Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-04-10 / 80. szám

1931. április 10. ^YlftYIPálL Talán felesleges is megemlíte­nünk, hogy mindkét estén megfele­lő szerep jut a Baross cserkész­csapat immár országszerte jónevü zenekarának is^ Az -előadásokra jegyet az L'jság­boltban fehet előre váltani. Hit nyer Debrecen a nyíregyházi rádió­leadó állomásban? Egyes debreceni lapok félreér­tették a nyíregyházi rádióállomás létesítésének ügyét és abból téves következtetéseket vontak le. Azt hitték, hogy az itteni berendezés beszéd fölvételére is alkalmas lesz, h®iott az rendszerint csak a buda­pesti álfamást fogja relézm. Szó­val összetévesztették Budapestet Lakiheggyei. "Ezt a félreértést szeretném eloszlatni, mert vannak olyan közös éraekek is, amelyeknek megvalósítása mindkét városra csak is előnyös fehet. Ilyen például i-szőr az .hogy a nyiregyházi adó földalatti kábellel* köttessék össze Budapesttel, hogy a ve­zetékek a légköri zavaroktól men­tesittessenek. A kábel a szeged; voinalbói volna elágaztatható és Debrecenen át jöhetne hozzánk. Ez esetben ugy Debrecen, mint Nyiregyháza orszígos érdeklődésre számot tartó esetben beszélhetne mikrofonba, amely földalatti ve­zetéken át eljutna Budapestre és onnan a relékbe. 2. Debrecennek is érdeke, hogy a 210 méteren dofgozó nyiregyházi leadó mielőbb megépüljön, mert általa megszűnik Debrecenben is a szelektív fading és Budapest 550 méteres jelenlégi adását nem zavarná Szverdtóvszk a tmag a 554 méterévei, sem pedig Kazán 545 méterévei. Öt kilovvattos állo­mások alkatrészei ugyanis a gyá­rakban ma már készen vannak és az árlejtés után rövidesen szállítha­tók. Egy 150 kilowattos állomás természetesen más elbírálás alá esik. 3. Debrecennek is érdeke, hogy Nyiregyháza kristályos vezérlésű állomást kapjon, hogy frekvencia hullámzás által más állomásokat ne zavarjon és mások által ne zavar­tasson. Mikolc adása előrelátható­lag az angol "közös hullámisávján 285 méteren fog történni, mert azok olyan messze esnek Magyar­országtól, hogy egy itteni égy ki­lowattos adó nem lehet rájuk ha­tással. d. A kettős műsor megvalósítása országos érdek, hogy a városi la­kosságot kielégítő műsort ei le­hessen választani a falu által igé­nyelt programmtól. Ezen a téren is együtt keli küzdeni Debrecen­nek és Nyíregyházának. Ez esetben a helyszíni közvetítéseknek is tág tere fog nyilni mindkét vármegyé­ben . 5. Közös érdek az is, hogy a nyíregyházi repülőpostajárat mi­előbb meginduljon, mert általa a Debrecenben feladott sürgős leve­lek 2 és fél óra alatt Budapestre juttathatók, az onnan Debrecenbe irányított és ott ledobott íevelek pedig 2 óra alatt címzetthez kerül­hetnek. ó. Érdeke Debrecennek is, hogy a nyiregyháza—csapi vasúti vonai a gyorsvonatok szállítására alkal­massá tétessék, mert ezáltal a Nagyváradtól Csap és Kassa felé irányutó forgalmat lehetne bizto­sítani- 'Egy nemzetközi vonal pedig jótékony liatássa! volna ugy Deb­recennek mint Nyíregyházának a forgalmára. Hogy a felreértésnek nyomait is eltüntessem röviden megemlék­szem arról is, hogy a legnagyobb g relé állomást miért kell éppen Nyír egyházán megépítem. Ennek az az oka, hogy a postakísérleti állomás 5 éven át folytatott térerősség mé­rései aiapján az illetékesek több izben változtatták a lakihegyi an­tennák helyzetét, ae a Nyíregyhá­zától Csapig terjedő és Nyíregy­házától Csengerig terjedő ország­részt sehogy sem tudták detekto­ros vételre álkalmas területté ten­ni. Ezen a területen a nagy gépek is megbízhatatlanok a szelektív­fading miatt. Ezen a területen pe­dig 85 szeszgyár van több ezer szakmunkással, akiket nem szabad kizárni a kutturközösségből. Ezt kívánja a rádiót fenntartó társa­ság érdeke is, ha az előfizetők számát fokozni akarja. Máskülön­ben ez a terület az ország egy ti­zenhat oa át tesziki és ennek dacára az országos terhek egy tizenkette­dét viseli, tehát egy negyedével több adót fizet, mint amennyi az országos átlag. A szabolcsi krumpli tehái csodákat művel, mert szesz alakjában felkeresi a fél Európát, idehaza pedig Motalkó címén távol tart sok benzint a behozataltól. — Hogy ez mit jelent a külkereske­delmi merlegünkben azt bizonyít­gatnom sem kell. Külföldön is sokat panaszkodnak a fadingra. —­Nagyszőllős és Királyháza nehe­zen veszi Kassát és emiatt az ér­dekeitek már mozgalmat indítot­tak, hogy Királyháza relét kapjon. Ez esetben Szatmár és Beregme­gyék magyar részei is cseh muzsi­kát hallgathatnának detektorraf, ha a nyiregyházi relé nem Szállítaná nekik helybe a magyar nótákat. A kultura tehát erősen törtet előre. Erre vall, hogy a Hortobágyot is intenziven müveit gazdasági terü­letté akarják az emberek átalakí­tani. Mi nyíregyháziak is örülünk ennek, a befelé ható honfoglalás­nak. Siposs Árpád. HAG KAI/É Városi Mozgóképszínház. Budapesttel egy időben! Mesék az írógépről 9 felvonásos zenélő, éneklő, beszélő, páratlan közönség­sikert elírt vígjáték. — Szomaházy István regénye nyomán. Főszereplők : Renate Müller, Hermann Thimig, Félix Bressart Rendezte : Wllhelm Thlele „Mese a benzinkútról" rendetője. Zenéjét a világhírű magyar zeneszerző Ábrahám Pál irta. Április 9 Csütörtöktől Kisérő műsor: Hangos Fox Hiradó Coscia & Verdi zenebohócok. Április 12 Vasárnapig Szelvények vasárnap ráfizetéssel érvényesek. Világhírű tudósok használják fel műveik írásánál a Szabolcsvármegyei lósa Muzeum leleteit alapvető fejtegetések bizonyítékául A Szabolcsvármegyei Jósa And­rás Muzeuim leleteinek nagy jelen­tőségére több izben alkalmunk volt rámutatni. Megemlítettük ese­tenként, hogy messze földről ér­keznek egyes archeologusok Nyír­egyházára ,hogy a tudományos szempontból felbecsülhetetlen ér­tékű múzeum egyes jellemző le­letét lefényképezve, tanulmányoz­va, felhasználják kutató és meg­ímegállapitó munkásságuk sokszor döntő argumentumául. Ujabban számos kiváló régész kereste meg Mikecz István alispánt, akitől en­gedélyt kértek a muzeum tárgyai­nak lefényképezésére vagy leraj­zolására A vármegye alispánja mindenkor a legnagyobb előzé­kenységgel tette lehetővé a tudo­! mányos kutatás fontos adatgyűj­tését a szükséges engedély meg­adásával és intézkedésére Kiss La­jos muzeumigazgató mindenkor rendelkezésre bocsátotta a kért adatokat, képeket, rajzokat a szaktudósoknak. Igy fényképet küldetett az alispán Richthofer Bolko hamburgi tudósnak, aki azt kutatja, hogy az ógermánok kö­|züi a vandálok mily messze terjesz­kedtek a népvándorlás viharaiban erre kelet felé, amikor északnyu­gatról lefelé hatolva a Tiszán is átjutottak. Richthofer Bolkó a nyiregyházi muzeumban őrzött tárgyakból arra a következtetésre jutott, hogy a vandálok a III. században a mai Szabolcs föfd­jén jártak.. A Jósa Muzeumban swi őrzött több cseréptöredék pedig azt bizonyítja, hogy a IV. szá­zadban is voltak itt vandál telepek. A lósa Muzeum tárgyaira támasz­kodó kutatások eredményét Richt­hofer Bolko az Archeológiai Szemlében közli, igy terjesztvén a hirét tudományos körökben vár-, megyénk muzeumának és annak a figyelemnek és megértésnek, ame­lyet vármegyénk alispánja a tudo­mányos kutatás céljainak érdeké­ben tanusit. Érdekes dolgozatot irt a ionnoni tudós V. Gordon Childe is a szabolcsi Teletek tanul­ságainak szemléltetésére. Neveze­tes továbbá az európai tudomá­nyosság Szempontjából dr Benin­ger bécsi egyetemi professzornak érdeklődése, aki a balsai leletek közül egy 'fibulának töredékét fény képeztette le, hogy alapvető mun­kájában hivatkozhassék a szabolcsi lelet tanulságaira. A külföldi tu­dós archeologusok közül még Gerhard Bersu frankfurti profesz­szor kereste meg Mikecz István alispánt, akitől a Szabolcsi "Jósa András Muzeum leleteinek felhasz­nálását kérte munkájához. De a hazai tudományosság kép­viselői is több izben használták fei munkásságukhoz a Jósa Mú­zeum felbecsülhetetlen értékii tárgyait. Legutóbb Bamer János a szegedi Ferenc József Tudo­mányegyetem archeologus profesz­szora használta fel a muzeum honfoglaláskori sirlleleteit dolgoza­ta számira, majo Sebestyén Ká­roly, a szegedi Somogyi Muzeum tudósa kérte a Szabolcsban ta­lált honfogialáskori sírok csont le­mezeiről készült rajzokat és mun­kájában megállapította, hogy ezek a csontlemezek a honfoglaló ma­gyarok ijjánák farészéhez tartozó alkatrészek voltak. Valamennyi külföldi és hazai tudós, aki mu­zeumunk leleteit felhasználta és megemlítette dolgozatában, a mun­ka egy-egy példányát megküldte a Szabofcsvármegyei Jósa Muzeum­nak Az Országos Tanitó Szövetség Küldöttsége a kultusz­miniszter előtt Budapestről jelentik. Az Orszá­gos Tanitó Szövetség nagyobb kül­döttséggel kereste fet a kultuszmi­nisztert, hogy a terményjárandósá­gu tanítók fizetésrendezését kérjék. A küdöttséget Pesthy Pál vezette a miniszter elé, a tanítóság szónoka Rákos István elnök volt. A kultuszminiszter megnyugtatta a küldöttség tagjait s kijelentette, hogy bár a tárcája kereteben több redukciót hajtanak végre, erre a célra sikerült a pénzügyminiszter­tő r millió pengőt kieszközölni. Ezzel még nincs véglegesen meg­oldva a kérdés, ad iig azonban, mig a tanítók jogos és méltányos kérése elintézést nem nyer, semmiféle más kérdés rendezésébe nem fog. Kijelentette végűi a miniszter, hogy rendezni kívánja a kántorta­nítók és az elemi iskolai igazga­tók fizetését is. AZ UJ SÖRARAKAT feltüntető fei.ratok kaphatók a JÓBA­nyomdában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom