Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-08-27 / 192. szám

4 JAíryidék. 1931. augusztus 27. Vélemény és ellenvélemény a Zeileis­rendszerről A súlyos nemzeti és nemzetközi politikai, s gazdasági izgalmak sémi tudják a figyelmet elterelni arrót a szenzációról ,amely immár egy éve ugy a szaklapokban, mint a napisajtóban, dicshimnuszok, á­vagy támadások formájában álta­lános érdeklődés központjában áU. Seárr a dicsérő ,sem a támadó cpik­kekben nem találjuk jneg azonban az igazi tárgyilagosságot, ami pe­dig legegyszerűbben döntést pro­vokálhatna ebben a közérdekű kér­désben, ami azáltal jutott volna legmeggyőzőbben kifejezésre, ha a sok napvilágot látott cikkben mindenki számára érthető magya­rázatokat találtunk volna. És pe­dig a magasztaló cikkekben arra, hogy: miért igen, — a támadó cikkekben viszont arra, hogy: mi­ért nem:!? A közönséget, helyeseb­ben a beteg embert végezetül mégis csak az érdekli a legjobban ,hogy gyógyitható-e, vagy legalább is ja­vitható-e még az a betegség, 3* melyet általánosságban és eseten­ként is ugy saját magán szerzett tapasztalat mint közfelfogás sze­rint gyógyíthatatlannak nevez. És itt mégis inkább pártjára kell ái­numk a dicsérő közleményeknek, amelyekben sok gyógyult betegről is ta'álunk beszámolást, mig ezzel ellentétben a támadó közlemények törvénycikkekre és GaTspachban ál­litólag femnálló szálloda krízisekre hivatkoznak kritikájuk alátámasztá­sában. Pedig milyen egyszerűen lett volna eldönthető ez a mégis csak nagyon fontos kérdés — hivata'os formában is, az elmúlt sok hónap alatt, csupán csak egy csekély rugékonysággal és emberszeretettei oly módon, hogy pl. klinikák és kórházak közösen észleltek volna a Zeüeis-rendelők orvosaival, az or­szág különböző városaiban, olyan betegeket, akikről végérvényesen megállapítható volt az eddigi keze­lések eredménytelensége, de aki­ket viszont a Zeileisl-irodalombaia jártas és a Zeileis-kezeléssel ta­pasztalattal biró orvosok erre a gyógymódra még alkalmasnak ta­láltak. 'Meddő viták és ellenséges­kedések helyett igy aztán hamaro­san (kiderült volna, hogy igenis van a kü'önböző betegségeknek sok olyan fajtája, ahol váratlan és meg­lepő jó gyógyhatások érhetők el. Persze ehhez a kis kísérletekhez (ne essék zokon ez a megjegyzés senkinek sjgm) le kellett volna szállni a hiúság és csaIhatatlanság várából, a tudományos dogmák és elméleti könyörtelenség világából a szenvedő emberek közé, szerrr előtt tartván legalább ideig-óráig iazt & gyönyörű és igazi embersze­retet re valló bibliai gondolatot, hogy az Isten jobban örül egy meg­tért bűnösnek, mint kilencvenki­lenc igazinak, akik sohasem vétkez­tek vala. Ami orvosi nyelvén any­nyit jelent, hogy örömmel kell fo­gadnunk minden olyan ujabb gyó­gyitó eszközt, amelynek segítségé­vel száz, egyébként már gyógyítha­tatlannak minősített beteg közül csak egyetlen egyet is még meg­gyógyítani lehet. És ennél a tudo­mányosan is, emberi'eg is szép kísérletnél arról is meggyőződést nyerhettek vo'na, hogy valóban nem is egy, hanem sokkal töhb azoknak a száma, akik száz közül gyógyulást és javulást nyernek el. A Zei'eis-név ma közszájon fo­rog. Senki sem térhet napirendre e név fö ott és ez- a inév kényszeríti mindenkit, aki beteg emberek gyó­gyításával foglalkozik, ^ mérlegeiéi­re és gondolkodásra. És ha tekin­tetbe vessfcük, hogy a Zeileis-néjv egyik pldalról hevesen, szinte gyű­löletei itámadva, a másik oldalról viszont pz egekig magasztalva van, ugy meg kell torpannunk annál a ténynél, hogy minden reklám nél­kül csupán egyik beteg részéről a másik betegnek való ajánlás utján, az évek folyamán ezrek és ezrek vándoroltak hozzá és pedig legin­kább olyan súlyos betegek, akik­kel prvosaiK többé-kevésbj>é érthe­tően megéreztették, hogy részükre gyógyulás vagy mentség nincs. — Mert mindejn elmélet megdőlhet, minden tudományos felfogás el­avulttá válhat minden tudomá­nyos igazság csak viszonylagos és minden tudás tévedhet, csak egyet­len dolog bizonyos, s pedig az, hogy aki beteg volt, de ma egészsé­ges, az meggyógyult. Az igazi or­vos glőtt pedig nem szabad más érdeknek úrrá lenni, ha a beteg ember gyógyulásáról van szó, mint annak az egynek, hogy gyógyit­ható-e! Teljesen függetlenül attól, hogy Péter vagy Pát az, aki meg tudja gyógyítani és hogy chrni' 1 nek, vagy Zeieisinck hívják azt a valamit, amitől a beteg meggyó­gyul. Szükségesnek mutatkozik, mint hiO: ki ly a szakiroda om nem minden­részére hozzáférhető és érthető, mi is tulaj donképen a Zei'eis-be­sugárzás és miben leli magyfará­Zzatát annak hatékonysága. Azza-i a tudományos világ elvben már régóta tisztában van, hogy az elektromosság gyógycéiokra al­kalmas éB gyógyhatásra képes. — Éppen a XIX. század gyors egy­másutánban két fontos felfedezés­sel 6zoígáIt: A Röntgen-sugarak­kal- és a rádiummal, amelyek azon­ban eleinte szintén nem állíttattak a gyógyítás szolgálatába. A Zeileis ­féle magasfrekvenciáju elektromos áram. kezdetben szintén csak ke­vés méltatásban részesült, jóllehet a francia dr. Arsomnai ezt az áramfajtát az orvosi tudományba bevezette és a muát század végén orvosok igen szép gyógyeredmé­nyeket értek eJ. a magasfrekven­ciáju sugarak által, különösein egyes anyagcsere-, ideg- és vér­edény megbetegedéseknél. Zeileis mélyebben tanulmányozta ezt a kérdést és jóllehet nem volt orvos, hanem fizikus, mégis íe-ismerte, hogy ezek a magasfrekvenciáju áramok igen használható gyógy­eszközt képviselnek a legkülönbö­zőbb betegségiek kezelésében. Iit emlékezni kell arra, amit talán az orvosok közül is sokan nem tud­nak, hogy a higiéné apostola, Pet­tenkofer, az orvosi fakultás disze, — eredetileg nem orvos, hanem gyógyszerész volt és éppen alap­vető, legfontosabb felfedezéseit — ezen ja téren még mint gyógysze­rész tette. £s csak amikor már a nagy, többé agyon nem hallgatha­tó Pettenkofer lett belőle, vétetett fel az orvosi fakultásba: egy bizo­nyíték arra, hogy a zseni utat tör magának, hogy az akadályokat le­hengere i. Zeik'is fe talá.ó elméje azt játtá, hogy magasfrekvencia pontosan adagolt rádiummal össze­kötve, az emberi anyagcserére rendkivüL buzdító hatással van. Lényegében ez a megfigyelés már ismert volt az általános elektromos és régebbi szerkezetű készülékeknél (galvános és farádos), de itt a ha tás íui gyenge volt. Magasíriek vencia azonban rádiummal össze kötve nemcsak tüneti eg hat, ha nem ténylegesen megszünteti a. be tegség alapját képező okokat és nem .'okálisan hat, hanem a* egész szervezetre, ami más szóval annyit jelent, hogy megszünteti azokat a kóros