Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-01-13 / 9. szám

70 JSíVíRYIDÉK. A Magyar Külpolitikai Társaságban igen érdekes előadást tartott Barabás Endre, a romániai iskolapolitikának egyik legj obija ismerője s abban napnál világosabban bebizonyította, hogy Angelescu román külügyminiszter ferdítésekre és hamisításokra építette azokat az iskolatörvényeket, amelyekben a román nacionalizmus harcot indított a magyar kisebbségek ellen. Tudvalévő, hogy a románság magyarellenes külpolitikáját a világ színe előtt az Apponyi-féLe iskolatörvényekkel indokolta, amelyekhez képest, természetesen a román magyarázat szerint az Anghelescu féle rendelkezések enyhe és szelid formát jelentenek. A románoknak ez a beállítása annyira sikeres volt, hogy ma már azt a Népszövetség kisebbségi tanácsa is magáévá tette és a magyar panaszokat azzal másította el, hogy a magyar kisebbségnek »nem is lehet erkölcsi alapja a kisebbségi oktatás ellen való panaszokra, mert maga is helyeselte a kisebbségek elnyomatását® a magyar uralom alatt. Barabás Endre nagyérdemű előadásában szakavatottan kélt harcra a románok tendenciózus beállítása ellen. Behatóan ismertette az Apponyi féle törvényeket, amelyek a magyarországi román iskolák tanítói és tanári, személyzetét egyenlő rangra emelték minden más magyarországi iskolával, igy az államiakkal is. Rámutatott arra, hogy maguk az erdélyi román kulturélet vezetői is, — bár eleinte bizalmatlanul viselkedtek, — behatóbb megismerés után megelégedéssel fogadták az Apponyi-féle rendelkezéseket „mint olyanokat, amelyek természetes folyományai a magyarság által minden időben hirdetett és hosszú évszázadokon át gyakorlatilag is tanúsított szabadelvüségnek. Hiszen a mi toleranciánk a román kisebbségekkel szemben odáig terjedt, hogy a magyar tanügyi hatóságoknak joga csak a román iskolák tantervének és egyes román tankönyveknek felülvizsgálatára szorítkozott egyébként a románság kulturélete minden vonatkozásban mentesítve volt a magyar állam beavatkozásától. Mert ha nem lett volna, sohasem virágozhatott volna fel az erdélyi román kulturélet ősi embrionális mivoltából és a haladottabb erdélyi románság sohasem termékenyítette volna meg a balkáni állapotban tengődő teljesen elmaradott regátbeli művelődés talaját az Erdélyből kiszóródott kulturmagocskákkal. Barabás Endre preciz idézetekkel bizonyította, hogy Anghelescu, törvényének indokolásában szerkesztett egy kisebbségirtó, brutális törvénytervezetet s azt elkeresztelte Apponyi alkotásának. Csák azért, hogy ez a magáéval párhuzamba hozva minél jobban demonstrálódjék a román iskolapolitika szelídsége és megértése a magyar kisebbségek iránt. Az Appo- ! nyinak tulajdonított rendelkezések azonban, amint Barabás Endre a hiteles szövegek egybevetése után megcáfolhatatlanul megállapítja, • szemenszedett hamisítások és kizá- j rólag a túltengő román inacionaliz- I mus szörnyű szüleményei azzal a j kifejezett célzatossággal, hogy ál- | táluk a magyar iskolapolitika türelmessége kompromittáltassék. — Hogy ez mennyire sikerült, mutatja a Népszövetség fentebb ismertetett hivatalos állásfogallása. Tel- , jesen magunkévá tesszük ennélfogva Barabás Endre konklúzióját, hogy nem szabad tűrnünk ezeket a hamisításokat és nem engedhetjük meg. hogy világszerte hamis adatokkal gázoljanak nemzeti presztízsünkbe. A történelmi igazságosság, a nemzetközi jó erkölcs és a magyar kisebbségek helyzetének