Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-08-28 / 193. szám

1931. augusztus 2S. J^YÍRYIDÉK. A miniszterelnök programja A Károiyi kormány végleges megalakulása után az egységespárt hétfő esti "értekezletén tájékoztatta az uj miniszterelnök a pártot s egyben az országot azokról a szelmpontokról, amelyek figyelembevétele « alapján óhajtja a küf- és belpoütir kai ügyeket vinni. A Károly-kor-j mány megalakulásának körülményei és összetétele már eleve valószínűvé tették, hogy sem küisem belpolitikai téren különösebb irányváltozás nem várható. A ml-' nisztereinök beszéde ezt a várakozást valósággá tette, mert határozottan leszögezte, hogy azokon az utakon óhajt haladni, amidyen kiváló elődje Bethlen István gróf eddig is vezette az országot. A beszéd bevezető része szociális kérdésekkel' foglalkozott s utalt azokra az áldozatokra, almelyek nél1 küi az országot nem igen lehet kivezetni a maf súlyos helyzetből-: Egyrészről apasztanunk keli a kiadásokat, másrészről fokozni a jövedelmeket. E programm végrehajtásánál rendkívül" fontos, hogy az összlakosságot a terhek igazságos elosztásáról meggyőzzük, mert csak igy fogja meghozni mindenki örömmei a szükséges áldozatokat-' ínségnek, nyomornak nem szabad lenni ebben az országban s nehi szabad éhezőknek sem'. 1 A magyar külpolitika utja és célkitűzései a Bethfen István által kezdeményezett és kiépített vágányokon maradnak meg. Olaszországgal továbbra is ápofni" óhajtjuk a baráti viszonyt, annál is inkább, imiert a két ország közelebbi érintkezése sohasem volt agreszsziv cél'u s így nem fehet a'kadá-. lya annak, hogy azokkaf az államokkal, amefyekkei már eddig is jó viszonyban voltunk, továbbra is jó viszonyban maradjunk s ezen tuimenőleg Franciaországhoz nagyobb mértékben közeledjünk, ami francpia részről szivéfyes megértésre és barátságra talál. Szükségesnek tartotta a miniszterelnök eloszlatni azokat a híreszteléseket,amelyek tudni vélték, hogy a franciák a legutóbb folyósított kölcsön fejében súlyos politikai kikötéseket tettek. Ilyen feltételek szóba sem (kerültek s a kölcsön egyedül pénzügyi és gazdasági alapon tárgyalta-j tott. Igen érdekes volt a miniszterelnök kijelentése abban az irányban, hogy a jó szomszédi viszonyt ápolni 'óhajtjuk 'a velünk közvetlenül határos országokkai s ha vannak is a jelenben még ellentétek, a mindkét részről megnyilvánuló törekvés, hogy ezeket békés küszöböljük ki, "meg fogja hozni a maga gyümölcseit. < A belpolitika irészben megjelölte a miniszterelnök azután azokat az a'apokat, amelyekre támaszkodva megvalósítani véli egész prograjmimj'át. Félreérthetetlen módon szögezte le, hogy a kisgazdatársadalom minden tartós és egészséges kormányzatnak az a'apja. Nem l«het elképzelni 'Magyarországon eredményes alkotó politikát az ország túlnyomó többségét képező kisgazdaosztály:a váló támaszkodás nélkül. Éppen ezért zárószavaiban arra kérte a miniszterelnök az egységespártot, hogy az ő törekvéseiben ép ugy segítsége és támasza legyen, mint hosszú esztendőkön keresztül Bethlen Istvánnak volt-í A miniszterelnök által adott programm, ha különösebb novumot nem is hozott, mégis mély hatást vált ki azáltal, hogy egy talpig becsületes, puritán ember szájából'hangzott el, akinek működé^ se elé komoly várakozással és reménykedéssel néz az egész ország. A nemzetnek azonban tudnia keli, hogy ma sokkai nagyobb bajokkal és feladatokkal állunk szemben sem minthogy azok egy ember