Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-05-28 / 118. szám

4 jnflfíryidék. 1931. május 28. GAZDAMELLÉKLET ^IIIIIIIIIhllllllllllllillllllllllllllllllllllHUilIM iilllllllllllllllllilllllllillllllílllllllllllllllllllllllilllllllllllllllllllllllllllUllllilllllllllllH Jókedv, reménység s alkotó munka legyen életünk általános vezérelve! Sajnálatos jelenség, szomorú tény, de való igazság, hogy manapság oly ritka a nem kesergő jember, tmání a fehér holló s a legnagyobb baj az, hogy a panaszkodás, az elégedetlenség otyan> mint a járványos betegség, gyorsan terjed s különös mágikus erővfel vonzza az emberek lelkét. Tény; hogy rossz viszonyok között élünknehéz a kenyérkereseti lehetőség) s ráfizetés mellett vegetál a szabad pályán élő gazda, s alig-alig vonszolja magát a kereskedő, s az iparos is tengődik, de folytonosan bírálgató szemüvegen keresztül nézve a világot, állandóan elkeseredve, érhetünk-e el még parányi eredményeket, lehet-e Még eshetőségünk is a helyzet javulására? A tárgyilagos bírálat létjogosultságát, helyénvaló voltát mindenkor elismerjük, hiszen az eszmék, gondolatok kicserélődése' pergőtüze alatt születnek a kitűnő eszmék, termékenyítő gondolatok — de a mai nehéz gazdasági viszonyok közepette, midőn ezrek és ezrek a megoldás, a kivezető ut lehetőségeit kutatják, midőn az energiák összesége hozhat csak némi eredmlényt —, bírálók helyett alkotók, tetterős, reális eredményeket produkáló szakemberek valók a gátra. Gyarló emberek vagyunk, kik tévedhetünk, megbotolhatunk, hibába eshetünk, de lankadatlan munkával, erős akarattal, még önönmagunkat is legyőzhetjük s erőt véve letargiánkon jó kedvvel, bizalommal, megfogyva bár, de törve nem iparkodnunk keli nagy türelemmel, leredukált életigényekkel, s főképpen reménységgel hangya módjára alkotni, ha kell, uj egzisztenciát teremteni, segédkezni s a romokból uj, diadalmas, minden orkánt, pusztító lergeteget kibíró társadalmat alkotni, hol nincs széthúzás, nincs ellentét, testvér testvérre találva, egymás üdvét, jólétét segíti elő minden halandó. Ez nem lehet utópia, ez nem lehet hiti 'ábránd, ennek a ^gondolatnak győzedelmeskednie kell bárhogyan is 11 Mindenki tehet hozzá, de vehet eí is. — Rombolni, ellentéteket mesterkélten előidézni igen könnyű, de alkotni, mások javát eredményesen munkálni, pozitív kézenfogható eredményeket produkálni igen nehéz. Alkotó munka, < tett ,ma ez keli, ez jöjjön, ez virágozzék mindenütt s mindenben. Minden kötelességét lelkiismeretesen végző magyar, bármilyen foglalkozású, hivatásu (szellemi vagy testi munkás) ha áldozatokat önként hoz> ha bárhogy is a köz javát munkálja, ha munkaalkalmat teremt' ha segít szenvedő embertársán, ha pártolja a művészetet, eüstaieréssel van az eredményeket produkáló embertársával szemben, saját s a haza érdekében cselekszik, s egy lépéssel'közelebb viszi a fenséges gondolatot: a megvalósulás felé. Ne kicsinyeljük íe egymás hivatását, hanem iparkodjunk könynyeket letörülni,', s a sok szenvedő embertársunk javát előmozdítaniTanács helyett tettek beszéljenek!! Eljön az idő, mikor a természet koronája: az ember ráeszmél életéinek tulajdonképpeni;, igazi ccfjárár arra, hogy feladata csak egy lehet, a mások boldogítása, a má|Sok, a szenvedő embertársak javának előmozdítása tettekben, s ha kitombolja magát a krízis, az irigység, az ellentét megenyhül, a békcS egyetértés szellője lengedez, jókedv, békesség, reménység s élet kedv lesz az emberek éltető eleme, megszűnik a folytonos kétkedés s a harc a népek s nemzetek között. Elégedettség, munkaalkalom, részvét, tanács, jó Szó mindmind jertekj, s a siker nem maradhat eí. K. D. « á szövetkezeti gabonaraktárak elényei Nemsokára fclőttünk ált az aratás. Megjön vele a gazda munkájának, verejtékezésének eredménye, de vele jön az uj gond is, hrjgyan és mikor értékesítse terményeit a gazda. A kérdések tömkelege közül éppen a nehéz helyzetre való figyeleminiei a gazdákat azok a kérdések érdeklik elsősorban, amelyek ha ugyan kisebb, de gyors segítséget hoznak. Ezt a kérdést a legjobban megoldják a szövetkezeti gabonaraktárak. A szövetkezeti gabonaraktárak előnyei-'rövid megjelölésben a következők: i. A gazda termését a gaboparaktár szövetkezet utján annál jobban tudja értékesíteni, minéi több egyöntetű, azonos minőségű APOLLO MOZGÓ Szerdán, csütöitökön 5, 7 és 9 írakor általános közkívánatra a kémkedéssel vádolt kapitány tragédiája — A világ legnagyobb hangos filmj •, — Fritz Körtner és Heinrich George a főszerepekben Helyárak: Páholyülés P 1— Zs&'lye 80 fill. Támasszák 50 fill. Számozatlan 30 fül. Péntektől, vasárnapig. A szezon legújabb hangos filmszenzációja CARLO ALDINI a vakmerő bravurszinész főszereplésével Harc az alvilággal (AL CAPONE CONTRA ALDINI) Éneke-, táncos, zenés kalandortörténet 2 részben 11 felv. egyszerre. írut hozhat a

z forgalomba. 2. A gabonaraktárszövetkezet ép az előbb említett nagyobb tételek értékesítése folytán az elérhető leg jobb árakat biztosithatja a gazdáknak. 3. A gabonaraktárszövetkezet a betárolt gabonára hitelt foíyósit, amely mentesiti a gazdát attól> hogy cséplés után azonnal piacra vigye termékét, amikor tömegesen eladásra kínált .gabonatételek az árakat visszanyomják. 4. A gabonaraktárszövetkezet utjín történő és a termeléshez szükséges cikkeknek (olaj, petróleum, benzin, gépalkatrészek stb.) beszerzése is előnyösebben és olcsóbban eszközölhető a gabonaraktárszövetkezetek utján. 5- A gabonaraktárszövetkezet jól berendezett vetőmagtisztitő gépeivel egyes eladási tételekből olyan vetőmagot adhat vissza az uradalmiaknak, a közép- és kisbirtokosok, nak, amelyek termelése egy-egy meghatározott körzetben a legjobb és amelyek értékesítése a legkönnyebb. 6. 'A gabonaraktárszövetkezet működési körzetében a termelésben is irányító munkát végezhet. A felállítani "szándékolt gabonaraktárak azonban ne csak gyűjtéssel és hitelfolyósítással foglalkozzanak, hanem az átvett búzát szakszerűen minőségileg is osztályozzák, mert csak igy érhetnek ef maximális árat. Illeg kell oldani az Alföld problémáit Az integer Magyarországnak nem volt a világháború előtt még egy olyan része, amely olyan mostoha elbánásban részesült volna, viz, iskolák s igen sok más a többi országrészek mögött. A világháború által teremtett uj helyzet sok mindent megváltoztatott ugyan és sok eredményre Is tu,i rámutatni a kormány különössn a tanyáknak iskolával való ellátása és az útépítésié politika kapcsán, még mindig megoldatlan maradt azonban a

z Alföld egyik legsúlyosabb problémája, a csjatomázás kérdése. Azt mondhatnók, hogy mai helyzetünkben külön országos kérdéssé vált az Alföld kérdése á egyre több szakember foglalkozik az Alföld prob'émáinak megoldásával. Legutóbb a kereskedelmi tárca költségvetésének tárgyalásakor Schandl Károly mutatott rá a Duna—Tisza csatorna megoldásra váró problémájára, amely a

z Alföld kereskedelmi, ipari és kulturális fejlődése szempontjából nagyon sokat jelentene. Pár hétt«l eze'ő.t pedig egy igen figyelemre méltó könyv hagyta el a sajtót, amely szintén gyakorlati megvilágításban foglalkozik az alföldi kérdés el. A munka szerzője Csergő Károly dr Csongrád vármegye alispánja. Az értékes munka szerzője az alföldi kérdés középpontjába a Duna— Tisza csatorna megépítését áUitja. Részletes adatokkal és érvekkel igazolja, hogy ennek az immár több évtizedes múltra visszatekintő tervnek gyakorlati megvalósítása nemcsak a munka és kereset nélkül álló sok ezernyi alföldi munkásjt juttatná keresethez, de az Alföld mezőgazdasági termelésének tökéle tesitését és fejlődését is előmozdítaná. Foglalkozik a vizi ut álta. nyújtott közlekedési előnyökre, az Alföld öntözésének problémáira, halgazdaságok létesítésére s ami a legfontosabb: reá mutat arra is, hogy a hozzá való hatalmas pénzügyi eszközök előteremtése sem tartózik a lehetetlenségek birodalmába. Ajánlatos, hogy mindazok, akik az Alföld problémáit szivükön viselik, tegyék tanulmányozás tárgyává Csergő Károly dr könyvét. Lókiáilitás és díjazás a Hortobágyon A Tiszántúli'Mezőgazdasági'Kamara, a Debreceni m. kir. Állami Méntelep, a Debrecen városi mkir. Gazdasági Felügyeiőség, a Debrecen városi Lótenyésztési Bizottság és a Debreceni Gazdasági Egyesület közösen folyó évi junius hő 7-én a hortobágyi ál atvásártéren JókíájIitást és aijazást rendeznek. A díjazásra felhajthatók: 1. Anyakancák. 2. Kancacsikók (három éves korig.) 3. Te^es korú mének. 4. Méncsikók. Eiővezethetők Debrecen sz. kir. város egész határából Nonius> félvér magyar, angol féfvér, arabs és lipizzai lovak. Hidegvérű tovak a kiállításra nem hajthatók feí. A díjazás reggel "8 órakor kezdődik, a díjazásra elővezetendő lovak a vásártéren előzetes osztályozás alá kerülnek. Ugyanezen alkalommíu népies fogatdijazis is lesz. Résztvehetnek a debreceni gazdák mindazon fogatai, amelyek saját tenyésztésükből származnak. A fogatok előállítása a szokásos Jőcsös gazdasági szekerekben, bőrszerszámimíil, kenderistránggal történik. Ugy a lódij ázásnál, valamint a szekérdijazásnál értékes juiaíomdijakat és kitüntetéseket fog a bizottság kiosztani. Jelentkezések junius hó i -ig eszközölhetők a Debreceni Gazdasági Egyesület titkári hivatalánál. Borbank létesítéséről tárgyalnak Szakkörökből arról értesülünk, hogy illetékes körök támogatásával uj intézmény alakulna, amely kizárólag a borüzlet finanszírozásával, lombarkölcsönök nyújtásával foglalkozna. Az alakulás élén báró Bottlik István áll, aki erre vonatkozólag a földművelésügyi minisztériummal is tárgyalásokat folytatott. Hir szerint az uj bank nagyobb alaptőkével létesülne é.^j mindjárt intenzivebb borexportot kezdene. Arról is szó van, hogy néhány szövetkezet amely az egyesi borvidékeken működik, beolvadna ebbe az uj alakulatba. A tárgyalások még kezdetleges stádiumban vannak, de ismerve az illetékes tényezők intencióit, bizonyosnak látszik, hogy a bortermelő gazdákat egy komoly uj alaku'at formájában a földmivelésügyi kormány- szívesen támogatná.