbbra is ki van­nak töve az állandó és eró's fertő­zésnek, ameliyeí" szemben az ojtá's utján szerzett immunitás nem mini­dig elégséges. A mesterségesen fertőzött anyaállatok ivadékai ép­pen ofyan csökkent ellenállóké­4 pességgef születhetnek, mint a természetesen fertőzöttekéi és így különböző fiatalkori bajokban (vér hasban, hurutos tüdőgyulladásban stb.) megbetegedhetnek. Megkeli említeni"még azt is, hogy az apaál­latokat nem szabad élőcsirával ojtam, mert az ojtással a szerve­zettbe vitt élőbacíílusok letelepedf­hetnek a nemi szervekben és azokban megbetegedést (heregyni-' ladást) okozhatnak. Nagy hátrá­nya az élőcsirás ojtásnak áz is, hogy vele a ragályanyagot állan­dóan fenntartjuk az állományban és éveken keresztül nem tudunk szabadulni 'tőle. Az elmondottak kellő mérlegelése után sokkai he­lyesebb a higiénés rendszabályok következetes keresztüfvitele utján megszabadulni a bajtól ,mint az ojtással állandósítani. Ennek a felfogásnak helyességét igazolják azok a külföldi szakemberek is, akik tapasztalataikon okulva, ai* ra a meggyőződésre jutottak, hogy a Bang-féle fertőző elveté­lés ellen ezidősz érint a legcélra­vezetőbb a helyi viszonyoknak meg felelően megállapított higiénés óvórendszabályok alkalmazása. — Tankönyvek,, összes közép­és eiemi iskolák részére már kap­hatók Dtcfcer Gyula könyvkeres­kedésében. Várospázpalota, 5702-5 A sertések elvetélése A sertések elvetélése ellen a kü­vtekező óvintézkedések ajánlatosak. Ismeretes, hogy a szarvasmar­hák fertőző elveté'ése el'eni védeke­zésnél a higiénés intézkeidéseknek van a legnagyobb jelentőségük. A sertések fertőző elvetélése esetén az ilyen intézkedések alkalmazásá­nak nagy nehézségei vannak, mégis meg kell tenni mindent, ami a baj terjedését megakadályozhatja. Min­den elvetélést ugy kell tekinteni, mintha fertőző természetű volna. A sertések tartózkodási helyét ál­'andóan li-ztán kell tartani és a jár­vány tartama a'att többször kell fertőtleníteni és kimeszelni. A fer­tőtlenítésre legcélszerűbb 2-3 szá­zalékos forró lúgot használni. A be­tegség behurco'ásának megakadá­lyozása végett az újonnan vásárolt állatokat nem tanácsos a már meg­lévők közé tenni, hanem célszerű őket elkülönítve tartani és megfi­gyelni. A már elvetélt állatokat és az elvetélni készülőket a még nem vetélt éktől el kell külpniteni. Amennyiben csak lehetséges, meg kell akadályozni, hogy az elvetélt magzatokat és a magzatburkökat a többi sertések felfalják. Az elvetélt magzatokat és magzatburkokat felforralással, vagy mélyen való el­ásással ártalmatlanná kell tenni. Az elvetélt állatokat a teljes gyógyulás, tó', illető'eg kitisztulástól számítva, legalább 2—4 hónapig nem taná­csos újból felbugatní, mert a J mennyiben a bugatás rövid idővel az elvetélés után történik, az áhafbk nem fogamzanak, vágy fogamzás esetén legtöbbször már egészen korán elvetélnek ismét. Az elveté­léssel fertőzött ál'ományban nem ta nácsos a kocákat évente két ízben felbugatni, mert ilyen körülmények között az elvetélt állatoknak nincsen módjuk, i'letőleg idejük a teljes ki­tisztulásra, gyógyulásra. Minthogy a Bang-féle aboitus-biaci'lusok te­ván NyLTC—Diner Béláné, Róch- t litz László KUE 7—5, 6—1. 7. Tolvay Zénó, Thuránszky Ist­ván KUE—Brenner Zoltán, Dr. í Szabó Antal NyLTC 4-6, 6-4, 6-4. , 8. Thuránszky István KUE— Dr. Brenner Ferenc NyLTC 7-5, 6-3. 9. Tolvay Zénó, KUE—Goldblatt István NyLTC 3-6, 6-4, 6-4. — Olcsó iskolatáska vásár Dicker papiráruházában Városház­palota. 5701-5 — Poloskát, svábot, moiyt kiir­tani házilag csakis a Löcherer Cimexinnel lehet, mert nemcsak az élő rovarokat, de azok petéit is nyomban elpusztítja. Gyógyszertá­rak és drogériákban kapható. 3203

Next

/
Oldalképek
Tartalom