Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-07-24 / 165. szám

4 jtártoYiDáit 1931. julius 24. •msm könnyelműségük Imellett óvatosak voltak és j : i-. I ' : t a zsákmányt már jóelöre biztosí­tották. Valahányszor egy kosár meg­telt, két suhanc elnyargalt vele a temetői tanya felé. Az éjszakai "ki­ruccanás minden baj nélkül sike­rült és a banda tagjai kivétel nél­kül befutottak a tanyára. Hajnalban azután a zsákmányt a piacra cipelték, ahol a lopott gyümölcsöt pototmi árért osztották szét a kofák között. A vásárnál Laci az ellenőrző sze­repét töltötte be. Árgus szemekkei figyelte embereit, nehogy azok zsebrevágják a gyümölcsért kapott filléreket. A banda tagjai között egyenlőség uralkodik. Laci osztotta szét az összegyűj­tött pénzt és dicséretére legyen mondva, csak két pengővel károsí­totta meg társait. Lapunk következő számában az alvilág fiatal vezérének, Zajzi La­cinak romantikus és veszélyeket rejtő szerelmét irjuk imísg. A fiatal lány, aki néhány éjszakát az alvégi temetőben töltött, troa már nincsen Nyíregyházán. A rendőrség még idejekorán lefülelte s miután nem idevaló illetőségű, kizsuppoitatta a városból. W. E. Zsifolt Nézőtér az Apollóban Tegnapra érdekes előadásokat hirdetett az Apolló Mozgó. Dél­után 5 órakor csak felnőtt, 16 éven felüli hölgyek és 7, továbbá 9 óra­kor csak felnőtt férfiak nézhették meg a műsort. mert a rendőr­hatóság csak ezzei az elkülönítés­sel engedte meg a filmek bemu­tatását. Három film pergett le zsúfolt nézőtér mellett, mert mind a nők, mind pedig a férfiak ré­szére rendezett előadásokon min­den hely elkelt az Apollóban. Az első film egy elégikus hangulatai szerelmi cseiekmiényü film volt, amelyben a veszedelmes kor felé közelgő asszonyok fellobbanó vá­gya kereste még egyszer a fiatalság igézetét, mig csalódottan látta, hogy kérlelhetetlenül közeleg a tél és nem szabad büntetlenül a ta­vaszról álmodnia. A második fi'm rendkívül nagy érdeklődést keltő jelenetet muta'­tott ;b e a hadsereg spoithetéből. A daliás küzdők minden téren fel­tűnnek előttünk és a Hiradó gyö­nyörű filmje valóban nemzeti büsz­keséget gyújtó teljesítmény. A harmadik film a házasságot megelőző orvosi vizsgálatok köré­ből meriti tárgyát és tudományos célkitűzéséivéf komoly nevelői ha­tásokat érhet el. Látjuk a betegen házasságra lépők gyermekeit a kór­házakban, a tuberkulózis uj gyó­gyítási eljárásait, majd a gyermek fejlődését, az anyaság bonctani ké­peit, a magzatelhajtás súlyos kö­vetkezményeit, a szülést megelőző állapot mozzanatait, majd magát a szülést. Tanulságos, felvilágosító film ez, ame'ynek óriási propagan­da ereje van a higiénia szempont­jából. Kétségtelen, hogy az Apolló ez­zel a nevelői vonatkozásokban gaz­dag három filmmel ma is zsúfol házat kap, amit meg is érdemel. Hasznos ismeretek Mi rejlik a magyar főidben ? Dr. Báck Hugó h. államtitkár nyilatkozata — á Földtani Intézet kntatásai — 1.8 fillérbe kerül egy darab memorandum és egy darab boriték cégnyomással ellátva, 1000—1000 darab rendelésnél a Jóba-nyomdá­ban. Meg -megörven deztetaek ben­nünket egy egy természeti kincs hí­rével: hol kősó, hoi arany, vas, vagy más érc, hol kőo Taj, földgáz nyomait vélik, vagy fedezik fe' ha­zánk csonka területén. Egyik mun­katársunk, a legilletékesebb helyek egyikéhez, a Földtani Intézethez for dult: milyen kutatások folynak a szóbanforgó természeti kincsek fel­tárása iránt és az intézetnek euró­pai hirü tudós igazgatója, dr Böckh Hugó h. ál'amtitkár a következők ben válaszolt a fölvetett kérdésekre: — A magyar kir. Földtani Intézet munkálatai közül elsősorban kell említenem azokat a vizsgá'atokat, amelyek a miniszterelnök ur által tervezett nagy öntözési programm előkészítésére foynak. Ennek van egy technikai része, mérnöki ré­sze, amire nézve még nincs meg a teljes összhang, egyes kiváló ma­gyar szakemberek véleménye és az ezekkel szemben álló Ruttkay-féle tervek között, amelyeket elsőrangú külfö'di szaktekintélyek helyeselték De a technikusok majd csak elinté­zik ezt a kérdést. A Földtani Inté­zet a terveze:t tárolómedencék és duzzasztógátak építéséhez szükséges geológ.ai alap kidolgozásával fog­lalkozik, mert sok mindenre kell ügyelni az ilyen nagyjelentőségű duzzasztómüvek megépítésénél Meg kel! állapítani, milyen mélységben v-an a talajvíz, hogyan lehet elzárni ezt a talajvizet oly módon, hogy a tárolt viz ne duzzass-a vissfca a föld árját és hogy ez ne öntse el a kör­nyező területe:. Azután pontos ag­rogeológiaí és agrobiológiai felvé­teleket ke'l végezni, hogy az öntö­zés alá kerü'ő terű'eteken a trágyá­zás és az öntözés helyes módon történjék. Amilyen szép eredménye­kot lehet e'érni az ésszerű öntözés­sel, ép ugy el" is lehet rontani azzal a talajt, ha nem tanulmányozzuk ki előre a talaj tulajdonságait és ezekhez nem aíkaVnazkodumk. Ezenkívül a 'Földtani Intézet Intézet a pénzügyminisztérium ré­szére bányageológiai felvételeket­végez, hogy felkutassuk azokat a természeti kincseket, amelyeket Csonka-Magyarország még magá­ban rejt. Ezeknek a kutatásoknak az eredményéről nem mondhatunk sokat, mert ezek igen sok időt vesz­nek igénybe és a talá't eredménye­ket az ál'am részére biztosítani kell. Minden indiszkréció ezen a téren a köznek a károsodásával jár, kivé­ve az olyan anyagokat, amelyek az ál'ami monopolium tárgyát ké­pezik. Állami monopolium tárgya pl. a kősó. Természetesen, Magyar­országon sót csak hosszas, igen komp'iká'.t, tudományos vizsgálattal lehet í^lálni, mert hiszen csonka országunkban seho: sem jön a fel­színre. Nem ugy van, mint Erdély­ben volt. Boldogult Lóczy I ajos és jómagam régen ráutaltunk arra, hogy az Alföld északkeleti része olyan hely, ahoí általános meg­fontolások ,'évén, esetleg várni le­het sót. Ezeken a terülteteken felszí­nes gco'ógiai vizsgá'atokat vég­zünk. Dr. Pékár Dezső pedig az Eötvös-ingával méri végig ezeket a területeket, de meglehetős idő fog elmu.Vii, amig annyira jutunk, hogy arra nézve nyilatkozhatunk, hogy indokolt-e a terü'et megfú­rása, amikor azután Böhm Ferenc miniszteri tanácsos ur és mérnökei veszik át a munkát. Nagyon meg­ható az, hogy az ország lakossága mennyire igyekszik előmozdítani a kutatásokat. Itt megemlíthetem Fe­hér Ferenc bükkösdi plébános urat, aki az igazi tudós lelkesedésével igyekszik régi írásokban pontos adatokat talá • ni. Ezeket az adato­kat felhasználva, meg fugjuk tar;a­ni a helyszíni vizsgá'atokat, de miután a rendelkezésre álló geoló­gusok száma korlátolt, csak bizo­nyos sorrendben tanulmányozhat­juk ezeket a kérdéseket. —• Nagy problémája az ország­nak a szénhidrogének kérdése: az olaj és gáz előfordulásának kérdé­se. Az Alföld peremén, Tatárostnái és Bodonosnál hatalmas réteg asz­falt homokot a'álhatunk. A Bükk­hegység tövében meg Bogácsnál és Tardnál fúrtak meg aszfaltos kőze­tet. Azok a fúrások, amiket Pávai Vájna Ferenc Hajdúszoboszlón vé­geztetett, sósvizet, olaj- és gáz­nyomokat adranak, a gáz annyi, hogy helyi cé'okra is íehet j asznál­ni, dr a napi néhány ezer köbmé­ter gáz nem jelent nagy gázkutat, olyat, amilyeneket Erdélyben für­tünk, ahol több százezer köbméter volt egy-egy kut napi teljesítménye. A fontos az, hogy ugy a hajdúszo­boszlói fúrásban, mint sok más/ alföldi fúrásban van gáz. Ez a gáz, és aszfalt valahonnan a mélyből jött. Azt kell kinyomoznunk, hogy mi is ezeknek az eredete, és hogy nincs-e ezekből va'ahoi nagyobb felhalmozódás. Hiszen, ha csak egy olyan előfordulást, mWt a tataros— bodonosi, sikerülnek va'ahof talál­ni, ahol az olaj még olaj volna és nem aszfalt, nagyot íendiiene gaz­dasági helyzetünkön. Nekünk nincs sok pénzünk és- ezért óvatosan keh lépésről-lépésre megközelítenünk a kérdés megoldását. Amerikában ak­kora terüelten, ami."yen szóban fo­rog, 40---50 fúrást is tettek egy­szerre. Bizony megesett, hogy csák egy fúrás acíott eredményt" Ez is oíyán feladat, ami fáradságos mun­kát, kitartást ,türelmet és körülte­kintést igényel. — Nagyon fontos kérdése az or­szágnak a városok és kizségek víz­ellátása .Gyönyörű Balatonunknak nagy hibája, hogy partjain, egves kivételes esetektől eltekintve, nincs elegendő jó ivóviz. Fűzfőnél á Föld­tani Intézet utmutatása szerint ki­tűnő minőségű vizet tárt fef Becsey Antal. Itt akár napi 1 5.000 köbmé­ter vizet is lehetne kapni. De a víz­zel takarékoskodni is kell. A föld kérgében vannak olyan kőzetek, a­melyek porózusak; a poruSokban a kőzetet alkotó szemek közti hé­zagokban, bizonyos körülmények között viz van. Ha ezek a kőzetek kijönnek a felszínre, a csapadék­mennyiség egy része azokba beszi­várog. Az ilyen kőzeteket geológiai időkön keresztül töltötte a csapa­dék. De ha az ilyen kőzetből 'többet veszünk ki. mint az évi csapadék­mennyiség adta pótlás, akkor ki­merítjük idővel a viztar,ót. Sajnos, ezzel ná'unk nem számolnak elég­gé és a Földtani Intézetnek igen fontos feladata az, hogy megál­lapítsa, hogy egyes terű etek '11, tu­lajdonképp, mennyi vizet s.abad racionálisan kivenni. Megjegyzem, hogy vannak olyan víztartók is, amelyek nem érnek ki a fe színre és amelyeknek a vize nem csapa­dékvíztől származik, ezeknek a víz­tartóknak a vize azután még hama­rabb kifogy, mint azoké a víztartó­ké, amelyeknek á.íaindó pótlásuk van. A L'gtartósabbak azok a víz­tartók, amelyekbe a viz va'.ami na­gyobb folyóból szivárog be. — Szerkesztő ur azt kérdezi, hogy hányadán ál nak a főváros területén történő kutatások, amik­ről a napi apok legutóbb annyit ír­tak. Hónapokkal eze őt; tárgvalam ebben az ügyi,en a fővárossá/ és megmondtam, hogy a főváros kör­nyékén a gázra való kutatás nem kecsegtet nagy eredménnyel, ellen­ben rámutattam arra, hogy a budai hegyvidék vízellátása érdemes kér­dés a tanulmányozásra. Azóta nem hal'ottam errőJ semmit és szó sincs arról, hogy a főváros pénzt "bocsá­tott volna a Földtani Intézet ren­delkezésé: e. A Földtani Intézet je­lenleg Pécs és Sümeg vizellátátát tanulmányozza. ilennyibe kerül egy pesti út gyaiog, taligán, bérkocsin, kerékpáron, antón, vonaton, repülő­gépen és mennyibe kerülne villamoson A' kormány racionalizálási kor- g róka vics is veszélyeztette. Éleim ezé­mánybiztost nevezett ki, hogy a Se céljából előbb eladta az óráját kiadásokat a tényleges szükséglet­nek megfelelően méretezhesse. A magánemberek is jól teszik. ha keresik az olcsó megoídásokat, csu­pán arról nem szabad megfe Tedkez­niök, hogy sokszor a re»t 'többet jár és a fösvény többet költ. Most az utazások idejét éljük s ezért adok egy kis izeütőt a különféle jármüvek költségszámláiból­Gyalog az nl 30 pengőbe k >rü'. Pár héttel eze'ő.t egy munkanélküli fiatal embert e Iá o t Nyíregyházán a rokonsága vasúti költséggé', hogy Budapesten a Cz'ája cirkusznál igyc kezzék eíhe'yezkedni, ahoi tavaly hetes volt. Próbá'kozása nem járt eredménnye' és nevezett visszauta­zás! költség hiányában gyalog in­dult útnak Nyíregyháza fe'é. T«.te ezt azért is. mert hajlandó volt út­közben bárho' munkát vállalni. Na­ponta 35 kilométernyi u at gvaío­gólt, ugy hogy utja 7 napig tartott Ezalatt az idő a'att egy 20 pen gőért "vásárolt cipőt elkoptatott annyira, hogy annak értéke 5 pen­gőre szál'ott a)á, mert a forró kö­ven mezitláb nem tudott jönni, sőt lábának épségét az e'szórt ap­majd a kabátjára és mellényére ke rült a sor. Végű! Hajdumegye egyik községében odaadta a cipőjét és ka­lapját, hogy az uto'só nap magát élelmezhesse. Cipőjének értékcsök­kenése 15 pengőt tett ki, 7 napi eledele pedig belekerült 21 pengő­be és igy F. G.-nek egy budapesti gya'ogutja végeredménybein 36 pengőbe került. T a'igán ciz ut 70, Ul ctve 124 pengő volna. A hatóság a teher­szál'itó taligások kilométerenkénti fuvardiját "to fillérben állapította meg, ugy azonban, hogy idegen helyre menve a visszajövete." díját is meg kel' fizetni. Eszerint egy közönséges taligásnak 560 kilo­méter után járna 56 pengő. Az oda utazás eltartana 4 napig, mely idő alatt az u as élelemre legalább 12 pengőt költene e'. Féderes taligás kapna 20 fii érjével 112 pengőt, llehnezésí költsége az utasnak 12 pengő. Bérkocsin az ut 176 pengőbe ke­rülne. A tarifa kilométerenként 30 fillért tesz ki. Járna eszerint a fu­varosnak 168 pengő. Élelmezési

Next

/
Oldalképek
Tartalom