mun kája által megoldhatók és kiküszöbölhetők fennének, legyen az bármilyen kiváló is. A Károlyi-kormány törekvéseit csak ugy fogja tudni 'eredményesen megvalósítani, ha a nemzet széfes rétegeinek támogatására talál, ebben pedig semmi 'kétség nincs. i Nyíregyháza város népművelési bizottságának ülése Nyíregyháza város népművelési bizottsága hétfőn délután 5 órakor ülést tartott a városháza tanácstermében. Az ülésen a távollevő dr Bencs Kálmán kir. kor'mánytőtanácsos, polgármester helyett Pohnszky Pál "dr kulturtanácsnok elnökölt. Poínszfty Pál dr rámutatott azokra a rendkívüli köte'ezettségekre, amelyek a nemzet sorsdöntő óráiban a népmüvelés önzetlen munkásaira várnak és hangsúlyozta a nép kulturá is megerősítésének a mai napokban fokozott jelentőségére, majd meleg szavakban méltatta az efmult évi népmüve'ési munkának sikerét. Az eredményes esztendő tevékenységérői MátlS Béla, Nyíregyháza város népmüve'ési ügyeinek ügybuzgó gondnoka számolt be, sokat mondó adatok feltárásával igazolva a nyíregyházi tanyákon és a város belső területén kifejtett népművelési munka eredményességét. A tanya népe bensőséges érdeklődéssel fogadta a különböző előadásokat és a gazdasági tanfolyam

1 előadássorozatát. A városban a Bessenyei "Kör, az iskolák — élükön a Leánykáívineummal és az állami tamtóképzővef —, a Kiosz, a kü'önböző nőegyletek, leányklubok, a Missziótársulat, a Máriakongregáció, a Munkás Otthon rendeztek ímély kulturális hatást kiváltó előadásokat a népművelés szolgálatában. Az analfabéta tanfofyam őszszet kezdi meg működését. Szabó Pái igazgató, a Szabolcsi Általános Tanítóegyesület efnöke az analfabéták'száma után érdeklődölt. — Nyíregyházán kereken 3000 analfabéta van s Szabó Pál lelkes szaOT.GÓ Ma, csütörtökön utoljíra 5, 7 és 9 órakor A Volga lánya Eredeti orosz énekes, hangosfilmdráma Fox hangos éi Magyar Híradó. ^^ P .ntek Péntek CLARA BOW magyarul beszélő filmje vakban mutatott rá, hogy az írniolvasni nem tudók nagy száma nem irható a tanítóság 'rovására. A tanítóság a múltban ís megtett mindent s a jövőben is odaadással áll készen az analfabétizmus ellen való harcra. Énekes János prelátus világította meg az analfabéták nagy számának okát: az írni-olvasni nem tudóknak a tanyákról a városba való állandó beözönfését és hálás szavakkal méltatta Klebelsberg Kunó gróf iskolaépítő akciójának" korszakos jelentőségét a szabolcsi analfabéták elleni "sikeres küzdelemben. j A bizottság meghallgatta ezután Mátis Bélának a jö vő évi költségvetésére vonatkozó előterjesztését, amelyből kitűnt, hogy a vá-i ros mindössze 3605 pengőt Szánhat népművelési célokra. Holuiszky Pái dr elnök . végül" a szabadegyetemi előadások tervét ismertette élénk eszmecserét keltő programmadással. A nagyjelentőségű uj iiépmü.efésí munkánaki előkészítésére háromtagú bizottságot küldtek ki. A bizottsági ülés azzal kz elhatározással ért véget, hogy a bizottság mindent megtesz, hogy a város a népmüvelésre szint 1931—32. tanévre már most és vásárolhat UÍScíóbolf az ban Telefon előjegyzéseket is elfogadunk amúgy is csekély költségvetési öszszeget most már ne redukálja.' J Kiutasítják Párisból a muűkaengedél? nélkül érkező magyarokat, akik dolgozni akarnak Rendőri kísérettel kell elhagy Diók a francia határt Páns, aug. 22. j Tegnap este egy ismerősömet kísértem ki a gare de l'Estre, aki hazafelé indult szabadságra s ekkor megdöbbentő tapasztalatokat szereztem az itteni