Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-07-30 / 170. szám

jérhmwiK. 1031. Julius 30. mm Gazdamelléklet H| Mezőgazdasági kultura Talajművelés l A sikeres termelés alapfeltétele az okszerű talaj müvelés. Ez alatt az egymást helyes sorrendbein követő és a mindenkori viszonyoknak legmegfelelőbben végzett talajművelési munkálatokat értjük. A különböző műveleteket más eszközzel végezzük, amelyek mindenikének célja, azoknak a feltételeknek a létrehozása, melyek növényeink fejlődését legkedvezőbben előmozdítják. Nem elég azt hinni, hogy megfelelő trágyázással megadtuk növényeinknek a szükséges létfeltételeket, mert épen olyan nélkülözhetetlen azok jó fejlődéséhez az is, hogy talajunk a növények által megkívánt fizikai tulajdonsággal is bírjon, ,amit az okszerű talaj műveléssel érhetünk el és tarthatunk fenn. Növényeink fejlődése gyökérzetük fejlettségén alapul. Amely talajnak fizikai állapota — struktúrája — kedvez a gyökerek képződésének és előhaladásukat nem gátolja, ott a föld fölötti részek is megfelelő mértékben fognak növekedni. A növény gyökerei a talajban minden irányban igyekeznek terjeszkedni, miközben a talaj részecs'kéi közé hatolnak. Természetes léhát, hogy a jól megművelt — morzsalékos, nem összeü epedett — földbe könnyebben, kevesebb erővel, nagyobb mértékben hatolhatnak be és igy több tápanyaghoz jutva erőteljesebben is fejjődnejt. Másik haszna a helyes talajmunkának a tápanyag mennyiségének szaporítása. Mint tudjuk, a növények tápanyaga a trágyából, a korhadó szerves anyagokból és a talajszemcsék máladékából áU elő. — Ezeknek képződéséhez vizre, levegőre ésl hőre van szükség. Minthogy pedig ezek befogadására, illetőleg visszatartására a morzsalékos talaj a legalkalmasabb, arra kell törekednünk, hogy a talajnak ezt a növényekre legkedvezőbb állapotát fenntartsuk, amit különböző eljárásokkal érhetünk (el. Talajaink nagyjában inkább öszszeülepednek, mint fellazulnak, tehát a művelés legtöbb esetben a talaj porhanyitásból áU. A porhanyitás szükségességének mértéke más és más lehet és igy annak módja, illetőleg eszközei is változóak. A porhanyitás Iegiinten zivebb és legősibb módjai a szántás és ásózás. A szántás inemcsak arra szolgáló müvelet, hogy általa a talaj porhanyóbbá váljék, mi áltat a viz, levegő és hő behatolását segítjük elő, hamqm a trágya és tarlómaradványok aláforgatása által a humusz képzést, a gyommagvak afászántása által pedig a gyomirtást fokozzuk. Az ásás a talajmüvelésnek a szántással azonos módja, mert végeredményében mindkettő megegyezik abban, "hogy a talajt forgatva porhanyitjuk általa. A szántás mélysége szerint megkülönböztetünk tarlóhántást, 'sekély, közép-, mély- és mélyitő szántást. A tarlóhántást korábban lekerülő növényeink, tehát főleg a kalászosok aratása után lehetőleg azonnal. alkalmazzuk 3—5 cm. mélységben. Ez az az eljárás, meílyei kisgazdáink legtöbbje nem törődik, nem ismerve annak nagy horderején Aratáskor tapasztalhatjuk, hogy földünk összeülepedett, felső rétege azonban kevés vizet tartalmaz és igy némileg porhanyós állapotú. Tehát rögtön aratás után sikerülni fog a tarlótörés, ami által aláforgat juk a gyom-magvakat és tarlómarjadványokat, megszüntetjük a felső tjalajrész szoros összefüggését az altalajjal és ezáltal elérjük azt, hogy egyrészt a gyommagvak nagy része kicsírázik és a fejlődő gyom a következő szántással leforgatva elpusztul, a leszántott tarlómaradványok korhadása megindul, de elsősorban megőrizzük a talajban még meglévő nedvességet. Tudjuk, hogy szélsőséges klímánk csapadék viszonyai mellett milyen döntő fontosságú az, hogy minden csepp vizet megőrizzünk a talajban. Igen jó példa erre ez az esztendő, mikor úgyszólván teljesen hiányzott a téli