Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-08-26 / 191. szám

1931. augusitus 25. Míryidék. 3 Arany-pengő: Papir-pengő Irta Fisszer János. A betétek és banktartozások ér­tékálló voltának biztosítására, Te­leszky János ny. pénzügyminiszter javas atát elfogadva ,rendeleti uton állapíttatott meg az aranyp^ngő értéke . > \ Ez a rendeleti megáüapitás im­plicite magában foglalja azt a való­színűséget ,hogy ezután, ha szep­tember i-étőt'a Magyar Nemzeti Bank jegyezni 'fogja a papirpen­gő árfolyamát .kétféle értékszállí­tás is fesz ebben a mi kis csonka hazánkban. Nem tudhatni, bogyaz USA dollárjának hasonlatosságá­ra, melyiknek Tesz nagyobb az ér­téke? Az arany, vagy a papirpengő nek? A dollár már megtette azt a viccet ,hogy papírjáért többet adtak ,mmt aranyáért. Az aranypengő behozatalával azonban teljes biztosítékot nyert minden betevő, de egyúttal minden pénzintézet is, hogy á betett és a kihitelezett összegek lerögzítve, ér­tékállóak maradtak. Nincs oka féi­Ini'a betéttőkésnek ,sem a hiteltő­késnek. ' Az egészben azonban az az elő­revetett árnyék a kellemetlen, hogy lehet olyan pengő is, amely nem értékálló: a papirpengő. "A koro­naramlás idejéből tudjuk ;hogy a bankjegy értéke csak infláció utján szokott csökkenni. Tehát a |ren­delet alapján feltehető, hogy er­re is kell számítani. A koronaromlás idejéből azonban azt sem feledtük el, hogy az emberek az inflációt előre is lik­vidálni szokták és ezt, az árak fel­emelésével" fejezik ki. Tehát pre~ ventive védekeznek. Ez a védek e-" zés a közönségnek nyomban tudo­mására jut, mihelyt a likvídáei^ megindul. Titoknak igy meg nem őrizhető. Hiszen az áremelkedés or­dítva kiabálja ezt ki. Ha az infláció áremelkedússben jut kifejezésre ,akkor ez az árnö­vekedés labilissá teszi a valósá­gos belső értéket, amely pedig igyekszik az aranyérték közeiében maradni ,nem számítván a spekuía tiv árváltozást. Ha tehát a mai i pengős árut, 1.50 pengőért ^ehe­tem csak meg, mert a papirpengő árfolyama 0.66006Í > aranypehgő, 'aKkor ebbői' azt következik, hogy infláció van. Igy keli fennie, mert különben miért nőtt az ár 50'szá­zalékkal? De ugyanez áll árra az esetre is, ha nem ity nagy, hanem csak 10 százalékos ,vagy 100 szá­zalékos Íj az áremelkedés. Ha tehát a papirpengő árfolyama nem lesz 1.—, hanem 0.90, vagy 0.50 is. Nem okvetlen következménye az inflációnak az áremelkedés. Utób­binak spekuláció és más oka is le­het. De: számitóvá, okoskodóvá, óvatossá, félénkké és »amibiztosaz­biztos« és »nyugodtanakaroka'udni« észjárásúvá teszi az embereket, ha már eleve ,még amikor ez a rém nem is fenyeget, kettéválasztjuk a fizetőeszközt: arany és papirérté­küvé. Te eszky János ny. miniszternek­elfogadott javaslata nem minden­ben találta fején a szög'et. Mert előhívta az emberek észjárásának labilitását, a pengőértékelés terén. Itthon valószínű ,hogy nem iesz komolyabb ingadozás, hiszen igyek­szünk megőrizni higgadtságunkat. De amint megindul 'az árfolyam­jegyzés ,külföldön már nagyobb baj is iebet. Ott nem nagyon számít­gatják majd az emberek, hogy a rni pengőnkért mennyit adhatnak, mi­ként jegyzik azt ? A pengőnek, akár arany- akár papirpengő is lesz az, félő, hogy diszázsiója lesz. Sőt, ta­lán félve fogadják majd el? • De hazai viszonyainkat tekintv® sem látszik nagyon célravezetőnek a papirpengős áílapot. Mert, ha igaz az, hogy a kereskedelem és ipar már eieve likvidálja azt, a betét és hitei változatlan marad, a tisztviselői fizetések, követeié­sek, tartozások és minden, ami pénzértéke'éssef kapcso'atomind aranypengőben fejeztetik'ki, akkor pedig a netáni inflációból, senkid nek semmi "haszna nem lehet! Attól tartani, hogy a »strimlfli­szár« és a »ládafi'a« lesz a pénz­tezaurálás hefye, nem kell, mert hiszen ennek' célja sincs, de más­részt senkinek se*m áll oly bőven a pénze, hogy azt eldugdossa. | Nein febetetlen azonban, hogy ez mégis bekövetkezhetik. Tehát kevés lenne a fizetőeszköz. Erre k«IIene az infláció. Erre a papír­árfotyam és az aranypengő. Ha azonban igy van, akkor olyan fixirozása következett be a beté­tek és hitelek értékének, amely mel lett féfni 'azok vá'tozásától és ma­gas ka ;matokkai leszámítolni a »ne' talánmégis« bekövetkezhető érték­veszteségeket, semmiképpen sem megokolt. Igaza van egyik bará­tomnak ,aki azt mondta, hogy ha már arannyá változtatták a hiteltő­két és a betéttőkét ,akkor »koszt­kamatot« sem szedni ,sem adni, nem megokolt. Mert a mai kamat tisztára nem más ,mint »kosztka­mat«. Legyen az hitelnél' vagy be­tétnél egyaránt. Az aranypengő : papirpengő el­mélet gyakorlati alkalmazásánál ezekbői is "következőleg még elma­radt az »aranykamat« beiktatása és hacsak a magyar gazdasági életet nem óhajtjuk kitörölni' a világ­gazdaságból, akkor ezt az »arany­kamatot» is meg keli rendeletileg szabni. Valahol" azon a tájékon, ahol annak idején a kamat állolt, de mindenesetre 8 százalékon alul, hogy senki uzsora vétségébe bele ne eshessék. Pláne annak bűntet­tébe! Mert most ugy rémlik, mintha valahol a Btk. ama bizonyos tájé­ka körül sétálgatnánk, amelynél könnyen megeshetik egy kis ki­siklás . A debreceni Máv. üzlet veze­tőség nyilatkozik a sóstói weekend jegy ügyben A MÁV. debreceni üzletvezetősége a következő helyreigazító nyilat­kozatot küldte: A »Nyirvidék« Tek. Szerkesz­tőségének Nyíregyháza : A »Nyírvidék« folyó évi julius hó 28-itn számában közzétett »Nyilt kérelem a Máv. Tek. Igazgatósá­gához és a debreceni üzietveze-j tőség"hez« című cikkre tájékozásul Közöljük, hogy a hétvégi jnenettér­ti jegyeket igénybevevő azoknak az utasoknak, akik vissza útjukban Sóstófürdőtől Nyíregyházáig az utat nem a Máv. vonalán 1 teszik meg, jegyök 'lebélyegzése végett nem keli Sóstógyógyfürdő állo­másra menniök, hanem — mijjt az kellően közzététetett — a furdő­ígazgatóság által" kiállított igazol­vánnyal pótolhatják azt. A cikkben megnyilvánult panasz alaptalan volt. Tuddmásunk szerint a Sóstó­gyógyfürdőn nincs igazgatóság s igy a szükséges igazolvánnyal seno láthatja ei az utasokat. Éppen ezért ajánlatos voína, ha a MÁV. üzlet­vezetőség pontosabban meghatá­rozná ,hogy hot "és kínéi lehet a Sóstón igazolványt kapni, mert ad­dig bizony kénytelenek vagyunk azt megállapítani ,hogy a cikkben meg­nyilvánult panasz aíapos volt. A minisztérium nyilatkozata a forgalmi adókulcs emeléséről A nyilatkozatra a következőket jegyezzük meg: Az iparosok és kereskedők köré­ben riasztó hirek terjedtek ei a kor­mány által tervbevett általános for­galmi adókulcs emelésével kapcso­latban. Különösen a vidéki kisipa­rosok és kereskedők fordulnak ér­deklődő levelekkel a különböző ér­dekképviseletekhez és ezektől kér­nek megnyugtató válaszokat. Elterjedt hírek szerint a forgal­mi adókulcs emelésének bekövet­keztével 'a helyi forgalmi 'adóhi­vatalok utasítást kapnak a megál­lapított átalányok többszörös fel­emelésére. Ha a kormány idevonat­kozó rendelete megjelenik, ugy a forgalmi adóval kapcso'atban pieg­szünik minden kedvezmény és a se-j géd nélkül dolgozó kísíparosokf sem részesülnek tovább adómente^ég­ben. N < Bármennyire ís alapnélküliqjcnek látszottak ezek a hirek,az Ipajtes­lerium illetékes ügyosztályában és felvilágosításokat kért a pénzügy* kormánynak a forgalmi adókulcs emelésével kapcsolatos terveír® nézve. ( A pénzügyminisztérium forgalmi adóosztályának vezetője a hozzáin­tézett kérdésekre kijelentette, hogy gondolni sem lehet arra, hogy a torgatoii. adókulcs Btnelé&e esetén .s az átalányokat több­szörösére eroeliék tei, avagy hogy a regéd néfküi dolgozó K.siparosoktói elvonjá« a tor­galm. adómentességet. Amennyiben a kormány kényte­len lenne a forgalmi adó kulcsát felemelni, az egészen egyszerű in­tézkedés fesz, anélkül, hogy az átalányok aránytalan megállapítá­sára vagy az eddig engedélyezett kedvezmények megvonására ve­zetne. ; Az iparosság körében bizonyára megnyugvással"veszik tudomásul a, tüietck Országos Szövetségének g legilletékesebb helyen közölt nyi­ígazgatója eljárt a pénzügymfnisz- ® latkozatot á VOGE nyíregyházi csoportjának közgyűlése I A >Voge« helyi csoportja e hót 15-én délután a KioSZ székházában tartotta meg rendes tisztújító ^köz­gyűlését, amelyen a központ kép­viseletében megjelent Pillich Kán­dor Máv. igazgatósági intéző, ^köz­ponti főtitkár is. A gyűlést Nagy Géza ny. főintéző elnök távollété­ben Váczy Sándor ny. mozdonjfelvi gyázó ügyvezető alelnök nyitotta meg. Üdvözölte a központ kikül­döttét és a megjelent tagokat, be­számolt az egyesületi 'év alatt tör­tént ténykedésekről, majd feljjtéite Csathó Pál ny. íőraktárnokot| az egyesület pénztárnokát jelentésé­nek megtételére. A jelentést ajköz­gyüiés egyhangúlag tudomásul vet­te és az elnöklő ügyvezető kérésére a tisztikarnak a felmentvényt meg­adta. ; _ t Az ügyvezető alelnök 4 tagu je­lölőbizottság kiküldését indítvá­nyozta, amelynek működése alatt a központi kiküldött vette át az efnöklést és beszámolt a központ és a kereskedelemügyi mihíszte­rium között lefolyt tárgyalások je­lenlegi "állásáról, majd elmondotta, hogy Váczy Sándor ügyvezető aíei­nökkei együtt felkeresték a VÁROSI MOZGÓ •HL LILLMI IMII •III1IIII I HI LLLL LL LL L I II I ! » !• •• •I IIII HI M I •I HI I W LLLLLL LL LLLLLL II Ma, kedden utoljára 5, 7 és 9 órakor Milton Sills nagysikerű hangos filmdrámája am ka m r» m a ss m Hz ordóg baratj - •• --- V* " ' : • Szerdától Volga lánya Szerdától »Nyvkv» 'igazgatóját Fríed Sándort hogy az egyesület £s a »Nyvkv« között fennálló feszült viszonyt enyhítsék. A fogadtatás az igaz­gató részéről a legszívélyesebb volt és kijelentette, hogy részéről sem­miféle akadálya sincs annak, hogy a »Nyvkv« álkalmazottai a »Voge«­nak tagjai legyenek s ha tudomá­sara jutna olyan eset, hogy sze­mélyzetét ebben bárki is megaka­dályozni igyekezne, ezt nem fogja engedni". Ez aiatt a jelölőbizottság befe­jezte tárgyalását és a régi tiszti-) kart jelölte, amelyet a közgyűlés egyhangúlag elfogadott. Ezek szerint elnök: Nagy Géza, ügyve­zető alelnök: Váczy Sándor. Pénz­táros: Csathó Páf, jegyző: Papp Sándor Máv. kertész, ellenőrök : Janasovszky József üzemi és Hollós János vonatkísérő segédtisztek let­tek. i Több fontosabb indítvány letár­gyalása után a közgyűlés 1 órakor véget ért . , á kilakoltatás elől a halálba menekült egy bisvárdai asszony Szulimán Julianna 33 éves kis­várdai asszony lakóházának pad­lásán a ruhaszárító kötéllel fel­| akasztotta magát, de anyja még idejekorán észrevette és levágta. Azonban életbenmaradásához ke­vés a remény, mert a kötél az életunt nö nyakereit és gégéjét összeroncsolta. A nyomozás adatai szerint tettét azért követte el, mert a házhely árát nem tudta fizetni és az a veszély fenyegette hogy kilakoltatják. A szerencsétlen nőt | a kisvárdai kórházban ápolják,

Next

/
Oldalképek
Tartalom