Nyírvidék, 1931 (52. évfolyam, 1-144. szám)

1931-05-21 / 113. szám

4 jrtfifWlfcélL 1931. május 2L GAZDAMELLÉKLET ^iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiM iiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiii^ á kormány és a bnzakérdés Mayer János földmivelésügyi miniszter tárcájának költségvetési tár gyalása során nagy záróbeszédet mondott, amely felöleli a gazdatársadalom minden aktuális problémáját. Ragadjuk ki ezek közül a legfontosabbat: a buza kérdését. Rendesen olyan oldalakról, amelyeken a legkevesebb a szakavatottság, olyan bírálatot mondanak búzánkról, melyekhez nagyon helyesen tette a földmivelésügyi miniszter, hogy megjegyzéseket fűzött. Értsék meg ezek a könnyelműen kritizálók, hogy a magyar buza minősége igenis jó. Hogyan voína elképzelhető másképpen, hogy ez a kis Magyarország ebben a nagy agrárkrízisben még mindig magasabb búzaárakat tud felmutatni' mint a környező államok? Ez a helyzet azonban nem jelenti azt> hogy a kormány ne törekedjék azt még kedvezőbbé tenni. Éppen itt található meg 'az illetékes körök bölcs előrelátása, hogy nem elégszik meg még az elért jó eredményekkel sem, hogy ha más nyílik, azok jobbátételére törekszik. Ezt a célt szolgálja a földmivelési kormány nagyjelentőségű elhatározása, amikor ezer vagon nemesitett vetőmag búzát juttat ei a gazdákhoz az exportkivánalmak figyelembevételével. Melvek hát ezek a kiviteli szempontok r Elsősorban olyan buzafajták nagyobbmennyiségü 'termelésére kell saját érdekében szorítkoznia a magyar társadalomnak. amelyek sikértartalomban verik a világpiac árukészleteit. 'Ilyen buzafajtákat nekünk már keresgélnünk sem kell, mtert azok rendelkezésünkre állanak. A gazdákon muük, hogy ne üljenex külön-külön egy-egy zsombékon> hanem széles területeken törekedjenek a talaj- és éghajlati viszonyoknak megfelelően, azonos jóminőségü buzafajták termesztésére Ebben az esetben nem fog bekövetkezni az, hogy a külföldi piacok nem lesznek kielégíthetők. magyar kormány az agrártársadalom megsegítése érdekében minden erejét megfeszítve . olyan Intézkedéseket tett és fog tenni, melyek átsegítenek bennünket ezeken a Súlyos időkön. Azok a körök, amelyek minden igyekezetükkei népszeríitleniteni kívánták 'a bolettát, ma már egymásután takarodót fújnak, mert a gazdatársadalom rájött arra, hogy még mindig jobb helyzetben van, ha a gabonája eladása során a kormány segítségével három pengős többletet tud elérni. Minket nem vigasztal az a helyzet, hogy mások is bajokkai küzdenek, de tudnia |cell a magyar agrártársadafomnak, hogy a környező államok gazdaközönsége sokszorta rosszabb vii szonyok között él, mint a magyar gazda. Romániában alig tudnak 6—7—8 pengőt kapni buzájukért az agráriusok. A kormány a mezőgazdasági katasztrófa elkerülése érdekében szinte példátlan erőfeszítéseket tett. A gazdatársadalom sokszor nem is tudja, hogy a kormányzat intézkedéseinek köszönheti meg rossz sorsában is tűrhetőbb megélj hetését a környező államok gazdáihoz viszonyítva. Ebben nagy része ^an a bolettá,naikj 6 nem hisszük, hogy a gazdák tendenciózus hangulatkeltése behatása afatt erről a nagy előnyükről önként lemondanának. A gabonajegy elleni viszszatetszés ott keletkezett, hogy bemagyarázni igyekeztek a népnek, miszerint a buza áresése és a boíetta között összefüggés van. Egy esztendő, megszívlelendő tanúságot szolgáltat már 6 ha voltak és vannak hibái a boletta-törvénynek, ezek még nem azt diktálják, hogy A földmivelésügyi minisztérium most tette közzé első minősítő becslését. A repce virágzik. Több helyen a tavaszi fagyok és a féregkár miatt kiszántások történtek. Minősítő becslés; gyenge, közepes. ; > Öszi buza jói bokrosodik s az eső után fejlődik. Becslés: közepes. Öszi rozs némileg javult, általában ritka, vékonyszáru, sok helyütt gazos, több helyt kiszántották. Becslés: közepes. , véglegesen eltöröljük, hanem, hogj a "hibákat igyekezzünk kiküszöbölni. ' A földmivelésügyi miniszter költségvetési beszéde rámutat arra, hogy a kormány a rendelkezésére álló kereteken belül nem "szűnik meg programját szélesíteni, a mezőgazdasági 'termelés s a gazdák sorsának javítása érdekében. A tavaszi buza és rozs elég jói kelt. " . Az árpa egyenletes, szépen fejlődik. ' ( ' ; j Őszi árpa jól bokrosodik. A tengeri, különösen a korai fajták egyenletesek. A burgonya vetését elvégezték. A répák korai vetésében az ormá jnyoSoW s a bolha károkat okoztak. A gyümölcsösben: alma, körte jól indul, a barack gyengén virágzott, ezért gyenge termésre van kilátás. álló alacsony állatárakban, de különösen a legelők és legeltetés hiányában látom. Miután az állatárakat soha és sehogyan sem, a takarmányárakat pedig csak néha és jelentéktelen mértékben befolyásolhatjuk, nincs más kivezető ut, mint vissjza a legeltetéshez, meft. legelő nélkül eredményes állattenyésztést folytatni nem lehet Hogy a kizárólagos istállóntartás elvétől, különösen válságos időkben el kell térni, arra már Németország is rájött, ahol ennek következtében a legelőkultura valósággal újjászületését éli és a szántóföldek egy részét tekintélyes költséggé* mesterséges legelőkké alakítják át, hogy ezáltal részben függetlenítve magukat a drága takarmányoktól, olcsóbbá és egyben sikeresebbé tegyék az állatenyésztésit, az állati termékek termelését. A legeltetésen alapuló állattenyésztés nálunk is az egyedüli, sok szempontból a legésszerűbb és legjobb módja a mai tartásnak. Mindenekelőtt ez a tegtermészetesebb mert az állatok eredeti életfeltételeihez ez áll legközelebb. De legoU csóbb is, mert legeltetés esetén vagy egyáltalában nem kell egyéb takarmányról gondoskodni, vagy legalább is jóval kevesebbről, miután az állatok maguk megkeresi^ azt, emellett még a legelő trágyázását is elvégzik. Más szóval a legeltetés lehetővé teszi, hogy a ga'zda, költséget, időt, munkát takarítson meg nyáron, oly időben, amikor úgyis elég a gondja-baja. Nagy előnye a legelőnek az is, hogy tápláló hatása nagyobb, mint a többi takarmányé, miután egyrészt természetes, másrészt sokféle fü alkotja, tehát változatos. Ennek tulajdonitható, hogy a tehenek tejhozama a legeltetés következtében rendes körülmények közt emelkedik. Tenyésztési és állategészségi szempontból felbecsülhetetlen értéke a legelőnek, hogy a napfény, a mozgás, a szabad levegő közreműködésével szilárd szervezetű, formásabb alkatú, erős és izmos lábu, edzett állatokat nevel, amik a különféle betegségekkel, de különösen a gümőkórral szemben sokkal ellenállóbbak, mint az istállón felnevelt állatok. A legeltetés következtében fejlődik kifogástalanul a szív és a tüdő, aminek folytán az ilyen állatok tovább használhatók tenyésztésre és ritkább lesz köztük a nehéz ellésü, miáltai az ellési kockázat csökken. , , Miután a legeltetés ideje mosjt van, nem lehet eléggé ajánlani, hogy a legelők fentebbi előnyeinek teljes kihasználása céljából lehetőleg összes tenyészállatainkat minél többet legeltessük, ha pedig ez akadályokba ütközne, legalább is növendékállatainkat, mert