Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-08-02 / 173. szám

1931. augusztus 2. JNftfmnffite. GAZDAMELLÉKLET A minőségi búzák sikeres termesztésének feltételei Irta: Westsik Vilmos mezőgazda sági kamarai szaktanár. A Nyírvidék julius 19-iki és 26-ik •számában ismertettem a homokjavitó kísérleti gazdaság üzemi ered-1 ményeit a minőségi buzafajták termesztése terén, valamint ismertettem a minőségi búzák összehasonlító kísérletétA tapasztalati tények azonban arra mutatnak, hogy azzal még nem tettük magunk számára jövedelmezőbbé a búzatermesztést, ha csak arra ügyelünk, hogy talajúinknak legjobban magfelelő minőségi buzafajtát választunk ki. — Ugyaimis tisztában kell lennünk azzal, hogy a minőségi búzák kifogástalan minőség mellett csak az esetben fizetnek nagy terméssel, ha a talajban nincsen hiány semmiféle táp'-, anyagból. Nagy teiTmés elérésére pedig feltétlenül törekednünk kell, mert ellenesetben nem kifizető a termelés a mai időben. A inagy termés elérése azonban lényegef sen nagyobb szakértelmet igényét a minőségi búzák termesztésénél, Kani az eddigi tömegbuzáknál. — Ugyanis egyoldalú bő trágyázás jmeliett a minőségi búzák könnyen megdőlnek, s akkor a célunkat él nem érjük. Bőséges istállótrágyázással csak a nitrogén erőt növeljük a talajban és hajlamossá tesszük a búzát a megdülés iránt. Aki tehát rendsze res istállótrágyázásban részesiti talaját akár kapás, akár más növények alá, annak a buza alá feltétlenül használnia keh kiegészítő :jnütrágyázást, szuperfoszfáttal éá káhsóval. Ezenkívül törekedni keli oly nitrogénerő kifejlesztésére, amely netml heves természetű, mivel nem heves természetű nitrogénerő fejleszti ki a búzában a legjobb minőségű sikért, mely megadja a lisztnek az elsőrendű süthetősegét. A nem heves természetű nitro génerő kifejlődik a talaj beérése és a pillangósvirágú növények gyökereinek nitrogéngyüjtése áltai. A talaj beéredése pedig bekövetkezik az esetben, ha a buza elvetése előtt hosszabb ideig többszöri he< lyes megművelésben részesítettük a talajt. Mindebből önként következik ama szabály követése, hogy a minőségi búzák termesztésénél! nagy súlyt kell helyezni az elővetemenyre. Lehetőleg pillangósvirágú növényeket keli kiválasztanunk a buza elővetemcnyeüi, mint pl. lóhere, lucerna, bükköny, borsó és bab. Ezen növények kellő időben kerül* nek ie s igy a helyes talajelőkészu tés megadható a búzának, s másrészt gyökérzetük visszahagy sjok nemi heves természetű nitrogén-) erőt. Hy módon csak a szuperfosz* fát és kálisó műtrágya 'kiegészítő hatásáról kelt gondoskodnunk. Ha ellenben neimi áll módunkban a búzát elvetni pillangósvirágú vete-( irtény után, hanem kapásnövény vagy tavaszi gabona után vagyunk kénytelenek búzát vetni ez esetben a szuperfoszfáton és kálijimitrá

4 gyán kívül gondoskodnunk keli nitrogén műtrágyáról is, mert ellenesetben elsőrendű minőséget, nem várhatunk. A Nyírvidék legtöbb talaján a mésznitrogén mütrál gya bizonyult legjobbnak, mivel; nemi heves, hanem lassú, fokozatos hatású s igy a buza minőségére) igeen kedvező befolyással bir. j Hogy az eddig leirt vezérelvek a gyakorlatban is ugy alakulnak; ahogyan azt a fenti sorokban leírtam, erre nézve elsősorban a homokjavitó kísérleti gazdaság buza-, termesztésének termésmennyiségi és minőségi adatait. Igen kitűnő minőségi búzának) bizonyult már 2 év óta a homokjavitó kisérieti gazdaságban a »Bánkuti ioi4« fajta buza. Ez á kiváló minőségű buza adott 1930.; évben tengeri után mész nitrogén-' nei, szuperfoszfáttal és kálisóval imütrágyázva, kat. holdankmt 15.12 (métermázsa szemtermést, melynek hektoliter súlya 85 kgr-nak bizonyult. Az 1931. évben pedig adott ugyanezen fajta buza mütrágyázott: imiák után háromféle műtrágyával ellátva 14.07 métermázsa szemter-, imést, melynek hektoliter sulyá ugyancsak 85 kgr-nak 'bizonyult, Ezzei szemben trágyázatlan mák után ismét trágyázatlanul elvetve, adott ugyanezen buza kat. höldankint csak 6.00 métermázsa szemter Imést, melynek hektoliter sulyá

1 81.60 kgr. I Még feltűnőbben mutatja a hanyatlást 1931. évben ugyanezen »Bánkuti ioi4« fajta buza, mely trágyázatlan tengeri után ismét trá gyázatlanui volt elvetve. Itt az eredmény kat. höldankint csupán 4.10 métermázsa szemtermés, melynek hektoliter súlya 80.15 kgr. ' A mütrágyázott és a trágyázatlan »Bánkuti ioi4« fajta buza közötti (mmőségkülönbözet igen nagy és puszta ránézéssel is szembetűnő. Hogy az elővetemények szerint^ hogyan keli helyes műtrágyázássá^ kiegyensúlyozni a buza Minőségét, erre nézve feirom a homokjavitó kisérieti gazdaság alábbi adatait Az 1931. évben adott a »Bán kuti i2o5« fajta buza, zab után Imiésznitrogénnel, szuperfoszfáttal és kálísóvai in kitrágyázva, kat. höldankint 12.00 métermázsa Szemterimést, melynek hektoütersulya 84.30 kgr. Ezzei szemben ugyan: ezen fajta buza adott, lóhere után csupán szuperfoszfáttal és káüsóvai mütrágyázva, kat. holdanként 14.04 métermázsa szemtermést, melynek hektoütersulya 84.70 kgr, nak bizonyult. A homokjavitó kísérleti gazda ság telepén "bárki által megtekint hetők a leirt búzák mintái, ame-j iyek érdekes képet mutatnak a minőségi sorozat alapján. , Néhány szó az okszerű tenyészállatkiválasztásról Irta: Klár Dezső oki. gazda, j Forró nyári inapon, tikkasztó melegben, lehorgasztott fővef, keserű hangulatban, rója a gazda a poros utakat, gondterhes arcán már-már a sötét kétségbeesés vonásai' tükröződnek, egész külseje elárulja, hogy rendkívüli nehéz időket él a imiagyar társadalom, s ami a legnagyobb baj, a vergődő ember, % dolgozó ember éltető eleme: a r

eimjénység, a jobb jövőbe vetett Szilárd hit, ei-ef tűnik az emberek lelkéből, a tervezgetések megszűnnek, a szükséges, reális idealizmus elillan s a »minden-mindegy«, »fesz, ami Iesz« gazdatipus kezd kialakulni. Kétségtelen, nehéz idők járnak, súlyos megpróbáltatásoknak, megrázkódtatásoknak van a magyar társadalom apraja-nagyja kitéve, de a természet munkása, a szabadban dolgozó s a mindig, fegáiább kenyeret adó, bizalmat kívánó, türelmet, kitartást parancsoló hivatás, ma fokozottabb munkát, hozzáértést igényei s ha jelenlegi sikerrel nem, csak ráfizetéssel is jár a gazdálkodás, ez nem jelenti, nem jelentheti a termelés csődjét, az őstermelői "foglalkozás ráfizetését, legfeljebb a megváltozott, háború utáni viszonyok sajátos folyamánya. Miután a válság embertől indul ki (mint a tönkremenések legnagyobb része, vagy ember* nagyravágyás, vagy megfontolatlan, szaktudással nem bíró egyéneknek gazdasági téren való szárny próbálgatása, vagy horribilis haszonbérek, vagy a gazdasági üzem ágaiban szarvashibák elkövetése* vagy könnyelmű tőzsdézés) az ember véget is tud annak vetni. Erős akarat, semmitői sem visszariadás, uj üzemágak felkarolása, mind ut, a heiyzet enyhülésére. Ha' például pillanatnyilag a sertéshizfalás nem kifizető a tengenár'ak emelkedő (i'6-5o—17 P-ős ár) s a sertésárak alacsony irányzata Imiellett (0.80—1 P 1 kg. Nyíregyházán), akkor a drága tengerit az, azt jobban értékesítő magyar baromfival vagy az aránylag elég jól értékesíthető tenyészállatokkal etetem s a sertéshizialásba belekapcsolom az eosinos búzát, a borsót, akár dara alakjá-; ban (20—25 százalékig), a lefölözött tejet, hallisztet, vérlisztet s a drága korpát is, iparkodom

1 a keverékben pótolni. A hizlalás mellett iparkodjunk ma a tenyészállatok nevelésére különös gondot fordítani, mert a kiváló küleanü, hozamra kitenyésztett, biztos átörökitőképességü, vérszilárd tenyészállat benn az országban, biztos piacot talál. j Jelen cikkemben amaz általános tulajdonságokat foglalotm rövidet! össze, amelyek bármilyen tenyészállat tartásánál, tenyésztésénél, vásárlásánál irányadó. A mai nehéz viszonyok között; tenyészállatok kiválasztása alkalmával, mindazon tényezőket kivá-.

1 natos felsorakoztatni, amelyek az; állattenyésztés haszonértékét befolyásolják s a lehető legkisebb! befektetés .puellett, a legnagyobb jövedelmezőséget biztosítják. Fon-, tos tényezők a származás, külem, termelőképesség, mely tulajdonságok szerves összhangja kívánatos. A szármiazás ismerete a fajta tisz-i taságot, az ősök 'termelőképességét, tehát a leszármazás milyen voltát tüntesse fel, mely a pontos részletes törzskönyvekben és törzskönyvi kivonatokban Telhető. Üdvös voína, végre-valahára a törzskönyvelés keresztülvitele ország1 szerte, hogy az átkos s sok bajt okozó, — megyénkben is — belte-' nyésztés kiküszöböltessék. Malac7 elhullások, súlyos pestis esetek, fakószinek, elvetélések, borjuk elhűl-* lásának a legyengült ellenállóságá-i ban csökkent szervezet is oka. A származás ismeretén kivül fontos a külemi felépítés is. A külem ismertet meg a fajta, ivarjellegf homogén vagy heterogén konsti-| tució, fejlettségről stb. A küferrw főleg juhoknái gyapjú bírálat (bonitáiás) alkalmával, íovdknái minden aikafommáf, szarvasmarhánál fejőstehenek tejtermelőképességének elbírálásánál, magyar tinók; használhatóságának, szívósságának, megállapításánál, sertéseknél a3 edzettség, szaporaképesség figyelembevételénél, baromfinál a tojóképesség, termelőképesség, nyulaknál szőrme finomság, konstatálásánát fontos. Az erőtermelés, a futóképesség összefügg az izmok, csontok fejlettségévei, az izületek szegelésé.yei s a használati móddal. Ne legyünk erős formalisták. A tejelő jelleg (finom szarv, Vékony bőr, stb.) nem nyújthat bíztok támpontot a tenyészállat elbírálásánál. Az okuia, a színárnyalatok sokféle variációja ne térítsen el bennünket a helyes útról. Külem és termelőképesség közötti összefüggés, nem

1 lehet, jcsak a termelés típusának a megálíapitója. Legfontosabb s manapság leginkább sufy helyezendő a termelőképesség vizsgálatára. Keressük tehát a tehenek tejhozamát, zsirhozajmát évi és havi átlagban, sertések hus és zsír termelőképességét^ szaporaságát (csak a legnagyobb lalomsulyu s legalább 7 átlagot adó Imangalicát tartsuk tovább tenyésztésben) takarmányértékesitő képességét, juhok gyapjufinamságát> az egyedenkint elérhető tejhoza|mot, (fejő juhászatok bírnak jelen-> tőséggel) baromfiaknál tojáshozalmát évi átlagban, a tojás súlyát, milyenségét, az edzettséget, a hus milyenségét, nyulaknál a szaporaságon kivül a gerezna kvalitása döntő. A termelőképesség ne becslés, hozzávetőleges megállapítás^ hanem mérés és számítás utján történjék. Ügyeljünk arra, hogy az elért, hozaim olcsón állítassák elő, ezért vegyünk 'figyelembe a jó takarmányértékesitő képességet. A' szervezetet óvjuk a túlságos igényoevételtői, napi 30 kg-os tehéntől jó borjú nem. várható. Manapság inkább extenzív tartás ajánlható, bár a tenyészállat intenzív, szakszerű, edzett tartása mindenkor ki fizető. A tenyészállatok vásárlásánál manapság divatos buzavörös szín, csak átmeneti jellegű s rövid idő mulv-a már a termelőké-, pesség lesz a bírálat legfontosabb támpontja. Extenzív, kevés befektetést igénylő üzemág, leszállított életszínvonal, intenzív munka, önellátást gyakorlatban keresztülvivő gazdái-* kodás, szakszerű tenyésztés és takarmányozás, pesszimisztikus kalkuláción alapuló, optimista életfelfogás — jövel' s bizonyára hoz enyhülést s vigaszt. Akarja, hogy tyúkjai sokat tojjanak ? Bármilyen parlagi is a tyúkállomínya, Demes, nagy tojóképességű e ődöklől szá'mazó kakas aüa'mazásáva!, magasra emelheti állománya tojóképességét. Idei kelésű jércéi mellé vásáro'jon Tankréd vérből származó, elit kakasokat a Sóstói-út 36. szám alatti leghornt enyészetben, ahol olcsón vehet megfelelő faj'iszta illatot.