Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-07-23 / 164. szám

1931. julius 24. JHflrÍOTLDÍK. a őrszemet. Tudta, hogy feltűnés nélkül most nem hagyhatja ott a társaságot. Eiek az emberek szörnyen bizalmatlanok s mindenkiben besúgót szimatolnak. Ha gyanút fognak ezen az elha-, gyatott helyen, ahol csak a hóinak alusszák örök álmukat, el van veszve, a sírok lakóit üdvözölhet*'ti. Egyetlen lehetőség sem kínálkozott/ hogy megszabadulhatott volna a társaságtól. Kénytelen volt hajnalig ott ü m velük és hallgatni kalandjaikat, amelyekben több volt a dicsekvés, mint a valóság. Jelenovics pedig alig hogy pirkadt, elindult a lopott kerékpárján, hogy kikerülje üldözőit. Búcsúzásnál többen is kérdezték, hogy merre tart, de a ravasz l^etörő nem válaszolt, csak titokzatosan mosolygott. Ugy látszik, még a betyár becsületet sem taksálja sokra. Felült a gépre és elvágtatott és néhány perc múlva a felszálló por elnyelte alakját. Lehet, hogy mire ezek a sorok napvilágra kerülnek, Jelenovics és cinkostársa, Kiss József már a rendőrségi "fogda fakói Tesznek. A bűnügyi osztályról ugyanis Eördögh Zoltán detektivcsoportvezető több kollegájával együtt autón indult a betörők kézrekeritésére. A legújabb jelek szerint Jelenovics, a Világos-tanyán egy nyíregyházi» ismerősénéi bujkál és nem sejti, hogy a nyakán szoruf á hurok. Tekintettel arra, hogy már több esetben volt büntetve, valószínű, hogy kényszermunka vár reá s igy e város békés társadalma hosszabb időre megszabadul veszedelmes egyéniségétől. W. E. Tűz az Operában Bemutatja a Városi Mozgó A mult század egyik legnagyobb katasztrófája, a bécsi Ring Szinház égése volt. Százan és százan vesztették életüket ebben a szörnyű tűzvészben, amely a »Hoffmann mesék című opera előadása alkalmával tört ki, akkor, amikor a zenekarban felcsendültek a »Barcarola« halhatatlan melódiái... Ez a sokáig emlékezetes tűzvész adta meg az ötletet Wal'ter Reischnek és Walter Supernek, a »Tüz az Operában« íróinak, hogy filmjöket megalkossák, melynek azonban csak a keretét irták meg; a nagy attrakciót — az élet szolgáltatta. A film főszereplője Gustáv Fröhüch, a rövid idő alatt befutott hangosfilm-sztár, partnere Alexa Engström, a s

véd származású koloratur énekesnő, aki világviszonylatban is a legjobb hírnévnek örvend. Zenekar: a berlini állami Operaház teljes orchesztere, kórus: a beriini Operaház tagjaiból alakult, — gyermekkórus: a berlini nagytemplom gyermekkara. — Ezt a grandiózus filmet pénteken mulatja be. a Városi Mozgó. I Erős, vérbő, kövér emberek számára a természetes »Ferenc József« keserüviz naponként való ivása a legkisebb erőlködés nélkül könnyű és rendes bélmüködést biztosit. Számos szakorvosi jelentés bizonyítja, hogy a Ferenc József viz sziv- és idegbajoso' tak, vese. és cukorbetegeknek, valamint köszvényben és csuzban szenvedőknek is nagyon jót tesz s ezért méltán megérdemli a legmelegebb ajánlást. A Ferenc József keserűvíz gyógyszertárakban, drogériákban ?s füszerüzletekben kapható. Gazdamelléklet Hogyan hasznosíthatjuk legjobban tarlóinkat ? Irta: Mike János oki. gazda, a Felsőszabolcsi Gazdakör titkára A mai — csaknem kétségbeesésre alkalmas — ros^z gazdasági viszonyok mellett legnagyobb gondja minden boldogulni akaró gazdának, hogy miképein lehetne la rendelkezésére álló földjét lehető legjobban kihasználni. A mai gazdálkodásnak a szó legszorosabb értelmében gazdálkodásnak kell lenni, vagyis arra kell törekednünk, hogy a meglevő földből a meglevő felszereléssel minél nagyobb jövede'met tudjunk magunknak biztosítani. Hogy ezt elérhessük, ahhoz a saját munkánkat kell a talaj és a termelendő növény igényeinek megfelelően megjavítanunk. Soha nem szabad szemünk elől téveszteni azon tényt, hogy az időjárásra, az árak alakulására sem az egyes gazda, de még egyes vidék sem lehet befolyással, s igy egyedüli eszköz, ami rendelkezésünkre áll, amint mondottuk — saját munkánk nagyobb mérvű, de okszerű kihasználása. Mielőtt tarlók hasznosítását részletesen ismertetném, szükségesnek tartom, hogy röviden a tarlószántás szükségességét és többtermelés szempontjábóli rendkivül nagy fontosságát ismertessem. Amint a gabona le lett aratva, minden tarlót azonnal fe/kell szántani, tárcsás boronálni, vagy rugós kultivátorral megmunkálni,. hogy a gabona által aratásig árnyékolt talajt a nap és szél Szárító hatásától megvédjük. Ezen munkával a talaj felső rétegében a hajcsövességet megszüntetjük, s igy a talajban még meglévő nedvességnek az elpárologtatósát megakadályozzuk. A tarlószántás a modern talajmivelésnek alapvető munkája, mely az említet; nedvesség, visszatartó hatáson kiviil a gazdának még nagyon sok hasznot hoz, s ezért azt elmulasztani soha nem szabad. •— Ezen talajmunkával tudjuk elérni azt, hogy az aratáskor és korábban elhullott magvak és gyommagvak még a nyár folyamán kikelnek, s ezek ősszel a'ászántva kipusztulnak, sőt az évelő gyomok (pl. tarack) irtását is nagyban elősegíti. A tarlómaradvány alászántásával annak elkorhadását, s így a humusz gyarapodását is előmozdítjuk. Elősegítjük a talaj beéredését, miután a nyári meleg a talajban visszatartott nedvesség és kellő mfcnnyiségü levegő hatására a talaj baktériumok a legnagyobb mértékben fejthetik ki életműködésüket s igy á ta'ai növénytermelésére legkedvezőbb úgynevezett morzsalékos talajállapotot (struktúrát) nyer. Ezenkívül a kártékony rovarok irtása szempontjából is igen hasjznos, mert az így megmunkált talajon nem tudnak megte'epedni. A tarlószántás szabálya a következők : 1. Amit délelőtt learattunk és keresztbe összeraktunk, azt délután 'okvetlenül szántsuk meg. 2. Tarlószántás mélysége rendes körülmények között csak 3—6 cm. legyen. Rendesnél mélyebb tarlószántást csak akkor alkalmazzunk, ha azzal valamilyen komoyl ok folytán megkéstünk, Száraz fekvésű földön és vidékein, tarlóra hordott trágyát akarjuk alászántani, 'továbbá kettőstermelés esetén, v8gy ha a tarlóba őszit akarunk vetni, erősen csapadékos vidéken, illetve természettől fogva nedves talajokon, valamint drótféreg ellen való védekezés szempontjából. 3. Az eke után közvetlenül henger járjon, hogy a leforgatott gyommagvakhoz a talajt hozzányomva, azok kikelését gyorsítsuk, valamint, hogy a talaj üregeket megszüntessük s igy annak lógjárhatóságát a szükséges fokra csökkentsük. 4. Henger után fogas következnék, hogy a hajcsövességet a talaj legfelső rétegében ismét megszüntessük. , , I 5. A megszántott tarlót — ha abba nem vetettünk valamely nömeg kell járatni, mely módon a gyenge gyomnövények kitépődnek és elpusztulnak. Tarlóba vetett csillagfürt. A szabolcsi laza talajviszonyok mellett a talaj trágyaerőben való tartására a több-kevesebb évi időközökben alkalmazott istállótrágyázás mel'ett legkevesebb költséggel előállítható és legmegfelelőbbnek bizonyult a fehér laposmagvu csillagfürtnek tarlóba való vetése és ennek késő ősszel zölden való alászántása. A csillagfürt' tarlóba vetése holdanként 60 kg magot számítva egyszerűen ugy történik, hogy azt a Íearáíott gabona tarlójára kézzel elvetjük és utána 8—8 cm mélyen alászántjuk. A leszántott terü'etet a tarlószántás szabályainál a 3. és 4. pontban már ismertetett módon és okból meg kell hengerelni és utána fogasolni. Jó trágyacrőben és kulturállapotban levő fö'dön egyes vidéken szoktak még tarlórépa, bab (késői zöld babnak), köles, téli ujburgor vényt, - amint kizöldült, azonnai j nya stb. tarlóba való termelésével fogassal, vagy tárcsás boronával | is foglalkozni Mezőgazdasági kultúra! Talajművelés Humusz: Minden gazdálkodónak bizonyára feltűnt már az, hogy a talaj, mellyel foglalkozik .nem egynemű. Felső rétege, melyet feltalaj névvel szoktunk megjelölni, rendesen sötétebb szineződésü, mint az alatt lévő, u. 11. altalaj. Ennek okozója a humusz, vagy korhadék. Nem egyéb ez. mint a talajban a korhadás bizonyos fokán lévő szerves anyag, mély a gazda által földjére kiszórt és alászántott trágyából, leszántott tarlómaradványokból és az elhalt növények gyökereiből képződik. A humusz nélkü'özheteflen kelléke termő talajainknak kettős hatása folytán. Egyik hatása fizikai, vagyis talajaink morzsás, azaz legkedvezőbb állapotát segíti elő, mivel az agyagos, tömött talajokat meglazítja, viszont a laza homok talajokat megköti a homokszemecskék egymáshoz tapasztása által. Tehát fokozza ta'ajaink víztartó képességét és könnyebben müvelhetővé teszi. Az általa meglazított, illetőleg morzsalékossá tett földbe a viz és a levegő könnyebben és nagyobb mennyiségben hatol be, miáltal termékenységét fokozza. Másik hatása a növények táplálásában jut kifejezésre. A szerves anyagok bomlásakor a szerves vegyületek egyszerűbbekké alakulnak, a talajban lévő ápró élőlények tevékenysége által és a képződő nitrogén, a Tevtegő hozzájárulásával, a növények által fegkönynyebben felvehető alkjává, salétromsavvá alakul. Ezen kiviil a növény által könnyen felvehetőkké válnak a humusz sói. Az agyag, vagy hideg talajokkal szemben a homoktalaj tevékeny. ami azt jelenti, hogy nagyobb légjárhatósága, könnyebb felmelegedése folytán, kellő csapadék és mész jelenlétében a korhadás, bomlás gyorsabb, tehát hamarabb áll készen a növények részére felvehető alakban a humusz, ami természetesen avval jár, hogy hamarabb is fogy el és igy a homokon rövidebb időközökben kell pótolni - tehát sűrűbben trágyázni. Talaj baktériumok: A talajban élő általánosain ismert szerves "lényeken, —- mint a rovarok lárváin, pajorokon, hangyákon, földi gilisztákon kiviil, melyek részben a földben lévő, részben az általuk földbe hurco't növényi részek emésztése, földdel keverése és jára. taik készítése folytán ugyancsak hozzájárulnak a ta'aj struktúrájának javításához és a növények részére Szolgáló tápanyag 'feltárásához, igen nagy mennyiségben találhatók oly apró. szabad szemmel nem látható é'ő szervezetek, melyeknek a szerves anyagok korhadásánál oly fontos szerepük van, hogy azoknak munkáját műveleti növényeink nem nélkülözhetik. Ezek az apró élőlények a talaj baktériumok. Számuk arányban áll a talajban lévő szerves anyagok mennyiségével és a talaj kulturállapotával. Minél több szerves anyag vain termőföldünkben és nőnél jobban van az művelve, szellőztetve, annál nagyobb számban fejlődnek és evvel arányosan működnek közre a szerves anyagok homlasztásában, a tápanyag feltárásában. Hogy' nagy számukról fogalmat alkothassunk, egyes "kutatók megállapítása szerint a humuszban Szegényebb homok talajok egy grammjában' 200—300.000 — a televénydusabb vályog-talajok egy grammjában 400- 500.000-re tehető azok mennyisége. Laza, jól müveit talajban számuk jóval nagyobb, mint a rosszul munkált, erősen tömődött földben. Termőföldünk tulajdonságai. Növénytermelésünk helyes végzéséhez ismernünk kell talajaink tulajdonságait. Talaj szövetnék, vagy struktúrának nevezzük a talajt alkotó kisebb nagyobb szemcsék összefüggését. A talajszemecskék egymással való összefüggésében három csoportot különböztethetünk meg, még pedig •a poros, a morzsalékos és a Tömődött strukturát. Poros szerkezetű a talaj, ha szemcséi egymástól külön választva, teljesen lazán feküsznek egymáson, ugy, hogy a szemcsék között lévő üregek nagyok lévén, csupán levegőt tartalmazna,?:, a kapil'aritásuk, vagyis a víz vezetéséhez szükséges hajszálcsövesség ük nincs meg s igy a vizet szállítani képtelen, ami alkalmatlanná teszi a növény termelésére. Ha a talaj kisebb-nagyobb szemcséi a kellő arányban, többé-kevésbé összcál'ó csomócskákká egyesülnek. ugy, hogy-'á közöttük képződő kisebb és nagyobb üregek -ugy a víz szállítására} mint a ízei*