a legelő sok mindent pótol, de a legelőt nem pótolhatja semmi. s\tvos és sxé^ motiocjtamm csaV\s ^OM^OOR-U. ST,. Vissza a legeltetéshez Irta: Bartha Ernő felsőmezőgazdasági iskolai tanár. A mezőgazdaság legfontosabb jövedelmi forrása régtől fogva az állattenyésztés. A szántóföldi kultúrának, a növénytermelésinek, még híre-hamva sem volt, amikor az állattenyésztés már magas fokon álló, virágzó üzemág számba ment. Az állattenyésztés eme számbeli és minőségbeli fejlődésében kétségte-enüi nagy szerep jutott a legelőknek és legeltetésnek. Ez a kedvező helyzet azonban az idők folyamán egyre rosszabbodott aszerint, amint a legelőket lassan csaknem az utolsó talpalatnyi darabig feltörték és szántóföldi müvelésbe vonták. Nagyban siettette és látszólag igazolta ís e folyamatot a gabonatermelés foly tonosan felfelé ívelő, szinte hihetetlenül kedvező konjunktúrája, ami egyrészt a népesség szaporodásának, másrészt az egymást aránylag rövid időközökben követő háborúknak a hatására vezethető vissiza. j Sajnos, a gabonatermelés nagy konjunktúrája, mint az a jelekből előre látható volt, nem tartott soká és szemünk láttára oly mélyre hanyatlott, amilyenre még gondolnj se mertünk. Összeomlását véleményem szerint két körülmény idézte elő, az amerikai buza versenye és a szomszédos államok részben elzárkózó, részben önellátásra törekvő gazdasági politikája. Fokozna a bajt, hogy ezzel egyidőben állattenyésztésünk is nehéz helyzetbe került, aminek legfőbb okát az általánosan drága takarmányokban, az ezzel arányban sehogyan sem fiikor lehet a gazdának sikerrel fellebbezni az 1931. évi kereseti, jövedelmi és vagyonadó ellen ? A folyó évi jövedelem-, vagyonés kereseti adó-kivetési munkálatok május hó végévei befejezést nyernek, rövidesen ki is kézbesitik a fizetési meghagyásokat. Minden olyan esetben, amidőn az adózó által bevallott jövedelemés vagyon- vagy kereseti adó-alap összegénél az elsőfokú adókivető hatóság a fizetési meghagyásban egy magasabb adóalap után vetette ki az adót, a sérelmes kivetés ellen az adózó jogorvoslat céljából az adófelszóíamlási bizottsághoz felébbezéssel élhet. A felebbezést az illetékes adóhivatalhoz, az adófelszóíamlási bizottság címére kell bélyegmentesen benyújtani. \ i t Ha az adózó jövedelméről február hó végéig nem adott be számszerű vallomást, az elsőfokú kivetés elleni fellebbezést az adófelszóíamlási bizottság csak az esetben veszi érdemi tárgyalás alá, ha a fellebbezéshez az ádózó számszerű vallomást csáfof. Ugyancsak csatolni k'elf a fizetett • adóssági kamatokat, adókat, továbbá mindama körülményekről szóló bizonylatokat (álfát elhullás, elemi csapás, minimális értékesítési árak stb.) melyek a sérelmes megállapított adó elleni ^Uejjbezést indokolttá teszik. A bizonyít tok és igazolások csatolása nem feltétlenül szükséges, elegendő, ha a fellebbezési iratban az adózó kijelenti, hogy a bizonyítékokat a szóbeli tárgyaláson fogja felmutatni. A számszerű vallomás csatolása azonban a fellebbezés eredményességéhez elengedhetetlen kel lék. | A fellebbezést a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított 15 napon belül kell az adóhivatalhoz benyújtani. A kellő időben benyújtott fellebbezésnek hafasztó hatálya van, amennyiben fellebbezés esetén a megelőző évre kivetett* adónak megfelelő összegét keli befizetni mindaddig, amig a "fellebbezés felett az adófefszólamlási bizottság határoz. 'Jóközepes termést Ígérnek a vetések A íöldmivelési miniszter első minősítő vetésjelentése