Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-07-25 / 166. szám

jrtfmriBéic 1931. julius 25. 'mmm lé. A banda tanyájától jó messze kerestek maguknak nyughelyet, mert izgatott kacagásuk pajzán, érzéki csengése csak alig volt hallható. Az alvilág csillaga a detek tivek kezében Az alvilág uj csillagának nyír­egyházi 'kiruccanása azonban nem járt szerencsével. Másnap délben a kisáhomáson a detektiveknek fel?­tünt az ismeretlen, züllött leány és miután nem tudta magát igazolni, előállították a kapitányságra. Hiába őrjöngött, hiába tört, zú­zott össze mindent a cellában, sor­sán nem segíthetett. Amikor a sú­lyos bilincs kijózanította hisztéri­kus őrjöngésébői, elhangzott a megfellebbezhetetlen, zord ítélet: A város területéről Tievezeit kito­loncoltatik. Lapunk legközelebbi számában zárjuk le a nyíregyházi a'lvilág rej­telmeiről szóló cikksorozatunkat, amelyben két érdekes »szalmalakó« titokzatos életérői rántja fe a lep­íet, rendőri riporterünk. W. E. A napisajtó utján hozzák nyilvá­nosságra a jogosulatlan iparűzésért megbüntetettek névsorát A debreceni Kereskedelmi és Iparkamara az építőmesterek ipari­testületének előterjesztésére moz­galmat indított abban az irányban, hogy a jogosulatlan iparüzőket, il­letőleg azokat, akiket a íefolyta/­tott iparkihágási 'tárgyalásokon el­marasztaltak, napisajtó utján kö­zöljék a nagyközönséggel. Külöt­nösen építőipari szempontból tart­ják a kérdést nagy jelentőségül­nek, mivei a rendszer bevezetése m^gójmá a gazdaközönséget attól, hogy pénzét kontárok áltai emelt és később lebontandó építkezése­ken ei ne veszítse. Vevőcsábítás A* vevőcsábítás ügyében érdekes határozatot hozott a budapesti Kereskedelmi és Iparkamara mel­lett működő választott bíróság. — Bepanaszoltak egy fővárosi keres­kedőt, hogy ugy ő mint alkalma­zottai üzletének megnyitása óta idejük legnagyobb részét az utcán töltik, hogy a szomszédos cég vevőit, kirakatának szemlélőit meg­szólítsák és üzletükbe behívják. Továbbá vád tárgyává tették, hogy a másik versenytárs cég hozzá be­tévedt vevőit tévedésükről *e« nem világosítva, kiszolgálta. A vá­lasztott bíróság itéiete szerint »E magatartások az üzleti tisztesség­be ütköznek, mert vevőszerzésrb olyan eszközt alkalmazott a bepa­naszolt, amilyent a magyar keres^ kedő nem alkalmazhat anélkül, hogy kereskedő társai e miatt méi/­tán le nem nézzék. A zsűri döntése szerint a fővárosi kereskedő jobban tiszteli a vevőt, sem hogy őt meg­szólítván, neki üzletét nyílt utcán ajánlja, önérzetesebb, sem hogy visszaélne azzal, hogy valaki — más kereskedőt keresvén az ő üzletébe téved. Fokozott mérték­ben tartózkodnia kellett volna épen a bepanaszolnak a z ilyen ' magatartástól, nehogy arra le­hessen gondolni, hogy üzlete he­lyiségének a verseny cég szomszéd­jában való megválasztásával mór ilyen tévedések eshetőségére szá­mított,® — Terménykereskedőn részére kötlevéi, könyvbe kötve, zsebben hordható alakban kapható a Jóba­nyomdában Nyíregyházán, Széche­liyi-ut 9. Tefefon 139 . Kö z gaz das ag A karteltörvény margójára Irta: Dr. Csák Károly m. kir. kormányfőtanácsos orsz. gyül. képviselő Törvényiárunk uj, ériékes cik- egészséges tőkeképződés, hanem kel gazdagodott: a gazdasági ver- i ennek csak torzképe senyt szabályozó törvénycikke], köznyelven, a karteltörvénnyel. Azt mondják, hogy a kartelek­be való beavatkozás veszélyezteti a munkások keresetét, vagy leg­alább is annak állandóságát. — Ezzel szemben utalok a szociál­demokrata álláspontra, amely sze rint „a termelésnek kartelek által való organizálása biztositottabb kereseti lehetőséget nyújt'. A mun­kásság érdekeit és megélhetési le­hetőségeit a kartelek megrendsza­bályozna semmi körülmények kö­zött akadályozni nem fogja. A karteltendencia érvényesülé­sével azonban összefügg egy má­sik kérdés, amely a munkások létérdekeit inkább érinti; szintén világkérdés ma, ugy hivják, hogy racionalizálás. Nem akarok erről értekezni, csak felvetem a kérdést, vájjon mi a nagyobb érdek; az emberi munka hatályosságának végsőkig való fokozása és olyan gépeknek a termelés szolgálatába való állí­tása, amelyek úgyszólván emberi fantáziákat rögzítenek bele az anyagba, vagy az a nagyobb ér­dek, hogy mindnyájan megtudjunk egymás mellett élni? Azt hiszem, hogy a racionalizálással túlságo­san siet az ipari termelés. És ez a racionalizálás, amely nagyon szépen összefügg a minél nagyobb haszonra való törekvés érvényesü­lésével: a munkások nagy töme­geit kapcsolja ki a termelésből és fogyasztásból. Én nem tudok er­re megoldást találni, mert hiszen a racionalizálás maga is olyan irányzat, mint a Golf-áram és a Duna-Tiszaközi homokból nem lehet a Golf-áramnak gátat épí­teni. De legalább ne siettessük ezt a folyamatot, mert aki ezért a racionalizálásért bármiiyen téren túlságosan lelkesedik, nem tudom nem ütközik-e egyetemesebb em­beri érdekekbe? A közgazdászoknak nagyon ked veit jelszavak, hogy a kartelekhez való hozzányulás akadályozza a tőkeképződést. Én ugy gondolom, hogy nagyon tévednek azok, akik azt hiszik, hogy a tőkeképződés előmozdítása akkor is előnyös, ha a tőkegyűjtés egyesek, vagy vál­lalatok kezében, ugyanazon gaz­dasági terület más és más terme lési ágazatának, vagy fogyasztói­nak rovására folyik. Ez a tőke­képződés csak mammuth-vagyo­nok képződésére alkalmas, a má­sik oldalon azonban pauperiz musra vezet. A tőkeképződés csak ott jelenthet közgazdasági hasz­not, ahol a tőkét, az egész nem­zet gazdasági életére nézve uj értékek termelése, a nemzeti jöve­delem emelése és a takarékosság hozzák létre. Az a spekulatív tevékenység, amely kizárólag arra irányul, hogy ugyanazon a gazda­sági területen egyes termelési ágaknak minél nagyobb hasznot szerezzen, a másik termelési ág, vagy a munka rovására, ne n Nagyon tartanak attól, hogy a kartelrendszabály megakadályozza a külföldi tőkéknek itt való elhe­lyezését és hogy a külföldi tőke kifut az országból. Vitatkoznak felette a bankemberek, én azon­ban nem hiszem. De vájjon me­lyik a-nagyobb érdek: az-e, hogy megmentsük a magyar közgazda­sági életet a teljes lezülléstől, vegy pedig az, hogy teljesen a külföldi tőke járszalagjára kössük magunkat ? Az én ismereteim elméleti ala­pon nyugszanak, ennélfogva nem tudom megítélni: bekövetkezhe­tik-e az, hogy a magyar karte­leket karteltörvény, úgyszólván kirekeszti a nemzetközi kartelek ben való részvételtől. Ha ez igaz volna, ebben bizonyosfoku vesze­delmet látnék. Mert az, hogy ennek a kis országnak azok a közgazdaságilag hasznos kartel­alakulalai tagjai legyenek a nem­zetközi karteleknek, amelyek mint különösen a Gyáriparosok Orszá­gos Szövetségének a berkeiből mondják, bizonyos kiméleti terü­letet és kivételi lehetőséget bizto> sitanak, igenis közérdekű szüksé­gesség. Itt se látok imminens veszedelmet. Hiszen azoknak a nemzetközi karteleknek is fűződik bizonyos érdekük ahhoz, hogy maguknak a magyar kartelek részvételét biztosítsák. Ennek az országnak körülbelül 55-60 százaléka a földhői és a földön él. Igen, végső vonalban ban azt á litom, hogyha valahol kerestek 10 pengőt, azért valahol kapáltak, kaszáltak, vagy kalapál­tak. A föld azonban nem szapo­rítható, a föld termőképessége is korlátolt, ennélfogva egészen bi­zonyos az, hogy Magyarországon azon a néhány millió hold földön, amelyet Trianon még meghagyott, mezőgazdasági népesség összes szaporulatát elhelyezni nem képes. Nekünk tehát feltétlenül érdekünk az industrializalódás előmozdítása, hiszen statisztikai adatok mutat­ják, hogy évi 70.000-re tehető népszaporulatunknak talán felét, 50—55 százalékát az ipar szivta fel magát s az ott talál elhelye­zést. Jaj volna tehát annak, aki Magyarországon az industrialó­dásnak útját akarná állani, és amikor a kartelek visszaéléseihez hozzá akarunk nyúlni, akkor szó sem lehet arról, hogy ezzel célunk lehetne az indusztrizálódásnak legkisebb mértékben való korlá­tozása is. Ne féltse tehát senki a kartelrendszabályoktól az indusz­trializálódás fejlődését, mert ha ez az uj jogszabály a magyar ipar erősödését hátráltatná, lesz ma­gyar kormány és magyar parla­ment és lesznek emberek, akik megmondják véleményüket és mindig olyan irányba lehet terelni ennek a törvénynek végrehajtását, hogy ettől az indusztrializálás meglassitását félteni nem szük­séges, Értesítők szemléje IH. A Kereskedelmi ískoa Értesítője. A Margócsy Emil szerkesztésé­ben megjelent Értesítő első cikke Huszthy Jotán tanárnő (KJainik Jo­lán) színesen megirt, érdekes cik­ke itáliai tapasztalatiról és élmé­nyeiről. Szép és élvezetes, avatort tollal megirt cikk, amely folytatá­sokban a Ny ír vidék hasábjain is megjelent. ^ Az iskolai évről szóló beszámoló következik ezután, ame'ybő'- értesü­lünk, hogy a feTügye obizottságban a lemondott Ruzsonyi Pál helyébe Rigó Alfonzot, a Nemzeti Bank nyíregyházi főnökét választották meg. Domány Sándor helyét pedig Bácskai József foglalta el. Do­mány Sáindor h. igazgató nyugdíj­ba ment, helyébe Gratz Vi'mos ta­nár került. Mérey Ferenc dr tanárt véglegesítették. Mo'nár Sándor hitoktató helyett pedig dr Dezső László nyert megbízást. Két hivatalos látogatás vo Tt az észter dő folyamán. Februárban dr Szakáll Zsigmond kir. főigazgató, májusban pedig dr Schack Béfi lá­togatta meg az intézetet. Mind a ketten meg vol ak az eredménnyex elégedve. Az egészségi állapot jó vo't. Jár­ványos betegség wm fordiú e'ő. Szép és tanulságokhan bővelkedő ünnepélyeket rendezett a kereske­d.imi'isko'a, ameiyfek közül kima­gaslik a cserkészcsap st szerete. ün­nepe. Májusban rendezték meg az az ^sko'a hagyományos majálisát. A záróüranepélyt "junius 18-án tar­tották. Az esztendő folyamán két szüői értekezletet tartottak nagy érdeklő­dés mellett. Az idegen nyefvek ta­nulására fokozott ügye met fordi­tot ak, Bécsben a julius hóban ren­d'zett tanfolyamon, ame'ye: a ke­reskedelmi isko'ai tanárok nemzet­közi egyesülete szervezett, résztvet­tek Margóczy Emil,igazgató, Bács­kai József. 'KJainik Jolán. Gratz Vilmos, Hasznos Imre, KoIIonay Zol tán tanárok. Az iskola egy Grandjeam féle gyorsirógépet és egy Geste.nerRo­tary Cyclostyí gépet szerzett be. Ezután a tanárok iskolán kivüü működését sorolja fel a cikk, majd a tanári kar névsora, a felügyelő" hatóságok, az alapítványok, ado­mányok, jutalmak, versenyek is­mertetése következik. Az ifjúsági egyesületek működ íséről, a cser­készcsapat munkájáról, az önképző­körről találunk még éid'kes cik­keket. Szép cikk számo' be az ifjú­ság ügyes irodalmi értékű lapjáról, a Reménysugárról. A gyorsírókor az idén is eleven munkásságot fejtett ki és a diák­gyorsirók ugy a budapesti kará­csonyi, minit a debreceni kerületi versenyen kitűnően szerepeltek. Az ifjúsági sportkör, a sakk-kör mun­kájáról számo' be végül á cikk. Az esztendő folyamán Budapest­re, Debrecenbe ,és Itáliába rendez­tek jó' sikerü't kirárdjíásoka;. — Ezután a tanulók névsora, a jövő évi tud iivalók következnek még, majd a női egyéves szaktanfolyam­ról készü't "jelentés, amelynek 44 növendéke volt. A Nagy Sándor Gyorsírókor igen szépen szerepeit a házi, kerü'eti és országos verse­nyekein is. Az Értesítő végén ott ta'áljuk az iskolában használatos könyvek jegyzékét. — Ui Nyir-regény: Moly Tamás regénye: «A fekete függöny előtt*,. Teljes, befejezett regény. Ára 10 fillér. Kapható az Ujságboltban és minden áru?ltónáf.

Next

/
Oldalképek
Tartalom