anyagcserébein leledző alap okokat, amelyek a betegséghez ve zettek. A legmodernebb és a híres helsingforsi egyetem élettani "inté­zetének vezetőjétől, G .v. Wandt egyetemi tanártól is képviselt és a hostoni élettani kongresszuson rész­letesen kifejtett felfogás szerint t. i. a betegségi tünetek egy (nagy része a sejtek hiányos anyagcsere forgalmának (intellektuális anyag­csere) leli magyarázatát. Tudjuk, hogy az emberi szervezet sejtjei két csoportba oszthatók: a dolgozó sejtek és az alap-sej tek csoportjá­ba. A dogozó sejtekre egy egészen határozott élettani feladat van bizva; az aapsejtek kü'önböző munkaképes-éggei binnak és ezért a működésűket speciális védeke­zésre is irányítják. Ha most ezek a sejtek é-ettani működésüket általános kedvezőtlen anyagcsere viszonyok miatt alábbhagyják, ugy előállnak a különböző kórképek — heveny és idü t betegségek — ame­lyeket különböző néven jelöLünk meg ugyan, de lényegében mindig ugyanaira az okra vezethetők vissza. A kezelés célja fcehát, hogy Kezeket a restté vált vagy akadályo­zott sejteket regenerálja és az intracelluiáris anyagcserét felélén­kítse. Erre építettek Priessnitz és Kneipp is, amikor a hidegvíz kun­jukkal elsősorban egy erőteljes ingert kívántak kifejteni a bőrre és a bőrvéredényekre. Zeileis prin­cípiuma az alapsejtrendszer erősí­tésén (nyugszik és az az ingerhatás, ami kifejezésre jut, nem tüneti, hanem tényleg a betegség okait szünteti meg, a megbetegedett mikroorganizmusokat és az egész vérkeringést ujabb energikus te­vékenységre, pőt egészséges sejtek Ujiraképzésére buzdítja. Testünk áiiandóan a legkülönbözőbb ártal­maknak van kitéve, mely ártal­mak nem minden esetben váltanak ki azonnal fájdalmat, vagy rosszul­létet. Egészséges embernél a ter­mészetadta védekező erő elegendő, hogy a behatolt betegségi anyago­kat ártalmatlanná tegye, mint pL egy pérü ésnél játjuk, amikor a la­ikusok előtt sem ismeretlen fehér vérsejtek lépnek tevékenységre és va.ósággat megrohamozzák a szer­vezetbe jutott mérget, vagy ide­gen testet, feláldozzák magukat, mint a derék katona a hazájáért és ki okik a szervezetből genny­képződés formájában a mérget, vagy az idegen testet. Mint már emitettük, a szerve­zetnek ez a képessége az inger­hatás sutján nyer támogatást és Zeileisnek nagy érdeme marad, hogy ezt az ingerkezelést az ő ma­gasfrekvenciáju készülékével ide­álisan megoldotta . Nem teit egye­bet, mint jegy olyan eljárást, mely az prvosi tudományban, már isme­retes, de nem eléggé használt és figyelemre méltatott volt, tökéle­tesített. Különösen az által, hogy a magasfeszültségű áramot rádium­sugárzással kötötte össze. Az elmondottakból az is kivilág­lik, hogy a Zeileis-módszer titokza­tosságáról legalább szakértők előtt már csak azért sem lehet beszélni eltekintve magának Zeileisnek nyilt és becsületes karakterétől, — mert az piméleti felépítése és magyará­zata a hatáskifejtés módjának az elképzelhető legegyszerűbb for­mája. És helyesebben is cselek­szünk, ha mindenkor inkább a jót látjuk meg ott, a hot az megvan .— K ü! ö nb en rnegt á ma dhata 11 an ul igazolja a Zeil eis-besugárzásnak helyes alkalmazás melletti jogo­su'tságát olyan hatalmas és hozzá­férhetetlen tudományos tekintély­nek á'lásfoglalása, mint dr. Hüb­ner, dresdai egyetemi tanáré, aki a Berlinben megjelenő orvosi szak­lapban »Dic Medizinische Welt«. ben fejtette ki tapasztalatait és iné zetét. Tudnunk kell, "hogy az emlitetti szaklap az orvosi kuIturában bi-; zony nagyon magasan álló német-, birodalom fővárosának egyik leg­tekintélyesebb lapja, amelynek; protektora és kiadója nem keve-, sebb személyiség, mint Jukenák i, professzor, az ismert tudós és a, berlini állami hivatalok törvényi széki vegyésze. Ebben az újságban közölte Hübner tanár a Zeileis-* készülékkel 200 betegen észlelt! tapasztalatait. Szó Szerint ezt ír­ja: Láttam volna negatív eredmé­nyeket, ugy magamat a magas-, frekvenciájú besugárzás ellenségei-, nek első sorába állítottam volns^ De amit láttam, arra a meggyőző-t désre indított, hogy a magas-frek­venciájú gyógykezelésben olyan eszköz 'birtokába jutottunk, amely a beteg testben egész sajátságos és gyógy szempontból megfelelői indikáció betartása melfett a leg-t hatásosabb reakciót váltja ki«. —< Természetes, hogy eredményeket jcsak a javallatok pontos betartásá­val lehet elérni és itt kívánunk rámutatni arra a sajnálatos körül­ményre, hogy a nagyközönség is, meg az orvostársadalom is egy ka­lap alá látszik venni' a komoly kli­nikai tudással és , erkölcsiséggel dolgozó orvosok Zeileis-rendelőit , azokéval, akik nemcsak nem ren­delkeznek valódi dr F. G. Zeileis­féle készülékkel, hanem ezenfelül még minden vonalon skrupulus nél­kül, lelkiismeretlenül, a kóresetek megválasztásának telje 3 mellőzésé­vet iparkodnak betegeket toboroz­ni. Jó lenne, ha ugy a közönség; mint az or\#s urak véleményük és ítéletük megalkotása előtt szigo­rúan különbséget tennének e két fajta orvosok és két fajta rendelők' közt. Nem iehet a mi 'feladatunk an­nak a sok kü'önböző betegségnek a felsorolása, amelyek szerencsére a Zeileisj-féle gyógyeljárással erecL ményesen kezelhetők és ezért csak arra kívánjuk b. olvasóink figyel­mét felhívni, hogy óvakodjanak a nem valódi Zeileis-készülékkefdol gozó rendelők felkeresésétől, vagy legalább is kérdezzék meg előzete­sen az addig 'igénybevett orvosai­kat, hogy vájjon a betegségük gyógykezelésére alkalmas-e ez a gyógyeljárás. Meg keh győződve lennünk arról", hogy az ilyen ta­nácsadásnál Magyarország minden orvosa félre fog tenni' elfogultság got, egyéni érdeket, előítélettől ve­zéreit gátlásokat s csak egyet fog szem előtt tartani: minden lehetőt megkísérelni betegségének gyó-! gyitása szempontjából. Éppen ezért az orvos nyugodt lelkiismerettel küldi betegét olyan Zeifeis-rendefi lőbe, ahol legjobb meggyőződése szerint csak abban az esetben ve j szik kezelésbe, ha a betegsége azt indokolttá is teszi. Tehetik pedig ezt annál 'is inkább, mert talán még a közönséges aspirin használa­tánál sem áll' fenn annyira 'a beteg ember második, legfontosabb ér­dekének'szem előtt tartása: níhif nocere, — mint éppen a Zeileis­besugárzásnái, amelyné ' bármilyen 1, irányú a legcsekélyebb árta.'masság is fizikai és élettani lehetetlenségek' közé tartozik. | Hölgyfodrászat! Értesítem a mélyen tisztelt hölpy­közönséget, hogy egy legmodernebb tartós hul­lámu ondoláló gépet szereztem be, mellyel fi hónapig tartó ondolálá&t szaksztrúen készítek. Irén hölgyfodrász-szalon. Luther-ház. Tisza Miklósné. 5413-2

Next

/
Oldalképek
Tartalom