Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-05-31 / 121. szám

2 ternek, amikor a vidéki sajtó fontos hivatására gondol. l\ sajtó a vidéken éppen olyan rnissiót teljesít, mint a fővárosban. Nagy része van a fővárosi sajtónak abban, hogy Budapest felé özönlenek az emberek. Éppen ennyire hagy hivatása lenne a vidéki pajtónak is, a vidék1 fejlesztésben. Ha a vidéken élő gondolkodó emberek gondolataikat közölhetnék, annak a vidéknek speciális kívánságai szemszögében, bizony sok minden másként alakulna* mint ahogyan alakúit. Ha nem lenézőleg, hanem örömmel "látná • olvasóközönség a saját vidéke lapját, ha nem a fővárosi lapok szenzációt hajhászó cikkei, hanem a komoly tárgyú cikkek iránt érdeklődnék, amelyek az ilíető vidék javításra szoruló bajait tárják fef> és ha megfelelőfcg (támogatná saját lapját, amely igy kellőleg megerősödve, bőséges tartalommai, a lapokhoz fűzött minden igény kielégítésével jelenhetnék meg. jsívíryidék. 1931. május 31. Nyíregyháza város képviselőtestületének közgyűlése A vidéki sajtó felkarolása, fővárosi n ivóra emelése, a vidékek erőteljes fejlesztésének hatásos eszköze lehetne. Kinevelhetne írógárdát, amely lelkesen tárgyalhatna a lapokban az psszes helyi problémákat és irányitó befolyást gyakorolhatna az emberek gondolkodására, a közérdeklődés felkeltése és ébrentartására. Ehhez azonban szükséges az is' hogy szabad legyen a tolt, a

z írás és ne tartson a kritikától senki, aki közügyekkel foglalkozik, hanem tekintse ezt a Véleménynyilvánítást olyannak, a

mely nem gáncsoskodni, hanem javítani kiván. A közélet éltető eleme a véleményszabadság. Nem az, amely minden kákán csomót keres, hanem az, amely a 'jónál is jobbat (óhajt. A vidéki sajtó felkarolására, annak 'erőteljes fejlesztésére irányuló törekvését a kultuszminiszternek, őszinte érdeklődéssel és rokonérzéssel üogadjuk. Bár Bikerreí járna törekvései! Nyíregyháza város képviselőtestülete péntek délután 3 órai kezdettel a városháza dísztermében tartotta élénk érdeklődés mellett rendes havi közgyűlését. A gyűlést dr. Bencs Kálmán m. kir. kormányfőtanácsos, polgármester a >?Hiszekegy« imával nyitotta meg.^lcgrendiilt sziwel jelentette, hogy slabolcsvármegye ősi fájáról egy hatalmas, termékeny ágat" tört le a végzet, amikor gróf Vay "Gábor volt főispánt, az Ur magához szólította. Röviden vázolta a nagy halott tartalmas, produktív életének főbb mozzanatait és hangsúlyozta, erős magyar lelkével, a jobb jövőbe vetett tántoríthatatlan hittel állt a vármegye élére a legnehezebb időkben. Bejelentette, hogy a város képviseletében részt vett gróf Vay Gábor temetésén s a "lakosság | nevében koszorút helyezett a ko1 porsóra. Indítványozta, hogy gróf Vay Gábor nevét a képviselőtestület jegyzőkönyvbe örökítse meg és mely részvétét tolmácsolja a gyászos özvegynek és fiának^ A képviselőtestület a polgármester indítványát egyhangúlag elfogadta. Nyiregyháza város képviselőtestülete a város lakosságának nevében Bethlen István grófot miniszterelnökségének 10 éves jubileuma alkalmával táviratilag üdvözölte. A miniszterelnök meleg "hangon válaszolt az üdvözletre, amelyet Szohor Pál főjegyző olvasott fel. Hasonlóan hálás sziwel köszönte meg a képviselőtestület üdvözletét Szmrecsányi Lajos egri érsek is, akinek 80-ik születésnapját ünnepelte az ország. Az ősz főpap mély hálával köszöni a megemlékezést Zeiieis gyógymódjának terjedése Feltűnő az a nagy láz és érdeklődés, amely a Zeilels-kezelés iránt megnyilvánul. Néhány év elölt az ausztriai Gallspachban kezdte meg ez a zseniális feltaláló a működését, amely ma már az egész világ érdeklCdését felk-ltette maga iránt. Zeiieis hatalmas készüléket konstruált, mely cca 300.000 Volt feszültségű villamos sugárzást bocsájt a bbtegek testébe, pótolva ezzel a beteg részek csökkent elektromos telítettségét. Egyben rádiumot helyezett a sugarak u'jába, mert rájött arra, hogy hogyan lehet az elektromos sugárzást kombinálni a rádium sugaraival, ami tudvalevőleg óriási gyógyító erővel bir. Ezzel a kombinált kezeléssel százezreket gyógyított meg Zeiieis. Jóidéig hitetlenkedve fogadták *z orvosok Zeiieis gyógymódját. Lassan azonban — látva a nagyszerű eredményeket. mind löbb és több orvos szegődött hivévé az egész világon. M nden dogmatikus teóriát halomra döntött a gyígymád vi'ághire, amely a páratlan eredmények tömegeinek köszönhette elterjedését. Ma már az orvosi társadalom is két csoportra oszlott: Zeiieis tábora percről-percre nő és a betegek százezreit gyógyítja, m'g a másik csökkenő csoport kénytelen meghajolni a zseni világraszóló alkotása előtt. Most Nyíregyházán is létesült egy intézet, amely az eredeti gallspachi Zeiieis rádlumos gépekkel gjó/yit. Széchenyi utca 29 sz. alatt és vezető orvosa: Dr. Fehér Hermann aki csak alapos vizsgálat után ^alkalmazza az arra tényleg alkalmas esetben Zeiieis magasfrekvenciás rádiumos csodatevő segarsit. 3557—S és kéri az Istent, hogy a polgármester bölcs . vezetésével Nyiregyháza város fejlődését még jobban Máegiise.

: Ezután a tárgysorozat pontjainak megvitatására került a Sor, amelyekből mint érdekességet kiragadjuk, hogy Pethő Sándor • legtöbb adót fizető képviselőtestületi tag bejelentette, hogy dr. Szesztay András vm. ügyésszel, özv. Balczár Lajosné pedig vitéz dr. Kőrössy Gyula ügyvéddel képviselteti magát. Szohor Pál főjegyző a polgármester indítványának megfelelően kéri a képviselőtestület hozzájárulását, hogy a városi tisztviselőknek és alkalmazottainak részéVe hivatalos budapesti kiküldetésük alkalmával az állami utazási illetményen kivül 11.60 P napidíj póeiékot utalhasson ki. Ezidőszeíint — szólt áz indokolás — a városi tisztviselő, ha hivatalosan Budapestre utazott, csak az állami napidijakat számíthatta fel, amely n

rem elegendő a kiadások fedezésére sem. E kérdésben elsőnek dr. Szűcs Jenő szólalt fel, aki kijelentette, hogy nem találja indokoltnak a kérelmet, mert a képviselőtestület a költségvetésben fedezetet nyújtott erre a célra az egyébként is megfelelően díjazott tisztviselőknek. Hangsúlyozta, hogy évi 5000 P van utiátalány címén előirányozva s igy nem tartja indokoltnak a külön pótlékot. — Az ügy teljes ismeretének hiányában szenved a képviselőtestületi tag ur — válaszolt a polgármester. — Összezavarja a költségvetésben felvett s kizárólag a polgármester és a főjegyző részére biztosított utiátalányt. Nem arról van szó, hogy a polgármester é s a főjegyző kapja a országban eleget láttunk 6 akiknek a száján rétegekben piroslott a festék. Hiába!! Itt van a piktúra hazája I! »De jót tenne az egészségemnek, ha egy eurolókefévef nekimehetnék«, — jegyzi (meg józan gavallérjaink egyike és elégedetten nézett végig a 27 magyar nő természetes szmü ajkszélein. 27 nő, 13 férfi a társaságban!! Szerencsétlen szám! Az egyik ki nem kerülheti balsorsát!! »Valószíí nüleg a következő kiránduláson a feleségévei jön« mondja vezetőnk. » Vájjon melyik? És vájjon kivet? kérdem én. Nem tudom más js ugy van-e ve le, mint én, de a firenzei dómban, a Szent Péter és Pál "templamá,ban, a Szent Márk és a Frari templomban nem találkoztam a jó Istennel. A nagy művészek alkotó zsenije megfogta a képzeletemet. Szebbet, nagyobbszerüt adott, mim. amit vártami, de áhítatot nem keltett bennem. Az idegenek jövésemenése, a szép kis olasz bambinok bujócskajátéka teljesen összezavartak. Ha imádkozni akartaim, be kel* Ijett a szememet hunynom, hogy az égiekre irányított figyelmemet ne vonja el egy Tizian, Michelangelói Canova remekmüve. Mert ezek, —< bocsánatot kérek, hogy ilyen közönséges lélek vagyok 1— mindig visszarántottak a földre. Zöldcsütörtökön este egy programimnélküh negyedórában beültünk ketten a velencei Santa Lucia vaporetto átmmmmmmmmmmtmmmm. Iomásnái tévő — hemtudomhogyhivják templomba és az egyszerű' gyérvilágitásu ivek alatt magunkba roskadva elintéztük íelkünkban a nagyheti elszámolást. Az Idegen katona sírjánál tartott ünnepségről már beszámoltál? a Nyirvidékben. Csak annyit akarok hozzátenni, hogy mikor az olas? és a színeiben megegyező magyar zászlóval elvonultunk a >Piazza Venezián, milyen szép jelenetnek voltunk tanúi. Minden jobbkar a levegőbe lendült. Meglett emberek' gyermekek fascista módon köszöntötték a trikolórt. Beszélik, hogy mikor valami nemzeti jellegű ünnepség van Rómában, minden házon lobog egy-két pásztó s a vároa olyan, mintha tele volna piros—fehér—zöld pillangóval. Hej, ba Nyíregyházán március 15-én legalább minden tizedik ház. ra kitűzték volna B nemzetiszínű zászlót! Az első olasz állomásoknál megcsodáltuk az olasz csendőrség, a rendőrség, katonaság formaruháit. Hölgyeinket elragadta az az utolérhetetlen grácia, amivei a katonatisztek fekete bőredős körgallérjukat egy betanult kézmozdulattal hátracsapják. Hiába!! Ezek egyenes leszármazottjai Petroniu

sr.ak, az »Arbiter EIegantiae«-nek. A nagyobb városokban és a határállomáson feketeinges fascisták szállnak feí a vonatunkra. Rendcsinálók. mmmmmmmmmmmmmma A mi fiainkat annyira szerették' hogy mindig a Szakaszunkban pihentek meg. Hűnek (Jóska tud is velük beszélni, de a többi is töri. H01 ők énekeinek óíaszut nekünk' hof mi magyarul nekik. (A nagy dalolásban Jenő bácsi ráüt a L. hölgyek felbontott narancsára, de csodálatosképen sem a parancsnak) Bemi a nadrágnak 11 cm történt semmi baja.) A fiuk előveszik az olasz —magyar nyelviskolát és Borra veszik a kérdéseket: Hová való ön? Mi a neve? Volt ön már külföldön? Szokta-e körmeit manikűrözni? Nagyokat kacagtak együtt az olasz fekete fiuk jés a nyiregyházi kereskedelmisták. Egyszer csak megkérdezik Giorgiot, a kedvencet; Ismeri ön a mi lói Vénuszt? Egy kis gondolkozás után fejét rázza a fekete legény: Nem találkozott vele. Hát még ha tudná, hogy ennek a hölgynek Párisban van bejelentett lakása! Mert, jaj, de nem szeretik a franciákat! Rómában vagyunk a ForumonA legszebb virágvasárnapon, amit csak ef'lehet képzelni. Néró arany kertjében sárgán izzanak a nagybokru sigiimózák és á Colosseum szobortalan fülkéin íopva eurran be a napsugár, hogy megállapodjék 3 pogány környezetben csodálkozva álldogáló feszületen. A Palatínuson teljében nyílnak; a jácintok, cineráriák, tulipánok, primulák (és haragos zöld lomb között tömötten aranylik a naiiancs a Livia háza feli! vezető uton. Feltűzve hordjuk a hamvas olajágat, amit a Lateránt mmmmm*mmmmmm& templom kijáratánáf egy kedves kis olasz leányka osztogatott. Magyar László tanár ur Telkesen magyaráz: »Ez a Vesta szüzek templomának' — az a három oszlop fent egy kis párkánymaradékkal — Castor ps PoIIux templomának romjai. Az ott Constantinus bazilikája, <ezek a Rostrák, a szónokok emelvényei... Itt volt a római pénzváltó és az összeomlott épület ásatásánál márványpadozatban felfedezték a régi pénzek patináját zöld rozsda alakjában. Tessék nézni, mennyi kerek zöld folt!!« A romok között buján sarjad a tfü, a vadrepce, csalán, lóhere és akantus. Zöld gyíkok surrannak a ledőlt, összetört oszíopóriások alatt. Az egyik kislány megfeledkezve a társaságról, elmélázva nézeget a földre. Meghatódunk, hogy menynyire lelkesedik és bizonyára rekonstruálja léikében a régi római érmeket a látható lenyomat után. »Mit néz annyira, 'kedvesem?« — kérdi az egyik idősebb néni. »Négy levelű lóherét keresek, kérem szépen^ — válaszolt szendén a kis leány és szépen elpirult hozzá. Üde fiatai &rcán és mosolygó szemein meglátszik a vágy: (mennyire szeretne valakinek ajándékba vinni egy 'olyan négylevelü lóherét, amit p a Forumon ielt 1931. virágvasárnapján. iíjuság, ifjúság!! Te a mult romjai "között is a jövő fellegvárait építgeted! De igy van az jól! 1