Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-07-24 / 165. szám

JSÍVÍRYIDÉK. 1931. julius 24. Pénteken lesz a bemutatója a Tűz az Németül beszélő, énekes, zenés fllmszenzációnak a Városi mozgóban Kertészeti Egyesület Nyíregyházán Magyarország kertészeti fejlesz tésének nagy fontosságát már 1894-ben felismerte az akkori föld" mivelésügyi kormány s az 1894­ben Budapesten megnyilt kertészeti főiskolával meginditotta ehhez a legfontosabb lépést. Azóta bár kis­sé lassú léptekkel, de annál alapo­sabb szakfundamentummaí" épült a nagy mü a termáíő gazdatársada­lom megismertetése a kertészeti kulturák nagy nemzetgazdasági fon tosságával. És ma már köztudo­mású, hogy a kertészet az ős erme­Iés legintenzívebb kulturáival fog­lalkozó termelés. Kis területen so­kat és elsőrendűt termesztelni; otyan terményeket, amelyek nagyobb fon­tossággal és nagyobb értékkel bír­nak a mindennapi életben, mint bármi más termény. Aki a kertészeti kultúrák intenzi­vitását ismeri, az a növényvilág na­gyobb szeretetébe kerü/' s eftelik lelke azzal a szelídséggel és türe­lemmel, amely meghódol a fensé­ges teremtmények csodálásában. A Tiszántúli Mezőgazdasági Ka­mara még az 1927. évben meg­szervezte kertészeti osztályát, melynek működése hét vármegyére terjed. — Ide tartozik Nyíregyháza is. — Ma már a mezőgazdasági kamara magának a kertészeti osz­tályának is kertészeti kamarai jel­leget biztosított s ily módon nyílik rá alkalom, hogy a Kamara kerüle­tének minden vármegyéjében meg­alakítja a kertészeti egyesületeket s az egyesületekben minden helység részére a helyi kertészeti szakosz­tályokat. — Ily módon decentrali­zálódva működésűk egész terjedel­mében minden szál összefut a vár­megyei egyesületek révén, a ker­tészeti kamarába, ahol minden ér­dekképviseletet megtalál min­den tag. Dr. Erdőhegyi Lajos főispán, valamint dr Benes Kálmán polgár­mester oly nagy szeretettel'fogad­ták a kertészet ily módon vafó fej­lesztésére irányuló törekvést, hogy a legmesszebbmenő erkölcsi és anyagi támogatást nyújtják. — Czapáry Bertalan kamarai kertésze­ti szaktanár, aki mindezen ügyeket a kamara egész területén Szervezi és vezeti, röviden a következőkben adta elő a kertészeti egyesület prog­rammját : Az egyesület működési területe Nyíregyháza város és Szabolcs, Ung, Szatmár, Bereg vármegyék | területe; a kertészeti termények ér­tékesítésének előmozdítása ugy a bel, mint a külföldi piacokon. A kertészeti kulturákkai foglalkozni akarók tanítása. — Munkásképző iskolákban fegyelmezett kerlmun­kások képzése, szaktanfolyamok a birtokosok részére. Felolvasások, ta­nulmányi kirándulások rendezése. Szakülések, tanácskozások, tapasz­talatok kölcsönös megismertetése. Szakértői vélemények nyilvánítása, valamint' a kertészet érdekeinek minden irányú képviselete és meg­védése. — Kertészeti kísérleti ter­mesztési tanulmányok s azok elő­mozdítása. — Bekapcsolódás a ker­tészeti kamarába. — Ezen nagy horderejű munkák megismerése, megvalósítása valóban egyike a legszebb céloknak, amelyeket a földmivelés terén ef keíl érnünk. És ma már ott állunk, hogy az emberiség ezerféle -más foglalko­zása mellett igyekszik megismer­kedni a kertészettel, mert ott mindig talál anyagi javakat épp ugy, mint erkölcsi felemelést. — Amikor testét egészséges foglalko­zásban üdíti, erősiti, Telkét felfris­síti s a természet csodálatos