Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-08-18 / 185. szám

1931. augusztus 18. MmidEK. A hibás tervet ki kell javítani! Irta: Pisszer János Minden magyar embernek hazája és önmaga iránt múlhatatlan köte­lessége, hogy a mai gazdasági vál­ságból kivezető utat keresse és a helyes irányt, nemzete rendelke zésére bocsássa. Éppen ilyen kötelessége azon­ban az is, hogy a téves irányzatot is megjelölje és ezirányu felfogását is közreadja. A magyar kormányzat igen he­lyesen járt el akkor, amikor a »Nerr,zeti valutaletét a'ap» kérdését a társadalmi feladatok körébe utalta, nem' tette kormányzati fel­adattá és így nem- is vált az a hivatalos Magyarország állami tény kedésévé. Ezzel a kérdéssel fog­lalkozzék a társadalom. Dr Friedmann Ignác budapesti ügyvédnek terve itt fekszik előt­tünk. Annak sarkalatos pontja, mondhatnánk: Achilles sarka az az elgondolás és feltevés, hogy az ál­tala egybegyűjteni tervezett és a Magyar Nemzeti Bankba letétbe helyezendő kétszáz millió pengő alapján a banknak joga nyílik hat­száz millió pengőnyi bankjegy kibo­csátására. Ha ez a feltevés helyes, íugy a terv végrehajtható, a lakos­ság áldozatkészségének sikeres fel­keltése utján. Mert a miagyar ha­zájáért tenni mindenkor kész. Ugy látszik, hogy a terv közzé­tétele után fellángolt nagy lelkese­dés közben, éppen annak a vizsgá­lata maradt figyelmen kívül, hogy a tervezet alapfeltevése helyes és helytálló-e, avagy nem^e szorul korrekcióra ? Vizsgálódjunk tehát itt anélkülj hogy a tervnek igazán lelkes, megszívlelendő és hazafiaa elgondolását érintenők, tehát tisz­tán-pusztán pénzügyi szempontból. Összesűrítve az elgondolás a kö­vetkező: Az idegen valuta há­romszor annyit ér, mint amennyiért jegyzik. Tehát egy dollár, a jegy­zés szerinti "(kereken) hat pengd helyett, ha letétté válik, tizen­nyolc pengőt ér. Ugyanazon at alapon számítva, mint azt a Fried­man Ignácz terve teszi. Lehetséges volna ez ? A magyar pengőnek aanyfedeze­te, a kibocsátott jegyek értékének ' egyharmada ma. Vagyis ,ha 450 millió pengőnyi bankjegy van forgalomban, akkor ennek aranyfe­dezete 150 millió. Nem tudom, hogy ez az aranyfedezet tényleg ennyi-e, de meggondolásunk kö­rében nem fontos. Fontos az, hogy nua & pengő-' kibocsátás arányszáma: 1 ;3, tehátj a fundált effectiv aranynak három­szorosa. A dollárnak, a francia-, svájci franknak, az angol fontnak, a né­met márkának stb. külföldi pénz-» nek is, a kibocsátott jegymennyi-, ség bizonyos százaléka az arany fedezete. Vagyis a papirdollár, a papirfrank és a többi valuta sem mind arany, hanem csak "törtre^ széig az. Ez bárki "előtt is vilá­gos lehet. Ha már most a vafutaletét terve' szerint ezeket a külföldi valutákat letétbe is helyezem bármily ösz­szeg erejéig, akkor még nem teH tem ie aranyfedezetet, amely aj jegykibocsátás háromszorosára ad jogot, hanem letettem ebből az ösz J szegbőt annyiadrészt, mintameny­nyi 'fedezete annak a valutának a kibocsátó bank birtokában van. Ha ez az illető valuta harmadrésze, alj­kor a nálunk letett értéknek ís' r csupán harmadrésze válik arany­fedezetté és csak addig, amag az az* idegen valuta értékálló és nem vál­tozik meg íedezeti értéke. Amiként az USA nemzeti bank­ja nemi őriz az egy dollár bank­jegy aranyfedezeteként egy dollár­nyi aranyat, azonképen nem leheti az az egy dollár sem a Magyan Nemzeti Bank trésorjában sem egy egész dollárnyi aranyfedezet^ hanem csak annyi, amennyi az USA bankjáéban. De tekintsünk a Friedmann­terv pengő vonatkozását. Azt mondja, egy kis számtani alapmű­velet után, hogy ha ötezer ember fejenként négyszáz pengőt letétbe heiyez, akkor kibocsáítható hat­százmilíióny 1 pengőbankjegy. Nemi értem. Hogyan gondolja ezt á tervező ur? Hogyan változik át háromszoros értékké a pengő a le­tevéssel? E körül a valuta-statikai 'szá­mítás körül valami hiba van. Mi laikusok, akik főtanácsokkal, d« még »altanácsokkaf« sem tudunk szolgálni, azt hisszük, hogy ekörül a pengő a'lchiámia körül korrekció­val keíf élnünk. Mert hol van itt biztosítva a pengő stabilitása? Hiszen ez kész infláció lenne, mégpedig kereken! kétszáz percent erejéig annál azi összegnél, amely a Friedmann-terv szerint letétbe kerijlne. De ez megbonthatná egyúttal a jó pengő stabilitását is. Kétségtelennek látszik előttünk laikusok előtt, hogy itt a tervezés körűi valami hibának keli fennie, amit illik a tervezőnek kikorrigál­nia. Annyival is inkább ,mert hi­szen ezzel a főtanáccsal annyira felizgatta a magyar publikumot, hogy ezt az izgalmat a nagy válság feloldására feltétlenül fel keli használni! De tovább megyünk. Ha fenti okoskodásunk szerint a tervezett) letét nem ér háromszor annyit ma­gyar pengőben, mint amennyi pen­gő értéket idegen valutában letet­tünk, akkor az a Nemzeti Bankba letéve, a magyar jegyforgalom sza­porítására nem is alkalmas, ha a, j pengő stabilitását megőrizni kí­vánjuk. ; Tehát akkor minek azt a Nem­zeti Bankba letenni? Nem kézen­fekvőbb egyenesen a Magyar Ál­lamnak kölcsön adni? Sokkai oko­sabb! Még pedig kamatmentes >;önkéntes« kölcsönként! Szintén »Nemzeti Alap«-ként és ennek cél­jára! Mmek itt a Nemzeti 'Ban­kon keresztül kerülőt csinálni? Mindig jobb az egyenes ut! Ha az államgazdaság kapná meg az »öriként« egybegyűlő köl­csönt és akár idegen valutában, akár pengőben ,akkor minden alchkna nélkül, egyenesen fizet­hetne vele. Jó valutában! De mindemellett is, azt a régi jó és igazán hazafias lelkesedéstől áthatott, u. n. . »Aranyat vasért», I tervet, jobb lenne megismételni. Ez nem kíván »főtanács« lenni, csak amo'yan laikus elképzelés. Azután még ajánfatos volna az idegenbe vándorolt jó magyar pénzt, amely most valutácskákban csavarog a külföldön és itthon is, a »kitudjamégmilehet» nagy elvén gondolkodóktól, hazafias kímélet nélkül elszedni. Vásároljanak a va­futabirtokosok jó magyar pengő­ket azokon az idegen vahitákon! Ész nélkül, minél gyorsabban! Ne rontsák tovább ennek az országnak gazdasági' helyzetét! De, ha ezt ímeg nem tennék, akkor meg razziát az idegen pénzre. Elkobozni minden magyartól aki ",nem váltja be »önként« magyar pengőre. Azt a Friedmiann-féfe tervet pe­dig valutastatistikusokkat még át kellene nézetni és kiisazittatni! Nem lehet tűrni, hogy a kartelek a nemzet élniakarását megnehezítsék s erőkifejtéseit megbénítsák A rokonszakmabeli iparvállalatok tömörülését, gazdasági érdekeik védelme céljából kartefnek nevezik, A karteleknek kollektív működéi se eredmlényezi azt, hogy rend­szerint olyan hatafomira tesznek szert a kartelek, amely hatalom sokszor államot jelent az államban* Kollektivitásuk és állandó jellegű megbeszéléseik alapján diktálják áraikat s ml sem természetesebb mint az, hogy anyagi érdekeik vé­delme szempontjából reá feküsznek az egész magángazdasági és ál­lami gazdasági életre, sőt, ameny­nyiben a kartelek világvonatkozá­sokat érintenek, akkor már a világgazdaság rendjére betoiyást gyakorolnak. is Ezekbői a tényekből önként követ­kezik ,hogy a kartelek féktelenke­dését tűrni nem opportunus s a kartelek megrendszabályozása az egyes államok gazdaságpolitikává­iTak feladatai közé tartozik. A háború előtti gazdasági rend még nagynehezen elbírta a karte­lek működését ,ha voltak is