munkanélküliségről. I Ugyanis Párisban si ics ofyan fényes helyzet, mint volt teszem azt két éwer ezelőtt; most még francia munkások is nagyon nehezen kapnak állást s majd minden nap több száz munkást kell a mi gyárunkban is visszautasítani és sokat elbocsátani a munkahiány miatt. Hogy ennek ini az oka, azt pontosan nem íehet tudni ,de minden valószínűség Szerint a világkrizis ,mely Franciaországot sem kerüli el. Mindezek dacára még most is nagyon sokan jönnek ki magyarok, akik azt hiszik, hogy itt tárt karokkal'fogadják őket és azoni!_ munkához láthatnak. Vannak, akik minden francia nyelvtudás és foglalkozás nélkül jönnek ki: | ezek a Szó szoros érteimében / •ívesztelc. Nemcsak az a baj, hogy munkaengedélyt nem kapnak, mert azt a törvény értelmében nem is kaphatnak, mivel "mint látogatók jönnek ki "és az otthoni francia követség beírja az útlevelükbe, hogy nem dolgozhatnak itt, hanem mert munka nincsen. A fegjobb eset az, ha elküldik őket bányákba, vagy a határokra, lövészárkokat ásni, ami ofyan fá-] rasztó munka ;hogy egy nap alatU elszökdösnek, vagy ha maradnak! 6 hét múlva biztosan kórházban! fejezik be keserves életüket. Valamelyik, nap jött meg az ! egyik" bányából két magyar fiu,| g akik csak három hétig bírták és | utána azonnal "be kel'ett feküdniökl a kórházba, még most is bent van-i nak és bizony semmi semény, az, é'etbenmaradásukhoz, mert tuberkulózisba estek. A legtöbbje pénz nélkül'induf ef hazulról' (csak éppen az utiköltsége van meg) abban a reményben, nogy itt azonnal munkát talái. Óva intem a nyíregyháziakat, hogy ide kijöjjenek dolgozni anéu küi, hogy előzőleg kaptak volna va-^ fameiyik francia gyártól "munka-f szerződést. Ugyanis ha ez meg van, akkor azonnal dolgozhatnak* Sajnos, most ezeket az engedé-í lyeket a minimumra redukálták az, itt is mind nagyobb arányban feí-^ Jépő munkanélküliség miatt. , Hogy visszatérjek az első mon-i datomhoz, azon este tíz magyar, fiút kísértek ki a rendőrök és ki-, vüi helyezték őket az ország határain, akik aztán soha többet , Franciaország területére nem jó-, hetnek. Fájdalmas dolog volt azt, nekünk végignézni, amint azok i kétségbeesetten rimánkodtak. —, Pedig ezeknek volt munkájuk, még pedig az általánosságban közkedvelt szakma a magyarok részéről: a gummikabátragasztás. 1 Ugyanis a magyarok főleg két szakmában helyezkedtek el: gumi-| kabát és cukorkaáru'ás. Ezelőtt, még a tavafyi évben í«, ez jó volt, mert nagyon rendesen, fizettek érte; ma pontosan a felét, fizetik, ugyanis ugy elszaporodtak a gyártók, hogy egymásra ígértek és örültek, hogy kaphattak munkát. Addig, mig tavaly egy jó ra-j gasztó megkeresett 600 frank körűi hetenként, ma örül, ha meg-i keres 150—200 frankot sokkal több munka meffett. Egyébként a cukorárulás rossz,nincs kinek eladni s ha volna is, minden utcára 15—20 magyar cukrász esik. ( Az otthonlevő magyarok, va!a( mint akik már kijöttek, azt hiszik, hogy ha azt a tanácsot kapják^ hogy maradjanak otthon, vagy menjenek haza, az irigység beszéd az itteniekből": nagyon tévednek, Eiég eklatáns pé-da az, hogy, semmiféle útlevelet nem adnak ki s a magyar hatóságok sem adnak útlevelet, ha azon célból kérik,, hogy dolgozni akarnak, mert a, magyar hatóságok nagyon jói vannak informálva az itteni 'helyzetről és meg akarják akadályozni, hogy a magyarok külföldre kikerül-, jenek és ott kórházban sínylődjenek. K H„ — Gyermíkdlvatf^pok nagy választékban kaphatók az Ujságboltban. ,