Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-05-23 / 115. szám

1931. május 24. liawi^tenfiisz v Nyolcvanan neveztek be eddig a pünkösdi versenyre Szombat reggel megkezdődik a nagysikerűnek Ígérkező d i verseny Amint előre jeleztük, a pünkösdi tennisíversenyen részt ven-, ni szándékozók nagy része az utolsó percekben küldötte ei táviratilag a nevezését. A verseny intézőségtői szerzett értesülésünk szerint a férfi egyes versenyszámban 41-en, az ifjúsági női egyesben 14-en, a női egyesben 28-án, az ifjúsági férfi egyesben 14-en, az ifjúsági nőt egyesben 7-en, a férfi párosban 22 pár, a vegyes párosban / 26 pár nevezett be. A tegnapi számunkban közölt névsor kiegészitéséüt megemlitjük az újonnan be< nevezették közül a feltűnő debreceni Ferencsik Józsefnét,- Dömötör Erzsébetet, báró Perényi Katalint, Molnár Lilyt, Bárczay Árpádnét, Brokess Jánost, Mocsáry Dénest, Leitner Barnát, gróf Nemes Jánost, a kitűnő miskolci játékost, dr Regéczi Nagy Lászlót, Csongár Csabát, a feívidék ifjúsági bajnokot stb. Helyszűke miatt nem áü módunkban a kitűnő névsort teljes egészében leközölni. A vasárnapi és hétfői bemutató mérkőzésen, a meghivott női játékosok között nagy és érdekes küzdelem várható, mert Gönczné Baitrock Ica, Tihanyiné Grósz Médi, Stern Józsefné Herczog Margit és báró Piret de Bíhain Jenőné az idei saisonban kb. egyforma erőt képviselnek és csak a napi dispozició döntheti el, hogy ki nyeri meg az ezen mérkőzés győztese részére felajánlott értékes tiszteletdijat. A férfi bemutatómén kőzések során az a változás történt, hogy Gabrovicz Emilnek Párisba kellett utaznia, hogy azonban Takács Imrének legyen méltó erős ellenfele, a versenyt rendező club táviratozott a nem rég felfedezett Detromai Györgynek, aki az 1931évi fedettpálya bajnoka- Magyarországnak s őt hivta meg, Gabrovicz helyett. Jelen soraink írásakor még nem lehet itt a válasz Detromaitóh de nincs kétségünk az iránt hogy eleget tesz a meghívásnak és akkor egy rendkívül érdekfeszitő küzdelemnek leszünk á szemtanúi. A -nagyszámú nevezés következtében körülbelül 220 mérkőzést fceu 3- nap alatt lebonyolítani. — Rendkívül nagy ügyességet és erélyt kívánó feladat ez a versenybizottsággal szemben. Meg van íuonban a remény arra, hogy simán, fenakadás nélkül sikerül azt lebonyolítani, annál ís inkább, mert igen szerencsésen sikerült összeállítani a versenybizottságot. Ennek elnöke: Rónay Jenő, tagjai: -a csehszlovákiai magyar szövetség -részéről: gróf Révay István és Bárczy Oszkár, a tiszántúli kerület részéről: dr Benkő Lajos, az északi kerület részéről: dr Saíacz Tibor, a versenyt rendező club részéről pedig dr Fráter Ernő és dr Murányi István. A versenybizottság a sorsolásokat pénteken délután fogja megejteni, aminek az eredményét a vasárnapi számunkban fogjuk közölni. A versenyzők pénteken este érkeznek meg, A megszállott területről érkezőket ugy a versenyt rendező Club, mint maga a város is, hivatalosan fogja, az állomáson fogadni. A versenyek már reggeí 8 órakor kezdődnek és tartanak megszakítás nélkül az esti Szürkületig. — Nagyon ajánljuk a .-versenyen részt venni szándékozóknak, hogy igyekezzenek jegyekrőí' előre gondoskodni, mert sajnos hefySzüke miatt nem le'het elég ülőhelyről gondoskodni. A versenyek eredményét az ünnep utáni számokban fogjuk részletesen közölni. Magyar iparvédelem — Magyar Hét Évtizedek óta folyik, a magyar ipar védelme és ebben a nagy védelemben már csaknem utolsó napjait éli. Lépten-nyomon a magyar ipar-; nagy előretöréséről, versenyképességérői beszélünk s a valóságban, egy-két kivétellel, minden magyar iparos a tönk szélén áll. Mindenki élismeri & magyar ipar életrevalóságát^ mindenki elismeri a magyar ipari tennék kifogástalan voltát, de mindenki csak tiszteletpéldányt, mindenki csak mintakollekciót Szeretne belőle kapni, a pénzt a fejlett, az ízléses külföldi árukért adja inkább oda. Szó sincs róla, abban senkinek sem fehet parancsolni, hogy pénzéért mit és milyen gyártmányú árut vegyen, de kétség sem fér ahhoz, hogy amikor ézer és ezer magyar munkáskéz van tétlenül, amikor ezer és ezer magyar munkás gyomor- és hozzátehetjük bátran \— ezer és .ezer pofgár gyomra vé-. szesen korog az éhségtől, akkor minden kulturérzék felett való kötelesség ezeket a korgó magyar gyomrokat elhallgattatni, még ha talán nem is kapnánk pénzünkért olyan szépen adjusztált árut, mint amilyen a külföldi ipartermék. És amikor a magyar áru keresetlenségéről beszélünk, nem le'het akkor elhallgatni a magyar ipart\ űzőknek határtalan szerénységét sem, ami nagyban hozzájárul ah-" hoz, hogy a magyar ipari termék nem tudja* elfoglalni - a kellő helyet a fogyasztóközönség soraiban. A magyar iparos meg van győződve arról ,hogy az anyag, amit termékéhez felhasznált, kiállja a versenyt bármely külföldi ipari termékkel. A magyar iparos nagyon jói tudja, hogy két keze szorgos munkájának terméke neon

1 egyszer mint világmárkás külföldi áru ke | rüi vissza élegáns csomagolásban a magyar fogyasztóhoz. .Túlméretezett szerénysége azonban jhem engedi ;hogy az ilyen uton sikert aratott termékéért az erkölcsi dicsőséget magának követelje. Pedig önmagával szemben való leg-efemibb kötelessége volna, hogy rámutasson arra, miszerint a sokszor lekicsinyelt, sokszor Jemosolygott magyar iparos., terméke nem lekicsinyelni, nem lemosolyogni való, hanem megbecsülést' és mindenekfelett legmesszebbmenő pártfogást érdemei. A magyar ipari termékeknek mostohaként való kezeléséért azonban a magyar társadalom is felelős. Nem volna szabad tűrni' nem volna szabad megengedni ön

j magunknak azt a luxust, hogy amit magyar kéz elő tud teremteni ,azt mással .mint magyarral pótoljuk még akkor is, ha talán taz a külföldi áru tetszetősebb. Megfigyeltem egy tisztviselőt vásárlás közben, amikor bel- és külföldi terméket tettek eléje válogatás végett. Az ipari termék, amelybői választania kellett, a magyor piacon még csak pár éves> mig az idegen áru évtizedes múltra tekinthet vissza. A mostoha viszonyok között előállított magyar áru csak pár fillérrel volt olcsóbb, viszont a külföldi áru leg'-alább 20 százalékkal tetszetősebb kiállítású volt. És a tisztviselő mégis a magyar árut választotta, mondván, ha magyar van, nem kel/az idegen. Bár jói tudta* hogy ha az idegen árut veszi is> a kereskedő abból sem csinál '»ügyet« mert hiszen a vevőre szüksége van és ő minden tekintetben eleget tesz a reája háramló kötelességeknek, ha vevőjének raktá

: ron levő áruinak mindkét faját megmutatja. Hogy a magyar ipari termékeknek kellő piaca legyen idehaza, mindenkinek követnie kellene an;nak a magyar tisztviselőnek a példáját. I S ha Magyar Hetet rendezünk' akkor azt olyan időben keltene megrendezni, amikor a tisztviselőnek, az iparosnak, a kereskedőnek, a munkásnak s általában minden fogyasztónak fenne pénze is, hogy a magyar ^rut ne csak szemlélje ,hanem mieg is tudja venni. Ismételten hangsúlyozzuk, hogy a Magyar Hét megrendezésére 'sem a kereskedők és iparosok, sem a fogyasztók szempontjából nem tartjuk alkalmasnak az október hónap végét. Hogy miért neim, azt felesleges fejtegetni, mert azok, akik a gyakorlati élet emberei tudatában vannak annak, hogy sok minden más gátló körülmény mellett már csak azért sem lehet vásárolni október végén, mert — eltekintve attót, hogy a hónap végén pénz nincsen — házbér negyed hetében mindenki óvakodik nemcsak a vásárlástól, hanem ínég az adósságcsinálást^i is. Ha tehát a magyar ipart sokan csak a Magyar Héten akarják vagy tudják pártolni, akkor föltétlen alkalmasabb időpontot kell en, nek megrendezésére az eddiginél keresni. Ez volna a legkevesebb' amit a ímagyar ipar pártolása érdekében meg fehet és meg keli tenni! Péntek, szombat, vtsárnap május 22, 23,24. Greta Garbó Anna Christie Mélyen leszállított helyárak! Figyelmeztetési Fenti filmcsoda leadása külön e célra beszerzett uj hangos leadó szerkezettel történik. A kir. tanfelügyelő bálával emlékezett meg a* iskolafenntartók támogatásáról Benkő András kir. tanfelügyelő a vármegye közigazgatási bizottságának május havi ülésén a következőket jelentette a vármegye közoktatásügyéről: Folyó évi április hóról tisztelettel jelentem, hogy hivatalomat az egész hónapon át az iskolalátogatások .foglalkoztatták. A látogatások alkalmával tapasztaltak és megállapítások ügyében az iskolafenntartókkal^ főkép az egyházi, főhatóságokkaf gyakori az érintkezés, mert ezt az iskolák működtetése ügyében a siker érdekében állandóan keresem. Őreimmel jelenthetem, hogy mindenik főhatóságnak'a lehető legmesszebb menő támogatását élvezhetem az . iskolák működése színvonalának emelése tekintetében. Ez a támogatás nagy horderejű, mert általában biztos fejlődést, értékes sikereket jelent a , vármegye egész területén.,Hálával említem fet ezt itt is, ahol a főhatóságoknak kiváló tekintélyei vannak jelen. Hálával", mert, ha ezen nagy értékű támogatások hiányoznának, az az értékes fejlődés, ami kétségtelenül megállapítható, közei sem volna elérhető. Tisztelettel jelentem, hogy az 1930, évi XLVII. t. ci alapján megszüntetendő törpe iskola a vármegye területén csak kettő van, úgymint a dombrádi" és a tiszapolgári izraelita ,iskolák. Tájékoztatásul felemlítem! azt is, hogy a hitfelekezeti iskoláknál, |ahot a tanulók nagy létszáma kívánatossá teszi az iskola fejlesztését, a fejlesztés könnyen elérhető, ha az iskolafenntartó a tanító választásáról lemond. Ebben áz esetiben a törpe iskoláknál felszabaduló tanitók közül (legtöbb ;

sa Dunántúlon van) ya miniszter ur nevez .ki a fejlesztendő iskolához tanítót. Ezidőszerint két iskolának van felajánlva az ify módon való fejlesztés u. m. a nyirbátori. éa kisvárdai izraelita iskoláknak. Ijb 8-14 aranyban vagy valutában jövedelmező záloglevelekről és állami kölcsönökről díjtalanul szolgál fel világositáss il Bankgescháft Dr. Thausing & Schlesinger Wien, l, Tegetthoffstrasse 4. Tel. R. 23-2-98. R. 23.3-92. ais; molg ellen