Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-08-22 / 188. szám

1931. augusztus 22. JhrtíKVlöÉK. A hitelszövetkezet - út a földhöz* Irta: Hegyaljai Kiss Gyula dr. református léikész. Falusi lelkipásztor nappal, ha küzködik, éjjel, ha nem tud aludni és gondolataival vivódik, szüntelenül azzai a kérdéssel találja magát szemben: hogyan lehetne a magyar nép nyomorúságos sorsán segíteni? A lelkipásztornak fájóbb gondja ez ,mint akárkinek, mert a lelkipásztor a népévei együtt szegény, ő benne él 'a ncpe bajában, az ő szivének minden idege egy hur, melyen özvegye*?' jajja, bajbajutott emberek panasza rezdül keresztül. A lelkipásztor minden szót meghall, ami földi, 'de egyuttai az örökkávalóság beszédére is figyelmez és naponkint felelni keli" tudnia erre a kérdésre, amit az Égi Számonkcrő vet eléje: »Fiam ha segíteni "keífene a magyar népen, te mívei segítenél ?« Lelkiismeretes számadó igy felel erre a kérdésre: először azzal lehet segíteni a népen, hogy a lelke legyen rendbe Istenével. — Tudja meg: miért kiizd, miért verejtékezik, miért kell szenvednie a jelen nyomorúságait? Másodszor azzal 'lehet segíteni, hogy mindennap .'egyen készen magamagán segítem. Ennek gondviselésszerű esz. köze a szövetkezet. Harmadszor azzaij hogy minden szűkölködő magyart hozzá kell segitem'ahhoz, hogy iegyen egy talpalatnyi földje, amin fészket rak magának és kertet kerít, amin a legszükségesebb konyhára való megteremhet. Amig ezt a taipalattnyí földet ott nem tudjuk az utolsó magyar napszámos tula'jdonában is, addig nem értettük meg a 'történet nagy leckéinek a tanításait. És én most épen arrói akarok szólni, hogy a szegény ember a hiteiszövetkezetben lássa meg azt az utat, amelyen keresztül "földhöz juthat és gyarapodhat. Tessék ezt a jóakaratú vasárnap délutáni 'beszélgetést szívesen meghallgatni. Sok ember felkében még ma is ott rezeg a kétség: érdemes-e pénzt gyűjteni? Nyugodt lélekkel felelem, hogy érdemes. Nagy bajokban voltunk és nagy bajok közt nyögünk ma is. De egy dolog van amit a többi haladás mellett hálaadással kelt említeni: az, hogy a pengőnk ezüst, a pénzünk jó pénz... Ezt a pénzt érdemes már annyira megbecsülni, hogy összeszedegessük még a fillérjeit is. — No és mi célból gyűjtögessem én ezt a pénzt? — kérdi á falu szegénye. Azt miondom erre: — Gyüjtsea ne magáért a pénzért, gyüjtscd pzért a célért, hogy valamikor ezzel vásárolhatod meg azt a fészeknek való kis telket, aminek a megszerzéséről egész életedben álmodoztál és dolgoztál. Aki újságot vesz a kezébe, annak megakadhat a szeme ilyenféle hirdetéseken: ne pajnáljon a keresetéből 20—'30 fillért mindennap félretenni. Ebből vehet telket, ebből építtethet házat! És igy tovább. Ennek a hirdetésnek igaza van. A magyar ember nem arra vágyik, hogy pénze legyen, hanem arra, hogy legyen ^gy kis hajléka, pár barázda földje, amit a magáénak mondhat. Ei'keh jönnie annak az időnek, amikor a munkás a keresményéből házhoz és földhöz juthat. És ez az idő kezet lehet, filléreink gyűjtögetését a hiteiszövetkezetben jó, ha minéi előbb megkezdjük. Városok, vállalatok rendezkednek be arra, hogy parcellázások utján kisembereket földhöz, ingatlanhoz juttassanak. Azt mondja például Nagy kőrös várós polgármestere egy okosan megirt cikkében: Nagykőrös lakossága az utolsó 250 esztendő alatt bámulatosan növekedett. Mi volt ennek az oka? Az, hogy a város időnként felparcelláztatott egy-egy darab földet. £s minden iíyen feldarabolás odavonzott egy sereg uj lakost, vagy vígabb szaporodásra serkentette a régieket. Mit tegyen tehát a gya. rapodni kívánó ember a trianoni átok aiaít nyögő országban? — Gyűjtse a pénzecskéjét,"'kamatoztassa a hitelszövetkezetben, legyen rajta, hogy az ő üzletrészei utján is virágzóbb legyen «z a népjóléti Intézmény, hogy mikor eljön az alkalom valami parcellázáskor az ingatlan szerzésére, iegyen hozzá tőjcéje . De> a magyar állam is segítségére siet az alsóbb néposztálynak a földrefoilm révén. Az első földreform már meg volt. És ha a számadatokat vizsgáljuk, elcsodálkol zunk, hogy milyen szép eredménye van már ennek is. A statisztikai évkönyv kimutatja, hogy Magyarországon Trianon óta 424.000 tör^ pebirtokot és kisbirtokot mértek ki, több mint egymillió kataszteri hold területen. Ebből átlagos számítással'két és félhold esett egyegy emberre. Igaz, hogy ebből még meg nem ét. De az élelem nagy részét ennek termésébői is biztosit hatja. 1920-ban a mezőgazdasági munkásoknak csak egyharmadrés.ze volt nálunk birtokos. 1930-ban már majdnem a kétharmadrésze. Eddig 424.000 ember kapott földet az állami törvény erejénél fogva. Következnék ugyebár egy; ujabb lépés. Az, hogy adjanak rá módot és alkáftnat ,hogy akt eddig két és fél holdnyi "földhöz jutott, szerezhessen hozzá, ujabb területek kiosztása révén, még ugyanannyit, hogy legalább 5 holdra nézhessen a törékvő kiseímber. És következik az, hogy ujabb 100.000, meg ioo.oos env

; ber jusson földhöz az igénylők közül. 1 De a földhözjuttatás egymaga] nem elegendő. Arról "is gondos-« kocíiii "kelf, hogy a földhözjutott kisembernek meglegyen a legszükségesebb tőkéje gazdálkodása megkezdéséhez. Hogy a házát fel tudja emelni, egy-két igavonó jószágot tudjon beszerezni és ne hiányozzanak azok az elemi gazdasági eszközök sem, amelyek nélkül nem tudja a neki juttatott parcellát megművelni. Erre egyedül egyetlen »nincstelen« földmives sem képes, hiszen mindegyik orüi, ha valahogy nagynehezen törleszteni tudja uj földjének vételárát. Arra már igazán nem gondolhat, hogy a saját erejéből még be is rendezze a maga kicsiny gazdaságát. — Amire azonban egyedül nem képes, hozzájuttatja ahhoz a hitelszövetkezet. A hitelszövetkezetekbe tömörült "kisemberek a szövetkezeti együttműködés segítségévei m tudják szerezni maguknak mindazt a segítséget, amelyre egyedül 'önmaguk erejére támaszkodva, á • legkevésbbé sem képesek. Ezért életbevágóan fontos 'dofog, hogy azok a »nincstelenek» is, akik meg-, fogadják tanácsomat és fillért fillérre rakva gyűjtik össze leendő uj gazdaságuk alapjait, ezt a dicséretes müveletet hitelszövetkeze.' tekbe való belépés utján végezzék. Igy érzi majd mindenki ,hogy mt? lyen jó közvetítő lehet a hitelszövetkezet a földhöz? Félretenni a filléreket, hogy legyen néhány kész pengő, mire eljön az alkalom az uj birtokszerzésre. Gyűjteni, töre. kedm ,hogy szépen csengő pén-< zünk árán vehessünk szépen termő földecskéi. Ez keli a magyarnak! Kossuth Lajos beszél egy érdekes földfoglalásról. — Azt mondja: Észak-Amerikában, amint egy darab helyen kiirtják az erdőt és szántóföldnek hasogatják, minden tizenhatodik karón ott egy tábla: »Népnevelés alapja«. Ennek a darab földnek a hasznából iskolát építenek. Azért ,hogy neveljék a népet azzá, ami rendeltetése: jogait ismerő, szabadságát érző, vallásos okszerű földművelővé!* Ezt •mondja Kossuth, ebben adja meg: mivé keli nevelődni a magyar népnek is. Jómódú emberek családjává, akik tudnak földet szerezni s akik jóranevelve meg is tudják tartam'a szerzeményüket. Nem ez ken mia is? { Legyünk azért rajta, hogy jómódú, értelmes, hazaszerető magyarság szép jövőjéhez legyen ut a magyar hitelszövetkezet! * A Magyar Szövetkezés c. folyóiratból vettük át ezt a közérdekű cikket. Egy részeg nyíregyházi taligás héttőn hajnalban készakarva elgázolt egy rendőrt Telepák Mihály nyíregyházi személyszállító taligás e hó 17-én este a Rákóczi-utcai Grosz-féie kocsmában több társávai együtt mulatott. Hajnalban ittasan ültek fel taligára és nagy kurjongatások közben vágtattak a Kótaji utcán végig. Közben Telepák észrevett egy arra haladó embert, leszállt a taligáról és ostorral a kezében megtámadta. Az ismeretien félelmében rendőrért kiáltott, hogy megmeneküljön a részeg taligás brutalitásától. A segélykiáltásokra két rendőr sietett a megtámadott ember segítségére, mire Telepák felült a taligájára és elhajtatott. Azoni ban alig haladt néhány száz métert visszafordította a í

0vát és vágtatva közeledett a két rendőr feléi Szerencsére a rendőrök az utolsó pillanatban szétugrottak, mert különben a taliga elgázolta volna őket. 1 Az egyik rendőr megragadta a ló zabláját, rnig a másik felült a ta igára ,hogy a részeg embert a rendőrségre kísérje- Azonban Telepák éktelen káromkodásba tört ki "és végigvágott ostorával a fován. A megvadult állat fájdalmában felágaskodott és a falhoz nyomta a rendőrt, aki belső sérüléseket szenvedett. A brutális taligást beszállították a rendőrség-, re, ahol 'halósági közeg elfeni erőszak címén nyomban letartóztatták. A nyíregyházi kir. törvényszék a gyorsított eljárás alapján péntek dclélőtt vonja felelősségre a rabbiátus embert^ akire súlyos büntetés vár. Csafords Fekete Rém debreceni színésznőt lopás gyannja miatt eléáilitotfák a nyíregyházi rendőrségre A morfinista ssmésgnőt Budapesten is körözik Hétfőn délután a »Korona« előtt egy sovány, sápadt, beeset;arcu nő ácsorgott. Vékony testét bő, szürke bőrkabát takarta, szőke haja kuszál'an .lógott arcába. Tétlenül sé" tál-gatott a kávéház e^őtt, mint akinek semmi do'ga sincs. Egyszerre két detek iv lépett a nő mellé, akik felszólitotcák, hogy feltűnés né'kü kövesse őket a rendőrségre. A nő a felszólításra felrezzent, riadtan nézett körül, de aztán pem ellenkezett, fáradt, szomorú mosollyal ment a két de.ektiv között a rendőrkapitányság felé. A kapitányságon nyomban megkezdték kiha Igatá.sáit, s a nő Valódi- másából egy tragikus esett eg I bontakozott ki. Kitűnt, hogy pás gyanúja mi^tt előá'Ü'.ott élet a lonő Pentsk, szombat 5, 7 és 9, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor (Huncut a lány) Németül beszélő, cnekes, operettsláger. Főszereplők : Luci Englisch, Werner Fiitterer, Tride Berliner. Fox hangos híradó. Hangos Miki. Csafordi Fekete Rjzsi színésznő, aki valaha, a debreced színtársulat tehetséges tagja volt. Fekete Rózsi szenvedélyes morfinista s ez a végzetes méreg lelkileg és fizikailag teljesen tönkretette. A hajdan ismertnevü színésznő ma már a züllés utolsó fokán áll. Ahol csak alkalom kiná kőzik lop, hogy a lopott pénzből morfiumot vásároljon. Kopott retikü jében orvosok receptjeit őrzi, ame'-yek segítségével könnyen jut a méreghez. Amikor a írendőrség előállította az volt a gyanú e-leine, hogy Budapesten is több 'opást köveiett el. Kihallgatása után a rendőrség a kir. ügyész, ségre kisérte, aho

1 azonban ideiglenesein szabadon bocsájtot'.ák. A'ig hagyta, el a törvényszék épü. letét, a rendőrségen jelentkeztek már 51 nyíregyházi károsu tak is. Nemes ijózsef vendéglőstől, akinél Fekete Rózsi egy ideig alkalmazásban vo't, egy bőrkabátot lopott el, míg í egy kereskedőt nikkel érájától szabadítót a meg. A detektívek a bejelen.ések után azonnal a szinésznő keresésére indultak, azonban Fekete Rózsi kiszabadulása után a legközelebbi vonattal elutazott Nyíregyházáról. Orosz éne<< zene* Vihar — Orosz