Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-09-08 / 202. szám

J^VÍRVIDÉIC 1931. szepíe.Tib;r 3. Hol az igazság ? ! Irta: Ivánffy Tamás Régi, krónikás adoma jut az estembe. A főbíró ur igazságot tesz. Bejő hivatalába Nagy Péter gazda és előadja panaszát Kiss Pái uram ellen. A főbiró végighall­gatja figyelmesen és kimondja a szentenciát: »No hát Nagy Péter gazda, magának igaza van. Men­jen csak nyugodtan haza, majd ellátom és Kiss Pálnak a doigát!« Alighogy ez elmegy, már jelentik neki, hogy Kiss Pál is itt van. — »Jöjjön csak be a pernahájder!« Kiss Pál bejön és szóhoz sem engedi a főbirót, hanem elmondja a rsetepaét okát, de egész más megv ilágításban és annyira meg­győzően, hogy akaratlanul kisza­bd a főbiró száján az ujabb szen­tencia: »De már akkor mégis csak magának van igaza Kiss Pál uram!« Ezt már mégseim állhatja meg János, a hajdú, aki a szobá­ban ép a pipatórium ügyeit hozza rendbe és tisztelettel odaszól: »De már meegkövetem főbiró uraimat, az mégsem lehet, hogy egyiknek is igaza van ,a másiknak isk — »Lá­tod fiam János, ebben neked van igazad!« Hágában, a Nemzetközi Tör­vényszék nagyfontosságú ítéletet készül kimondani. A Népszövetség hozzáutata annak megfelebbezhe­tetlen eldöntését, vájjon Német­országnak volt-e igaza, amikor gaz­dasági unióra készült lépni Ausztriával, avagy Franciaország­nak .és a francia befolyás alatt álló államoknak, amikor azt hir­dették, hogy ez az előző szerző­désekbe ütköző cselekedet fenne? — Ha igaz, hogy a hágai köntés ugy hangzik, ahogyan most a vi­lágban híresztelik, akkor igazán megismétlődik az egyszeri tőbiró előbb elmesélt esete. A hirek sze­rint ugyanis a hágai törvényszék igazat ad egyfelől Németország­nak, kimondván, hogy teljes joga volt ahhoz,' hogy gazdasági unió­ra hívja fei Ausztriát, — de más­felől igazat ad Franciaországnakis, kimondván, hogy viszont Ausztriá­nak nem volt joga csatlakozni, mert a régebbi, neki nyújtott kölcsönök megkötése alkalmával kötelezettséget vállalt, hogy gaz­dasági függetlenségét minden kö­rülmények között megőrzi. íme a dodonai bölcsesség a maga teljes mivoltában íme a salamoni ítélet! I)e hoi van az a bizonyos János hajclu, aki Hágának odavágná: »Már megkövetem alássan, mind a kettőnek a peres felek közül mégsem lehet egyszerre igaza!« Azt a János hajdút, aki jelen esetben az e kérdésben nem ér­dekelt világ közvéleményét képvi­selné, Pilátus szavaiv&r" kefléne, megvigasztalni: »Mí az igazság ?« Mert hát Einstein reiáti'vitási ef­mé'.ete e'főtt is már régóta tudja a vi'ág, hogy az igazság — ameny­nyiben földi igazság — ugy igen relatív dolog. A politikai igazsá­got reendszerint az erőviszonyok döntik el, amit a robusztus Bis­marck herceg ezzel' a rövidke mondattal intézett el: »A hatalom a jog előtt jár!« — Az a Francia­ország, amely Európában jelen­leg szuverén ura minden, birto­kában levő arany kiözöníésének, vagy érthetőbben szólva, minden külföldi állami kölcsön létrejötté­nek, vagy meghiúsulásának. — világos dolog, hogy nem lehet pervesztes a koldus Ausztriával szemben, mely úgyszólván évről­évre — mint jelenleg is —- uj és uj kölcsönért zaklatja a Népszö­vetséget. A Népszövetségnek pe­dgi "tudvalevőleg mindene van, — csak ép pénze nincs és igy a Nép­szövetség csak Franciaország zse­bébői engedélyezhet kölcsönöket, ha Franciaország is ezt igy akar­|á. Már pedig Franciaország is most az egykori osztrák hadve­zérnek, Wíndischgrátz hercegnek; hírhedt mondását követi: »Rebel­'isekkei "nem tárgyalok! Feltétlen megadást követelek!« Ausztriának telját Canossát keli járnia, vagyis »önszántából« keli visszalépnie a Ném etországgai kötendő gazda­sági unió tervétől, mert máskülön­ben felkopik az ália, ujabb köb csönhöz nem jut, már pedig enél­küi gazdasági csőd előtt áll. A Németország és Ausztria kö­zött lévő gazdasági unió tervét tehát az eddigi je'ek szerint meg­hiúsultnak kell tekintenünk. £s mégis kitartunk hónapokkai ez­előtt tett ama megál'apításunk; meífett, hogy e terv v ilágtörténel­mi fordulatot jelent. Mert e lépés­ben nem az a fontos, hogy létre jön-e a szóbanforgó két állam kö­zött a gazdasági »AnschIuss« — melyet bizonyára rövidesen köve­tett volna a politikai i's —, vagy jiem?) — hanem az, hogy 12 esz­tendő után végre elhangzott az el­ső bátor szó a világ színpadán,' ameiy a nemzetközi sóhivataltól: a Népszövetségtői mitsem kérdez­ve, kimondotta bátran: »Ezt igy akarom!« Ezután csak két eset lehetséges: a Népszövetség vagy szakit eddigi 'hafogató, köntörfa­íazó, »nesze semmi, fogd meg jóf!« politikájával és a valóságos akciók terére lépve arra törekszik, hogy megoldás elé vigye a világ béké­jét," sőt tovább menve: a világ lé­tét veszélyeztető kérdéseket, vagy megszűnik végelgyengülésben. —• Bármely eset következnék be, fel­virrad ama gazdasági és politikai nyomorúságban sínylődő, igazság­talanul megcsonkjtott áramoknak, amelyek velünk együtt rebegik a hitvallást: »I-Iiszek egy isteni örök igazságban!« És akik ebben hisz­nek, a legvégén azoknak lesz iga­zuk I !• Szombaton délelőtt nyitotta meg Énekes lános prelátus a Szent Imre Fininternátnst I Szombaton délélőtt nyílt meg ünnepélyes keretek között a Szé­chenyi-uton berendezett Szt. Imre Fiuinternátus. A megnyitón a tan­ügy számos barátja vett részt^ Énekes János prelátus előbb fel-, szentelte az intézetet. A felszen­telési szertartás után a dofgozó­ban egybegyűlt közönséghez nagy­szabású beszédet intézett Énekes János prelátus. Rámutatott, hogy Szmrecsányi "Lajos egri'érsek a Szent Imre év emlékezetére alkot­ta meg az internátust, amely intéz­ményes kifejezője a Szent Imre lelkiségében rejlő nemzetfenntartó szellemnek. Valamikor gáncsolták az internátusi rendszert, ma elis­merik és hirdetik az internátusi nevelés pedagógiai előnyeit. Be­mutatta Énekes János prelátus az internátus igazgatóját, Péczelv Imre hittanárt és prefektusát, Szá­va János dr. theologiai tanárt, a­kikben az intézmény kiválasztot­tan kitűnő nevelői szellemű veze­tőket nyert, majd az internátust a tanári karok jóindulatu figyelmé­be ajánl'otca. c. Énekes János nagyhatású szavai után Tóth Pál dr., a róm- kath. egyházi képviselőtestület világi" el­nöke szólalt fel és rámutatott az uj katolikus intézmény létesítésé­nek íiagy jelentőségére az Angol­kisasszonyok tavaly alapított nőne­veíési intézménye után, majd mély­séges hálával telt köszönetet mon­dott a hívek nevében Szmrecsányi Lajos dr. egri érseknek és Énekes János prelátusnak, a nagy alapitó­nak és a fáradhatatlan seegitő­társnak. Az eggybegyültek Tóth Pál elnók javaslatára táviratban üdvözölték az egri érseket. Szépen Sikerült a Nyíregyházi Kereskedő Ifjak demecseri műkedvelő előadása A Nyiregyházi Kereskedő Ifjak műkedvelő gárdája és dalköre, augusztus hó 30-án, vasárnap De­aiecserben a »Nemzeti-Mozgó« he­lyiségében nagyszabású jótékony­1 céiu műsoros előadást rendezett óriási érdeklődés mellett, melyen O.emec ser és egész környéke in­telligenciája megjelent, élükön Elek László, Elek Endre föld­birtokosok, Széli Sándor főjegyző családjukkal, az állomásfőnök ­ség, Kereskedő és Iparosok el­nöksége, a községi elöljáróság és mások. Az egyesületet demecseri "út­jára Hoffmann Ferenc egyesületi emök kisérte, aki eredményes és föelárusító helye és gyári lerakata Katz Miksa, Nyíregyháza Takarékpalota. Telefon 3—93. Kényelmes részlet. Díjmentes bemutatás. S461-6 rheumah'kus fájdalmaknál (BAYHRJ «bs maghüléaekné! fáradhatatlan munkásságának már több alkalommal tanújelét adta. Az estély műsorát Róth Jenői prologja vezette be, akinek művé-, szí és sokoldalú tudásával már sok esetben találkoztunk. Méltatta a magyar dal kultuszát és maradandóságát, felemlítve an­nak szükségességét és igaz istá­poíóit. Gyönyörűen összeállított és megszerkesztett prológja nagy ha­tást ért el. A hallgatóság forró tapssai honorálta Róth Jenő beve­zetőjét. , Utána a Kereskedő Ifjak kitű­nően összeszokott és jóképességü dalárdájának két énekszáma követ­kezett, Szabó Géza karmester mes­teri dirigálása mellett. Az utóbbi időben hatalmasat fejlődő dalárda nagy sikere Szabó karmestermun­káját dicséri. Fekete Mariska, Farkas Imre: »Idegen sfr < cimü versét szavalta nagy hatással és mély átérzéssel. Biztos és rutimrozott szavaló, a^i nagy előadó készséget áruk el." A hallgatóság hosszú meleg tapssal jutalmazta a bájos előadót. Szatke Sándor magyar dafokat, később a műsor második részében irredenta daloka énekeltt freneti­ícus sikerrel, valósággal extázisba hozva a hallgatóságot. A közönség gyönyörű virágcso­korral kedveskedett Szatkenak, a mi csak bizonyítéka megérdemelt sikerének. Blaha Károfy, Kiss Menyhért: »Magyar miatyánk*; cimü költemé­nyét szavalta ei nagy sikerrel. A jó orgánum u szavaló, biztos elő­adói "készséggel juttatta kifeje­zésbe a költemény mély gondo­ltait. Blahát a közönség Mállás tapssal honorálta. A kitűnő gárda 3 vfgjáétkkaj aratott óriási sikert. A szereplők remekeltek és megérdemlik, hogy; külön megemlékezzünk róluk. Klein András bebizonyította, hogy Nyíregyháza legjebb műkedvelők közé tartozik és kiforrott tökéle-í tes játéka színpadra predesztinál­ja. Szerepeit a fegjobban játszotta, meg, ötletességével és humorává^ szinte magával ragadta a nézőket. A sikerben osztozik Schak Mik­lós, aki a neki jutott figurális és groteszk szerepeket a mükedvelők-i néi ritkán látott készséggel alakí­totta. Ebben a szerepkörben egyei düi'álló egyéniség. Gellért Tibortól sem vitathat­juk ei, hogy oroszlánrésze volt a sikerben. Remek technikájú és jó­megjelenésű, aki a színpadon biz­tosan és otthonosan mozog. A má­sodik vígjátékban valósággal re­mekeit. Határozott tehetség, aki­ről még fogunk halianf. Schőn Péter a neki jutott szere­peket jól játszotta meg és minden tudásával hozzájárult az est teljes sikeréhez. Az estély műsorát a dalárda énekszáma zárta be kitűnően elő­adott bordallal. A halfgatóság lel­kes és hosszú tapsa, uj darab el­éneklésére késztette a dalárdát. Meg keíl em'itenünk, hogy a mindenképpen kitűnően sikerült estély műsorának betanítása, ren­dezése és összeállítása Vajda László hozzáértő, szakavatott és fáradságot nem ismerő munkáját dicséri. A külső ügyek intézését a dálártta két lelkes és fáradhatatlan

Next

/
Oldalképek
Tartalom