Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 145-295. szám)

1931-07-22 / 163. szám

:s*m Társadalmi problémák á gyermekhalandóság Irta: Lukács György dr., ny. (miniszter. Akárpniképen vesszük, a

z állaimnak legnagyobb kinrse az emberanyag. A kvantitatív népszaporodás igen fontos államiérdek és elsőrendű kérdés. A kvantitatív népszaporodás kérdésének egyfelől a születések szájmia jön tekintetbe, másfelő' pedig az, hogy az emberi életkort imiennyire vagyunk képesek kihúzni, "

a halálozásokat mennyire vagyunk képesek csökkentem. f Ha körültekintünk Európában, azt látjuk, hogy íegszaporább a szláv néplaj és sort tart a szláv' népfajjai a román, amit talán nem is kellett volna külön kiemelni, hiszen a románnak jelentékeny része szláv elein- Utánuk következnek a germánfajok és népszaporodás tekintetében leghátul állanak a latinfajok, nevezetesen a francia, spanyol, meg a belga. Az olasz faj ebben a tekintetben kivétel, mert igen erősen szaporodik, majdnem a szláv népfaj szaporodásával tart lépést. Mi magyarok, ennek a sorozatnak körülbelül a közepén v& gyünk, leginkább a germán néptaj szaporodásával egyezik a ni szaporodásunk, amely — sajnos az utóbbi időben jelentékenyen csökkent. Régebben, e tekintetben, panasz nem hangzott el részünkről. Csak néhány statisztikai adatot emiitettek itt, Magyarországnak azon a területén, amelyet Csonkaimagyarországnak nevezünk, a háború előtt, a 8o-as években körülbelül 45 éiveszüietés esett 1000 lakosra, 1910 körül már 36, 1924 körül 30, most pedig átlag 25. Ennek a jelentékeny csökkenésnek oka a városokban rejlik. A városokban a születések száma naprólnapra fogy. Vannak egyes városok, amelyeknek természetes népszaporodásuk alig van. Idesorozták a székesfővárost is, mert hiszen a lakosság az utóbbi évtizedben alig növekedett természetes szaporodás utján. Hogy a főváros népessége miégis jelentékenyen nagyobb, az kizárólag a bevándorlás következménye. De ugyanilyen szomorú tapasztalataink vannak Pécs és Baja városoknál, amint általában ipari városokban, — Győr, Székesfehérvár, Miskolc — nagyon íassu a szaporodás. Jobb a szaporodás toka a falvakban, a kis és nagyközségekben, ahol azonban a gyermekhalandóság még mindig igen nagy és a nép szaporaságát erősem ellensúlyozza. Hogy általában a gyermekeknek^ •olyan sürü a halálozása, — a korai' időszakban, főleg a csecselmőké —i kulturávai függ össze, azt egyetlen statisztikai adat is megmagyarázza. Városainkban, ahol nagyobb a kultura, 100 élveszületésre 17, a falvakban, — 'ahoi sok kulturtényező hiányzik, — 100 veszületésre 20, egyéven aluli csecsemő elhalálozása esik. A falvakban tehát sürgős a tennivaló a gyermekhalandósággal* szemben, és nem dicsérhető^ eléggé a kormánynak a mintajárásokra vonatkozó intézkedése. E téren a Stefánia Szövetséget és a köz, egészségügyi intézetet illeti a kezdeményezés. A leányok iskoláztatása Értesülésünk szerint a négy középiskolát végzett leányok az előző évekhez hasonlóan most is való-/ sággal megrohanták a tanítónő-; képzőket és az I. osztályba 40 helyre százszámra jelentkeztek. A sok kimaradott kétségbeesve sóhajtozik, >jaj, mi "lesz velem!« A kesergésért igazán nagy kár. ^ csonka hazában 21 tanítónőképző van. Evenként mindegyikben 40 körűi szereznek képesítő bizonyítványt [a különbözetit tevőkkei talán többen is,) úgyhogy 1100— 4200 okleveles tanítónő hagyja el évenként az iskola padjait. Jaj, mi lesz ezekkei, sóhajtunk mi.

1 Mi lesz velük ma, amikor miniszteri rendelet szerint 60 gyenmeknek keli jutnia egy tanítóra, és azokban a felekezet iskolákban, ahol ennyi neim! jut, annyi tanitó fizetéskiegészitő államsegélyét szüntette be a miniszter, ahánnyal ilyen alapon több tanitó vagy tanítónő volc. Álláshoz nem sok tehát a remény és ha valamikor mégis meg kellene •élni a tanultakból, mihez fog akkor a szegény leány? Erre nagyon szomorú a válasz. Jó fenne, ha a szülők erre is gondolnának. Tanuljon olyan dolgokat a leány, amelyeknek az életben mindenkép hasznát veheti "és amelyekbői, ha szerényebben is, de mindenkor meg tud élni' a saját libán is. Erre a gyakorlati iskolák nyújtanak még ma is a legtöbb lehetőséget. Gyakorlatias irányba terelődik a világon minden. Ezt figyelmen kivüi hagynunk nekünk sem lehet, ha a népek nagy versenyében a helyünket meg akarjuk állani. Ilyen irányban ke:i tehát nevelnünk leányaink többségét is. A gyakorlatias tudás — könyvvitel, levelezés, általános gazdasági 'ismeretek, idegen nyelvek, gyors- és gcpirás — — mindenkor hozzásegít a min!dennapihoz és ezek az ismeretek azok, amelyiknek a 110 az életben és a családban is a legnagyobb hasznát veheti. Olyan szempontok ezek. amelyeket figyemen kivül hagyni szintén nem lehet. Jói teszik ezért a szülők, ha ezeken elmélkednek egy kicsit... • A doktori cim Az igazságügyminiszter hónapokkai ezelőtt felszólította az öszszes ügyvédi kamarákat, hogy részletes tervet dolgozzanak ki az ügyvédek helyzetének javítására. Most a jogászok egyetemi kiképzésére vonatkozóan igen érdekes javaslatot tett a budapesti ügyvédi kamara a miniszterhez. A javaslatot a pesti kamara megküldötte az összes vidéki "kamarákhoz, melybői ezúttal'kiemeljük az egyetemi "ifjakra vonatkozó részt. A kamara azt- indítványozza, hogy a tudományegyetemen csak ugy, mint a műegyetemen van, vezessék be a kötelező kollokviumokat, vizsgáztassák le minden tárgyból a hallgatókat, ellenőrizzék a legszigorúbban azt, hogy eljárnak-e a diákok az előadásra és csak annak engedjék meg a magasabb évfolyamok hallgatását, akik az előző félévekben minden vizsgát sikeresen tettek fe és nemcsak szóban, hanem írásban is bizonyságot tettek arról, hogy az egész évben előadott tantárgyakat kellőképen megtanulták. A doktori c-'iin megszerzését csak annak tenné lehetővé az ügyvédi kajmiara javaslata, aki iiyoíc félév lehallgatása és a vizsgák sikeres letétele után egy esztendőn át komoly, tudományos alapon a szaktanár irányítása mellett elkészítené azt a disszertációt, amelyet akár az egyetem tanácsa, akár pedig valamely professzor kijelölt számá1931. julius 22. ra. Ha a jogászok ilyen kiképzésben részesülnének a

z egyetemen, abban az esetben semmi szükségnem volna arra, hogy a mostani négy esztendő helyett öt évig legyenek ügyvédjelöltek, vagy törvényszéki joggyakornokok az egye-* temet végzett jogászok. Ellenkező esetben az ügyvédi kamara föltétlenül szűkségesnek tartja a joggyakornoki idő meghosszabbítását. Motorsport A Nykise motoros tnraútjának ismertetése A titkos turaút jövő vasárnap kerül lefutásra Megemlékeztünk arról az újszerű és eredeti programmról, mellyel a Nykise jövő vasárnap, azaz f. hó 26-án rendezi nyári turautját solo és oldalkocsis motorkerékpárok részére. 1 A számos érdeklődés igazoljaj hogy ennek a minden támogatást [megérdemlő és ma már általános^ figyelmet keftő sportnak nemcsak hívei, hanem mind nagyobb szám ban aktív résztvevői is vannak. . A most vasárnap lefutásra kerülő motoros turaut olyan újítást hoz az indulóknak, hogy az érdekeltek érthető és fokozott fígyeletmmejr viseltetnek és szép számú nevezéseiket máris leadták. Lényegében mi is az a titkos, turaut ? Külsőleg nem különbözik az ed-> digi és ugy hisszük általánosan is-i mert turautaktói. Két fontos kelléke: abszolút megbízható gép és még megbízhatóbb vezető. A résztvevőkkel nem közük még a start pillanatában sem a lefutásra kerülő utvonalat, útirány térképet a versenyző nem kap. A starter csupán az útirányt közli az egyes indulókkal, továbbá a betartandó órakilométer átlagot. Ezen az igy ismertté vált útvonalon a versenyző elindul és eminens érdeke, hogy az előirt átlagot minden körülmények között betartsa. Tit'kos ellenőrző állomások nint-. csenek, ellenben váratlanul, tehát előre nemi közölt helyen nyílt ellen-? őr leállítja az indulót, mpgadja a további utvonalat és közli a továb-i biakban betartandó órakilométer átlagot. Vagyis az útvonal és az egyes szakaszokra vonatkozó átlag sebesség változik, de ez a két adat előre nemi ismert. . Feltétlenül nagy önfegyelmezettíégre van tehát minden indulónak szüksége, hogy minden külső behatástói menten tartsa ezt az átlag sebességet. Több oldalról beérkezett c*^ deklődésre közöljük, hogy minden; induló annyi és olyan térképet vihet magával, amennyit csak akary csupán az ilyen turautakra készü-J lő versenytérképek maradnak ely miután ezek minden titkosságot| eleve kizárnának. i A lefutandó összkiiométer szám nem

1 haladja meg a 200 kilométert, tehát a turaut nem' fárasztó, bőséges ebéd pihenőről, természetesen előre nemi ismert helyen a rendezőség gondoskodott. A start ideje vasárnap, vagyis folyó hó 26-án reggel 6 órakor lesz a Kossuth-téren (Rex benzinkút.) " Nevezési dij ugy solo, mint oldalkocsis gépeknek tekintet nélkül az egy gépen levő személyek számára, 3 pengő. Nevezési heiyek: A Nykise elnöksége, Zrínyi Ilona-u. 11. és a, Nykise titkársága, Vay Áclám-utca 7. szám. ; 1 Neve/ési zárlat: 1931. juüus hó 25-én, szombaton délben. Meg vagyunk győződve, hogy ennek a titkos turautnak, mely újszerűségével még a fegrutinirozottabb motorosoknak is annyi változatosságot fog nyújtani, méltó sikere és illő sportbéli eredménye lesz. '

r • , Biharvármegye bajnokságaiért rendezett országos atiet.kai víad.iion Móna István a fcOü m-es síkfutásban, Kurucz Mihály (Ny. V. S. C.) a magasugrásban győzött A husz éves jubileumát ünneplő) Berettyóújfalui Sport Egylet nagyszabású országos nyílt atlétikai' verseny keretében rendezte megj biharvármegye atlétikai bajnokságát. A verseny kezdete előtt, a jubiláló BUSE. a vármegye főispánjától kapott zászlót szentelte fel ünnepélyesen, majd a felvonult atléta csapatok a Hiszekegy eléneklése után telt ház előtt kezdték meg a versenyt. A nagyszerű küzdelemből a Nyíregyházi Vasutak Sport Club atlétái az alábbi eredményeket érték el: A Soo m-es síkfutásban Biharvármegye 1931. évi bajnoka: Mó* na István. NyVSC. Idő: 2 p 0.35. Móna könnyen, nagy előnnyel győzött, igy az elért időeredN mény kitűnőnek mondható. Magasugrásban Bihar vármegye 1931. évi bajnoka: Kurucz Mihály NyVSC. 1.75 m. II. Létray Géza NyVSC, 1.65111. Kurucznak az 1 .Ito-as magasugráshoz is csak kevés hiányzott. — Létraynak még nincs tréningje. 3000 m-es sikuftásban II-ik Móna István NyVSC, 9.07. 100 m-es síkfutásban III. Kurucz Mihály NyVSC, 11.7 mp. Távolugrásban III. Létray Géza NyVSC. A győztesek »BUSE« bajnoki címét bajnoki szalaggal és oklevelet kaptak. > A nagysikerű atlétikai viacf-t résztvevőinek tiszteletére este bankettet és táncmulatságot rendezett az egyesület. Örvendetes tényként állapították meg az ujfaluiak, hogy nemcsak versenyezni, de táncolni is legalább ugy tudnak a nyíregyháziak, a két bajnok, Kurucz és Móna, itt is kenterben, győztek. Kótaj—Gáva 0:0. Bíró: Kardoss. A Tiszamente két legjobb együttese mérte össze erejét a kótaji pályán az elsőségért. Csak eldöntetlent tudtak elérni, mert egy-? torma játékerőt és tudást produkáltak. A gávai csapatból kiemelkedett Guthy bekk és Mikita kapus, míg a kótajiak közül Ángyai kapus és Rezső bekk bhrrirozott. Általában mindkét csapatban a csatársor volt a leggyengébb. —*. Szíkszay Sándor centerhalf volt a lelke a kótaji csapatnak, minden labdában benne volt; mig a gávai halfsor közül Veress tűnt ki agilitásával. Egyébként a többiek mind két csapatból igen stílustalanul játszottak. A bíró jói bíráskodott. RS.