kilen­gések, azért a kartelek működését nem tartották szükségesnek külön törvényes uton szabályozni. Megváltozott a helyzet a bé­kekötések óta ,amőía ugy a magángazdaság, m'nt az ái­lamgazdaság a legnagyobb nehézségekkei 'kúza s amióta a karte>ek árdrágító és ter­melésirányító politikája ve­szedelemmel fenyegette a gaz­dasági életet. Magyarország az elsők között látta meg a veszedelmet, amelyet a meg nem rendszabályozott kar­teiek jelentenek s jó időben tár­gyalta le a kartelltörvényt, am'ely büntető szankciókkai sújtja azo­kat az ipari és gyári tömörüléseket, amelyek meg nem engedett szer­Hétfő, kedd 7 és 9 órakor Elvesztettem a babámat Lármás filmoperett 4 filmrészben és 4 Síinpadi felvonásban. Személyesen fellépnek : Kulin Magda, Sziklay József, Verbőczy Ili, RadÓ Sándor budapesti művészek. Elsőrangú kisérőmüsor. tltaxam üSaben\ meghűlés veszélyének könnyen ki van téve. Ne | kéljen útra tehát sohasem »hin tabletták 1 nélkül. c«tl[ gyógyszertárban Kaphatók. Jlsplrin I<iaimulh«Utluu ződéseket kötnek egymással s a­melyek nem mérséklik igényeiket, nem méltányolják a változott gaz­dasági viszonyokat. A magyar tár­sadalom még élénken emlékszik azokra a harcokra, amelyek a kar­teltrövényjavaslat körűi lejátszód­iák s mert élénken emlékszik a történtekre, éppen ezért most. amikor elodázhatatlan szüksége mutatkozik annak ,hogy az állam, az önmagukról megfeledkezett ár­drágító kartelek ellen eljárjon, most tudja csak igazán értékelni azt, hogy a magyar törvényhozás idejében gondoskodott arról ,hogy az uj karteltörvény tételes törvé­nyeink- sorába beiktattassék. A törvények 'az emberi gyarló­ságok ,vagy éppen gonoszságok megakadályozásáért ,vagy meg­szüntetéséért hozatnak. Sok tör­vény, már az állami élet kezdet­leges stádiumában szükséges és indokolt volt, vannak viszont tör­vények, amelyeket a társadalmi fejlődés vagy kor és a viszonyok hívnak életre. A Kapzsisággal, az éln-.vágyó tobzódással szemben, a má­SOK kárán és anyagi romlásán épülő uj hatalmi körök tel­epítésével kapcsolatban van szüiiség etika: és írott tör­vényekre. A kartelek megértek arra, hogy velük szemben már ne csak az etikai törvényekre hivatkozzunk, de túlkapásaikkal széniben az írott törvény szövegét és szigorát al­kalmazzuk. A kormány előrelátását tehát eléggé elismerni nem lehet •js a következmények igazolják azt a tényt ,hogy a gyakorlati élőrelátás politikája érvényesük gyakorta a törvényhozás munkájában. Ma, amikor a magyar gazdasági élet nagy megpróbáltatásokon megy át, amikor a magyar kormány, karöltve a magyar társadalommal a legnehezebb problémák megoldá­sán fáradozik, nem lehet túrni azt, hogy al­kalmi egyesülések, közkere­seti társaságok arra szövetkez­zenek, íiogy a nemzet élni­akarását megnehezítsék s erő­kifejtésed megbénítsák. Nehéz megpróbáltatásteljes idők­ben nincs véleménykülönbség, mint ahogy a kartelek megrendszabá­iyo2ását és letörését célzó elhatá­rozásokban is egy emberként áll a imagyar nép a magyar kormány hátaimögött. Nem kísérletezéssel és ne>m próbálgatással .hanem erős kézzei ""kelt megfogni azokat, akik a nemzeti egység munkájának út­jába akadályokat gördítenek s a karteiek elten alkalmazott szigo­rú intézkedés csak kezdete, beve­zetője azoknak az intézkedéseknek, amelyeket a magyar kormánynak a magyar nép nyugalma és jóléte érdekében foganatosítania kell. — Lisztkereskedők részére lisztraktárkönyv kapható a .Jóba­nyomdában Nyíregyházán, Széché­nyi-ut 9 .és az Ujságboltban. — Öszi divatlapok már nagy vá* lasztékban kaphatók az Ujságbolt­ban. ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom