Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-08-05 / 175. szám

jáfámv&sl 1931. augusztus 5. Társadalmi problémák Mi befolyásolja a gyermek magaviseletét ? Tagadhatatlan dolog, hogy a gyermek rossz magaviseletéért és rossz szokásaiért a legtöbb család­ban a felnőtteket terheli a felelős­ség. Az átlag szülő, ha komoly gondot fordit is a gyermek testi épségére, általános jólétére, a gyer­mek magaviseletét, árunak elválto­zásait s felvett szokásait nem veszi szive ügyének. Ha feltesszük a kérdést, hogy mikor keh a gyer­meket jó szokásokra tanítani, bizo­nyos, hogy a legtöbb szülő azt mondaná, hogy semmiesetre sem tulkorán, mert a kisbabát nem le­het még tanítani... A veszedelem ott kezdődik aztán, hogy egy szép napon rájövünk, hogy tulsokáig vártunk a tanítással, mert időköz­ben a gyermek rossz szokásokat formált magának, amiből pedig nehezen lehet kiemelni. Egy öt-hatéves gyermek sokszor makacs, önfejű, fegyelmezetUelni, egyetlen szóval »komisz« magavi­seletről tesz tanúbizonyságot. Az ilyen gyermeket Tassain, jó példák­kal, értelmes tanítással" meg lehet tanítani önuralomra, de nem lett volna-e könnyebb már kis korában engedelmességre, önuralomra. tü­relemre szoktatni és igy a tanítás kinteljes munkájától később meg­szabadulni ? Amily könnyedséggel ölt magára a gyermek rossz szo­kásokat, ép oly könnyedséggel sa­játítja ei a jókat. A legutóbbi években igein ko­moly és nagyfontosságú tanulmá­nyokat végeztek a gyermeki szo­kások eredetének és befolyásának kiderítése érdekében. Ezek során, tűnik ki az is, hogy nem annyira az átöröklött szokások jelentkez­nek a gyermekben, mint inkább azok, amelyeket egész kiskorában részben csecsemőkorában sajátí­tott el. Sokszor egész felnőtt koráin keresztül, mint egy bélyeget viseli magán az ember azokat a szoká­sokat, amiket kicsi korában gya­korolt. Később persze az ilyen gyermeki magaviselet — illetve gyermekkorhói származó fizikai, érzésbeli és szellemi megnyilvánu­lások reformálódnak, yáltozmak bizonyos mértékig, de teljesen ki nem vesznek. Tegyük fel például, hogy a kis­baba rájön, hogy hangos sírással, rikácsolással, kapkodó, makacs mozdulatokkal megkapja azt, amit akar. Később, ahogy növekedni kezd, ugy igyekszik megszerezni azt, amit akar, hogy krokodil­könnyek között fetreng a földön rugdos és kiabál. Nos, bizonyosak lehetünk abban, hogy ha egyszer megpróbálta ezt a módszert siker­rel, ugy a legközelebbi alkalom­mal is ehhez fog folyamodni. Las­sanként átmegy a temperamentu­mába és szokássá formálódik. Idő­sebb korában ordítozás helyett és rúgás helyett dühös lesz és meg­sértődik. vagy mogorva álarcot ölt magára. Hogy kell tehát a gyermeket jó­szokásokra tanítani ? A dolog igen egyszerű: már a legelső alkalom­mal, amikor sírással és makacs el­lenállással akarja akaratát meg­nyilvánítani. tanítsuk meg a rra, hogy csak akkor nyeri e' a kiváni dolgot, ha csendesen, nyugodtan, mosolyogva, szépen kéri, másszó­val, csak akkor, ha jó magaviseletei tanúsít. Igy a gyermek rá fog jönni, hogy a düh, makacsság, sí­rás hiábavaló és mert akaratát> kívánságát beteljesíteni óhajtja, elfogadja a szép ajánlatot. A gyermeki szokásokat és ma­gaviseletet más tényező is befolyá­solja. Ez a környezet .A gyermek­nek ugyanis nincs önálló ítélőké­pessége, vagy logikája és igy az utánzáshoz folyamodik. Azt tesz, amit másoktól lát, hall. Az, hogy a gyermek ezt szereti, azt nem szereti ezt szépnek tartja, azt csúnyának, ennek örül, annak nem — a kör­nyezet befolyásának köszönhető. Idősebb korban épp ugy megnyil­vánulnak azok a reakciók, amik­nek eredete éppen a gyermekkor­ban keresendő. Mégegyszer: a fel­nőtteket sokkal több felelősség ter­heli a gyermek magaviseletéért, mint ahogy a legtöbb felnőtt képzeli. A kisvárdai „sefard sina" ortodox zsidó egyesület megtiltja tagjainak a magyar nyel? használatát Felháborító nyomtatvány az Egy felháborító esetre hívjuk fei az illetékes körök figyelmét, amely szinte hihetetlenül hangzik és ki­rívó példája annak, hogy miképpen élnek vissza egyes körök a magyar­ság jóhiszeműségével és türelmével Senki sem vonhatja kétségbe, hogy a »Nyírvidék« a íegféktelenebb ki­lengések idején sem veszítette el józan és objektív ítélőképességét; senki sem vádolhat meg bennün­ket, hogy szítottuk volna va'aha is a felekezeti gyűlöletet s ezúttal sem az elfogult, köldöknéző szemlélet adja kezünkbe a tollat. Nem a rosszindulat beszél tehát belőlünk, amikor az alábbi felhá­borító esetet a nyilvánosság elé hozzuk, hanem felekezetre va'ó te­kintet nélkül az egyetemes magyar­ság eminens érdekében emeljük fe-i tiltakozó szavunkat a kisvárdai »Sefard sinm ú­Orthodox zsidó egyesület mü­ortodox templom ajtaján ködésével szemben. Ez a hihetetlenül bigott légkörű egyesület, amelynek vezetője Ösz­terreicher Aron és Fleischmann Dá­niel, különös rendszabályokat lép­tetett életbe. A sefard férfi és női imaházának ajtajára héber nyomtat­ványokat függesztettek, amelyek szigorú tilalmakat tartalmaznak. E tilalmak 6. pontja például ki­zárólag héber könyvek olvasására kötelezi tagjait, alaknek sem ott­hon a családi körben, sem az ima­házban vagy az utcán maguk között nem szabad magyarul beszélni csakis héberül társalóghatnak. A felhívás utasítása szerint min­den tagnak kötelessége meggátolni, hogy a hitsorsosok a héberen kivül más nyelven beszéljenek, tehát még a szűk családi körben sem szabad magyar szónak elhangzani szigorú megtorlás nélkül. De roppant érdekes e förmed­vény 3. pontja is. "Egyenesen ter­rorisztikus. Azt mondja: «Aki gyermekét a kötelező időn tuí is iskoláztatja, annak min­den joga megszűnik az egyesü­letbem. Hogy ez a fenyegetés e bigott, ókori felfogású, fanatikus zsidók­nál mit jelent, azzai mindenki tisz­tában van. Ez parancs! Törvény,' amelynek megszegése halálos bűn. Ugyanez a csúfos kiközösítés éri a nyomtatvány szerint a zt a tagot is, aki bármilyen ügyben a magyar bíróságot veszi igénybe, anélkül hogy 1 a magas és teljhatalmú rab­biság engedélyét kikérte volna. Ezzel a drákói szigorúsággal végrehajtott »fajvédelem«-mel a sé­fa rd vezetősége meglepő eredmé­nyeket ér el. Maga Stückel József előimádkozó bizonyítja legjobba®, hogy mit jelent a gyakorlatban ez az óvintézkedés. E derék galíciai 30 éve lakik Kisvárdán és egyetlen szót sem tud ma­gyarul. Valószínűleg ugy gondolkozik, hogy nyeldeklőjét ,nem szennyezi be ma- * mmmmmmmmmmmmmmm gyar szóval s ha valaki beszélni akar vele, tanulja meg a fengyei zsargont. — Igy ért­hető meg az is, hogy az elő­imádkozó két fia, akik pedig már Magyarországon születtek, nem is­merik annak a népnek nyelvét, amely nekik uj hazát, otthont és megélhetést biztosított. A magyarság tiszteleiben tartja a nemzetiségek jogát, inem tiltja meg senkinek sem ,hogy anyanyel­vét ne használhassa, azt azon­ban már nem tűrheti, hogy az országban élő idegen elemek a magyar nyelv használatát tiltsák el gyermekeiktől. A kisvárdai sefard sina tagjait e nyomtatványért a csehek, vagy románok ugy kiseperték volna te­rületükről, hogy még írmagjuksem maradt volna Bizonyos, hogy az egyesület alapszabályaiban inem szerepeltek ezek a pontok, amikor jóváhagyás végett benyújtották a belügyminiszterhez s csak azután csempészték be azokat. Az ilyen káros egyesületeket sürgősen és kö­nyörtelenül fel kell oszlatni, mert elvégre a magyarság türelmének is vain Iratára. Erdőhegyi főispán meglátogatta a városi szegénykonyhát Nincs sok remény arra, hogy a város a szegény konyhát továbbra is fenn tudja tartani Tegnap délután Erdőhegyi La­jos dr Szabolcsvármegye főispán­ja megszemlélte a város által fenntartott szegénykonyhát és örö­mének adott kifejezést a rend, a tisztaság és a bő táplálékot nyújtó szerény, de izes ételek lát­tán. A szegénykonyhán 239 ebé­det osztottak ki a megszorultak között, akik immár hosszú hóna­pók óta a súlyos munkaviszonyok miatt a város vendégei. Sajnos azonban a város a szük­séges tőke hiánya miatt az ebéde­ket egyelőre redukálni 'kénytelen. Eddig a konyhán hétköznap főze­léket, vasárnap tésztát osztottak ki a szegények között, miost azonban egyik nap főzeléket, más­napokon pedig levest kapnak a rászorultak. Bencs Káimán m .kir .kormány­főtanácsos polgármester minden fehetőt elkövet, hogy a szegény­konyha áldásos működését tovább­ra is biztosítsa, sajnos azonban olyanok a kilátások, hogy erre nincs sok remény. Ha rövideseti nemi sikerül megfelelő tőkét sze­rezni, á város kénytelen fe'sz a sze­génykonyhát beszüntetni. á Nykise moiorszakosztályának vasárnapi litkos turaútja A Nykise motorszakosztáfya a julius 26-ról elhalasztott motoros turautat a korábban ismertetett programmai 'folyó hó 9-én, vasár­nap rendezi. | A teiiminus elhalasztás igen ked vezőcn fogja a turaut sikerét be­folyásolni miután napról-napra ér-' keznek nevezések s igy isimét olyan nagy mezőnyre számithatunk, mely egymaga biztosítja a turaut sikerét. 1 A titkos turaut titkos jellegét a mai napig annyira megőrizte, hogy az útvonal részleteiből nemi sikerült megtudnunk semmit. — Egyet figyelmébe ajánlunk azon­ban az indulóknak: feltétlenül vi­gyenek magukkal fürdőruhát, mert a déii pihenőt a résztvevők mlinden valószínűség szerint a Tiszaparton fogják tölteni. Azonkívül felkéri, a rendezőség az indulókat, hogy kiránduíásszerüen déli harapniva­lót tegyenek a batyuba, aminek déli pihenésükben igen jó hasznát fogják venni. A start vasárnap, augusztus 9-én reggel 6 órakor lesz a Kos­suth-térí'Rex benzinkútnál, ahová a résztvevők délután 7 órától kezdve érkeznek vissza. Ne hanyagolja ei a város a kutak karbantartását E forró augusztusi kánikulában a lakosság vízszükségletének biz­tosítása parancsoló kötelessége a város vezetőségének. Már pedig ezen a téren nagy mulasztások tör­ténnek. amelyeket a közegészség érdekében szóvá kell'tennünk. A Buza-utca és Rákóczi-utca sarkán a kut már évek óta haszna­vehetetien. A kornyék lakossága, — jó néhány száz ember — víz­szükségletét a Bethlen utcai kút­ból szerzi 'be hagy fáradtsággal és rengeteg időveszteséggel. Órá­kig ácsorognak egy kupa vízért az emberek, amig sor kerül rájuk. Ennél az árva, agyonhasznált kút­nál itatják az állatokat is, mert hi­szen a kornyéken ez az egyetlen! kut használható. Természetesen szenny, piszok és dögletes bűz jellemizi ezt a kutat, amely a jár­vány fészke. ; Felhívjuk az illetékes körök fi­gyelmét erre az abszurd helyzet­re, elvégre azért, miért néhány év­tized múlva a várost vízvezetékkel látják ef, nem Íehet és nem sza­bad elhanyagolni a kutak karban-­tartását .

Next

/
Oldalképek
Tartalom