javítása érdekében sürgősen követelnünk kell azt, hogy a Népszövetség objektív tájékozódás után vonja revizió alá a maga álláspontját és ne részesítsen erkölcsi támogatásban olyan kultúrpolitikát, amelyet a gyűlölködés irányit és amely tények meghamisításában keresik igazolását. Kyáregffeáza Mrom kerületéből befutottak a népszámlálási lapok Nyomtatványok hiánya miatt késett a számlálás befejezése Január i-én Nyíregyházán is meg kezdődött a népszámlálás és vele egyidőben a választói "jogosultságot megállapító összeírás is. A város 70 népszámlálási körzetéből eddig mindössze 3 kerületből futottak be a népszámlálási lapok. A többi kerületben tovább folyik a népszámlálás, amelyet meglassított a megfelelő nyomtatványok pillanatnyi hiánya. Sokan hibásan töltötték ki a könnyen tévedésbe ejtő kérdésekre adott válasz közben az iveket, számos lapot eltéptek, ugy, hogy ujabb és ujabb nyomtatványrendelés vált szükségessé. Az eddig elfogyasztott számlálólapok összege meghaladja az ötvenezret és ebből arra lehet következtetni, hogy Nyíregyháza lakosainak száma immár elérte a félszázezret. A népszámlálás teljes befejezése ennek a hétnek végére várható. A népszámlálás hatalmas arányú munkáját a városházán Raj tik Miklós tanácsnok irányítja, akinek alkalma lesz a befutó adatokból a város utolsó évtizeiben mutatkozó fejlődésének megállapítása pontos számokban, Imert, a most folyó népszámlálás adatait összeveti az 1910. és 1920. évi' népszámlálás eredményeivel. Az ipari munkások munkabérének levonása A m. kir. kereskedelemügyi miniszter ur 127.903—1930. számú rendeletében a kerületi Ipariéi"' ügyelők figyelmét felhívja, hogy a munkásokkal szemben pénzbüntetés csak hatósági intézkedéssel, illetve ítélettel állapitható meg, mig a munkaadó csak a munkarendben megállapított (1.1884. évi XVII. t- c. 113. §-át) pénzbírságot szabhat ki, a munkarend áthágás® esetén 't A kiszabható pénzbirságnak maximuma a munkarendben öszszegszerüen meg kell említve lennie és méltánytalan lenne azt he- , tenként egy napi kereset összegé- ' néi magasabban megállapítani. — ; Az ipartörvény 120. §-ában foglalt j rendelkezés értelmében a munka- j bérből levont pénzbírságokat a J munkások sorsának javítására kell I fordítani, ezért szükséges, hogy az ilyen levonásokról "külön számadás vezettessék, a hatósági ellenőrzés lehetővé tétele végett és méltányos, hogy e számadásba a munkásság képviselőjének is betekintés engedtessék, keletkezhető nyugtalanság megelőzése végett. Okozott kár címen a munkásoktói csak a munkarendben megállapított pénzbírság vonható le. — Kármegtérités cimen a munkaadó semmit sem vonhat le, kárigényét azonban a munkással szemben törvényes uton érvényesítheti. Ezen miniszteri rendelet rendelkezéseit ezúton hozom az érdekelt munkások és imiunkaadók tudomására. Sikorszky István, ker. kir. iparfelügyelő. Pénteken, jannár 16-án reggel kilenc órakor kezdődik a képviselőtestületi tagok választása á polgárság egységes frontban vonni fel a nemzeti gondolat érvényesítése érdekélten Lapunk más helyén adunk hirt arról, hogy Nyíregyházán a Közigazgatósági Bíróság döntése értemében a városi képviselőtestületi tagok választását meg keli ismételni. A város érdeke, hogy ez a választás haladéktalanul megtörtén hessék. Nincs szükség ma pártszempontok érvényesülésére, párttagozódásra. A polgárság egyetér 8 tőén foglal állást a nemzeti gondo- « lat mellett, a haladás, a niunka rendjének biztosítása érdekében és nem tartja szükségesnek egy hosszabb ideig elnyúló, izgalmakkal járó választási kampány megindítását. A választást, amint a Nyirvidék mai számában olvasható hirdetésből is kitűnik, péntekre, január hó 16-ára tűzték ki. Ezen a napon reggel 9 órakor kezdődik a szavazás azokban a helyiségekben, ahol a műit évi választás idején szavazott a választópolgárság. Olcsó tűzifa I Elsőrendű akác tűzifa aprított és felhasgatott állapotban házhoz szállítva métermázsánként 550 P-éri kapható. Rendeléseket felvesz: báró Molnár uradalom. Telefon 3 85. Postafiók 25. 282-3 1931. Január 18. A Nyíregyházi Izraelita Leányegylet Kis József irodalmi dsi utánja Városunk legfiatalabb, de ugy látszik ambícióban és agilitásban a legrégibbekkei is versenyrekelő jótékony egyesülete az Izr. Leányegylet tegnap délután nagysikerű kuiturdélutánt rendezett az izr. elemi iskola nagytermében. A fiatal egyesület nemes és (minden tekintetben dicséretre és támogatásra méltó célját ugy látszik helyes érzékkel városunk közönsége is átlátta, mert minden törekvése iránt nagy érdeklődést tanúsít- Ez alkalommal is zsúfolásig megtelt az iskola hatalmas szép díszterme az egyesület tagjaival, vendégekkel, érdeklődőkkel és a néhai nagy magyar költő rajongóival. Dr Bernstein Béla főrabbi minden nemes jótékonysági és kulturális ügy lelkes pártfogója a tőle megszokott nagyszerű szónoki elokvenciával előadott beszédében niytja meg a kuiturdélutánt, beszél á zsidó nő kötelességéről s helyesli, hogy az egyesület nemcsak a jótékony, hanem kulturális célok eléréséért is dolgozik. Szőke Sándorné az egyesület kiváló, közkedvelt elnöknője »Kiss József a költő« címmel olvassa fel értekezését. A rendkívül tartalmas, kiválóan megszerkesztett és kitűnően előadott értekezés a nagy magyar költőt örökké maradandó értékű munkáin keresztül ismertette a hallgatósággal, a kitűnő előadónő felvonultatta szemelvényekben a nagy költő verseit —• hazafias és zsidó tárgyuakat —, amelyeknek mindegyike a magyar költészet gyöngye. Hatalmas taps jutalmazza a rendkívül értékes előadást, majd Feuer Ilonka szavalja eí a költő »Nagy fekete erdő« és »Sherezade« c. költeményeit. A rendkívül finoman és pompásan árnyalt szavalatokat igazán művésziesen adta elő- i Bájos arcú leányka, Vajda Magda csengő, kedves szopránját élvezi a közönség. »Gyöngyvirág nyíláskor »Fogytán a ritm cimü megzenésített költeményeket énekli el kitűnően Donnenberg Edit átérző kíséretével. (Ps. minden tekintetben elsőrangúan sikerült kulturdéhitán méltó befejezése volt Klein Etta szavalata, aki egy kiforrott szavalónő készségével adja elő Kiss József »Knaz Potemkin« és -»A Naphoz« c. költeményeit, ugy, hogy ráadást is kellett adnia. Az érdekeitek teljes részvételévei izgalmas gyűlésen tárgyalták az EKL4Sz megalakítását Nagy érdeklődés mellett az öszszes érdekelt egyesületek részvételével történt meg vasárnap d. e. a városháza kis tanácstermében az É. K. L. A. Sz. megalakításával foglalkozó sportegyesü etközi gyűlést, melynek lefolyásáról és az azon hozott határozattal holnapi számunkban részletesen is meg fogunk emlékezni. Itt említjük meg, hogy a gyűlésen résztvevő egyesületek közt, valamint a gyűlésen megjelent nagyszámú sportkedvelők táborában osztatlan örömet keltett aninak a hírnek bejelentése, hogy »Nyiregyházi Hétfői Ujság« cimmel sportlap indul, amely kizárólag Szabolcs és Nyíregyháza sportlapja lesz.