Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-08-12 / 181. szám

,1931. aljgusztus 9. 12 ejm „Munkaalkalmak" Irta: Pisszer János Ez alatt a cim alatt, egyik fővárosi lap hasábjain cikk jelent} ímeg városunk képviselője tollából, melynek helyes megállapítása és az azokban foglalt okfejtések, a Nyirvidék ezirányu régebbi állásfoglalá-' sai kapcsán megokolttá teszik, hogy a' hivatkozott cikkre reflektáljunk. 1 Dr Éber Antal cikke rendszerbe foglalja a munkaalkalmakat és igen helyesen állapítja azok főcsoportjait, amikor ezeket igy állítja fel: 1. Beruházások, amelyek rentábilisak és produktívek; 2. o'yanok, amelyek közszükségletet elégítenek ki, de nem- rentábilisak; 3. olyanok, amelyek luxus célokat szolgálnak, tehát sem nem rentábilisak, sem nem produktívek: Általában csak olyan beruházás sokat és az ezekkel kapcsolatos munkaalkalmakat tartja helyeseknek és célravezetőknek, amelyek ima a mai gazdasági viszonyok között ,az 1, főcsoportba sorolhatók, mert a többiek, a momentán munkaalkalmak injekciószerü hatásukon tut, több kárt okoznak, mmt hasznot. > A Nyírvidéknek is mmdig ez volt a felfogása és igen jóleső, hogy ez a felfogás ma honorálást talál, ha nem is ezzel a céllal. Dr Éber Antal cikkéből kitetszik, hogy nem tudja helyeseim a munkára vágyóknak azt az észjárását, amely válogatás nélkül csak munkaalkalom után kiált. — Szinte kiérzik cikkébői ,hogy az ily irányú munkavágy hangoztatásáért és a kereseti lehetőségek sürgetéséért azok is megróhatok, akik dolgozni kívánnak, akik munkájukkai megélhetésüket kívánják biztosítani, a munkaalkalmak sürgetésénéi azoknak megválogatása nélkül. Kétségtelenül igaz, hogy a különféle bel. és külföldi kölcsönök csak ujabb és ujabb terheknek halmozói. Ezeknek törlesztése, a velük járó kamatterhek olyan uj kiadást jelentenek, amelyeket mégis csak a köznek, az adózó polgárságnak ke!l kiizzadnia azokon a terheken felül, amelyek amúgy óiomsulyként nehezednek az adózók vállaira. Nem csoda tehát, ha az irracionális beruházások gondokat teremtenek és oda juttatják a nemzetgazdaságot, ahoi 'az már fizetni .teljesíteni nem tud, ahol a fizetésképtelenséggel járó minden baj összehalmozódik. Más kérdés azonban, hogy uíethetők.e szemrehányással azok, akik munka és kereset hijján munkaalkalmakat kívánnak, ilyent követeinek ,hogy fenntarásuk érdekében mindent megtegyenek, amit jónak, szükségesnek látnak. Kézenfekvő a feltevés, hogy neiml csupán ezeket ferheli Telelősség a mai állapotokért, sőt ,talán éppen ezeket nem- Mert akinek kenyér kell, az nem válogat benne, hogy ezt milyen munkával^ milyen munkalehetőséggel, vagymun kaalkalon.ma' tudja megszerezni. A dolgozni vágyó, az éhes ember nem válogat a munkában. Ami és ahoi kínálkozik számára munkaalkalom, azt ragadja meg, hogy betevő falatját, családja eltartását biztosítsa. A munkaalkalmak melyikének megválasztása azok feladata, akik ilyent szolgáltatni hivatottak, akik irányítói a nemzetgazdaságnak, akik szélesebb ,sőt teljes perspektívával bimak a közgazdasági élet egész területén. Megérthető az a munkás, az az iparos, kereskedő, magántisztviselő és minden dolgozni akaró, aki munka utján kívánja megszerezni a neki szükségeseket és ezt a munkát, ezt a kereseti lehetőséget bármily elfogadható formában követelésként állítja fel. Ezeket a munkaalkalomkövetelőket felelőssé nem tehetjük semmiért, ami "ma bekövetkezett, mert ők irányitólag nen! szólhattak bele a munka minőségé-t nek megválogatásába. De ,ha visszaemlékezünk tudjuk ,hogy talán senki sem gondolta a viszonyoknak ide fajulását, amikor már a multakon töprengve, megláthatok az akaratlanul ís elkövetett hibák. Nem csupán a közmunkák azok ,amelyek a viszonyokat ide fejlesztették. A magántevékenység is igen sokban azon az uton haladt, amely nem vezetett a nemzetgazdaság helyes célja felé. De ,ha igazságosak kívánunk lenni ,azt is be kell látnunk, hogy a teilmelő lehetőségeknek nincsen meg az a módja ,amely a mai és a háború utáni hiteldrágaságot le tudta volna küzdeni. "Sokat hangoztattuk itt, hogy a stabil és a mobil tőkéknek egyenlő hozamát keli biztosítani, mert bármelyik hozamának kilengése, a másiknak rovására történhetik csupán. A normális mértéket e tekintetben a fundált tőke, a stabil tőke, a föld állapítja meg ebben az országban, amelynek mégis csak a föld az eltartója. Más szóval. Ha drága a pénz, akkor lecsökken az ára minden portékának. Drága pénzzel munkaalkalmat teremteni nem lehet, mert az ilyen munkával, az ilyen pénzzei megalkotot létesítmény nem

1 lehet sem rentábilis sem produktív és igy nem is racionális az. Később megbőszül ja magát felnövekedett és igy elviselhetetlen terheivel. j Tökéletesen igaz tehát az, amit városunk országgyűlési képviselője kifejtet cikkében. A jövőre nézve tanácsos is lesz megszívlelni. Kár ,hogy a múltban nem talált követésre az akkor is feltehetően ismert igazság. De nem tudjuk elítélni azokat, akik ma is munkaalkalmakért kiáltanak, minden figyelem nélkül arra ,hogy ez a munkaalkalom az említett bármely csoportba tartozik is ,mert ismételjük, akinek nincsen keresete ,nincsen munkája, az nem aszerint itéh meg a munkalehetőséget, hogy az nemzetgazdaságilag mely csoportba osztható, hanem csak "aszerint ,hogy juttat-e neki kenyeret. f* Meg kell azonban végre l^tni azt is, hogy a mai hiteigazdaság terheivel ez az ország megbirkózni nem tud és igy ezen a területen is meg kell tenni a szükségeset! A külföldi kölcsöntől pedig tartózkodni ajánlatos. A Szabolcsvármegyei Községi Jegyző Egyesület szombaton búcsúztatta a nyugalombavonult Mikecz István alispán országgyűlési képviselőt A Jegyzőegyesület közgyűlése A Szabolcsvármegyei Községi Jegyző Egyesület szombaton délelőtt tartotta a Sóstón rendezett vaszi közgyűlését nagy érdeklődés mellett. A közgyűlést Héry János ehick a »Hiszekegy« imával nyitotta meg ,májd az elmúlt év eseményeit vették tárgyalás alá, ameiynék legkiemelkedőbb pontja a nyugalomba vonult Mikecz István alispán, országgyűlési képviselő elbúcsúztatása volt. Jármy László ibrányi főjegyző, mint a jegyzőegyesület főjegyzője búcsúztatta a nyugalomba vonult alispánt lendületes ,szép beszéd keretében. Kartársaim bizalma engem tisztelt meg azzal a kitüntető feladattal — úgymond — hogy Méltóságod előtt kifejezésre juttas?|am a jegyzői" kar nagyrabecsülését és elismerését. Méltóságod nekünk, a közigazgatás legexponáltabb közegeinek ,a jói végzett munka eszméje finomult fogalmát jelenti. Közéleti tevékenysége, szinte klasszikus példát mutat arra ,hogyan íehet valaki egészen etaberré, értékké, a közbeecsülés tisztelettel körülsugárzott tényezőjévé ,épen a közélet terén kifejtett közhasznú tevékenységei által ,ha vezérelveivé a munkát, a becsületet, az emberszeretet teszi s a törvény rendelkezéseinek a szigorát a szív jóságos indulatávaf párosítja. Méltóságod nehéz időben, sorsdöntő viszonyok között szolgálta vármegyénk érdekeit ,olyan jellemszilárdsággal s akkora hazafiúi ren, dithetctíenséggel, aminőhöz hasonlót csak a klasszikus korok idejéből tudnánk talán felmutatni. — Méltóságod nevét ez a vármegye történetének annaleseiben örökíti meg azon alkotásokért, amelyek a boldogabb időkben is a nagy Alispánok sorába iktatták volna Méltóságodat ,mennyivel inkább e nehéz viszonyok között véghezvitt teljesítményeiért. Minket jegyzőket ezekentui és ezeken felül még intimebb viszony is köt méltóságodhoz. Nekünk, — ugy érezzük — különös okunk is van arra, hogy Méltóságodat ünnepeljük és Méltóságodtól", uj hivatására indulásakor ,a szivünk szennt elköszönjünk. Méltóságod, — mint alispán — nekünk jegyzőknek fejünk, hivatali hatóságunk volt — de sohasem zsarnokunk ,diktátorunk vagy despotánk. Függő viszonyban voltunk, de szereteteljes közösségben. Ereztük a szigort ,de éreztük a szeretetet is. Nem tirannusunk volt, hanem atyánk, aki 'többször bocsátot meg, mint itélt, hamarabb engedett ,minthogy bosszút állt, jobban szeretett, hogysem ártani tudott volna. Mi Méltóságodat a szivünkbe zártuk soha et nem' muló hálával 'örökbecsű tisztelettel. Engedje ímeg kérnünk ,hogy minket is őrizzen meg jó emlékezetében. Fogadja Méltóságod a vármegyei j'egyzőegyesület tagjainak szívből fakadó szeretet nyilvánítását és ujjongó lélkes üdvözletét. Áldja meg az Isten továbbra is életét, munkáját sikerrel és jó eredménnyel. A hatalmas éljeninei'fogadott lelkes beszéd után Mikecz István országgyűlési képviselő emelkedett szólásra, hogy meghatott, őszinte szavakban tárja fel azokat áz elszakíthatatlan erős érzelmi szálakat, amelyek őt e vármegye minden jegyző tagjához fűzik. Hangoztatta, hogy a jegyzők a legkedvesebb munkatársai voltak s Ígérte, hogy a jövőben sem fog elhalványulni az a barátság, amelylyel a jegyzők iránt viseltetett. Sajnálja, hogy magasabb érdekek elszólították régi hivatalától, de lélekben mindig együtt l

esz velük. Mikecz István beszédét követő tomboló lelkesedés, a szeitetetnek ésf ragaszkodásnak nagyszerű kifejező je volt, percekig tartott ez az őszinte spontán megnyilatkozás, amely a távozó alispán értékes működésének legszebb dokumentuma maradA gyűlést társasebéd követte, a* melyen a vármegye tisztikara Erdőhegyi Lajos dr. főispánnal éí Virányi Sándor alispánhelyettessel az élén, országgyűlési képviselők, főszolgabirák vettek részt. A közebéden, amely nagyszerű hangulatban folyt le, az első felköszöntőt Héry János, az egyesület elnöke mondotta a kormányzóba. Ezután dr. Rézler Gábor kisvárdai főjegyző a főispánt, Erdőhegyi Lajos dr főispán a jegyzőket köszöntötte, akik — mint mondotta — értékes szolgálataikért köszönetet érdemelnek. A vármegyei tisztikart Baloghy László nyírbátori főjegyző köszöntötte, amelyre Virányi Sándor alispánhelyettes válaszolt. Barta László Ujfehértó főjegyzője a nyugalomba vonult Mikecz István alispánra emelte poharát, aki válaszában kifejtette, hogy a fehérasztalnál ugyanolyan örömmel volt a főjegyzőkkel együtt, mint a munka műhelyében. Dr. Pogány József, mint az országos jegyzőegyesület ügyvezető titkára emelkedett szólásra és a Szabolcsvvármegyei Községi Jegyzőegyesület érdemeit méltatta, a. mely szerinte a legszervezettebb, legpéldásabb egyesülete az országnak. Egyben köszöntötte a köwbéden megjelent országgyűlési képviselőket, akik megjelenésükkel dokumentálják, hogy a képviselők és a jegyzői kar között a legnagyobb harmónia uralkodik. Még több felszólalás után a közebéd a legkellemesebb hangulatban ért véget. — Lisztkereskedők részérei lisztraktárkönyv kapható a Jóbanyomdában Nyíregyházán, Széch«nyi.ut 9 .és az Ujságboltban. Betétkönyvért is olcsón eladjuk két üzemképet kifogástalan használt automobilunkat. Egy kaució képes garage mestert felveszünk. Marton és Társa nyiregyházi autóüzeme Korona épület Pályázat. A nyirpilisi ,,Hangya S2ÖV.'' mielőbbi belépéssel boltkezelót keres, bolt és korcsmához. Javadalom: 20 P 49/e forg, jutalék, lakás, fűtés, világítás. Óvadék 800 pengő. Személyes megjelenés előnyös. Vasút Nyírbátor, 5114*2 Igazgatóság.