csapadék és a kalászosok egész fejlődési időszakában csak annyi csapadék volt, hogy ha nem is valami különösen jó, de kielégítő termésre számithatnak azok, akik a tápanyag visszapótlás mellett a talaj munkálatokat idejében és helyesen elvégezték. Figyelemmel kisértem a homokjavitó kísérleti állomás növényeinek fejlődését. Vestsik tanár ur mé rései alapján a csapadék mennyisége a mult év december elsejétől folyó év junius közepéig cirka 170 miliméter volt. Bár ez a szokásos mennyiségnek körülbelül csak a felét teszi kí, a rovar kártól erősen megtámadott zab vetéstől eltekintve, a kalászosok egyenletes szép fejlődésben voltak és bár az aratás és cséplés adatait nem ismerem, valószínűnek tartom, hogy teljesen kielégítő terméseredményt adtak. Hogy mennyire szembetűnő volt a különbség, ezeknek a fejlettsége és egyes kisgazdák vetései között, mi sem igazolja inkább, mint egy a gazdaság megszemlélésére kirándult kisgazda társaság egyikének az a naiv kérdése, hogy xezek a vetések öntözve vannak ?« A feltört réteg alatt a föld megporhanyul, még akkor is, ha csapadékot sem kap és a következő mélyeb szántáskor könnyebben omlóvá válik, kevesebb és apróbb rögöket találunk, mint a tarlóhántás nélküli szántásban. Legfontosabb azonban, hogy ezt a munkát azonnal az aratás után végezzük, mert ha időt engedünk a ta',aj kiszáradásának, ami az aratás idején szokásos hőségek idején egykét nap alatt bekövetkezik, akkor ? tarlóhántásnak már nem lesz meg a porhanyitó hatása, épen azért, mivel az alatt a porhanyitáshoz szükséges nedvesség már elpárolgott. Ha a felső réteg túlságosan száraz volna, ugy a meghántott talajt lehengerelhetjük, azért, hogy a gyom-magvak kicsirázásához és a korhadás megindításához szükséges nedvességet felhozzuk, azonban ha a kelés megindult, ismét rögtön szüntessük meg, szükség szerint boronálással, vagy szántással, ahol van, tárcsázással a tömődöttséget. Nyíregyháza, 1931 julius hó. Pöppel József. — Nyolctized fillérbe kerül egy darab levélboriték cégnyomással a Jóba-nyomdában, ha egyszerre 100c darabot rendel. Németországban sikerölt nikotinmentes dohányt termeszteni Kevésbbé ismeretes, de annál ér- j dekesebb tudnivaló, hogy Németországnak is van nem is jelentéktelen dohánytermelése. Baden és a Piatz-vidék a német dohánytermelés központja. A dohánytermelés tudományos alapom való fejlesztésével a Karlsruhe melletti F»rchheimben felállított »Tabakforschungsinstitut« foglalkozik igen eredményesen'. A dohánykutató intézet legfőbb feladata a Németországban termő olyan dohányfélék kivizsgálása, melyek a dohánytermelés szempontjából alapjában véve kedvezőtlen németországi éghajlati és geologiai viszonyokhoz inem alkalmazkodnak. Ezenfelül azonban sikerű t a kutatóintézetnek több éven keresztül folytatott hosszas kísérletezés után egy teljest n nikotinmentes dohányfajtát növeszteni. A drezdai Középeurópai Intézet által nyert tudósítás szerint ezek a kísérletek több mint 4 évig tartottak és azokat 100.000-nél több növényen folytatták. Megállapítást nyert továbbá, hogy a dohánymag vak és a fiatal növények teljesen nikotiinmentesek és csak a levelek fokozatos fejlődésével arányosain növekszik a nikotintartalom is. A legfelsőbb, teljesen érett levelek tartalmazzák a legtöbb nikotint. Rendszeres terjesztés utján sikerült olyan leveleket nyerni, amelyek zöld állapotukban ugyan még tartalmaznak kevés .nikotint, a szárítási folyamat által azonban eltűnik a nikotin belőlük. Leglényegesebb eredménye a dohánykutató intézet megfigyeléseinek és kísérleteinek azonban az, hogy a nikotinmentes dohány kinézésre és ízre semmiben sem különbözik a nikotintartalmu testvérétől. Napjainkban, amikor mindinkább előtértye nyomul az egészségügy kérdése, ebből a szempontból megítélve jelentőséget ínyer a nemet kutatómunka emez legújabb eredménye. Most már csak az a kérdés, hogy a dohányos emberek is le akatmrík-e mondani a »bama méreg«-rői ? Sport Valótlan Csémi (NyKISE) igazolás-megsemmisitésének híre Mindem alapot nélkülöz a DKASE óvása A tegnapi napon az agyik fővárosi sportújságban közlemény jelent meg, mely szerint Csémi László NyKISE játékos igazolását megsemmisítették volna, mely hir valódisága esetén a DKASE ellem mérkőzés megsemmisítésének veszélye állott volna elő. A hir nagy érdeklődést és izgalmat váltott ki Nyíregyházán és igy szükségesnek tartottuk, hogy ezen ügyben a NyKISE vezetőségének egyik legilletékesebb tagjához, Kiéin Bertalan intézőhöz forduljunk, akitői a következő felvilágosításokat kaptuk: Elsősorban is erélyesen megcáfolta a fővárosi lapban megjelent hir valódiságát. A NyKISE vezetősége nyugodtan és igazsága teijes tudatában nézett 'a DKASE óvásának fővárosi tárgyalása élei és igy 'teljesen érthetetlennek éq hihetetlennek látszott a szóbanforgó újsághír. Ennek dacára is kérdést intéztek a NyKISE főváros? képviselőjéhez, Wirtschafter Győ-; zőhöz, aki közölte, hogy részlj vett a tegnap esti tárgyaláson, aímelyen a DKASE semmiféle adatot előterjeszteni "nem tudott állításainak igazolására. A tárgyalái son semmiféle határozatot nem hoztak és az ügyei levették egyelő' re a napirendről. 1 Ennyi tehát az igazság! A DKASE képviselője szintén részt vett az ülésen és miután némi nexusa van a sportújságokhoz, ő »infor<málta« az emiitett hírlap^ tudósítóját és útnak bocsátotta a rövid életű nyári »kacsát«, amié-*, lyet ugyanazon újság természete} sen már a legközelebbi számában^ mint téves közleményt, meg is cáfol. Amikor Endresz hónapokon át repült Nyíregyháza felett A Pesti Hírlap mostanában pattantotta ki, hogy a győzelmes oceánrepülő 1925-ben négy hónapon át nap-nap mellett repülőgépen hordta az újságokat a magyar városokba, azok között Nyíregyházára is. Ez nehéz vállalkozás vott, mert repülőterek hiányába^ 2—3 méter távolságnyira kellett volna a földet megközelítem éj Nyíregyházán például vasárnapotikint 8—10 csomag újságot ugy kidobni, hogy azok lehetőleg egy helyre essenek. A lapok leadását természetesen nem Endresz teljesítette, hanemi a vele volt társa, azonban ő is figyelte mindig, hogy a dobás hogy sikerült. A Pesti Hirlap kiadóhivatalának megbízottai reggel fél 7-től az Eletóban, tehát a vasúti áíicjmas mellett várták hidegben, melegben, esőben vagy szélben a gépet. Elég rossz völt a kiszemelt terep, inert a közeli laktanya fái miatt hirtelen kellett a gépnek a lapok ledobása után ismételten magasba emelkedni. A távrepülésnek is megvannak a imaga veszélyei, de az ilyen talajImlenti repülés sem tekinthető koc: kázatnélküünek, mert 'a fák élő? tilalomfák módjára meredeznek az ég felé. Ha a gépnek sikerült elég, alacsonyra szállani és az ujság-( kjdobás jól sikerült, akkor » föl dön állók zseb ken d ő lobogtat;! s s a t köszönték azt (meg, de, ha a leadás rossz volt és az újság kilométer hos szu sávon volt eipotyogtatva* akkor lesajnáló kézmozdulatokkal adták ezt hírül a repülőknek és bizony elmaradt ilyenkor Endresz kendőlobogtatása is. Az egri kényszerleszállásra is jól emlékeznek a nyíregyháziak. Reggei 7 órától délután 4 óráig a legnagyobb bizonytalanságban vártak a gépre. Féltettük a »mi gépiinket« és annak még akkoi; szürke nevü vezetőjét, Endresz. Gyurkát. Az első rendszeres repülőjárat első ujságpéldánya, jelzq fatáblát skájávai a város muzeumá; ban van elhelyezve. Nyíregyházái; pedig elkészült az ország egyik; legnagyobb repülőtere és mi szeretettei várjuk vissza Endreszéketj akik megtérő üstökösként bejárták azóta a világot. Sps.