teremt­ményeiben való bámulatában lebo­rulva a nagy teremtő erő imáda­tában. A legmesszebbmenő támogatás­ban részesült e nagy horderejű ügy Steiner Vilmos városi üzemi igaz­gató (Városháza), továbbá vasme­gyeri Megyerv Pál (Vasmegyer) földbirtokos, kertgazdaság tulajdo­nos személyében, akik saját mun­kájukkal vesznek részt az ügy tel­jes sikerének megvalósításában. — Bővebb felvilágosítást is ők nyúj­tanak. Ki kell emelnünk a város ország­gyűlési képviselőjének, dr Éber Antalinak az ügy iránti nagy szere­tetét és lelkes támogatását. Minden reményünk megvan ezen kertészeti irányú tömörü'ésünk legfényesebb sikereinek elérésére. Julius 30-ig hosszabbította meg a kormány az átmeneti intézkedések hatálját Budapest, julius 22. (MTI) A gazdasági és hitelélet rendjének megóvása végett kibocsátott kor­mányrendeletek hatálya julius hó 23-án lejár. Minthogy azok a kö­rülmények ezeknek a rendeleteknek kibocsátását szükségessé tették, még im& is fennáUanak, szükséges­nek látszott, hogy a kormány a gaz dasági hitelélet rendjének a meg­óvása tárgyában kibocsájtott s célravezetőnek bizonyult rendelke­zések hatályát egy héttel meg­hosszabbítsa. A kormány a pénz­intézetek és a nagyközönség meg­értő és a nehéz gazdasági viszo­nyokhoz méltó magatartása kö­vetkezében bizalommal néz a meghosszabbított átmeneti idők­nek és gazdasági étetünk zavarta­lan lebonyolítása elé, annál is in­kább, mert már maguk a rende­letek, de azonfelül a kormánynak azok az intézkedései, amelyekkei a rendeletekben kapott felhatalma­zás alapján a korlátozásokat fel­merült esetekben enyhítette, kellő lehetőséget és alkalmat biztosítot­tak és biztosítanak a továbbiakban is arra, hogy minden komoly gaz­dasági érdek méltányos kielégítést nyerhessen. A bank-szünnapok kö­vetkeztében szükségessé vált in­tézkedések hatályának meghosz­szabbitásárói kiadott 4300—1931­ME. sz. rendelet a következőká­pen hangzik: 1. A minisztérium' a 4100—1931. ME. sz. és a 4200—1931. ME. sz. rendeletében szabályozott átmeneti intézkedések hatályát 1931. évi'ju­lius hó 30. napjáig bezáróan meg­hosszabbítja. Ennélfogva a 4100 —1931. ME. sz. rendelet 1. szaka­szában e szakasznak 1. és 3. be­kezdésében meghatározott korlá­tozás az 1931. évi julius hó 30. napjáig bezáróan áll fenn. A 4100 —1931. ME. sz. rendelet 7. Szaka­szának 2. bekezdésében meghatá­rozott fizetéseket és átutalásokat 1931. évi julius hó 31. napjáig le J het elhalasztani. A 4200—1931. ME. sz. rendelet 1. szakaszának 1., 2. bekezdésében foglalt ren­delkezések az 1931. évi julius hó 17. napja előtt kiállított és 1931. évi "julius hó 30. napjáig bezáróan lejárt vagy lejáró váltókereskedel­mi utalványokra és közraktári je­gyekre az óvási határidőnek a 4200—1931. ME. sz. rendelet 2. szakaszában meghatározott meg­hosszabbítása az 1931. évi juliuS hó 30. napjáig bezárólag lejárt vagy lejáró váltókra, kereskedelmi utal­ványokra és közraktári jegyekre, végül a 4200—1931. ME. sz- ren­delet 1. szakaszának 3. bekezdésé­ben foglalt rendelkezések a z 1931. évi julius hó 17. napja előtt kiál­lított, azokra a csekkekre vonat­koznak, melyeknek bemutatási ha­tárideje 1931. évi julius hó 17. és 31. napja közé esik, tekintet nélkül arra, hogy a kibocsátó számlakö­vetelése mikor keletkezett. A je­len rendelet következtében a neh, peres eljárás kiegészítése tárgyá­ban kibocsátott 27824—1931. sz. rendelet hatálya is az 1931. évi julius hó 30. napjáig bezáróan megj hosszabbodik. I 2. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Budapest, 1931Í julius hó 22. napján. Gróf Bethlen István s. k., m. kir. miniszterelnök; Azok, akik ebben az évben töltötték be 18. életévüket nyolc napon belül tartoznak beje­lenteni magnkat a rendőrségen A nyíregyházi rendőrkapitányság felhívása Annak idején a Nyirvidék rész­letesen ismertette a belügyminisz­ter rendeletét, amely a bejelentési kötelezettségnek az ország egész területére való kiterjesztéséről szó­lott. E rendelettel kap „olatban a m. kir. államrendőrség nyíregyházi kapitánysága most felhívja mind­azokat, akik ebben az évben 18. életévüket betöltötté.., illetőleg, akik nyíregyházi ilk Jségüek és 1913-ban születtek, hogy nyolc napon belül jelent­sék be magukat A 18 évet betöltő gyének még abban az esetbei is tartoz­nak a bejelentési kötelezettségük­nek eleget tenni, ha a családfő bejelentési lapján már szerepel­nek. A bejelentő lap a rendőrség bejelentő hivatalában 8 fillérért szerezhető be. A rendőrség azok ellen, akik a nyolc nap lejárta után még nem jelentették be magukat, a kihágásí eljárást soron kí­vül megindítja és szigorú büntetést szab ki A rendőrség a legutóbbi nép­számlálás adataiból könnyen meg tudja állapítani, hogy bejelentési kötelezettségét ki nem teljesítette. A külföldre utazók szemé­lyenként 250 pengő idegen pénzt kaphatnak A Magyar Nemzeti Bank ^ külföldi fizetési forgalom lebonyo­lításával a Pénzintézeti Központot, a Postatakarékpénztárt és a p.k, első és második kúriájába tartozó 14 fővárosi bankot bízta meg. A vidéki bankok mint bizományosok működnek. Az útlevéllel és vasuti­jeggyel rendelkező, külföldre in­dulók személyenként 250 P ide­gen pénzt kapnak. ! ji • 1 .1 200 H-nek megtelelő ösz­szegii idegen pénzt adha­tunk fei a postán egy utal­ványon Ma érkezett meg Nyíregyházára a kormánynak a postán feladandó idegen pénznem küldemény össze­gére vonatkozó rendkívüli intéz­kedése. Ennek értefmében a pos­tán egy utalványon csak kettőszáz pengőnek megfelelő idegen pénz­nem adható postára további intéz­kedésig. 1 á vasárnapi motoros turant Szokatlan érdeklődés előzi meg a Nykise vasárnapi titkos turautját, melyre az első napokban számos nevezés érkezett be. Örömmel ér­tesülünk, hogy a nevezők közt te­kintélyes számú vidéki motoros van, akik eddig távol maradtak a túrautaktól. A túraut esélyeit ez alkalommal nehéz számításba venni. A korábbi cikkünkben ismertetett prog­ramm szerint ez a verseny teljesen nyílt és igen könnyen e'viszi a győzelem pálmáját olyan gép, mely túrauton először induf. Talán ép ez a körülmény sarkalja motoro­sainkat, mikor dacára a mostoha viszonyoknak, egyre több és több nevezés érkezik be az egyesülethez. r\\ start vasárnap, julius 26-án reggel 6 órakor Jesz Nyíregyházán a Kossuth-téri Rex benzinkútnál, ahova a túraut résztvevői délután 7 órakor érkeznek vissza. Tanácsadó és ellenőrző parlamenti bizottság a kormány mellett Budapestről je'entik: A keresz­tény gazdasági és szociális párt Wolff Károly ind tványára kimon­dotta, hogy szükség van egy kép­viselőkből összeállított bizottságra, amely a parlamenti szünet alatt a kormány mellett, mint tanácsadó és ellenőrző tényező szerepeljen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom